Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

Ragadós tüske Egy házasságról sohasem, tudhatjuk az elején, hogy mi lesz a vége. Az emberi természet kiszámíthatatlan. A tárgyaknak azonban szigorú rendeltetési céljuk van. Azért vannak. A tű hegyes, hogy a kelmén át lehessen szúrni, a ceruzá­nak hegye van, hogy írni lehessen vele. No, persze nem ilyen virágos a hely. - zet Ugye solcszor úgy néz ki, hogy a dugó nem azért van az üvegben, hogy az ital aromája megmaradjon, hanem azért, hogy kihú- : zásakor az illető minden i rokonáról megemlékezzék... j s folytathatnánk tovább. Most a postai levélbélye- > gek léptek sztrájkba, azaz \ válófélben vannak. Hiába i nedvesítik, ütögetik, nyo­mogatják a borítékra, nem maradnak rajta. Az isten- I nek se, nemhogy annak az l idősebb férfinak, aki a 5 Deák téri trafiknál akart i leveleire bélyeget ragasz­tani. A trafikos már ismeri a dörgést, s mielőtt a vérnyo­más és a kedély túlságosan magasra nem emelkedik — kinyújt az ablakon egy arabmézgával telt üveget, ■ ecsettel. így megy ez. A 1 vásárló ragaszt, mérgelő­dik, ken. Azután minden ragad. Főleg a vásárló keze. Meg is jegyzi a trafikos. „Hogy a negyven filléres bélyeg nem ragad, nem „baj”. De a nagyobb cím­letű is ugyanígy viselke­dik.”. Kicsi tüske, de ragadósan szúr. Csárdáskirálynő - bérletben Az új év első bérleti előadá­sát január 11-én tartja a kecs­keméti Katona József Színház a művelődési otthon szí nház- leimében. Műsoron a kiirthatatlan s népszerűségébe® megingatha­tatlan Csárdáskirálynő. Jegyek a művelődési otthon irodájában kaphatók. ELMARAD AZ ELŐADÁS XIV. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM 1970. JANUÄR (»., KEDD Teljesítették a tervet az IGVnagykőrösi üzemegységében Hazajöttek Olaszországból — Késnek ez alkatrészek December 31-én befejezték a leltározást az Irodagéptech- nifcai Vállalat nagykőrösi üzemegységében. Azóta már újra megkezdődött a munka, a szerelőszalagon és a javító­részlegnél. Az év utolsó hó­napjának időjárása majdnem veszélyeztette a terveket, a kijavított gépeket csak nagy nehézségek árán tudták visszajuttatni a kisebb forgalmú ország­utak mellett fekvő falvak­ba, községekbe. Még ma is ez a legnagyobb gond, hiszen csak a főközle­kedési utakon biztonságos a közlekedés. Így azután „csak” 100 szá­zalékra teljesítették a szol­gáltatások bevételi tervét, ál­lapította meg szomorú han­gon Verbó Zoltán, az üzem­egység vezetője. 10 millió 800 ezer forint helyett -— ez volt a tervezett 102 százalék — 9 millió 95j ezer forint lett a bevétel. Most azután a köny­velésen a sor, hogy kiszámít­sák, mennyi lesz a dolgozók nyereségrészesedése. (Tavaly 19 napot fizettek.) Remélhető­leg, ez az idén is meglesz — mondotta. Erre az esztendőre 9 mil­lió 800 ezer forintot ter­veztek. Szeretnének megállni a lét­számnöveléssel, s a jelenlegi dolgozógárdával teljesíteni az 1970-es szolgáltatási tervet. December 19-én hazatértek több hónapos olaszországi ta­nulmányú tjükről az IGV ki­választott szakemberei. A Nápoly melletti Olivetti Quanta gyárban sajátították el az új számológép összeszere­lésének tudományát. Az olasz cég decemberre jelezte az összeszerelésre kerülő alkatrészek szállí­tását, aminek megérkezé­sét valószínűleg a mosto­ha időjárás késlelteti. A jóval kellemesebb olasz klímáiból a hideg magyar tél­be visszatérők most az ‘éves szabadságukat tőlük. A meg­— Az elmúlt esztendő jobb­nak bizonyult, mint az azt megelőző — mondotta Irházi Gyula, a MÉK-kirendeltség vezetője. — Az új gazdaság- irányítási rendszer is több le­hetőséget biztosított a műkö­désünkhöz, elvittük a gyümölcsöt és a zöldségféléket a borsodi bányavidékre, a Balaton mellé is. Nagyobb értékesítési nehézsé­geink nem akadtak, mindösz- sze a salátauborka eladása okozott problémát. érdemelt pihenés után meg­kezdődik a munka, az előké­születek a szerelés beindításá­hoz. Az első kétszáz számológép allca.treszeinek szerelését elő­reláthatólag február elején kezdik meg, s valójában ez lesz a tanulmányút vizsgaidő- szalta. Az IGV nagykőrösi üzem­egysége eredményes esztendőt zárt, nemcsak a tervek telje­sítésében, hanem az erkölcsi elismerés terén is. Nem mind­egy ez, különösen nem, az új gazdaságirányítási rendszer harmadik évében. (sz) Nagy segítséget jelentett, hogy saját teherautóparkunk­kal tudtuk megoldani a szállí­tást. Már készülünk az új eszten­dőre. Az első nagy feladatunk a koraisaláta-értékesítés lesz. Erről már előre elmondhatjuk, hogy értékesítési gondok való­színűleg nem lesznek, mert a városban ősszel a sokéin át­lagnál kevesebb salátát palán- táztak el. A paprika, dinnye, uborka, paradicsom és egyéb zöld­ségfélék termelésére már megkötöttük a szerződést a termelőszövetkezetekkel. Néhány termelőszövetkezet az egész zöldsúgtermését nálunk A. ma esedékes nők akadé­miája előadás elmarad. Az el­halasztott előadás megtartásá­nak időpontjáról később érte­sítjük az olvasókat. Kulcs a ládánkban Valamelyik reggel a kézira­tok mellett egy elegáns kulcs­AZ AUTÓKLUB HÍREI Klubtagjai részére rendez ki­rándulást a Magyar Autóklub touringosztálya január 24-én és február 14-én. A „turistaút” célja a Borkatakomba és a Moulin Rouge mulató. S hogy semmi baj ne legyen a közle­kedésrendészettel a szondák esetleges elszíneződése miatt, Budapesten autóbusszal közle­kednek a kirándulók. Megérkezett a soron követ­kező nemzetközi campingrallye kiírása. A versenyt ez évben a francia tengerparton rendezik meg. Mindkét rendezvénnyé! kap­csolatban az autóklub titkárá­hoz fordulhatnak az érdeklő­dők. tartót is találtunk a Híradó postaládáiéban, valószínűleg a megtalálója arra számított, hogy majd megkeressük a gazdáját. Szívesen tesszük, de ez nem a mi feladatunk. Mindenféle talált tárgyat a megtaláló a rendőrségen köteles leadni - az őrsügyeleten —, s éppen ezért célszerűbb, ha egyenesen oda viszik. A kulcstartós kulcs még itt vár gazdájára a szer­kesztőségben, de kérjük a be­csületes megtalálókat, hogy ez­után a rendőrségre juttassák el az elveszett apróságokat. kötötte le. A primőr- és koraizöldség- termölés elősegítésére több kö­zös gazdaságnak támogatást nyújtottunk a fólia és külön­féle berendezések megvásárlá­sához. Paradicsompaprikára, ubor­kára és zellerre rriég kötünk termelési szerződést. — A lakosság téli ellátását folyamatosan biztosítjuk. A körösi telepünkön létesített kis hűtőházunkból szabolcsi jo­natánalmát, a temetőhegyi tá­rolóból zöldségféléket szállí­tunk a boltokba. Készleteink a tél végéig biztosan eltartanak — fejezte be Irházi Gyula. — k — ANYAKÖNYVI hírek Született: Bagi István és Vá- czi Jolán: István, Marton Fe­renc és Dobos Ilona: Zoltán, Szilágyi Sándor és Oláh Erzsé­bet: Szilvia, Nagy Mihály és Demse Anna: Mihály nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kicsi Ambrus és Lengyel Irén. Meghalt: Nyúl József (Föld­vári út 8/b.), Burján Sándorné Csoszánszki Ilona (Eötvös K. u. 46.), Szili Istvánná Berecz Mária (Kecskemét, Kisfaludy u. 9.). Szűcs Ambrus (vasút­állomás). / MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN’ Lanfieri kolónia. Egy kiáb­rándult férfi a rejtélyes szi­geten. Csehszlovák—szovjet kalandfiim. Kísérőműsor: Gyorsabban és még gyorsabban, Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 5 és este 7 óra. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tét mondunk mindazoknak, akik édesanyánk. özv. Sziládi Istvánná temetésén részt vettek és fájdalmunkon enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. i. p est megye kevés számú * irodalmi nevezetessége közt előkelő helyeit foglal el egy egyszerű csárda. Ott áll a Nagykőrös—Kőcser—Tetétlen felé ágazó hármas kereszt út­nál. Az van föléje írva: „Ku­tyakaparó csárda” — Kocséri Földművesszövetkezet 2. Az it­teni néphagyomány szívósan azt tartja, hogy 'Petőfi erről írta hasonló című híres költe­ményét. Ma már cserépre van húzva. Nemigen illik rá Petőfi szava. Kívül-belül szomorú csárda ez A Kutyakaparó, Ehen-szomjan szokott itt ma- , radni A jámbor utazó. Mert eledelt nem kap, és hogy­ha csak Rápillant borára, Megátkozza Noét, hogy szőlőt is Vitt be a bárkába ... Ha enni, inni is kaphat itt 1,1 a „jámbor utazó”, ha nem is valami nagy választékban. Nem „hosszú, vékony asztál nyújtózkodik végig” a kis szo­bán, hanem az egyetlen nagy szobává alakított helyiség kö­zepét biliárdasztal foglalja el, a régi kármentő helyén pedig többé-kevésbé korszerű pult teszi a szolgálatot. Hiába ke­ressük a „pufók kemencét”, a „vén Dömötör” helyett mozgé­kony fiatalember igyekszik eleget tenni a gyér számú lá­togató közönségnek. Hanem a környezet tökélete­sen rávall Petőfi korára. Ma is „körülötte a homokbuckáknak se hossza, se vége”, * s „a ha­rangszó a távoli falukból meg­halni jár ide”. Nem látni sem­mit se Tetétlenből, se Kocsér- ból, még Kőrös is vagy 15 ki­lométerre van ide. A betyár­világnak is él itt még az em­léke. Bogár Imre bandája ho­nolt erre. Egyes gazdaságok rendes konvenciót fizettek ne­kik, hogy ne bántsa, sőt védje őket. Ilyenekhez nem volt sza­bad holmi futó betyárnak sem nyúlni, mert jaj volt neki: Bogár Imre igazságot , tett. Védte a szegény népet, inkább az úton járó gazdag kereske­dőkre, tőzsénekre fájt a fogúk. A hagyomány szerint a csárda közepén titkos ajtó vezetett a pincébe, ahonnan alagúton ju­tottak a szabadba a szoronga­tott szegénylegények. A csár­dás mutatja is a — helyét, mert hát most már nyoma sincs. Ö is csak hallott róla. A nóta is őrzi emlékét: Kutyakaparási csárda Zsandárral van körül zárva. Azért van az körülzárva, Betyár iszik a csárdába... I tt van mindjárt az else bökkenő: a nép inkább kutyakaparási, vagy rövideb­ben kaparás! csárdának emle­geti. így mutatják ezt a legré­gibb, 1700-as évekből szárma­zó térképek is. Magyarázatát is megadja a népmonda. Ezen a tájon a múltban nagy pász­torélet volt, Tetétlen selymes füvén marhák tömege legelt. (Arany János is idevalósi Vén gulyást örökített meg! A ho­Az életet jelenti C-i yakran találkozhattak vele a Tormásban lakók, r amint kerékpárján száguldozott, intézte a bevá­sárlást és segített a szüleinek ügyes-bajos dolgaik el­intézésében. Azután sokáig nem láttuk, s hiányzott is az Ifjúság utcából, hiszen ebbe a házsorba szinte egy­szerre költöztek be a lakók, s mindenki ismert minden­kit. A szomorú hír gyorsan elterjedt, Sánta Ferencet megoperálták Budapesten, egy ártatlannak látszó esés következményeként rosszindulatú daganat keletkezett « a térdén, s hogy életét mentsék, tőből amputálták a jobb lábát. A nagy csapás az egész családot letörte. Feri a hato­dik osztályába járt a Rákóczi iskolának, és eddig, min­den tanévet tiszta jeles eredménnyel zárt. Amíg a kór­házban feküdt, tankönyvei is mellette voltak, nem csüggedt. De mi lesz ezután? Szeptember elején visszajött a pesti kórházból. Man­kóval. Az iskola messze van. lehetetlen így mindennap kétszer megtenni az utat. Es akkor összefogtak az út­törők, akik még a vakációban is gondoltak beteg iskola­társukra, amikor tanulmányi kiránduláson Budapesten voltak, meglátogatták a kórházban. Bakó Kálmán, Bűz Ferenc, Palásti Gyula és a többiek már a tanévnyitó után megjelentek, vitték a hetedikes tankönyveket. Közben a szülök Pesten próbálkoztak tolókocsit sze­rezni, cfc csak 1970 második felére vállalta volna a gyár (?!!). Az iskola úttörői mindenkit mozgósítottak a város­ban, hogy sürgősen megszerezzék a tolókocsit. Nem hiába fáradlak, Labanc Arpádné díjtalanul felajánlott használatra egyet. Azóta minden reggel és tanítás után egymást váltva viszik pajtásukat az iskolába társai. Szabályosan be­osztották a sorosokat, senki nem hiányzik, mindenki teljesíti, amit vállalt. Közben tovább kutattak, míg végül a konzervgyár­ban Antal László lakatosbrigádja ■ felajánlotta, hogy kézzel hajtható tolókocsit készít Sánta Ferinek. Az új kocsit nemsokára át is adják a fiúnak, akinek tanul­mányi eredményei ebben a nehéz félévben sem marad­nak el a megszokottól. Ennyi a történet. Az iskola úttörőinek s a gyár laka­tosbrigádjának összefogása Sánta Ferinek az életet je­lenti. A mozgást, amitől a sors megfosztotta. Az össze­fogás, amivel a csapáson enyhíteni akarnak, egyik leg­szebb emberi tulajdonság, a szeretet. Kopa László Sporttörténet ­* Április I. 2-án közzétették az úttörő légpuskás Téli Kupa posta versenysorozat megyei vég­eredményét: 1. Nagykőrösi Pe­tőfi Általános Iskola (edző: Szász Dániel), 3. Nagykőrösi Rákóczi Iskola. 4-én hazai pályán mutatko­zott be a Nagykőrösi Építők női kézilabdacsapata. Nyitra R., Krizsán, Társi, Szabó. Par- ragh, Pászti, Pálfi, Apró és Szilágyi játszottak a járási bajnoki, nyitányon, amelyen a Ceglédi Közgazdasági Szakkö­zépiskola 13:3-ra nyert. Vácott került sor a megyei élgárda részvételével az aszta- liiteniszezők megyei „Huszak”- bajnokságára. A körösi fér­fiak közül Erdei Pál szerepelt a legjobban, 7. lett. 850-en vetélkedtek Cegléden az április 4-i ünnepi váltófutá­son. A középiskolás leányok és fiúk csapatversenyét egyaránt a Nagykőrösi Gimnázium csa­pata nyerte. A tormási lőtéren lebonyolí­tott felszabadulási kispuskás emlékversenyt a Konzervgyár I. telepe nyerte meg. Egyéni győztesek: Győri Antal (fel­nőttek), Varga Sándor (ifjúsá­giak). makon birkanyájak nyirkaiták a gyér füvet. A pásztorok ide­jártak búfelejtőre a csárdába, s egyszer az egyiket jól fejbe vágta a vetélytársa, s hogy el­tüntesse a hullát, elásta a csárda mellett. Gyakran meg­történt az ilyesmi, amint Mó­ricz Zsigmond ,,Barbárok”-ja megrendítőan mutatja. De itt a kutyák reggelre kikaparták a hullát, s ettől kezdve kapa- rá&i, kutyakaparási csárdának nevezték ezt a kocsmát. j gy volt, nem így volt, nem j 1 fontos, csak az a különös, hogy Petőfi miért nevezte el Kutyafcaparónak? Azt tudjuk', hogy a- nép szívósan ragasz­kodik eredeti neveihez, ráadá­sul ez a népi név sokkal értel­mesebb, mint a Kutyakaparó Mintha bizony kutyát kapar­nának vagy kapartak volna itt? Azt tudjuk, hogy az or­szág más részein vannak ki­mondottan Kutyakaparók. így Sárospatak környékén, Kisvár- da mellett, stb. Az egyik te­nyészállatvásáron is beszéltek a pásztorok ilyesmiről. Petőfi sokfelé barangolt, láthatott másutt is olyan csárdát, amelynek a neve valóban Ku­tyakaparó volt. (Folytatjuk) A szolnoki MÁV-sporttelep edzőtermében került sor 4-én és 5-én a serdülő birkózók Tisza Kupa küzdelmeire. A né­pes mezőnyben a körösiek kö­zül Túri József és Horváth György lett súlycsoportjának győztese, míg Nagy Ferenc a második helyen végzett. A Róna Vendéglátóipari Vállalat és az állami gazdaság közös szervezésében lovasisko­la nyílt a Cifrakert mellett. Április 5-én az ország mint­egy 200 legjobb serdülő és if­júsági tornásza gyűlt össze a fővárosi Játékcsarnokban az országos seregszemlén. A Nagykőrösi Gimnázium SE sportolói közül Dónáth Ferenc az 1954-es, Zsoldos Péter az 1958-as születésűek között az ország legjobbjának bizonyult. Az 1957-esek között Harsányi Gábor bronzérmes lett. 6-án: Budakalász—Kinizsi 2:0 (labdarúgásban). 10-én Budapesten került sor a középiskolás tomászbajnok- ság országos döntőjére, ahon­nan a Nagykőrösi Gimnázium képviselői (Béltekh Pál, Szűcs János, Zsoldos Zoltán, Hüllner Péter, Sebestyén Gábor, Dó­náth Ferenc) bronzéremmel tértek haza. Kétévi alacsonyabb osztály­szereplés után ismét bajnokit játszottak itthon a Kinizsi fér­fi kézilabdásai. A vendég Gö­döllői EAC győzött 16:ll-re. A körösiek összeállítása: Kecske­méti — Nagy A.. D. Kovács L„ D. Kovács F., Papp, Danics, Zubánv' M. Csere: Siroki, Nagy Z., Susán, Szigetvári. Asztalitenisz NB Ill-ban: ! Nagykőrösi Kinizsi—Szolnoki MÁV 6:10. Kinizsi—Maglód 5:2, jó lab­darúgó csatárájátékkal. A megye déli részének női kézilabda KISZ Kupa küzdel­meit Cegléden rendezték 19-én, ahol a Nagykőrösi Élelmiszer- ipari Szakközépiskola jó já­tékkal a 2. helyen végzett. öt asztalitenisz- és sakkcsa­pat részvételével kezdetét vet­te a városi szakszervezeti baj­nokság. 19-én kiábrándító játékkal súlyos, 5:1 arányú vereséget szenvedett a Kinizsi futball­csapata Soroksárott a Csepel Autótól. Monori SE—Nagykőrösi Gimnázium SE II 117:23. A 19-i monori női találkozóval megkezdődött a megyei kosár­labda-bajnokság, amelyen a Gimnázium SE-t 2—2 női és férficsapat képviseli. Sulyok Zoltán ' i Télen is lesz gyümölcs és zöldség TELJESÍTETTE TERVÉT A MÉK . DR. TÖRÖS LÁSZLÓ: Séta a „Kutyakaparó körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom