Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

6 rest MEGYEI 1970. JANUAR 4., VASÁRNAP SZABÓ DEZSŐ 25 EVE, 1945. Január 5-én halt meg Sza­bó Dezső író és publicista, a két világháború közötti Magyaror szág egyik legnagyobb hatású alakja. Tizenhárom gyermekes kisnemesi-kistiisztviselő család tizedik gyerekeként született 1879-ben Kolozsvárott. Iskoláit is itt végezte, majd egy évi neve- lö&ködés után Budapestre került, az Eötvös-koIIégiumba. A pesti Tudományegyetemen magyar- francia tanári diplomát szerzett, egy évet ösztöndíjjal Párizsban tölt. Hazatérése után vidéki vá­rosokban tanított; mindig bot­ránnyal, fegyelmivel került to­vább. 1919-től már csak íróként, publicistaként tevékenykedett. Szabó Dezső koncepciója, a magyar faj védelme, nála több­nyire reakciós, soviniszta han­golást!. Jelentősége a maga ide­jén abban volt, hogy rendkí­vül zsúfolt nyelven, szinte vég­telen ötlet- és képgazdagsággal tudta propagálni a lényegében reakciós eszméket. Fajelmélete, parasztrajongása, nacionalizmu­sa, antiliberalizmusa igen erősen befolyásolta a két háború közöt­ti értelmiségi fiatalságot, első­sorban a népi írókat és a körü- lük tömörülő tábort. Fő művét, Az elsodort falu cí­mű, 1919-ben megjelent, alapjá­ban reakciós regényét újszerű­nek ható gondolatai és nyelvi ereje, helyenként megcsillanó írói értékei nagy könyvsikerré tették az ellenforradalom idősza­kában. Rendkívül mozgalmas életpályát futott be, amíg az an­tiszemitizmus és a klerikális reakció támogatásától eljut a né­metellenségig, s a Horthy-rend- szer hatalmasai és a nyilasok szenvedélyes ostorozásáig. EGY NEW YORK-I kór­házban sikeres hármas szerv- átültetést hajtottak végre. Az ötvenéves, emphisemában szenvedő beteg egy 43 éves nő szívét és két tüdejét kapta meg, a három és fél órás mű­tét során, amelyet egy 14 főből álló orvosesoport folyta­tott le. MAOTE Egy mozgalom, s egy iúl becsüli felmérés „A körzeti orvosoknak ez az első spontán kezdeményezése a felszabadulás óta; ez a meg­mozdulás bevonul majd a hazai orvostudomány törté­netébe” — mondta tájékoz­tatóm. Miről van szó ? Néhány éve alakult meg a MAOTE, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesü­lete. három hónapja pedig az egyesület Pest megyei szek­ciója. A társaságnak országo­san első megmozdulása az a kérdőíves felmérés, amelyet dr. Pataky László, a Bács- Kiskun megyei, Csengőd kör­zeti orvosa kezdeményezésé­re napjainkban folytatnak: „A falusi orvosok munka- és életkörülményeinek vizsgála­ta”. Pest megyében e tájéko­zódás keretében társadalmi munkában 31 megbízott orvos 262 körzeti orvostól tudakol­ja körzeteik nagyságát, a te­rület gyermekorvosi, fogorvosi ellátottságát, a gyógyszertárak közelségét, a telefonnal való felszereltséget, a fluktuáció mértékét, a hétvégi meg éj­féli ügyeletet, helyettesítést, hogy igénylik-e a szakorvosi vizsgák lehetőségét stb., stb. Ha egy laikus megnézi eze­ket a felmérőíveket, nem ta­lál a kérdések között különö­set, olyat, amelyre a választ egyéb statisztikákból, bizony­A Napkeleti királyasszony Újszilváson A Déryné Színház megyei programja A színházi évad közepén tartunk. Egymást érik a be­mutatók. De vannak olyanok i$, akik gz új színművek be­mutatóját nem fűtött, kényel­mes helyiségekben tartják, sőt még az is kérdéses, hogy egy­általán megtarthatják-e. Az időjárás ugyanis gyakran köz­beszól ... — Pénteken Perőcsényben, a Világraszóló lakodalmat kel­lett volna előadnunk. A nagy hó miatt autóbuszunkkal, csak Szobig jutottunk el, vissza kel­let fordulnunk. Az előadás természetesen elmaradt, de azért majd egy másik idő­pontban még visszatérünk Perőcsénybe... — mondta Száraz László, az Állami Déryné Színház pest megyei szervezőtitkára. — Hol szerepelnek a me­gyében ebben a hónapban? — Január 4-én Újszilváson, a Napkeleti királyasszonyt adjuk elő, 8-án Vácott, a Madách Imre művelődési köz­pontban az Én és a kisöcsém kerül színre. Németh László: Villámfénynél című drámáját 15-én Dömsödön és 18-án Tör­teién láthatják a nézők. A Hotel Szerelemmel 23-án Gal­A Cement- és Mészművek váci gyára FELVÉTELRE KERES elektrikusokat, kúszódarú-kezelőket, valamint férfi és női betanított, illetve segédmunkásokat. 40, ILLETVE 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. BÉREZÉS: kollektiv szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a gyár Munkaügyi Csoportjánál, 7-től 15 óráig. gamácsán, 26-án Bagón, 28-án Kocséron, a Világraszóló lako­dalommal 24-én a Csepel Autó kultúrházában vendégszerepe­lünk. Jászkarajenő 24-én be­mutató színhelye lesz: Mik­száth Kálmán Tavaszi rügyek című darabja remélem tet­szeni fog a nézőknek. Ez hát a januári program. Reméljük, hóakadály sem lesz sehol, s így a perőcsényi úti­kaland nem ismétlődik meg. F. latokból ne kaphatták volna meg. E vizsgálatban a hang­súly a körzeti orvosok szemé­lyes körülményeire tolódott. Hogyan vélekednek erről a kérdezettek? Az egyik körzeti orvos a kérdőívhez kétoldalas meg­jegyzést csatolt, amelyben nemcsak azokról a dolgokról fejti ki véleményét, melyek­ről a felmérés nem kérdez, de magáról a vizsgálatról is. „Az egész kérdőívnek kérde- zősködés jellege van. és nincs benne a körzeti munka köny- nyítésére, javítására való ten­denciának nyoma sem... Ti­zenötödik éve vagyok körzeti orvos, s ez alatt tapasztaltam, hogy a munlca évről évre nö­vekszik. de a segítség nem ... Miért kapja a helyettesítő kör­zeti orvos a helyettesített or­vos fizetésének csak a felét, holott a munkát teljes egészé­ben, teljes felelősséggel kell elvégeznie? ... Miért nem hal­lunk a heti pihenőnapról, mi­kor a dolgozók egy részénél már a szabad szombatot is be­vezették ... Az ügyeleti átalá­nyunkat havi 300—400 forint­ban állapították meg annak­idején: nem nevetséges, hogy egy orvos állandó permanen- ciája és esetleges kihívása 10 forintot ér éjszakánként?... Továbbképzésünk szinte telje­sen autodidakta módon tör­ténik: elhangzik ugyan érte­kezletek alkalmából egy-egy előadás, de ezek anyaga szinte kivétel nélkül megtalálható a gyakorló orvos könyvtára brosúrái között... Ezeket a gondolatokat szerettem volna lejegyezni, s egyúttal annak a reményemnek is kifejezést ad­ni, hogy egy körzeti orvos ön­állóan is kifejtheti véleményét, és nemcsak feltett kérdésekre ad kötelező- • .válaszokat'.».»jí Persze, ez egy kiragadott Vé­lemény: nem tudni, hogy minderről a többi falusi kör­zeti orvos hogyan vélekedik. De a kérdőívből erre nem is fognak választ kapni szer­kesztői. Ismert, mennyire. elszapo­rodtak nálunk a különböző felmérések: a sokszor hasz- I nos, praktikus kérdőíves ku­tatás egyúttal divattá is vált. Divattá, melyet olykor önelégült fontoskodás, nyüzsgés övez. „A körzeti orvosoknak a fel- szabadulás óta ez az első spon­tán megmozdulása: e kezde­ményezés bevonul majd a ha­zai orvostudomány történe­tébe” — mondta tájékozta­tóm. Hát az tény, hogy 25 évig nem kezdeményeztek - nem éppen örvendetes. A tudománytörténetbe való be­vonulást pedig bízzuk inkább az utókor értékelésére. Egy röpke séta azonban az Or­vostörténeti Múzeumban, egy laikus bepillantás mondjuk a múlt század orvostörténeté­nek egyik-másik fejeztébe, a felfedezés, hogy annak idején az orvosok mennyire aktív módon vettek részt nemcsak a szakmai életben, hanem az egész nemzet politikai, kul­turális mozgalmaiban — szerénységre int. Am az említett vizsgálattól mégsem vonhatjuk meg — he­lyére tett — jelentőségét. A felmérés segít feltárni a fa­lusi körzeti betegellátás hely­zetét. A jobban megismert körülményeket könnyebb lesz összevetni az orvosok, a bete­gek és a kor igényeivel. Ez a feltérképezés is megmutat­hatja, hogy a körzeti beteg­ellátás mai formái sok te­kintetben korszerűtlenek. Hosszú, nagyon hosszú távon segítheti a felmérés két, lát­szólag ellentmondásos cél összehangolását, s elérését. Az egyik a falusi körzeti orvosi rendelés és hálózat bizonyos fokú központosítása, közpon­ti rendelőintézetekkel, a hét végi meg éjjeli ügyeletek be­vezetésével : a szabadnappal nem rendelkező, éjjel-nappal felzörgethető körzeti orvosok túlterheltsége ugyanis fel­tétlen könnyítést kíván. A másik: a részbeni tehermen­tesítésen és a szabad orvos- választáson át a körzeti or­vos, a háziorws és a beteg közötti kapcsolat személye­sebbé tétele. Padányi Anna I (8) Az előszobában ott állt Etel­ka néni. Pontosan úgy nézett ki, mint az Etelka nénik álta­lában. Alacsony, sovány, hófe­hér hajú öregasszony, zárt nyakú, fekete ruhában, köze­lebb a hetvenhez, mint a hat­vanhoz. A szemei kisírva. A kezében szögesvégű hegymá­szóbot. — Jaj, Andikám! Hát már megint ilyen későn?! Hát ez már mindig így lesz? A lány gyors, könnyű csókot lehelt Etelka néni homlokára, kivette kezéből, a fogasra akasztotta a hegymászóbotot, kibújt a ballonjából, intett a kísérőjének, hogy ő is vegye le a felöltőjét. — Etelka néni, engedje meg, hogy bemutassam ... izé ... — Honda László — lépett előbbre a kései vendég és ügyetlenül kezet csókolt. Mit lehet tudni, ahol még a kutya is rangkórságban szenved ... — Nagyon örvendek — mondta Etelka néni és fel­mérte a jövevényt. — Végre megint van férfi ebben az el­átkozott házban. Még ha ilyen kicsi is — tette hozzá az idős emberek közismert tapintatá­val. Andrea behúzta a vendéget a hallba, leültette egy fotel­be. — Etelka néni, drága — for­dult aztán a házvezetőnőhöz. — Át vagyunk teljesen fázva. Csinálna nekünk kávét? Vagy egy jó, forró teát? És kaphat­nánk esetleg valami harapni- valót is hozzá? Etelka néni jólelkűen bólin­tott és korát meghazudtoló fürge léptekkel már el is tűnt a konyha irányában. Andrea megigazította a ha­ját, aztán lehuppant a Hon­dáéval szemközti fotelbe. — Hát eddig eljutottunk. Most már nyugodtan beszél­gethetünk . .. Tudja mit? Most egy órácskára legyünk telje­sen őszinték egymáshoz. De száz százalékig! Mindegyikünk felváltva azt kérdezhet a má­siktól, amit akar, sértődés, mellébeszélés nincs, és aki ké­sőbb kifecsegi a másik titkait, az így görbüljön meg! A mutatóujjával jelezte, hogy mennyire. — Benne vagyok — mondta megadóan a vendég. — Maga találta ki a játékot, ráadásul maga nő is, magáé az elsőbb­ség. Tessék, kérdezzen! — Családja van? — Nincs. Tíz éve. hogy el­váltunk. Gyerek sincs. Egyedül élek. Egyszobás albérlet. Fű­téssel és takarítással. — Miért akart öngyilkos lenni ? — Az alkohol miatt. — Maga alkoholista?! — né­zett nagyot a lány. — Ügy szól a megállapodás, hogy felváltva kérdezünk — emelte fel kezét tiltakozóan a férfi. — Maga már a harmadi­kat kérdezi egymás után. Most én jövök. Kicsodája, micsodá­ja magának ez az Ambrózy professzor? — Az asszisztensnője vagyok fél éve, a szeretője vagyak két éve. És a felesége is szeretnék lenni. Még hosszabb időre, ha lehet. — Világos. Én is rögtön vá­laszolok a maga előző kérdé­sére. Nem vagyok alkoholista. Sosem voltam az. Életemben még nem voltam berúgva. Sőt, az az igazság, hogy kifejezet­ten utálok minden töményebb szeszes italt. Kocsis Andrea szeme kerek­re nyílt a csodálkozástól. — Nem értem. Azt mondta, hogy az alkohol miatt akart végezni magával. Vagy rosszul hallottam? Honda tehetetlenül tárta szét a karját, — Jól hallotta. Ezt mond­tam, mert így igaz. Csakhogy ezt nem lehet egy-két szó­val megmagy írázni. Meg aztán olyan hihetetlen és fantasztikus az egész, ha el­mesélem, maga is bolondnak fog nézni, vagy kinevet. — Szó sincs róla. Mond­jon el mindent vrészletesen. Ne felejtse el, orvos vagyok, ha csak állatorvos is. és... — Ezzel nálam nem szerez­het jó pontokat. Nem bízom az orvosokban. Akikhez csak fordultam, vagy nem hitt ne­kem, vagy nem akart, vagy nem tudott segíteni. Megsüt­hetik a tudományukat. Este a művelődési központban Estéről estére sokan fordulnak meg a bag! művelődési központban. Könyvtár, rádiósszakkör, ifjúsági klub, filmklub, zeneiskola között válogathatnak a látogatók. Foto: Urbán Tízezrek születésénél segédkeztek Kiváló dolgozó lett a megyei kórház két szülésznője Két asszony belefáradt a munkába, nyugalomba vonult munkahelyéről, a Pest me­gyei Semmelweis Kórház szü­lészeti osztályáról, ahol évti­zedeken át emberpalánták vi- lágrajötténél segédkezett. Szombaton búcsúzott tőlük a kórház. Dr. Hüttl Tivadar megbízott igazgató átnyújtot­ta nekik az egészségügy ki­váló dolgozója jelvényt, amit az egészségügyi miniszter kül­dött számukra és egy-egy vaskos borítékot pénzjuta­lommal, amit a kórház adott hosszú, fáradságos munká­juk elismeréseképpen. Dr. Fajta Ferenc szülészfőorvos az osztály nevében búcsú­zott két kiváló dolgozójától. Gállai Györgyné 1936-ban kapta kézhez szülésznői ok­levelét. — Itt kezdtem, itt végzem mondja. Mindig ebben a kór­házban dolgozott. Saját gyer­meke nincs, de: — Más gyer­mekét hányat fürösztöttem, pólyáztam? Tizenkétezernél in­kább többet, mint kevesebbet. Komáromi Miklósné kerek 45 éve lett szülésznő, nem tud­ja mennyi gyermek születésé­nél segédkezett, csak felteszi, hogy évente legalább öt-hat- százénál. — Saját gyermekem is van kettő, meg két unokám. Az egészségügyi miniszter Pásztor Mária ápolónőnek, aki 28 éven át dolgozott a nagy­kőrösi kórházban, szintén az egészségügy kiváló dolgozója címét .-és kitüntető jelvényt adományozta. FRANCIAORSZÁGBAN va­lószínűleg ismét kiújult a „Miss Franciaorszáig”-ok há­borúja, mert szilveszter éjje­lén egyszerre két szépségki­rálynőt választottak, az egyi­ket Mulhouseban, a másikat Auxerre nagy kaszinójában. — Szóval, valami beteg­ség? — Olyasféle. Már a hídon említettem, hogy technikus vagyok. Elektrotechnikus. Tavaly nyáron történt, egy építkezésen ellenőriztem ép­pen a villanyszerelési munká­kat. A csoportvezető rosszul kötött be egy csillag-delta szellőztető motort. Utasítot­tam, hogy áramtalanítsa a vezetéket, majd én átkötöm. A részletek mellékesek, a marha nem a szükséges biz­tosítékokat csavarta ki, áram­ütést kaptam. Nem ez volt az első, de ez volt a legerősebb, mert nedves kö­vön álltam. Különösebb ba­jom így sem lett, mert esés közben kiszakadt a vezeték a kezemből. Csak a homloko­mat vertem be egy kicsit. Legalábbis eleinte azt hittem, hogy szerencsésen megúsztam. Aztán kiderült, hogy az áram, vagy pedig a homlokomat ért ütés, vagy a kettő együtt, valami zavart okozott a fe­jemben — Értem — bólintott a lány. Időnkénti erős fejgör­csök. szédülések... — Nem. Semmi fájdalom, semmi szédülés. Hanem olykor egyszerűen elbambulok. Nem tudok rá jobb kifejezést. Elbambulok. Látok, hallok körülöttem mindent, regiszt­rálom az eseményeket, de nincs véleményem, nem tu­dok gondolkozni, nem tudok cselekedni. Ez az állapot eleinte csak percekre követ­kezett be, aztán már fél­órára, órára, mind hosszabb időre, mindig váratlanul. Orvostól orvosig szaladgál­tam, hiába. És akkor jött az alkohoL — Bánatában rászokott. — Rászokott a fene. Mond­tam már, hogy utálom. Ko­rábban tömény szeszt soha nem ittam, niég most is un­dorodom a szagától. De egy vállalati ünnepségen, hajnal­tájt, amikor már tetőfokára hágott a hangulat, demokrati­kus nekibuzdulásában maga a vezérigazgató jött oda épp hozzám, két pohárka barack­pálinkával. Igyunk pertut. Nem utasíthattam vissza. Az­tán lehuzatott velem még két kupicával... És mit gondol, mi történt napközben? — Macskajaj, hányinger, rossz közérzet. A vezérigazga­tója pedig nem emlékezett a pertura. — Egyik következtetés sem helyes. A vezér azóta is tegez, más lapra tartozik, hogy én ném tegezem vissza. És macs­kajaj sem volt! Olyan pompá­san éreztem magam, mint egy esztendeje soha. És nem jött elő a bambulás sem. Nem hogy egy félórára, egy órára, még egy pillanatra sem. Sőt. kapaszkodjon meg, az derült ki, hogy szesz hatására egy­szerűen zseni leszek. Titán. Szellemi fenomén. Én, Honda László. Ehhez mit szól? Szerencsére Etelka néni e pillanatban jelent meg a kü­szöbön, nagy tálcával a kezé­ben, általános csörömpölés közepette. A vendég önkénte­lenül odanézett és így nem ve­hette észre, hogy a lányból majd kipukkad a visszafojtott nevetés. Hisz a látogató való­ban mindennek látszott, csak lángésznek nem. Mire Honda megfordult, már egy fegyel­mezett arcocska komoly ér­deklődést tükröző szempárja viszonozta a pillantását. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom