Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

1970. JANUAR 23., PÉNTEK MU.it I i­3 A 2 -ESEK Bevált a versenykötvény Határidő előtt — Nagykőrösön ÁPRILISTÓL ÁPRILISIG A megye útjairól A 21-es Építőipari Vállalat gazdasági és tömegszervezeti vezetői értékelték a múlt év utolsó negyedévében kísérlet­ként 'bevezetett új versenyju- talmazási formát. 100 forintos névéi'tékű versenykötvényeket bocsátottak ki, amelyeket a felajánlásoknak megfelelő számban a brigádok kaptak kézhez, s amikor vállalásukat teljesítették — az építésvezető aláírására azonnal felvehették a jutalmat a vállalat pénztá­rában. öt építésvezetőséget vontak be a kísérletbe és ösz- szesen 40 000 forint értékű köt­vényt adtak ki. Guruz István kőművesbrigádja például a Kismotor- és Gépgyár új tan­műhelyében három nappal a határidő előtt fejezte be a vá­laszfalak építését, s kilenc versenykötvényükre azonnal felvehettek 900 forintot. A vállalat gazdasági és tö- | Az Országos Tervhivatal irá­nyításával dolgozó távlati ter­vezési bizottságok tavaly be­fejezték eddigi népgazdasági fejlődésünk és jelenünk elemző vizsgálatát. A következő mun­kaszakasz az úgynevezett „ter­vezési hipotézisek” kidolgozá­sa. A munkaerő és életszínvo­nal távlati tervezési bizottsága arról dolgozott ki hipotézise­ket: hogyan alakulhat a fog­lalkoztatás és az életszínvonal Magyarországon 1935-ig. Hang­súlyozni kell, ez még nem kész terv. A benne foglalt feltéte­lezéseket további részletes szá­mításokkal ellenőrizni és bi­zonyítani kelL Mégis, a hipoté­zisek lehetséges és reális kö­vetelményrendszert és fejlődé­si utat vázolnak. Ebben az ér­telemben tehát, a foglalkozt tásra és az életszínvonalra vo­natkozó gazdaságpolitikai és társadalompolitikai elképzelé­seknek ez az első vázlata. CD Közismert: az életszínvonal emelkedésének gazdasági alap­ja a nemzeti jövedelem növe­kedése. Feltételezhető, hogy a nemzeti jövedelem a követke­ző 15—20 évben átlagosan évi 5—6 százalékkal emelkedik, és az életszínvonalat az e’.etkö- rülményeket meghatározó anyagi keretek legalább ugyan­ilyen ütemben bővülnek. Ilyen ütem mellett feltételezhető, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1965-ös évi mint­egy 500 dollárról (a mai kb. 650 dollárról) 1985-ig mintegy 1200—1400 dollárra emelkedik. (A dollárra való átszámítás a nemzetköri összehasonlítható­ságért történt.) Ez a nívó ter­mészetesen csak bonyolult fel­tételek együtthatásával érhető el. Az egyik fő tényező, airit számításba kell venni, a népes­ség számának és összetételé­nek várható alakulása. ® A népesedési előreszámítá­sok szerint az élvesrii'etések száma (1968-ban 154 ezer volt) fokozatosan emelkedik és — a szülőképes nők létszámingado­zását némileg követve — éven­te 165—180 ezer között válta­kozik. így az ország lakossá­gának össriétszáma 1965-ig kis mértékben meghaladja a TI milliót. Ebből a munkaképes korú foglalkoztatott 14—59 éves férfiak száma 1985-ig várhatóan 200—220 ezerrel, 8 százalékkal; a 14—54 éves fog­lalkoztatott nők száma mint­egy 250 ezerrel, 14—15 száza­lékkal növekedhet. Különböző tényezők vizsgálata azt jelzi, megszervezeti vezetői megálla­pították, hogy bevált az új ju­talmazási forma, s ezért az idén több mint 300 ezer forint értékben adnak ki versenyköt­vényt. A felszabadulási ver­senyben máris jelentős fel­ajánlásokat tettek. Az orszá­gos járműprogram keretében jelentősen meggyorsítják az Ikarus gyári munkálatokat; 1972. december 31-e helyett — a szervizállomás a kereskedel­mi raktár kivételével — már ez év végére befejezik a beru­házásban előirányzott 19 léte­sítmény építését. A felajánlások teljesítéséért kiadott versenykötvények nemcsak anyagi, hanem erköl­csi megbecsülést is jelentenek, mert az összegyűjtött kötvé­nyek alapján készülnek a ja­vaslatok a kiváló dolgozó ki­tüntetésre is. hogy az 1970-es évek második felétől fokozatosan több lesz a nyugdíjkorhatár után is fog­lalkoztatott korosztály: 1935-ig mintegy 140—180 ezer fővel, kb. 35—40 százalékkal növe­kedhet a még dolgozó nyugdí­jasok száma. összegezve mindezt, ez a mimkaerőkínálat lehetővé te­szi és igényli is, hogy a nép­gazdaságban a foglalkoztatot­tak össriétszáma a jelenlegi 4,9 millióval szemben 1985-ig el­érje az 5,5 milliót. Valószínű, hogy ebből a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak száma 1985 körül 800 ezer—1 millió körül alakul Vagyis tovább csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a mai mintegy 30 százalékról 15—18 százalékra. Az iparban foglal­koztatottak számának növeke­dése fokozatosan lassul, majd és 1985-ig valamivel kétmillió fölött tetőzik (36—38 százalék). Mérsékelten növekszik a köz­lekedésben foglalkoztatottak száma, de nem sokkal haladja majd meg a jelenlegit. Viszont a létszám dinamikusabb növe­kedése várható az építőipar­ban, a kereskedelemben és a vendéglátásban, különösen pe­dig az egészségügyi és a kul­turális ellátásnál, valamint az egyéb szolgáltatásoknál Említettük; a foglalkozta­tottak száma 1985-ig mintegy 5.5 millióra növekszik, s 600 ezer fővel meghaladja a mai létszámot. Ha a törvényes és tényleges mai munkaidővel számolnánk, akkor a társada­lom rendelkezésére álló mun­kaidő-alap hatalmasan meg­növekednék. A valóságban azonban ez nem várható. Miért? Csak a főbb csökkentő tényezőket említve: 1985-ig tovább emelkedik az iskoláz­tatás átlagos időtartama, a fiatalok az eddiginél későbbi életkorban lépnek majd mun­kába. 15—20 év távlatában valószínű, hogy a munkába lépés alsó' határa a mai 14 év helyett 16 év lesz. Továbbá: a 44—45 órás munkahét már a közeli időben általánossá vá­lik és az 1970-es években sor kerülhet az ötnapos munkahét bevezetésére, átlagosan heti 42.5 órás munkahét mellett. Ezt követően valószínű és in­dokolt, a fizetett szabadság idejének meghosszabbítása. Még továbbá: a termelékeny­ség alakulásától és más té­nyezőktől függ, hogy 1985-ig még tovább csökkenhet-e a munkaidő esetleg heti 40 órá­ra. Figyelemmel minderre, a foglalkoztatottak nagyobb lét­száma mellett is 1985-ben a társadalom rendelkezésére ál­ló munkaidő-alap legfeljebb a jelenlegi szinten marad, de esetleg még kevesebb is lesz. Vagyis: több dolgozó lesz, de Hazaéricezett Prágából a magyar pártmunkás- küldöttség Hazaérkezett az MSZMP KB pártmunkásküldöttsége, amely Tóth Mátyásnak, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tartózkodott Prágában. A kül­döttséget a Nyugati pályaud­varon Kozári József, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője fogadta. Jelen volt Oldrich Mohelsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa. Énekes hattyúk A biharugrai „vadvízország” környékén, Okány határában, az őszi árpa vetésén három énekes hattyú vendégeskedik. Az északi tundrák lakói az or­nitológusok véleménye szerint a hideg elől délre húzódva vé­letlenül tévedtek erre a tájra. — időben — kevesebbet fo­gunk dolgozni. © Hogyan valósulhat meg így a gazdasági növekedés, az életszínvonal feltételezett emelkedése? Ennek sok össze­tevője közöót az egyik leglé­nyegesebb: az 1970-es évek második felétől a mezőgazda­ságben és az iparban egy­aránt a munka termelékeny­sége emelkedésének" fokozato­san el kell hagynia a termelés növekedésének ütemét. Ez pe­dig az anyagi erőforrásoknak és a személyi képességeknek az eddiginél jóval hatéko­nyabb felhasználását igényli. A jó gazdaságpolitika mel­lett ehhez egyaránt szükséges gazdasági mechanizmusunk teljes kibontakoztatása; a gaz­dasági vezetés színvonalának javulása; a nemzetközi mun­kamegosztás kifejlődése, első­sorban a szocialista országok gazdasági integrációja kere­tében, Lényegében ezektől függ a foglalkoztatásra és az életszínvonalra vonatkozó fel- tételezések megvalósulása is. JEGYZET BOTCSINÁLTA Lépten-nyomon találkozunk velük. A szintemelőkkel. Akik — legtöbbször kábító szóára­dat közepette — tudtunkra adják, hogy ezit meg amazt azért nem gyártanak, nem árusítanak, mert „emelkedett a közönség igény-szintje”. Ma­gyarán; eltűnt az olcsó áru, csak drágább van helyette. A vevőkre való hivatkozással. Hiszen növekednek az igények, a vásárlóerő szintje... A vásárlóerő valóban évről évre, egyenletesen emelkedett, változatlan, tehát az áremel­kedéstől megtisztított árakon számítva is évente nyolc-tíz százalékkal növekedett 1965 óta. A növekedés, minit egész, azonban nem azonosítható a családok egyéni vásárlóképes­ségének emelkedésével, ahogy a jövedelmek átlagos — orszá­gos vagy megyei — emelkedé­se sem gyarapította minden családban a bevételt. A vásár­lóerő növekedésére, mint iga­zolásra hivatkozni tehát hamis érv, olyan valótlanság, melyet az olcsóbb árut hiába keresők teljes joggal utasítanak vissza. A hamisságok folytatódnak a botcsinálta szintemelők más magyarázatai, indokai esetében Magyarországon a múlt századokban, a latinos mű­veltség kellős közepén szoká­sos volt minden írásműben a rómaiakra hivatkozni. Legszí­vesebben most én is azzal kezdeném; már a régi rómaiak tudták, milyen fontos jó uta­kat, hidakat építeni! Mindez a negyedik ötéves tervre vo­natkozó megyei tanulmány ol­vasásakor jutott az eszembe — az úthálózat—hidak fejezeté­nél. Az adatok sorolásánál szinte láttam magam előtt a szélesen kígyózó új szürke szalagosai, az 1945 áprilisától a máig épített modern útkilométereket Mindez mégis kevés. Csak a legsürgősebb feladatok ellá­tására; az út- és hídépítésre, valamint a karbantartásukra a negyedik ötéves tervben megyénkben a tanácsi utakra 405 millióra lesz szükség. 1975-ig a személygópkocsi- állomány a jelenleginek a há­rom és félszerese lesz, majd­nem duplájára emelkedik az országúti teherszállítás. A ta­nácsi helyi közlekedési utak forgalmi szerepe az országos hálózaténál kisebb, viszont sok olyan más feladatuk van, amiért meg kell hogy épülje­nek. Pest megye lakosságának egyharmada bejáró dolgozó. Mind többen akarnak moto­ron, autóin, vagy autóbuszon olyan utakon utazni, ami be­hálózza az egész települést. A fővárosban szilárd burkolatú, zárt vízelvezetésű, fényes ut­cákon közlekednek, magától értetődő, hogy ilyet kórnak a falujukba is. A másik szem­pont: hiába minősítenek egy utcát első kategóriájúnak, és hiába köt össze forgalmas csomópontokat, ha sáros-ká- tyús, a járművek inkább na­gyot kerülnek, minthogy vé­gigmenjenek rajta. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Réz Dezsővel, zz építési-közlekedé­si és vízügyi osztály csoport­vezetőjével, aki részt vett a tanulmány kidolgozásában. — Vitathatatlan, hogy a korszerű úthálózat elsődleges, azonban a pénz beszél. Ezért nem tervezhetjük valamennyi földút kiépítését és minden keskeny út kiszélesítését. Fon­tossági sorrendet kellett meg­állapítani. Tehát elsősorban azok a belterületi utcák ke­rülnek sorra, amelyet a leg­többen használnak és amik által javul a forgalom. A megye öt városában és 45 kiemelt településén tervezünk korszerűsítése­ket. A községek kiválasztásánál fi­gyelembe vettük a főváros kö­SZINTEMELŐK is. Mert például kezd lábra kapni egy új divat: nem sza- tócskodunk felkiáltással szám­űznek a boltokból seregnyi ol­csó árut. Nem tartják, nem bajlódnak vele, hiszen nincs, vagy kevés a haszon rajta, s különben is, „az igények szint­je emelkedett”, a közönség nem igényli ... A közönség pe­dig dühöng, szitkozódik, fillé­res árukért buszra, vonatra ül, szaladgál összevissza. Az ol­csóbb férfiing, a szerényebb árú női pulóverek, női és férfi­cipői?, a kispénzű embereknek korábban kínált, úgynevezett sportszövetek, s az azokból ké­szült öltönyök eltűnése, a ven­déglőkben a menü, az élelmi­szerboltokban például a sza­lonna hiánya nem a vásárló- közönség igényeinek változását tanúsítja, hanem — és sokkal inkább — termelési, kereske­delmi ügyeskedésekre világít rá. A botcsinálta szintemelők — furcsa módon — társadalmi pozitívumot akarnak a visszá­jára fordítani. Azt, hogy az úgynevezett bóvliárunak — te­hát a silánynak, ízléstelennek — valóban mind kisebb a pia­ca, vevőköre. Az olcsó áru, s a bóvli: nem azonos! összeke­építkezéseket, a várható fej­lesztést, a lakósűrűséget és a kiépített—kiépítetlen utak ará­nyát. A megye teljes tanácsi úthossza majd 12 ezer kilomé­ter, ebből közel négyezer jut belterületre. Az öt városban magasabb, a községekben ala­csonyabb kategóriájú utak építése a cél. Ez 88 millió fo­rintból 40 kilométer földút felszámolását jelenti. Az öt város 75 kilométernyi új utat kap. Tizennyolc falunál — a járási székhelyeknél és a fej­lődő településeknél 90 millió­ból 50 kilométer földút válik betonná A kiemelt községek másik csoportjánál 65 millió­ból 36 kilométert korszerűsíte­nek. Méig egy nagyon fontos szám: az ötven településben nem lesz többé első forgalmi kategóriájú földút és második A felsőoktatási intézmé­nyekbe történő jelentkezésről, a felvételi lehetőségekről, a lebonyolítás rendjéről a Mű­velődésügyi Minisztériumban a következőket mondották: Az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok nappa­li tagozatának első évfolya­maira az 1970—71-es tanévre összesen 13 és fél ezer fiatalt tudnak felvenni. A felsőoktatási intézmények verni őket olcsó kóklerkedés, olyan mutatvány, amelynek senki nem tapsol. (Ha csak a drágább árukon elért jövedel­met élvező vállalatok nem...) Sőt! Nem véletlenül, hanem törvényszerűen jutott el a bot­csinálta szintemelők működé­se az országos fórumokig, a párt Központi Bizottságának üléséig, az országgyűlés ta­nácskozásáig, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának ál­lásfoglalásáig. Az országos ve­zető testületek félreérthetetlen álláspontot foglaltak el, s en­nek nyomán — örvendetesen rövid idő alatt —, állami in­tézkedések születtek, melyek remélhetőleg fordítanak, vagy legalábbis javítanak a helyze­ten. Miért kell akkor mégis szól­ni a botcsinálta szintemelők­ről? Kétféle okunk is van er­re. Az egyik: nemcsak ebben, hanem más esetekben is ta­pasztalhatjuk, hogy szűkkörű, úgynevezett csoportérdekeket „megideologizálnak”, s társa­dalmi érdekként tüntetik fel azokat. A másik: a botcsinálta szintemelők általánosságban ugyan lelepleződtek, de nem ártana, ha ilyen esetekben a sűrűn hangoztatott, de ritkán érvényesített személyi felelős­ség is érvényesülne. Mert ameddig ez hiányzik, addig a botcsinálta szintemelők elleni harc is csak botcsinálta le­het... M. O. csoportú, a gyűjtőutak három­negyede is kiépített burkolatú lesz. — Szeretnék valamit halla­ni az üdülőterületeink útfej­lesztéséről. — A Dunakanyar és a so­roksári Duna-ág üdülői óriásit léptek előre, útjaik azonban elég rosszak. Egyelőre a feltáró utakat akarjuk kiépíteni. 1976-ig a két Duna-ágban összesen 15 kilométer földútból építünk szilárd betont. Az utakon legalább százhúsz kilométeres tempóval vég: g- száguldottuink. Most egy híd következne; illetve a megyé­ben összesen 377 darab. Eze­ken — Réz Dezső vezetésevei — a legközelebb „kelünk át”. — komáromi — nappali tagozataira felvételü­ket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett — képe­sítőzött — dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A felsőfokú technikumok­ba és felsőfokú szakiskolákba a képzés szakirányának meg­felelő szakmunkásbizonyít­vánnyal is lehet jelentkezni:. A felvételi kérelmeket &7) érettségi (képesítő) bizonyít ványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújta­ni; a munkaviszonyban állók kötelesek kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is mellékelni. Ha a jelentkező a középiskolát 1968-ban vagy korábban, illetőleg esti-levele­ző tagozaton végezte, közvet­lenül a felsőoktatási intéz­mény dékáni (tanulmányi) hivatalába küldje kérelmét. A felvételi vizsgákat nappa­li tagozaton június 26. és júli­us 20. között, az esti és leve­lező tagozatokon júliusban tartják. A vizsga írásbeli és szóbeli, vagy gyakorlati rész­ből áll. A tanítóképzők tanítói szakára és az óvónőképző in­tézetekbe pályázóknak a fel­vételi vizsgát megelőzően pá­lyaalkalmassági vizsgát kell tenniük. A felvételi bizottság a je­lentkezőket írásban értesíti határozatáról. Az elutasítot- takkal közli a felvételi vizs­gán elért pontszámot, a dön­tés okát, és a fellebbezési le­hetőséget is. Az elutasító ha­tározat ellen — a kézbesítés­től számított 8 napon belül — az illetékes miniszterhez fel­lebbezhetnek azok a jelentke­zők, akik a felvételhez szüksé­ges pontszámot elérték, A napokban egyébként a könyvesboltokba kerül a „Tá­jékoztató a magyar felsőokta­tási intézményekről” című, több mint 250 oldalas kiad­vány, amely részletesein is­merteti a felvételre jelentke­zőket érdeklő tudnivalókat Foglaíkoztaíás, jövedelem és életszínvonal 1985-ig Tudományos feltételezések, elgondolJssk az ékíköriilmények alakulásáról (I.) (Folytatjuk) Sz. S. rüli gyűrű igényeit, a lakótelep 13 ezer „gólyát66 várnak a íulsófoliú ianinifísetok m I , A Győri Keksz- és Os­favaszhirnok s“7 Ä.’ST koládéfigurák készítését. 380 mázsa csokoládéból közel félmillió húsvéti tojást, nya­lat stb. készítenek. ,,] ■ „

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom