Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
6 1970. JANUÁR 7., SZERDA Huszonöt éve szabad A BUDAI JÁRÁS A battai víztorony. ja, s a meglevők mellé előreláthatólag újabb ezer lakást építenek. Ha Csak ezzel a két óriási ipari bázissal gyarapodott volna a budai járás az elmúlt huszonöt esztendő alatt, már akkor is szembetűnő lenne a járás arculatának változása. De a változás jeleivel — az ipar és a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése mellett —, a járás valamennyi községében találkozhatunk. Űj iskolák, művelődési házak, orvosi rendelők, áruházak egész sora bizonyítja, hogy nem múlt el nyomtalanul az elmúlt negyedszázad megyénknek ezen a szép és érdekes, természeti kincsekben gazdag táján sem. Szöveg: Pnikner Pál Foto: Urbán Tamás A karácsonyok közül mindig 1944 karácsonya lesz a legmaradandóbb a budai járásban élő emberek számára. Százhalombatta kivételével a három karácsonyi napon szabadult fel a budai járás valamennyi községe. Juhász Ferenc költő, aki Bián élte át a fel- szabadulás nagy élményét, A Sántha család című művében így emlékezik azokra a napokra: „Megfogták a karját, élő, eleven ez! Nézték az érmeket. „Ezután már jobb lesz?" Ö, mintha értené, — hogy zengett az a szó! — nevetve válaszolt: „Harasó. Harasó.” Ma már tiszta szívvel állíthatjuk, hogy a versbéli katonának igaza volt. Valóban szebb Kondenzátorpróba a Mechanikai Művekben. lett, jobb lett minden ezen a tájon is az elmúlt huszonöt esztendőben. Egy negyedszázad az ember életében sok idő. Huszonnégy község történelmében csak villanásnyi. Hiszen a budai járás falvainak többsége jelentős múltra tekinthet vissza: Százhalom határában már a kelták éltek, Érdéin a római seregek építette hadiút ma is használható és ugyancsak itt található az ország harmadik minaretje. Több ezer év történelmében huszonöt esztendő valóban nagyon kevés. Mégis, éppen ebben a negyedszázadban történt a legnagyobb változás e fővárost ölelő szép tájon. A Magyar Kommunista Párt alapszervezetei közül a pilisszentiváni alakult meg legelőször, már tíz nappal a község felszabadulása előtt, 1944. december 15-én. A harminc tagot számláló alapszervezet első titkára Kállai Béla volt. Ezt követte decemberben a százhalombattai, januárban pedig a háromszáz kommunistából álló érdi pártszervezet megalakulása. Azért lényeges ezt megemlíteni, mert mindenütt a kommunisták álltak a demokratikus átalakulásért folytatott küzdelem élére. Az ő vezetésükkel kezdődött 1945. március végén a földosztás és április végéig már több, mint húszezer holdat osztottak szét közel ötezer igényjogosult között. És alig három esztendővel később, 1948. október elsején Pilisborosjenőn Szikra néven megalakult a járás első termelőszövetkezete. Ezt követte másfél hónappal később a törökbálinti termelőszövetkezet. A következő esztendőben pedig már tizennégyre emelkedett a járás termelőszövetkezeteinek a száma. Azóta húsz esztendő telt el. A járás termelőszövetkezeteinek száma ma is tizennégy, csakhogy míg húsz esztendővel ezelőtt alig több, mint ezren dolgoztak tízezer holdon, ma a háromezerszázharminc tagra harmincháromezer hold jut. Természetesen a járás mezőgazdaságában bekövetkezett alapvető változásnak ez csak az egyik oldala. És a másik sem lényegtelenebb. A budai járás az elmúlt negyedszázad alatt a főváros gyümölcsöskertje lett. Közel háromszáz hold szőlőt és több mint ezerötszáz hold gyümölcsöst telepítettek az elmúlt esztendőkben. A járás termelőszövetkezetei közül nem egy a járás határain túl is jó hírre tett szeri,. Az érd—százhalombattai Benta völgye, a zsámbéki Üj Élet vagy a toki Egyetértés termelőszövetkezet nevét jól ismerik már a megye határain túl is. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása és megszilárdulása természetesen nemcsak a tájat változtatta meg a ikülönböző új kultúrák meghonosításával — gondolunk a hatalmas őszibarackligetekre és almáskertekre —. de megváltoztatta az itt élő emberek életét is. Negyedszázaddal ezelőtt gép még alig könnyített valamit a nehéz paraszti munkán. Ma viszont a járás valamennyi termelőszövetkezetében kombájnok, traktorok, teherautók végzik az emberek helyett a legnehezebb fizikai munkákat. Ugyanakkor a közös gazdaságok biztos megélhetést nyújtanak tagságuknak. A budai járás arculatának megváltoztatása azonban nemcsak a nagyüzemi mezőgazdaság meghonosodásának a következménye. Huszonöt esztendővel ezelőtt a járás számottevő iparral nem rendelkezett. Csupán a pilisi szénmedence két bányája, Pilisszentivá- npn és Piiliscsabán, valamint az 1941-ben alakult diósdi Pyröchémiai KFT képviselte a járás iparát A diósdi üzem a háborús években lőszer- gyártással foglalkozott. Amikor 1945. májusában húsz emberrel újra megkezdődött a munka, óratengelyt, kerékpár- és autógumi ragasztó, valamint kályhafesték gyártásával foglalkoztak. Hogyan lett belőle mégis jelentős^ csapágygyár? Az üzem az államosítás után megkapta a budapesti Frisch Károly csapátgyjavító cég gépeit és szakmunkásait Ettől kezdve elsősorban csapágyak javításával foglalkoztak 1952-ben alakultak át csapágygyártó üzemmé, s kezdődött meg a gyorS- ütemű fejlesztés. Kiváló termékeiket ma már szinte az egész világon ismerik. És a diósdi gyár fejlesztése mellett új gyárak és üzemek egész sora alakult meg az elmúlt negyedszázad alatt a budai járásban. .Törökbálinton a Mechanikai Művek. Budaörsön az Ipari Szerelvény és Gépgyár, Solymáron a Pest megyei Faipari Vállalat, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, Üröm községben pedig a Pest megyei Műanyag-Játékáru és Tömeg- cikkipari Vállalat. Valamennyi üzem terméIndulásra készen az Érdi Gépjavító Állomáson. kei, így például a Mechanikai Művek olaj- káíyhái, a PEMÜ savszivattyúi és műanyagkészítményei, az Ipari Szerelvény és Gépgyár kisgépei Európa legtöbb országában keresett termékek. A járás legnagyobb ipari beruházása 1960- ban kezdődött a kelták egykori százhalmi temetkezési helyén. A Dunamenti Hőerőmű Este az olajvárosban. Vállalat első három gépegységének üzembe helyezésével már 1905-ben nyolcszázezer MW villamos energiát és több mint nyolcvanezer Gcal gőzt adott az országos hálózatba. A másik százhalombattai nagyüzem, a Dunai Kőolajipari Vállalat ugyanebben az esztendőben már hetvenhétezer tonna benzint, százhanninckilanicezer tonna gázolajat és százmyolevaaezer tonna fűtőolajat termelt. Az üzem terveit, berendezéseinek nagy részét a Szovjetunióban készítették. Az üzem indításához is szovjet szakemberek nyújtottak segítséget, és az üzem termelésének alapanyagát is a Szovjetunióból kapjuk, a Barátság olajvezetéken jut el Százhalombattára a kőolaj. E két Euirópa-hírű beruházás bizonyítja, hogy az elmúlt negyedszázad alatt műszaki, technológiai megoldásaiban a magyar iparfejlesztés hatalmasat lépett előre, és ma már sok esetben joggal követel helyet magának a nemzetközi élmezőnyben. Az erőmű és az olajfinomító építése teljes egészében átformálta a tájat Százhalombattán. A két üzem évi termelési értéke négymilliárd forintot tesz ki már ebben az esztendőben is. Ugyanakkor e két nagyüzemben közel négyezer ember talált munkára. E két adat beszédesen bizonyítja, hogy az iparnak tájat és embert formáló hatása van. A gyáróriások szomszédságában egyre erőteljesebbem épül az eljövendő város. És a két gyár fejlődése még korántsem ért véget. Az elkövetkező években kerül sor a Dunai Kőolajipari Vállalat második lépcsőjének megépítésére. Az ország legnagyobb és legmodernebb olajfinomító kombinátja, amely jelenleg évi hárommillió tonna kapacitással működik, a fejlesztés eredményeként évente hatmillió tonna nyersolaj feldolgozására lesz képes. A több milliárd forint költséggel megvalósuló beruházás lényeges változásokat eredményez az ország energia- hordozó felhasználásában. A másik, ugyancsak nagy jelentőségű beruházás szintén Százhalombattához fűződik. A jelenlegi 615 MW-os kapacitás újabb 860 MW-tal bővül és az erőmű végső soron 1475 MW energiát szolgáltat majd az országos hálózatba. A két ipari óriás 1975—76-ban nyeri el végső arculatát, s ekkor az itt foglalkoztatottak száma megközelíti a tízezer főt. A két ipartelep szomszédságában bővül a jövendő város központA jövő városa: Százhalombatta.
