Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

2 1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Schumann beszámolt londoni útjáról A francia miniszterelnök tv-beszéde * Szovjet lap a kínai magatartásról Magyar pedagógusok az USÁ-ban (Folytatás az 1. oldalról.) Ez az első ilyen szakszer­vezeti delegáció, amely az elmúlt 25 évben Amerika" ba látogatott. A magyar pedagógusok okta­tási és nevelésügyi intézmé­nyeket látogatnak meg, isko­lákat, egyetemeket, tudomá­nyos intézeteket keresnek fel útjuk során. Washingtonban a küldöttség tagjai felkeresték az egészség- ügyi, oktatásügyi és népjóléti minisztériumot, ahol tanácsko­zást folytattak a minisztérium képviselőivel. Az amerikai szakemberek nagy érdeklődést tanúsíta­nak a magyar oktatásügy eredményei iránt, s a minisztérium például a kö­zeljövőben jelentet meg egy tanulmányt hazánk közoktatá­sáról. A pedagógus szakszervezet küldöttsége február 8-ig ma­rad az Egyesült Államokban. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) váci és a gödöllői járás terme­lőszövetkezetei a Hűtőipari Or­szágos Vállalattal. A Budapest környéki szövetség a Dunake­szi Konzervgyár és a tagszö- vebkezetek közötti jobb együtt­működést segítette elő. Közre­működtek a szövetségek a vál­lalatok és a termelőszövetke­zetek között támadt vitás kér­dések megoldásában, jó né­hány bizottságot hoztak létre a termelés szakosítása érdeké­ben. Ilyen bizottság segíti töb­bek között a fólia alatti ter­melést, a műszaki fejlesztést, vagy a magyartarka szarvas­marhafajta nemesítését. Mind­három szövetség szoros kap­csolatot alakított ki a me­gyénkben működő kísérleti és kutató intézetekkel. Több tu­cat bemutató, szakmai rendez­vény, tanfolyam és kiállítás segítette elő a szövetségek szervezésében a gyümölcsöző tapasztalatcserét. Fontos he­Wilson fejet hajt... ...így tiszteleg vissza a felsora­kozott díszőrségnek Washington­ban. Nixonnal folytatandó tár­gyalásai során szót ejtenek Anglia közös piáéi tagságáról, a szovjet—amerikai leszerelési tár­gyalásokról és a NATO-ról. Az amerikaiak azt akarják, hogy Németország katonai megszállá­sának költségeit később egy NATO-tagállamok által létesített közös kasszából fedezzék. Hogy erre is fejet hajt-e Wilson, az hamarosan kiderül... Egyedül a jobboldali Aurore minősíti „ragyogónak” Cha- ban-Delmas francia miniszter- elnök televíziós beszédét, amelyben Párizs közel-keleti politikáját körvonalazta, kü­lönös tekintettel a világszerte sokat emlegetett líbiai fegy­verszállításokra. A kormányfő emlékeztetett a megállapodás­nak arra a részére, hogy a Mi­rage repülőgépeket nem sza­bad felhasználni Izrael ellen, amelynek létét és szuvereni­tását egyébként francia rész­ről maradéktalanul elismerik. Különben is — tette hozzá Chaban-Delmas — a Líbiának leszállítandó Mirage-ok gyár­tását még él sem kezdték, így még a szállítmány első tétele is csak 15—16 hónap múlva juthat el a megrendelőhöz. A kontingens nagyobb része még ennél is később, 1973-ban ke­rül Líbiába és „addigra a há­ború remélhetőleg be is fejező­dik.” Nem véletlen, hogy a mi­niszterelnök beszédét balodali körökben bizonyos ellenérzés­sel fogadták. Azzal ugyanis, hogy Chaban-Delmas egyálta­lán szükségesnek tartott egy ilyen „bizonyítványmagyará­zatot”, kétségtelenül legalábbis bizonyos mértékig engedett az atlanti, mindenekelőtt ameri­kai—angol nyomásnak. Lon­donban és Washingtonban az elmúlt napokban sűrűn vádol­ták azzal Párizst, hogy a Lí­biának juttatott korszerű fegy­verekkel veszélyezteti „a kö­zel-keleti erőegyensúlyt”. A francia fővárosban alig­hanem sokan gondolnak ezek­ben az óráikban arra, hogy De Gaulle tábornok idején aligha került volna sor egy ilyen magyarázkodásra. Valószínű­leg nem véletlen a miniszter­elnöki nyilatkozat időzítése sem. Amikor elhangzott, Nixon elnök és Wilson brit miniszterelnök éppen tár­gyalóasztalnál ült a Fehér Ház tanácstermében... A jövőben valószínűleg so­kasodna^ a jelei annak, hogy hosszt! fagy ' után' TetedigedS- ben van az angol—francia vi­szony. Maurice Schumann kül­ügyminiszter a miniszterta­nácsnak megtartotta beszá­molóját londoni útjáról. „A két ország között — jelentette ki — egészségesebb, jobb a légkör.” Ennek köszönhető — folytatta Schumann —, hogy módjában volt megvitatni mind Anglia belépését a Kö­zös Piacba, mind a két or­szág között függő kérdése­ket. Változatlanul aggasztó hí­rek érkeztek Kínából. Az a háborús hisztéria, amely az elmúlt napokban intenzíven foglalkoztatta a nemzetközi közvéleményt, minden jel szerint folytatódik, sőt, fo­kozódik. A Lityeratumaja Gazeta című szovjet hetilap legújabb száma szerint a Kí­nából érkező utasok elmond­ták: a gátját vesztett pro­paganda hatására több kínai nagyváros lakosai meg van­nak győződve arról, hogy ha­marosan fegyveres konflik­KagyIí®rHsi építkezésre AZONNAL FELVESZÜNK a dolgozó kívánsága szerint állandó munkára vagy meghatározott időre áss- é!ií szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat Munkásszállás és ebéd kedvezményes térítés ellenében. JELENTKEZÉS: Nagykőrös, Ceglédi út, az Élelmiszeripari Technikum építkezésén vagy a Sács megyei Állami Építőipari Vállalatnál Kecskemét, Klapka u. 34. tusira kerül sor Kína és a Szovjetunió között. A szovjet lap felhívja olva­sói figyelmét arra az időbeli egybeesésre, amely a kínai hisztéria és a kínai—ameri­kai tárgyalások megkezdődése között megállapítható. LESOTHO (Folytatás az i. oldalról.) Iesothói kongresszus pártja, amely a régi parlamentben 23 mandátummal rendelkezik, a másik politikát tűzte zász­lajára. A Iesothói választások vég­eredménye csak a hét végén válik ismeretessé, , tekintve, hogy a 3000 méter magas he­gyek között elszórt kis hegyi falvakból szamárháton kell az urnákat Maseruba szállítani. Tito Tcmzibarbcm Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, felesége és. kíséretében levő személyiségek társasá­gában szerdán Dar es Sa- laamból Zanzibarba érkezett. A repülőtéren a magas rangú vendéget Karúmé elnök, va­lamint a minisztereik és a forradalmi tanács tagjai üd­vözölték. Mraun ismét előbbre lépett.. Dr. Thomas Paine, az Ame­rikai Országos Űrhajózási Hi­vatal (NASA) igazgatója, be­jelentette, hogy a hivatal újonnan létrehozott igazgató- helyettesi posztjára dr. Wem­ber von Braun nemzetközi hí­rű rakétaszakembert nevezték ki. Braun új feladatköre az űrhajózási program tervezése lesz. ’ . Wemher von Braun, akinek nevét a második világháború hírhedt V—1, V—2 rakétái tet­ték ismertté, legutóbb a bunts- ville-i űrközpont igazgatója volt. Von Braun 1945 óta él az Egyesült Államokban. Nevé­hez fűződik az Egyesült Álla­mok első nagy ballisztikus ra­kétája, és ő irányította azt a kutatócsoportot, amely 1958. január végén útjára indította az Explorer—1 elnevezésű amerikai műholdat. A hunts- ville-i űrközpont Braun ve­zette csoportja építette és ter­vezte a Satum—5 rakétát, az Apollo-űrhajók hordozóraké­táját, amely az Apollo-prog- ram keretében, végrehajtott valamennyi' ’ kísérletnél'” az űr­hajósak kabinját pályára* jut­tatta. SZERDÁN a prágai vár Spanyoltermében megkezdő­dött a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának plénuma. SZERDÁN Khartoumban befejezte munkáját a közép- és kelet-afrikai államok ha­todik csúcsértekezlete. lyet foglal el a szövetségi munkában a tagszövetkezetek jogi védelme, a munkaverseny szervezése, annak értékelése, a. közös vállalkozások támogatár sa stb. A jelentés több órán tartó vitájában felszólalt K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára, Jám-. bor Miklós, a megyei pártbU zottság titkára, Hegyvári Fe­renc, az SZMT titkára, Boros András, a vb tagja. Elmondot­ták véleményüket a szövetsé-t gek titkárai, dr. Kecskeméti Lajos, Vimola Károly és dr, Merényi Károly, s felszólalá­sukban kitértek a meglevő hiányosságokra is. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnök- helyettese foglalta össze az el­hangzott észrevételek alapján a vb álláspontját. Megállapí­totta, hogy mind a három te­rületi szövetség méltónak bi­zonyult a sokoldalú megbíza­tásra, jól képviselte a tagszö­vetkezetek érdekét. Hozzájá­rult a megye közös gazdasá­gainak tavalyi, kiemelkedően jó eredményeihez. A végrehajtó bizottság el­ismerését fejezte ki a há­rom területi szövetség ve­zetőinek, apparátusának, s határozatban foglalta össze a további feladato­kat. Az egyéb ügyek között Ku­sza Béla, a mezőgazdasági és élelmezési osztály vezetője terjesztette elő a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­tek listáját, és az 1970-es ál­lami támogatás mértékét Ezt követően a fizikai dol­gozók középiskolás gyermekei­nek ösztöndíjjal történő tá­mogatásáról, illetve az ehhez szükséges anyagi alap létre­hozásáról nyújtotta be a mű­velődési osztály javaslatát Hargitai Károly osztályveze­tő. A felemelt költségvetési tartalékból 600 ezer forintot biztosít alapként a megyei ta­nács érre a ' célra. Hosszas, és szenvedélyes Vita atÉRüTt ki az előterjesztésről, s a módosított javaslat felett a január 30-i megyei tanácsülés dönt. Végezetül a végrehajtó ■ bi­zottság földrendezési, szemé­lyi, és panaszügyeket tár­gyalt. —sp— 112 EVES korában kedden elhunyt Selim Abdallah Saade, Libanon legöregebb polgára. A szubjektivizmust a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomnak töob okból is bírálatnak kell alávetnie. Ez az irányzat leszűkíti a mozga­lom osztály alapját és gyakor­lati orientációját, mindenek­előtt pedig veszélyezteti for­radalmi munkás jellegét és kispolgári elemeket csempész be. A jobboldali színezetű szub­jektivizmust gyengíti a mozga­lom forradalmi akcióképessé­gét, s közvetve a burzsoázia és az antikommunizmus érdekeit szolgálja. Előmozdítja azonban a szélsőséges baloldali erők és a baloldali elhajló elemek ak­tivizálódását is. A dogmatiz- mus revizionizmussá változik és viszont.” A szerzők végül rámutatnak Fischer fő tévedésére, a Szov­jetuniónak a nemzetközi munkásmozgalomban, vala­mint a világméretű osztály­harcban kifejtett szerepe alapvetően hibás értelmezésé­re. Ez logikusan következik az absztrakt demokrácia és hu­manizmus koncepciójából. A Szovjetunióban végbe­ment szükséges folyamatokat az októberi hagyományok bü­rokratikus elsorvasztásaként taglalja. Nem értette meg, hogy Szovjetoroszország fejlő­dését a világméretű osztály­harc a belső politikai, gazda­sági és történelmi feltételek determinálták. Fischer mecha­nikusan szeretné alkalmazni a burzsoá demokrácia modell­jét a szovjet valóságra. „Akár tudatosan, akár nem, állásfoglalásaival és nézeteivel megrekedt az antikommuniz- musban, s annak globális stra­tégiáját szolgálja. Márpedig ennél szörnyűbb helyzetbe nem is juthat kommvnista” — állapítják meg a Rudé Právo tanulmányírói. Kit szolgál Ernst Fischer? amelyről marxista filozófus es politikus beszél, nem érvénye­sülhet osztályösszefüggések keretein kívül”. Fischer nem dialektikus gondolkodásmódjának jellem­zésére a tanulmány íród idézik az osztrák teoretikusnak a Spiegel számára adott nyilat­kozatát. Ebben kijelentette: marxista vagyok, Lenint szá­zadunk legnagyobb forradal­márának tartom, de kimond­hatatlan ellenérzést vált ki belőlem a marxizmus—leni- nizmus fogalma. Ez az ideoló­giai fogalom lényegében csak a sztálinizmus körülírására szolgál. „Az igazi marxista—leninis­ta — írják a szerzők —, bizo­nyára nem téveszti szem elől Sztálinnak a leninizmussal szemben elkövetett konkrét hibáit. Ha azonban személyi­ségét valóban a marxizmus— leninizmus szempontjából vizsgáljuk, nem kerülheti el figyelmünket életének és po­litikai tevékenységének kerete. Nem tagadhatjuk, hogy Sztá­lin jelentős részt vállalt a le­nini eszmék gyakorlati meg­valósításában, nem dolgozott ki a marxizmus—lemnizmus- tól eltérő elméleti rendszert. Fischer módszereiből sokat elárul az az eljárás is, hogy a dogmatikus túlkapások bírála­tát a marxizmus—leninizmus rendszertani értelmezésének komplex kritikájává bővíti. Ennek a szubjektivizmusnak, a fischeri analízisnek és hibák­nak nemzetközi gyökerei és le­csapódásai vannak. Nálunk is szép számmal akadnak oda­adó és lelkes tanítványok (kö­zülük időközben némelyek emigráltak). tassunk e forradalmi kalan- dorság álforradalmi jellegére.” A szerzők részletesen fog­lalkoznak Fischernek a Stern című nyugatnémet lapban megjelent radikális demokrata hitvallásával. Emlékeztetnek arra, hogy a marxizmus klasz- szikusal a radikális demokra­tizmust olyan áramlatnak mi­nősítették, amely már túljutott a burzsoá demokratizmuson és radikalizmuson, de még nem lépte át a dialektikus és tör­ténelmi materializmus küszö­bét, nem azonosult a munkás- mozgalom érdekeivel. „Való­ban hangsúlyozandó — írják a tanulmány szerzői —, hogy ko­runkban veszély fenyegeti a demokráciát, de Fischer mód­szertani fogyatékosságai éppen abban nyilvánulnak meg, hogy a demokráciát elvont módon időn kívül állónak értelmezi. Abszolutizálja a kapitalista Európa bizonyos területeire többé-kevésbé érvényes prob­lematikát, s ennek alapján ér­tékeli a politikai világesemé­nyeket. Természetesen nem kí­vánjuk letagadni annak az ér­telmiségnek a fontos szerepét, amely könyörtelenül leleplezi az emberi méltóságot fenyege­tő veszélyes helyzeteket. Ez a szerep feljogosít bizonyos egy­oldalúságra, amely például az elkötelezett művészeket jel­lemzi. Ezt azonban nem lehet általános szabálynak kikiálta­ni, nem szabad hivatalos filo­zófiai és politikai platform rangjára emelni. A marxizmus magában foglalja és feltétele­zi a humanizmust, ám nem azonosítható az elvont huma­nizmussal, az egzisztencialista színezetű és irányzatú huma­nizmussal. Az a humanizmus, A prágai Rudé Právo keddi száma „Kit szolgál Ernst Fi­scher?” címmel közli Ladislav Tomasek és Jaroslav Körinek átfogó tanulmányált. A cikk az Osztrák Kommunista Párt so­raiból a közelmúltban kizárt Ernst Fischer filozófus és teo­retikus magatartásának és ta­nításainak elvi vonatkozásai­val foglalkozik. Mint a szerzők megállapít­ják, az osztrák filozófus kizá­rása látszólag az Osztrák Kommunista Párt belügye, s ezért nem ildomos, ha a cseh­szlovák kommunisták kritiku­san elemzik nézeteit és állás­foglalásait. A valóságban azonban a kérdés összetettebb: Fischert jól ismerik Csehszlo­vákiában. filozófiai és szocioló­giai nézetei jelentős mérték­ben befolyásolják a humán ér­telmiség viszonylag széles kö­rét. Gyakran megfordult az or­szágban, s látogatásai még in­kább erősítették tételeinek az ideológiai frontra kifejtett gyakorlati hatását. Sokan me­rész elemzőnek, megalkuvást nem ismerő kommunista for­radalmárnak tartják. „Ezért internacionalista kö­telességünknek tekintjük, hogy bíráljuk Fischernek az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatos magatartását és nézeteit. Tudatában kell len­nünk annak, hogy Fischer a kommunista mozgalom ama jobbszárnyának vezető szóvi­vője, amely nemzetközi mére­tű gyakorlati és elméleti voná­sokkal rendelkezik, s ez súlyo­san fenyegeti a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom valódi akcióképességét. Szükséges tehát, hogy rámu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom