Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

mum ■A PESTMEGrYEI hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM 1970. JANUAR 31., SZOMBAT Kis lakások — nagy A spekuláció elkerülésére Mekkora egy hektár? ÁTTÉRÜNK A NEMZETKÖZI SZÁMÍTÁSRA A városi tanács az elmúlt évben a megyében elöljárva — közösen a város üzemeivel és vállalataival — építtetett „CS” lakásokat. Az első 21 lakásba már beköltöztek a lakók, s az 1970-es évben 26, egyenként 50 négyzetméter alapterületű másfél szoba félkomfortos kis­lakást építenek. A városi ta­nács az építkezés költségeihez 2 millió 600 ezer forintot biz­tosít, az üzemek 40 ezer fo­rinttal járulnak a költségek­hez, míg a leendő lakóik kö­rülbelül 20—30 ezer forintos társadalmi munkával váltják meg a jogot a „belépőre”. Az idei kislakásépítésekre már megkötötték a szerző­déseket, s a konzervgyár építőbrigádja már alig várja a jó időt, hogy megkezdhesse a munkát. Már korábban felvetődött az a terv, hogy a városi tanács a jelentős hozzájárulás ellené­ben némi beleszólással élhes­sen a lakások elosztásába, hi­szen nagyon sok a lakásra vá­ró jogosult. A konzervgyár ezeket a feltételeket ez évre nem vállalta. A végrehajtó bi­zottság tagjai azonban azzal teljesen egyetértenek, hogy a következő tervévben — amel­lett, hogy a vállalatokat, üze­meket még jobban bevonják a lakásépítési akcióba — Igényt tartanak körülbelül 20 százalékban az igazga­tási osztályra befutott, jo­gos lakásigénylési kérel­mek „CS” lakással való kielégítésére. A „CS” lakások mai formá­jukban megfelelnek a köve­telményeiknek, nem luxuslaká­sok, de egy négytagú család­nak otthont adhatnak. A lakó­terület csökkentésével nem óhajtják az építkezési költsé­geket csökkenteni, s a kisebb házakból esetleg többet építe­ni. Figyelembe kell azt is ven­ni, hogy a lakásigények jogo­san egyre nagyobbak, s a kul­turált élet egyiik alapvető kö­vetelménye az, hogy a szülők és a gyermekek külön szobá­ban aludjanak, s ez legalább kétszobás lakásokban valósít­ható meg. A lakások odaítélésénél a legnagyobb körültekintéssel kell dönteni a vállalatoknak, nehogy spekuláció veszélyez­tesse a szép vállalkozás „tisz­taságát”. (Beköltözés után le- lépés ellenében eladás ... stb.) A „CS” lakásépítési akció azért is látszik a legégetőbb lakásgondok egyetlen megol­dásának, mert míg egy emele­tes épülettömbben levő állami lakás költségei — szinte azonos négyzet­méter alapterülettel — el­érik a 300 ezer forintot, a kislakások a társadalmi munka értékét is beleszá­mítva, alig a felébe kerül­nek, és kedveltebbek is a falusi életformát, a kertet előnyben részesítő körösieknek. Ezeknek a pozitívumoknak figyelembe vételével megala­pozott az idei „CS” lakásokra fordított 2,6 millió forint be­ruházás, amelyet a városi ta­nács vb a napokban jóváha­gyott. NINCS D A JÁRDAÉPÍTÉSRŐL A VII. kerületben 6500, a III.-ban több minit 4500, a II. kerületben 3300 — és sorol­hatnánk tovább hány négyzet- méter járdát igényel a lakos­ság. — Melyik a legszüksége­sebb, legégetőbb? Ahol a gye­rekek mennek iskolába vagy az öregebbek a temetőbe? A kérdést a helyzet alapos is­merése nélkül asztal mellől eldönteni lehet, de biztos, hogy nem ez a legjobb megoldás. Ezért határozott úgy a városi táhács vb, hogy az 1970. évi gyalogjárda építés tervének megvitatását és elfogadását elhalasztja, mindaddig, míg az állandó bizottság szakértők bevonásával végig nem járja a sürgősen járdát igénylő szaka­szokat s a legjobban rászoru­lóknak „ítéli” oda. A megszülető döntésről tá­jékoztatjuk lapunk olvasóit is. Célkitűzések az Arany János Tsz-ben Megnyitják a tejboltot is 74 forint 40 fillér a napi jövedelem Az Arany János Termelői­szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén Szegedi János elnök részletes beszámolót adott a termelőszövetkezet múlt esz­tendei munkájáról és idei cél­kitűzéséről. Beszámolójában kiemelte, hogy a növénytermelés terén, a vállalási rendszerrel lehet legjobban eredményeket elér­ni, s a palántanevelést is cél­szerű a vállalókra bízni. Vol­tak olyan tagok, akik egy hold földön 30 ezer forint értékű paradicsomot is termeltek. A termelőszövetkezet föld­jeinek nagy része homok, ezért a fukar termelésű őszi árpa helyett inkább jobban fizető takarmánybúzát termelnek. Az Arany János Termelő- szövetkezet melléküzemét: a szárítóberendezést a múlt év­ben rendibehozták, s most már eredményesen dolgozik. Leg­főbb munkájuk a konzerv­gyártól vásárolt paradicsom- mag szárítása, melyet az olaj­ipar jó áron átvesz. Rövidesen a tormási tejbolt­ját is megnyitja a termelőszö- I vetkezet. A tagok kívánságára, a jövő télre valami olyan mel-'j léküzemet létesít, amely a | termelőszövetkezet asszonyai- j nak és leányainak téli mun­kát és keresetet biztosít. Az Arany János Termelő- szövetkezetben az elmúlt év­ben átlagosan 74 forint 40 fil­lérre nőtt a dolgozó tagok na­pi jövedelme, melynek 80 szá­zalékát már a múlt évben ki­fizették. A gazdálkodás ered­ménye a fennmaradt 20 száza­lék kifizetését is biztosítja, de miután a termelőszövetkezet­nek a múlt évről még nagy összegű kinnlevőségei vannak, azt fokozatosan fizetik ki a ta­goknak. Válasz cikkünkre Betemették a gödröt Vigyázat gödör! címmel ja­nuár 22-én szóvá tettük, hogy az Örkényi úti villanyhálózat szerelése közben egy oszlopot kiástak a szakemberek és a gödröt úgy hagyták nyitva. A DÉMÁSZ illetékes szer­vei állítják, hogy a gödröt korláttal körülvették — nem tudni ki volt a tettes —, de a korlát eltűnt. Vele együtt sze­rencsére a gödör is, mert azt viszont a munkások beásták —, így megszűnt a baleset- veszély. Földterület mérésére ha- zánkoan ma meg a négyszög­ölet, illetve ennek nagyobb egységét, a saiasztrális holdat nasznaijuh. A Mária Terézia által kiadott úrbéri rendelet szerint egy hord föld lehetett 1100, de renetett 1200, sőt 1300, néhány vármegyében pedig 1600 négyszögöl is. A szabadságharc leverése utáni időkben lógtak hozzá a földek részletes felméréséhez, a kataszter elkészítéséhez. A tízéves munkával és rengeteg költséggel készített jegyzék, a földek minőségére, jövedelme­zőségére nézve is tartalmazott adatokat. Az 1875. évi VII. te. új kataszter készítését rendel­te el, amely sziStén 10 év alatt készült el. Ez a kataszter a parcellák hozadékának, tiszta jövedelmének (aranykoroná­ban megállapítva) osztályozása alapján különböző kategóriá­kat állapított meg. Száz év óta az adóztatásinak ez a felmérés az alapja. Az aranykorona-ér­ték ma már illuzórikus elmé­leti szám, de helyette jobbat a mai napig sem tudtak kitalál­ni. A kataszteri nyilvántartás mértékegysége a négyszögöl, il­letve — a helyi szokásoktól el­térően — az egész ország te­rületén egységesen az 1600 négyszögöles kataszteri hold. A négyszögöl és a kát. hold alkalmazása ma már nem felel meg a korszerű földmérés és területmeghatározás, valamint a gépi adatfeldolgozás követel­ményeinek. Megnehezíti a te­rületi adatok és a földdel való gazdálkodás eredményének nemzetközi összehasonlítását is, mivel ezt a mértékegységet már sehol sem használják, és igen nehézkes az átszámolás. Az 1963. évi 32. sz. törvény- erejű rendelet alapján elkez­dődött hazánkban is az áttérés a méterrendszerre. Ez a mun­ka 1972 végéig országosan be­fejeződik. Ettől az időtől kezd­ve a tanácsházán őrzött föld­nyilvántartások már csak mé­ter (100x100 méter = 10 000 négyzetméter = 1 hektár) rendszerben tartalmazzák a földiek adatait, és hivatalosan csak. az a mértékegység lesz használatban. De mekkora is egy öl? A ki mit tud versenyen is' kévésén tudnák megmondani. íme, 1 öl = 1,896 483 84 méter. Egy­szerűbben: 1 méter és 89 cen­timéter, még pontosabban 1896 milliméter. (Magyarország fennállása ezeréves évforduló­jának évszámáról könnyű em­lékezetben tartani.) 1 négyszögöl az 3,6 négyzet- méter, 1600 négyszögöl, vagyis 1 kát. hold pedig 5754,6 négy­zetméter. Az új mértékegység, vagyis o hektár: 1. kát. hold és 1180,4 négyszögöl területnek felel meg. A számok jobbak az országos átlagnál Csecsemőgondozás és tanácsadás Felszabadulásunk 25 éve alatt felszámoltuk a népbe­tegségeket, megszüntettük az áldozatok ezreit szedő járvá­nyok sorát. A nagy harcok befejezése után egyre több idejük maradt az orvosoknak arra, hogy a betegségeket ne csak gyógyítsák, hanem meg­előzzék. A gondozási munka sokré­tű és nagy erőfeszítéseket igé­nyel. Nem kevesebről van szó, minit egy város körzetekre osztott Jiaikosisáigának „fejben tartása” -— a pontos kartoték- rendszer alapján. A megnöve­kedett adminisztráció azon­ban nem hátráltatja, hanem segíti a munkát. A védőnők különösen a csecsemő- és ter­hesgondozásban veszik ki ré­szüket. Az újszülötteket tíz­naponként, a felcseperedő gyermekeket és a kismamá­kat havonként látogatják. Hasznos tanácsokat adnak s zavarok esetén a szakorvosi rendelésre, illetve a terhes ta­nácsadóba irányítják a bete­geket. Egy-egy védőnőre 20—30 kismama jut, a városban ösz- szesen 185 kismamát tarta­nak nyilván. Vezet a Tormás és azok a kerületek, ahol sok az új épület. A terhes tanácsadáson min­dennap fél 2-től fél 4-ig egy­másnak adják a leendő édes­anyák a kilincset nz Encsi utcai egészségvédelmi állo­máson. Különösen csütörtö­kön, a terhesoktatáson gyűl­nek össze szép számmal. — Az utóbbi években növe­kedett az anyaságra vállalko­zók száma — tudtuk meg dr. Ruttner Béla főorvostól. — Amióta a dolgozó asszonyo­kat itt, a terhesgondozáson vesszük táppénzbe, zuhant a koraszülések száma, tizenhat százalékról 12,8 százalékra. Ezzel a csökkenéssel egy idő­ben növekedett a koraszülöt­tek súlya. A kismamák pontos gondo­zása hozta meg ezeket a jó eredményeket. Az elmúlt év­ben városunkban a csecsemő- halandóság 1,2 százalék, a szü­lés körüli elhalálozás 3,12 szá­zalék — mindkettő jóval az országos átlag alatt van. — Még jobb eredményeket is elérhetnénk — mondotta a tanácsadó főorvos —, ha a terhesanyák tanácsainkat és utasításainkat komolyan ven­nék, s nem zaklatásnak tar­tanák. Ezen a téren még van munkánk bőven, reméljük azonban, hogy ebben is ha­sonlóan szép eredménveket érünk el. Kitüntetés Pozsgai Istvánnét, a konzerv­gyár, konzerv III-as üzemének csoportvezetjét, több évtize­des jó munkájának elismeré­seként az Élelmiszeripar _ ki­váló dolgozója kitüntetéssel jutalmazták. A kitüntetést a Konzervipari Tröszt székházéban ünnepség keretében adták át. SZÜLŐK ISKOLÁJA február 2-án a gimnáziumban Az új osztályzási és értéke­lési rendszer ismertetésével kezdik a szülők iskolája soro­zatot a gimnáziumban.. Á hasznos ú tmű\ttást"ífee(7e- di Gyuláné tanár tártja első­sorban az elsős és másodikos szülők számára. Az előadás a klubteremben hangzik el este 6 árakor. Sporttörténet -1969 NOVEMBER II. November 8-án: Nagykőrösi Gimnázium SE II—Nagykátai Vörös Meteor Ők hárman: a Syréna-együttes KIoss kapitány volt a rivális MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? My Fair Lady I—II. Színes, amerikai filmmusical, pano­ráma és széles változatban. Kísérőműsor: Dr. Faustus históriája és Cirkusz a jégen. Előadás kezdete: este fél 6 órakor. Lassan három hónapja, hogy minden este, egyforma siker­rel szerepel a Kőrisfa cuk­rászdában a Syréna együttes. Azelőtt Monoron játszottak, s az ottani siker tovább kísérte őket. A siker titkát kutatva be­szélgettem a zenekar tagjaival, Széli Ferenccel, a zenekar- vezető zongoristával és orgo­nistával, Gáspár Lajos basz- szusgitárossal és Vécsei Antal dobossal — becenevén Ninó- val. — lvnóta játszanak együtt? — Ebben az összeállításban néhány hónapja. A zeneka­runk azonban évekkel ezelőtt alakult, amikor még Ninóval együtt Budapesten dolgoz­tunk az Országos Mentőállo­másnál. Mentős-zenekart ala­kítottunk, s a névválasztáskor stílusosan a Syréna nevet vá­lasztottuk — mondja Széli Ferenc. — A könnyűzene melyik ágát művelik? — Stílusunk a dzsesszhez áll legközelebb, hiszen ezt ta­nuljuk. A napokban Cegléden voltunk a dzsesszrandevún, nagyon szép élményt adott az élvonalbeli muzsikusok játé­ka. Különösen Kovács Gyula művészi dobjátéka tetszett, sokat lehet tanulni tőle — em­lékezik vissza Vécsei Antal. — A napokban a tv-ben a könnyűzenét kedvelők klubjá­nak műsorán Black Tons együttes szerepelt. Ilyen mu­zsikát szeretnénk mi is — szól amikor meghallgatáson vol­tunk több nívós szórakozóhe­lyen — de papír nélkül nem megy semmi. Még ebben a hónapban kon­certet adunk a művelődési ott­honban. A műsor első részé­ben dzsesszt, második részé­ben beat-számokat játszunk. — Meddig maradnak Kőrö­sön? — Márciusig biztos a szer­közbe lelkesedéssel Gáspár Lajos. — Terveik? — Vannak bőven. A műkö­dési engedélyünk már régen megvan, s tavasszal letesszük az I. szintvizsgát. Akkor na­gyobbak a lehetőségeink, akár a fővárosban is játszhatunk. A ' zenénkkel most sem volt baj, i ződésünk, de lehet, hogy a nagy sikerre való tekintettel hosszabbítanák. — Szeretnek Kőrösön? — Igen. Jó a közönségünk, hűségesek. Csak a KIoss ka­pitány jelentett komoly kon­kurenciát, de már vége a so­rozatnak — nevetnek jóked­vűen. (szabó—kiss) 87:65. A körösi kislányok nyer­ték meglepetésre, de teljesen megérdemelten a megyei baj­noki kosárlabda-mérkőzést. Hódmezővásárhelyi ME- DOSZ—N agy körösi Kinizsi 9:7. A hazai pingpongosok hallat­lan szerencsével nyertek. 15- én: Budapesten megyei segéded­zői tanfolyam kezdődött, mely­nek Pászti Zsuzsanna, Sebes­tyén Béla, Szűcs Mária Tóth Tibor és Varga György szemé­lyében körösi hallgatói is van­nak. 16- án: 9:7-re nyertek a Kinizsi asz­taliteniszezői Szegeden, az ot­tani Vasas Kábel csapata el­len. A Nagykőrösi Gimnázium SE I, csapata kettős győzelmet arattak a Nagykátai Gimná­zium otthonában. A nők 88:58, a férfiak 139:75 arányú kosa­rasgyőzelemmel tértek haza. A gyönyörű külsőségekkel Dabason lebonyolított úttörő­olimpia megyei döntőjében igen jól szerepeltek a népes, hatvannyolc fős mezőnyben a körösi birkózók. Kulik István, Majzik János, Nagy Miklós, Szécsény Imre, Túri József és Dér Dezső súlycsoportja leg­jobbjának bizonyult. A szegedi, országos szabad­fogású birkózóversenyen 57 ki­logrammban Isíráb László, 62 kilogrammban Fehér István bizonyult a legjobbnak, a né­pes mezőnyben. A Ládagyárban tartották a Nagykőrösi Építők sportköri közgyűlését, melyen Lakatos Ferenc személyében új elnököt választottak. 20-án: a konzervgyárban az üzem KISZ-bizottsága szervezésében sport-élménybeszámolóra ke­rült sor a KISZ-teremben. Kulcsár Gergely és Ránkiné Németh Angéla válogatott at­léták, valamint Harmati Sán­dor atlétaedző pályafutása él­ményeiről, valamint a korsze­rű edzésekről beszélt. Sport­film vetítése után Gerevic-h Pál válogatott vívó a körösi Kovács Gáborral kard- és Kecskeméti Istvánnal tőrbe­mutatót tartott a mintegy 200 főnyi hallgató tapsa kíséreté­ben. 21- én: két rendhagyó, kosárlabda bajnoki mérkőzésre került sor az Arany János Gimnázium tornatermében. A Nagykőrösi Gimnázium SE II—Ceglédi Mezőgazdasági Technikum női mérkőzés 48:57-es állásnál fél­beszakadt, mert csak egy ven­dégjátékos maradt a pályán a kipontozások miatt, s a két pontot a mieink kapták. A fér­fimérkőzésen 50:49-es állásnál jogtalan hiba folytán ítélt sze­mélyi dobás miatt a körösi ed­ző lehívta a pályáról csapatát. 22- én: Váci Sztáron Gimnázium — Nagykőrösi Gimnázium SE I. 29:69 (nők), Esze Tamás SE (Vác)—Nagykőrösi Gimnázium SE I. 81:79 (férfiak) Ezek vol­tak a körösi csapatok utolsó mérkőzései. Mindkét csapa­tunk megnyerte a megyei baj­nokságot és 1970-ben az újon­nan létrehozott NB lll-ban szerepel. 23- án: Nagykőrösi Kinizsi—Oros­házi Kinizsi 10:6. a férfi NB III-as asztalitenisz-csapatbaj­nokság utolsó fordulója kere­tében. Ezzel sportolóink a ha­todik vagy a hetedik helyen végeztek a tízcsapatos Szaba­dos-csoportban. (A bajnoksá­got kiíró szerv végső hivatalos sorrendet máig sem közölt.) (sulyok) (folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom