Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
Mit lá gyai AZ ÁULANDŐ BIZOTTSÁG ? A járási tanács községfejlesztési állandó bizottsága januárban megvizsgálja és a népfront bizottsággal közösen értékeld a múlt évi félszoba? dulási verseny eredményeit. Megvitatja az állandó bizottság a járás 1970. évi fejlesztési terveit, valamint a megyei tanács és a megyei népfront bizottság által hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára hirdetett felszabadulási verseny újabb szakaszának alakulását. VÁC I MÁPLŰ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1970. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK a járműjavítóban Jól működő KST-szervezete van a dunakeszi Járműjavítónak. Tizenhárom évvel ezelőtt hetven taggal alakult meg pz üzemben a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár, azért, hogy a tagok betéteikből a váratlan, és egy család pénzügyi erejét meghaladó kiadásokhoz anyagi segítséget nyújtson. A ^szervezet tagjainak száma évenként rohamosan nőtt. Az elmúlt évben már hétszázkét tagot számláltak, és az általuk elhelyezett rendszeres betétek összege meg- • haladta a 850 ezer forintot. Vásárlásokhoz, lakásfestéshez. nyaraláshoz, rádió és televízió vételhez adtak mintegy 730 ezer forint kölcsönt — hatszázikilencvenhat esetben. A szakszervezet is támogatja a takarékpénztárt. Az évvégi visszafizetés után mintegy ötvenezer forint induló tőkét juttat a pénztárnak, hogy az év elején jelentkező igénylők kérését is teljesíteni itudják. (szí.) HL évfolyam 1. szám Január elején harmadik évfolyamába lépett a Híradó, a Cement- és Mészművek Vácott szerkesztett és nyomtatott lapja. A vállalati újság vezetőcikkben emlékezik meg Vác felszabadulási ünnepségeiről. Héja Júlia DCM-beli tapasztalatok alapján ír a KISZ propagandamunkájáról. Lánchegyi Emma bulgáriai üdüléséről számol be képben és írásban. Oláh Ferenc a Deákváron megnyílt lakótelepi klubról tudósít. Helyi vonatkozású írás még dr. Félegyházi Gyula beszámolója az idei kilencmilliós lakásépítési alapról, amelyből a Cement- és Mészművek Váci gyára három családi házat épít és tíz bérlakást vásárol. A KÖTÖTT TERMEKÉIT külföldön is jól ismerik Nyugdíjba ment a főmérnök A Könnyűipari Értesítő e heti számában, jelent meg a hír, hogy a miniszter első helyettese Simó Pált, a váci Kötöttárugyár főmérnökét munkájának elismerése mellett beosztásából felmentette. Nyugdíjba vonulása alkalmából a könnyűipari miniszter a „Könnyűipar kiváló dolgozója" kitüntetést adományozta a főmérnöknek. A váci Kötöttárugyár elmúlt húsz évében sok minden történt ami elősegítette, hogy ma szerte a világon árusítják cikkeiket. 1950 és 54 között szakosították a termelést. Átszervezték a gépparkot is. Eltűnt egy kiállítás Azóta a munkáslétszám az ötszörösére emelkedett. Simó Pál munkája is benne van abban, hogy az üzem termékeit nemcsak a hazai piacon keresik, hanem a Szovjetunióban, Jugoszláviában, Irakban, i Franciaországban, Dániában is. A főmérnök egyik legutóbbi útja során olasz piacot szerzett a textilüzemnek. A több évtizedes tapasztalatot a gyár vezetői nem hagyják kihasználatlanul. Az igazgatóság gondoskodott arról, hogy a főmérnök tudását az elkövetkezendő években is kamatoztathassa. ★ A nyugalomba vonult főmérnök utódjául Bártfai Győzőt nevezték ki. (p.) A dunakeszi Járműjavító József Attila Művelődési Háza felszabadulásunk tiszteletére tervezett jubileumi műsorát egy kiállítással szerette volna megkezdeni. Ügy tervezték, hogy január 10-é és 22-e között bemutatják a „Pest megye 25 éve vándor- kiállítási. A megnyitó elmaradt. Miért? A megnyitó előtt egy héttel felhívták a ceglédi múzeum igazgatóját, aki közölte velük, hogy az anyag Gyomron van. A gyömrői tanáccsal megbeszéltek, hogy 9-én mennek á tablókért. A dunakesziek autót béreltek és Gyömrőre mentek. A kiállításról senki nem tudott Gyomron, az anyag sem volt ott. Most nem tudják, hogy hol keressék... (sz.) A nyárra készülnek Elhagyott, havas most a Népfürdő medencéje. A vízműveknél azonban már a nyárra készülnek. A közelmúltban szakmai küldöttség tanulmányozta a Fővárosi Fürdőigazgatóságon a fürdőépítés és -üzemeltetés tudnivalóit. (Gyimesi Foto) Az érem másik oldala Olvasom az újságban, hogy milyen szép eredményt értek el az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat munkatársai az elmúlt esztendőben. Beszámoltak bolthálózatuk fejlődéséről, terveikről is. Néhány nap múlva egy olvasó azt panaszolja, hogy kétféle áron adják ugyanazt a főtt nyelvet. Mások azért mérgelődnek, mert 28 forintért olyan birkahúst árusítottak, amit nemhogy kimérni, de a vágóhídról kiadni sem lett volna szabad. Az élőhal ára egyik napról a másikra 2Ó forintról 23 forintra emelkedett. Az a minicitrom, amit az egyik üzletben 16 forintért adnak, olykor nagyobb, mint a másik bolt 19 forintos „maxi" citroma. A narancs itt 21, amott 25 forint. . A valóban becsületes ''eladóik hitelét rontják az ilyen „elcsúszások". —szikora— ötmillió forint villanyra Egy négyszáz éves újságból Amikor néhány évvel ezelőtt a televízió nyolcperces egyenes adásban bemutatta a váci múzeum gyűjteményét, a riporternek, Sipos Tamásnak az volt a kérése, hogy csak egy-két tárgyat ismertessünk, de az olyan legyen, ami nagyértékű, és csak egy van belőle az országban, a váci múzeumban. Elsőnek a képen látható 1594. es nürnbergi újságot választottuk ki, amelyből a Magyar Nemzeti Múzeum írásbeli tanúsága szerint nincs több példány az országban. Váci P. vonatkozását az adja meg, hogy már a címlapján is szó van Vácról. Ez a nagy méretű levelezőlapnál alig nagy óbb, ( újság négylapos, tehát nyoic nyomtatott oldalból áll. Ábrák csak a képen látható címlapon vannak. Ezek fametszetek. A címlap azon örvendezik, hogy a császáriak elfoglalták a „nagy Nógrád” várát, amely török kézen volt, és amely másfél magyar mérföldre van Váctól, három mérföldre Budától, és hét ytoPl&Abt töt btc&mt »nOiPaí fid? fonj?«! jtt WF« wit> Cmíric&f ti niír bit n M* » ^örcfm (cffíttm frfyn gmuíöít trit&tmérföldre Székesfehérvártól.” Az egyik fametszet a felirat szerint Mehmet basát, a török parancsnokot ábrázolja, feltehetően képzeletből A tizenöt éves háborúban vagyunk, amely 1591-től 1608- ig tartott. Vácot is ezekben az években érik a legnagyobb ostromok, hogy csak három évszámot említsünk a másfél évtizedből, 1595, 1597 és 1601, amikor Vácon minden leég, ami gyullad., Feltehetően a tizenöt éves háborúban pusztult el a legtöbb épület, ami még a régi Vácból megmaradt. Egy évvel Nógrád után, 1595-ben a császáriak kiűzik a törököt Esztergomból, Visegrád várából, és a tizenöt éves háború folyamán először Vácról is, majd Buda alá vonulnak. A török ekkor békét kér, amit ugyan nem kap meg, de ezzel időt nyer, és ezzel a megtorpanással a háború első szakasza véget ér. A tizenöt éves háború Európa nagy részét érintette. Részt vett benne a török birodalom, benne a Balkán népei és a magyar hódoltsági terület, az erdélyi fejedelemség, az osztrák Habsburgok birodalma, benne Magyarország nyugati része és Csehország. lev érthető, hogy a cseh határtól nem túl mesz- sze levő Nümbejgben any- nyira érdeklődtek az események iránt, hogy megérte Leonhard Heussler nyomdász- kf ad ónak az újság kinyomtatásának tetemes költsége. Megemlítjük, mert érdekes, hogy a niirobe-ei újság közelében eev török okmányt állítottunk ki A német újság napírja. bár fametszetek alá készült, durva tapintású. megrötétedett. és a széle kiroltotödott. A török papír finom tapintású, fényes felületű, ugyanannyi évszázad alatt nem sötétedett meg, és a széle nem rojtoso- dott ki, pedig ez is állandóan kézben volt, hiszen igazolvány volt. Stefaits István — Mit kap Főt 1970-ben?Ezt kérdeztük Hovanyecz Bé látói, a községi végrehajtó bizottság elnökétől. — A legfontosabb a víz. Tavaly négy és fél kilométer hosszan fektettek le vízcsővezetéket. Ebben az évben nyolc kilométeres a tervünk, ötmillió forintot költünk a községi villanyhálózat felújítására és bővítésére. Nyolcszázezer forintba kerül a belvíze’hárí- tás. — A kisalagiak „mostoha gyerekeknek” érzik magukat. Korábban orvosi rendelőt kaptak. a múlt év végén mégis elvitték az orvost. — Tudunk a panaszról, úgy véljük — nem jogos. A koz- ségfejleszfási alap jelentős részét Kisalagra költjük. Többet, mint Fótra. Ami az orvosi rendelőt illeti: központosítjuk. — Mi lesz a kisalagi kul- t úrházzal? — A kultúrház épülete ma-, gántu'ajdonban van. Ti" ellünk sorsáról, mert nem (marunk lemondani a központi helyen levő épületről. — Sokán szeretnének telket vásárolni. Lesz-e parcellázás? — Igen, nyolcvankét holdon fogunk parcellázni, de nem aprózzuk el a földet. Nagy telkeket osztunk, amelyekre többszintes épületeket '.ehet építeni: KISZ-, ÁFÉSZ- és ÓTP-lakásokat. A fóti tónál 273 telket adurüi el, és áruba bocsátjuk a tanácsi tulajdonban levő házakat is. — Gondot jelent a kenyér és a hús beszerzése. Várható-c javulás az élelmiszerellátásban? — Örömmel mondhatom, hogy o kenyérellátás megjavul. Az ÁFÉSZ egy harmincmázsás kapacitású kemencét vásárolt.' Ami a húsellátást illeti, talán az ÁFÉSZ és a termelőszövetkezet összefogásával lehetne megjavítani, mert a húsipar nem megbízható — mondotta a' végrehajtó bizottság elnöke. —nyári— TALÁLAT Kedden este mutatta be a televízió Raffai Sarolta „Diplomásak” című színművét. Nagyszerű tehetség, maróan éles kritikával megírt, kitűnő darabját. Tegnap reggel három dáma beszélgetett kávézás közben a presszósarokban, ötezer forintos bunda, nyolcszázforintos csizma, rókakucsma, fiion, költséges eleganciával öltözöttek mindannyian. — Hát, tudod ez a hatásva- tíász darab, amit tegnap este láttunk... — Na, igen, igen, bár az előző darabjánál jobb volt. Az az „Egyszálmagam”. az. tanárokról szólt... — És amilyen közönségesen beszéltek! Hallgatom őket, s azt mondom. hogy mégiscsak nagyon jó volt Raffai darabja. Talált. (b.) Slezák János 31 éves villanyszerelőt sikkasztás vétségében találta bűnösnek a Váci Járásbíróság Néhány hónappal ezelőtt Slezák találkozott ismerősével, Molnár Jánossal. Molnár elmondta, hogy építkezik és kérte ismerősét, hogy segítsen a Villanyszerelésben. Slezák átvett 1000 forint előleget — anyagra —, azonban a pénzt saját céljaira fordította és a vállalt munkát többszöri felszólításra sem végezte el. A tárgyaláson beismerte tettét. A bűntetőtanács enyhítő körülménynek vette büntetlen előéletét, és megbánását. Három hónap szabadság- vesztésre ítélték, de annak végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. a háború zaja akkor már /1 messzebb volt tőlünk, csak egy kis . létszámú rendfenntartó alakulat tartózkodott a faluban, amikor egy téli délután hintó állott meg a kapunk előtte és egy szovjet kapitány meg az írnoka szállt ki belőle. Bejöttek a házba, és a háború alatt kialakult jelbeszéddel, magyar és orosz szavaik keverékével megértették nagyapámmal, hogy szállást kérnek. Nagyapám nem túlságosan örült a vendégeknek, de azt mégsem mondhatta, hogy nem ad szállást... Rövid tanakodás után úgy döntöttek, hogy anyám meg mi, gyerekek, bemegyünk nagyapámékhoz, és a mi szobánkat adjuk ki éjszakára. A hintó ezután beállt az udvarra, a kapitány meleg vizet kért, megmosakodtak. A szekrény tetején megtalálták az én sakkomat, és vacsoráig egymással csatáztak ... c-em a mi házunkban, sem a környéken nem emlékszem, hogy valaki szerette volna Horthyt vagy a németeket. A Horthy családot ábrázoló le- velezölapnyi fénykép azonban majdnem minden házban ott volt a falon a tükör vagy a családi kép keretének sarkába illesztve. Ki tudja már, mi volt ennek az oka? A kapitány épp ezt a képet nézegette, amikor nagyanyám asztalra tette a vacsorát. — Ki ez? — kérdezte oroszul a kapitány, a tqngernagyi ruhás Horthyra mutatva. — Horthy Miklós — mondta nagyanyám ártatlanul. Az ország kormányzója meg a családja. A, Gorthi, Gorthi — kapta el az egyetlen rhegértett szót a kapitány, és érdeklődéssel szemlélte tovább a képet. — Gitler, Gorti kafkít — mondta. — A, Kto on? — mutatott most apám katonaruhás fényképére, amely a családi kép mellett lógott a falon. — Az a papa — mondta nagyanyám, és rám mutatott. — övé papa. — Es hol papa? — Front. Messze. Elvitték. Muszáj — mutatott nagyanyám arra, amerre ő képzelte a Dunántúlt. — A, front, front — ismételgette súlyosan és szomorúan a kapitány, és belekanalazott a levesbe. — Front — mondta még egyszer, és hogy megértsük, mire gondol, kezébe vett egy karéj kenyeret, és rámnézett. — Maja gyevocskitri. Kiev — mondta, és elszomorodott. M ásnap reggel korán keltek, befogták a lovakat, úgy látszott, végleg elmennek. De az Írnok megmagyarázta, hogy még visszajönnek. Dél felé valóban megérkeztek. A lovak lassan poroszkál- tak, mert a hintó mögé egy urasági tehén volt, kötve ... Nagyapám sehogy sem tudta megérteni, mit akarnak vele, végül az Írnok bekötötte a te. henet az istállóba. Mi, a húgommal álltunk a hintó előtt A kapitány rám meg a kishu- gomra mutatott, és azt mondta: — Papa front. Aztán visszaültek a hintóba. Az írnok közévágott a lovaknak. Kuvács István I l
