Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

utóiéi KMtrlap 1970. JANUÄR 9., PÉNTEK Mire jé a rizshéj, rizsszalma, napraforgótányér, nádkóré és szőlővenyige? Mezőgazdasági hulladékok­ból — rizshéjból, rizsszalmá­ból, napraforgótányérból, nád- kóróból, szőlővenyigéből és egyéb melléktermékekből — készít értékes szigetelőanyagot a kőrösladányi Magyar—Viet­nami Barátság és a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet. Az említett hulladékokat megér­tik, műgyantával keverik és tégla alakúra préselik. A Mi­nőségvizsgáló Kutató Intézet véleményezése szerint az ily- módon készült szigetelő anyag jobb a forgalomban levőknél, s ráadásul négyzetméterenként körülbelül 100 forinttal ol­csóbb is. Az újfajta szigetelő­anyagból az AGROKER máris 200 000 négyzetmétert rendelt. Az országos igény kétmillió négyzetméter volna. Negyven új növényvédő szer A kereskedelem idén a ta­valyinál több tízmillió forint­tal értékesebb növényvédő- szer-készletet biztosít a mező- gazdaság számára. Vajon a mennyiség növelé­sén túl a választék szempont­jából is várható-e fejlődés? A MÉM illetékesei ezzel kapcsolatban rámutattak: a növényvédőszer-gyárak között egészséges versenyszellem ala­kult ki. örvendetes, hogy ter­mékeik műszaki-gazdasági színvonalát már nemcsak egy­mással, hanem a külföldi sze­rekkel is összemérik. Mindez jól lemérhető a választékbővü­léssel: a tavalyi 210-zel szem­ben idén hozzávetőleg 250 ké­szítmény közül válogathatnak a gazdaságok. A kemikáliák választékának bővülése több szempontból je­lentős. Idén DDT-tartalmú anyagok — amelyeket a káros mellékhatás miatt tiltottak be Földvárvallató A miskolci Her­man Ottó Múzeum régészei elkészí­tették a bükki földvárak regisz­terét. Megállapí­tásuk szerint 9 földvár található a hegység területén, s ezeknek réteg­vonalas térképét is elkészítették. A legtöbb föld­vár Kisgyőr kör­nyékén van. Ezen a vidéken a kora­vaskorban — mintegy három­ezer esztendeje — négy, sánccal megerősített tá­borhelyen laktak a népcsoportok. A Bükk déli lábánál, Bükkaranyoson levő földvárban néhány éve vég­zett ásatást dr. Kemenczey Tibor régész, s 41 „bronzkincsei” hoztak napvilág­ra. A gazdag lelet azt bizonyítja, hogy a többi föld­vár „vallatása” is eredménnyel jár. Az idén a ter­vek szerint a Kis­győr környékén levő földvárakat, valamint a Mis­kolc-Tapolca mel­letti Várhegy föld­sánccal határolt területét kutat­ják, ahol újkőkori leletekre számí­tanak. 44 A „reumások Mekkája legyőzte Hajdúszoboszlót Tavalyi forgalmával az or­szág leglátogatottabb fürdőhe­lyévé lépett elő Dél-Baranya Európa hírű fürdője, Harkány. Először sikerült a régi „rivá­lis”, Hajdúszoboszló vendég- forgalmát túlszárnyalni: ott egymillió, a „reumások Mek­kájában’1 pedig ennél három- százezerrel több fürdőző for­dult meg egy esztendő alatt. Az idén még nagyobb vendég­ostromra számítanak Har­kányban. A fürdővállalat új létesítmények átadásával gon­doskodik a - fürdőzők kényel­méről. Kora tavasszal elkészül a strand ötödik, ezer négyzet- méter alapterületű, új meleg­vizes medencéje. Bekapcsolják a Siklós—Ta­polca és Harkány közötti táv­vezetéket, amely 25 fokos, tiszta vizet hoz a sportmeden­cébe az eddig helyben nyert, vastartalma miatt sárgára szí- neződött hideg víz helyett. A termálkutakból naponta fel­színre kerülő ötmillió liter me­leg vizet is gazdaságosabban használhatják fel: üzembe he­lyezik a központi szivattyúhá­zat, amely szükség szerint látja el termálvízzel nemcsak a für­dőt, hanem a szomszédos szál­lodákat, kórházakat és a bá- .nyászüdülőt is. A strand terü­letén bővítik az elárusítópa­vilont, s javítják a vendéglá­tást is. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ esztergályos, marós, lakatos, lemezlakatos, iv-lánghegesztö, DIESEL-motorszerelő, kazánfűtő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat A központi munkahelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KULSZOLGALATOS MUNKAKÖRBE műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre: Algyőre és Százhalombattára felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 árás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszállás, üzemi konyha van. A MUNKÁSSZÁLLÁS INGYENES. Bér: megegyezés szerint. A BÉREN KÍVÜL MÉG 500 FT KULSZOLGALATI ATALANYT, az alföldi munkahelyeken pedig még külön TERÜLETI PÓTLÉKOT IS FIZETÜNK. Felvétel esetén megtéritjük az útiköltséget, ezt azonban azoktól, akik a próbaidő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. JELENTKEZÉS A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: BUDAPEST XVIII., GYÖMRŐI ÜT 79-83., ILLETVE A VIDÉKI MUNKAHELYEK VEZETŐINÉL — már se önállóan, se vegy­szerkombinációban nem kerül­hetnek a talajba. A már be­vált készítmények forgalmá­nak növelése lehetővé teszi, hogy a DDT-tartalmú anyagok helyett más, az egészségre -ve­szélytelen készítményeket al­kalmazhassanak. Lényeges az is, hogy idén a kiskertek tu­lajdonosai, valamint a zöld­ségtermelők korábban hiány­cikként kezeit készítmények­hez juthatnak hozzá. A talaj­fertőtlenítők és az egyes nö­vényi kultúrák védőszerei te­rén szintén jelentős fejlődés várható 1970-ben. Az újonnan „bevetésre” ke­rülő készítmények alkalmazási köre igen változatos. Külföld­ről hozzák be a Gardont, amely néhány nap alatt elpusztítja a növényi kártevőket. A gyümöl­csösökben és a zöldségesker­tekben használhatják a japán eredetű Sumithion rovarölőt. Á burgonyabogár ellen is új kémiai anyagot, a Dicarbamot alkalmazhatják a termelők. Metil-Cotnionmak hívják a gyümölcsösök importált rovar­ölő szerét. Az év első heteiben sűrűn értesítik majd a termelőket egy-egy új készítmény forga­lomba hozatalának engedélye­zéséről. DRINKBÁR a Hortobágyi csárdában A Hajdú-Bihar megyei Ven­déglátó Vállalat a növekvő idegenforgalomra tekintettel a híres hortobágyi csárdában reprezentatív különtermet ren­dez be. Ezenkívül pinceboro-- zót és gyorskiszolgálásra al­kalmas drink-bárt is nyitnak és rendezik a csárda parkját. A tranzit idegenforgalom igé­nyeinek megfelelően Földes község határában bisztró-élel­miszerüzletet nyitnak. A haj- duszoboszlói gyógyfürdőben elkészül az új ivócsarnok, Hajdúnánáson pedig tetőtera­szos mozi-presszót rendeznek be. Burgonya helyett paprika? Kísérletek Alsánémedin ■ Pest megye legjelentősebb új burgonya termesztő körzeté­ben, Alsónémedi, Bugyi, és Inárcs községekben évről évre több gondot okoz a korai ter­més eladása. Minthogy a pri­mőr-burgonya a környéken egyidőben érik be, mindössze 10—12 napra zsugorodik az értékesítési lehetőség. Szabolcs, és Somogy megyén kívül az ország más vidékein is kiala­kultak már a „burgonyás” körzetek, fokozódik a verseny, mind több a termésfelesleg. Az elmúlt nyáron is sok ne­hézséget okozott, főleg az alsó­SIKONDA Ergometrikus kerékpár Pécsi mérnök tervei alapján ötletes elektromos adatgyűjtő berendezést készített a kisipari termeltető vállalat pécsi ki- rendeltsége, a mecseki szénbá­nyák sikondai éjjeli szanató­riumában szerelik fel. Az ergometrikus kerékpár­ral kombinált szerkezet a vizsgálat során méri és A jövő rostnövénye A sárga szárú kender Idén megkezdik az elszaporítását... Sokat ígérő, újfajta rostnö- vóny, a sárga szárú kender ve­tőmagjának elszaporítását kez­dik meg az idén. Csongrád megyében több éven keresz­tül üzemi kísérletekben ered­ményesen termelték a hódme­zővásárhelyi közös gazdasá­gokban. A szakemberek a jövő rost­növényének nevezik a sár­ga szárú kendert, mert kedvező tulajdonságaival felülmúl minden más faj­tát. Már érés közben, vagyis „lá­bon” felveszi a sárga színt és aratás után nyomban a feldol­gozó telepekre szállítható. A hagyományos kenderek még hetekig a tarlón maradnak, hogy színesedjenek, sárgulja­nak és közben forgatni is kell a levágott növényt. Ezt a sok munkát jelentő műveletet az új fajtánál elhagyják. Ezzel óriási előnyhöz jutnak a gaz­daságok, mert az aratás után azonnal felszántható a terület. Még egy másik fontos munka­folyamat, a tombtalanítás is egysze­rűen elvégezhető az új faj­tánál: a még lábon álló nővényre repülőgépekről permetezik a lombtaJanitó vegyszert. Az idén 100 holdon kezdik meg a sárga szárú kender ve­tőmagjának elszaporítását. Két-három év múlva kerül majd köztermesztésre, amikor hazánk összes kenderterületé­nek mintegy 40 százalékát fog­lalja majd el. rögzíti az adatokat, majd pillanatok alatt összesíti a vizsgálati eredményeket. Ezáltal az adatfeldolgozás per­cekre rövidül, az orvosok gyors választ kapnak a vizs­gált bányász munkaképesség­csökkenésének mértékéről. A sikondai szanatórium­ban az utóbbi pár eszten­dőben országosan is egye­dülálló műszercsoportot alakítottak ki, amelynek segítségével minden eddiginél pontosabb képet nyernek arról: milyen és mek­kora terhelések érik a bá­nyászt a föld alatt, munkavég­zés közben. Ennek mind a gyó­gyító, mind pedig a megelőző üzemegészságügyi feladatok szempontjából igen nagy a je­lentősége. némedi gazdáknak, a kdYál termés jövedelmező értékesí­tése. Igaz, a másodnövényként termelt karfiol még jó pén&t hoz, ám a hagyományos bevé­telt ez sem tudja már biztosí­tani. A lakosság gondjaiban a helybeli általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet is osztozni akar. Ezért is aján­lotta az új termelési szerke­zet kialakítását, nevezetesen a burgonya helyett a paprika meghonosítását. Minthogy a hagyományos paprikának nem kedvez az alsónémedi talaj, elhatározták, új fajtával kísér, leteznek. A tápiószelei Agro- botanikai Intézet máris ren­delkezik olyan új fajtával, az úgynevezett kocsolai papriká­val, amely Alsónémedin is elő­nyösen termeszthető, húsosabb, s ennélfogva súlyosabb a ha­gyományos fajtáknál. Tavaly négy alsónémedi szakszövet­kezeti gazdálkodóval kötött szerződést a fogyasztási szö­vetkezet: Somogyi Károly, Su- rányi Károly, Felsőczi Lajos, és Homyák József vállalkoz­tak az úttörő kísérletre. Az első termés, ha mennyiségileg még nem érte el a kedvező ta­lajadottságú vidékek átlagát, a hagyományos fajtákhoz ké­pest dupla mennyiségű papri. kát adott. A kocsolai paprika ízre, és minőségre is rokon a paradicsompaprikával, fűszer- paprikának is feldolgozható. Korábban csak Kecskemét környékén próbálkoztak a ter­mesztésével, most lehetőség kínálkozik rá, hogy Pest me­gyében, Alsónémedi kömyi- kén is meghonosítsák. Sebespisztrángok A zord téH időjárás és a ke- meny hideg megrövidítette a sebespisztrángok nászidejét a Lillafüred feletti garadnai tó­gazdaságban. A mesterséges megtermékenyítés befejezésé­hez közeledik. Az anydhalakból — amelyek között szép számmal akadnak másfél kilogrammos példányok is — száznegyvenezer borsó­szem nagyságú, narancssárga petét fejtek ki. Ezeket keltető- tálakba helyezték, majd a hím tejét az ikrákra Jecskendez­ték”. A nászidőszak kezdetén meg­termékenyített első peték az oxigéndús vízben már kikel­tek. Ezek a vékony törzsű lár­vák február elejére formás kit halakká fejlődnek. A plszt- rángtenyésztö telepen az idén kétszázezer ilyen ivadékot ne­velnek, amelyeket a Bükk és a Zempléni-hegyek sebes vizű patakjaiba helyeznek ki. Meddő vita Mikor rányitottam, az ágyat nyomta. A fejéről vizes törölköző lógott le a paplanra. Felnézett. — Szia, Lala — üdvözöltem. Sóhaj­tott. — Tedd le magad. — Mi újság, dolgozol már? — kér­deztem. — A Beloiannisz gyárban, gépen. Tegnap óta. De ma lerobbantam — mondta. — Melléfogtál. Egy nap munka, egy nap táppénz. Ezt minden dörzsölt lógós tudja. Illett volna várni egy hónapot — mondtam. Felült. — Az istenit! Ez igaz?... Persze te jogász vagy. Harminckilenc a lázam — borult el az arca. Az ágyhoz léptem. Megfogtam a ke­zét. Tüzelt. — Ilyen a te szerencséd — mond­tam. Hallgattunk. Picasso kétállú nőjét néztem. A repróról az üres sarokba té­vedt a szemem. — És a szekrény? Legyintett. — Eladtam már két hónapja. — A nyáron meg a tv-t; meg a szür­ke ruhádat. Beáldozol mindent — csó­váltam a fejem. Belém vágta a szemét. — Elég! Ezt nem szeretem. Akinek célja van, tudnia kell a kötelességét. — A cél, Lala — mondtam —, akkor szép, ha reális. Belemarkolt borzas hajába. — Te nem értessz ehhez. Az én ese­temben... hogy akarod lemérni. A fi­lozófusok ... az igazán nagyok... Ez már sok volt. Tudtam, hogy ke­gyetlen leszelt. Lala! Négy éve ismerlek. Kérlek pajtás, csak egy zsenge tanulmányt mutass. Akkor leveszem a kalapom. A falra bámult. — Elismerem. Lazsnak vagyok. Egye­dül nehéz. Mióta Ili elment, a munka se megy. — Tizenhét éves volt. Megetetted a zseniddel. Aztán kinyílt a csipája. Lerúgta magáról a paplant. — Hogy mersz... hogy mersz velem Ilyen aljasul beszélni — csuklott el a hangja. — Fél évig nem dolgoztál, hogy majd alkotsz. Mi lesz veled?... Jó szakmád van. A kétezer-ötszázad meglenne min­den hónapban. Tavaly a biztosítási ügynököléssel két hét alatt huszonöt forintot kerestél. Most meg elmész és répen dolgozol. Remegett a keze. öklével a paplan sarkát dögönyözte. — Az én célom ... Ahelyett, hogy se­gítenél ... — A Világosság szerkesztője még ta­valy szólt: ha annyira odavagy, vigyél neki valamit. Vittél azóta is? — Nem ezen múlik — tűnődött — a gondolkodás... Az egész érdekel, nem a rész. Nagy dologra készülök. Még fia­tal vagyok. — Rész nélkül az egész.., A hu­szonnyolc éveddel. Le kellene érettsé­gizned. — Ez maszlag! — csattant fel. — A papír nem lehet mérce. — Aristoteles tizenhét éves fejjel ke­rült Platon Akadémiájára és ott ftúsz évig tanult — mondtam. A körmét piszkálta. — Nem érdekel Aristoteles. — Az lehet. Az ókor legnagyobb gondolkodója volt. Ez Marx véleménye Hegel harmincegy éves korában már docens volt a jénai egyetemen. — Hülye idealista — mondta. — Engels szerint filozófiája nagyobb területet fogott át, mint bármelyik elő­ző rendszer. — Akkoi sem érdekel — mondta. — Teuerbaoh a heidelbergi egye teil re járt... — Hát ezekkel jössz? — kérdezte — Miért? — néztem rá. — ö is o vasta Marx „Tőké”-jét. Tagja lett a német szociáldemokrata pártnak is. — Aha — mondta. — Marx tizenkilenc éves korában máf a bonni egyetemen tanult. — De Engels ... Engels! — húzta ki magát. — Igaz, az apja nem engedte neki befejezni a gimnáziumot. De tizenki­lenc éves korában, máf Közzétette a Wuppertal! leveleket. Az ajkát harapdálta. Halkan szólt. — Nem lehet veled vitatkozni. Nem érted, hogy nincsenek aranyszabályok? Negyven éves koromban is kiadhatom a nagy munkámat. Veres Péter fényképét néztem aZ asz­talon, amelyre az író engedékenyen rá­jegyezte: „Károly Lajosnak, a filozófia nagyreményű szerelmesének” ... — Az öreget is átvágtad? — kérdez­tem. — Miért? — csodálkozott — nagysze­rű vitánk volt. — Képzelem... Ez erőt adhatott volna neked végre egy tanulmányhoz —• Megint ezzel jössz? ... Még niilcs meg a témám. — Megadom — mondtam —, írjál a deonto’ógiáróL Lesütötte a sZemét — Azt hiszed, nem tudom, mi az? — Azt — mondtam —, de nézz Utá­na. Téged érdekelni fog. Valami köte­lességed neked is lehetne. Legalább annyi, hogy megélj. — Nem haragszom rád — mondta éá kibámult az ablakon. — Te így gondo­lod. Volt bátorságod. Hogyan értenél meg? Érzem és tudom... egyedülállót alkotok. Fejjel kiemelkedni... ez az! — Majd szerzünk egy ugródeszkát — mondtam. ' Megzörrent az előszobaajtó. — Bújj be! — kiáltott Lala. Két termetes férfi jött — Az ágyért... Kér pécsi esék töl — ■zólt az egyik. Lala felugrott. •' — Rendben van, vigyék, de a matrac marad — jelentette ki —, a matrac nem volt benne az alkuban. Lukács Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom