Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

mo. JANUAR 31., SZOMBAT PEST MEGYEI 3 IZZÓSOK tét a gyárvezetőkkel együtt. Spirálüzemünkből is ifjúsági üzem lesz talán ... — Az üveggyárban körülbe­lül másfél évvel ezelőtt akar­tunk szervezni először „ifjú­sági” brigádot. Akkor nem si­került. Nem voltak megérve még azok a feltételek, melyek sikeresé tették volna a fia­talok munkáját. Most már más a helyzet: minden KISZ- tagunk brigádban dolgozik, a nyolcvan százaléka szocialista brigádban. És a KlSZ-szerve- zetünk is „felnőtt” a feladat­hoz — mondja ismét Máté Imre. -fc­Az Egyesült Izzó váci gyá­rának KISZ-szervezete 67-ben a gyártól 2 ezer forint támo­gatást kapott. Tavaly 12 ezer forintot. — tamás — 1967-ben az Egyesült Izzó Váci gyárának 144 KISZ-tagja volt. A tavalyi összeírás sze­rint: 262 fiatal vesz részt a mozgalomban. A váci Izzó évente 300 ezer képcsövet gyárt. ★ — Az első nálunk az érdek- Védelem. Azzal lehet meg­győzni a gyerekeket, az újon­nan jöttékét: „Veletek va­gyunk, mellettetek állunk!" Különben semmit nem ér az egész. A fiatalok is kényesek a zsebükre, nemcsak az öre­gek. A mi szerencsénk az, hogy ezt a gyár vezetői meg­értik, segítenek — a gyárveze­tésnek tagja a KISZ vb titká­ra is. Sok béremelést elértünk a lehetőségeken belül, jelen­leg a műszakiak fizetését mér­jük feL Kékesi Isitván új KISZ-tit- kár, Aíáíé Imre, aki a 69-es vezetőségválasztásig irányítot­ta az Izzóban a mozgalmat, a pártszervezet szervező titkára lett. — Jó a mag. A KISZ nem kényszerű együttléteket, ha­nem jó üzemi kollektívát igyekszik létrehozni. És ez úgy hiszem, sikerült ★ — Tavaly érkeztek hozzánk először nagy mennyiségben szovjet ballonok. A dobozokat gyárunk nem tudta felhasz­nálni (a kész képernyő na­gyobb, mint a ballon). Elvál­laltuk, hogy értékesíthető ál­lapotba hozzuk a dobozokat. Darabját húsz forintért sike­rült eladnunk! Az Egyesült Izzó képcső- és alkatrészgyára tavaly 200 ezer szovjet ballont importált. — Képcsőgyártásunk tíz­éves, írtak rólunk a lapok, szeretjük a munkánkat, mert érdekes. És az ifjúsági szövet­ség feladata a gyáron belül az újakkal is megszerettetni. Kí­sérleti stádiumban készül egy „maxi” képernyő: 24 collos, örülnénk, ha ebben az évben megkezdhetnénk a gyártását. Máté Imre igyekszik né­hány mondatban összefoglalni az alapszervezetek arculatát, megéreztetni: a fiatalok aktív tagjgh a KlSZ-nek, a mag jó és rfiég sokkal' nagyobb, szebb eredményeket lehet elérni a srácok segítségével. ★ Az új titkár, Kékesi István azonban már — titkárhoz illő­en. — a jövőről, az igényekről beszél: — Tudod, van irodalmi színpadunk és zenekarunk is. Jogos igény a- fiatalok részé­ről: legyen önálló ifjúsági klubunk. Tavaly ezt nem tud­tuk dűlőre vinni, idén tavasz­ra azonban sikerülni fog. Pin­cehelyiség, klassz, boltíves, kö­rülbelül 15 méter hosszú. Ifjú­sági centrumot szeretnénk majdan ott létrehozni... A fiatal mérnökök és közgazdá­szok tanácsa, az FMKT a fel- szabadulási jubileum tisztele­tére megindítja a „Ki minek mestere?” mozgalmat, márci­usban kezdődnek a „Kiváló” pályázatok is. — Későbbi terv? — A képcsőgyártásnál, a végkikészítő üzemet ifjúsági üzemmé szeretnénk avatni. Az FMKT készítené el az üzem­rendet, a technológiai mene­•• , •• •• ÜSTÖKÖS a Halak és a Kos határán Mostanában derült idő ese­tén a délnyugati égbolton üs­tökös figyelhető meg az esti órákban. A csillaghoz hasonló magot és körülötte a ködsze­rű foltot február végéig kisebb távcsővel is jól lehet látni. Ezt az üstököst tavaly októberben fedezte fel a déli égbolton há­rom japán amatőr csillagász, Tago, Sato és Kosaka. Jelen­leg az üstökös a Halak és a Kos csillagképek határán lát­ható, amint észak-északnyugat felé halad az égbolton. Jubileumi versenyben A. sör égi határ áj hanfagtaiói Jól feltett kérdések helyett inkább csak a MEDOSZ-ban kapott véleményt ismételge­tem kérdésként, a cifrakerti irodában: a Ceglédi Állami Tangazdaság helyi egységében nagy eredményeket hozott a felszabadulási munkaverseny! Tájékoztatóim azonban látha­tóan zavarban vannak: igaz, de puszta statisztikák helyett, hogyan érzékeltessék a való­dit, a számok mögötti jelenté­Követelmények és lehetőségek Beszélgetés Vajda Lajossal, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjévé! Az IBUSZ Íizetővendé0átó szobákat keres GÖDÖLLŐN Jelentkezés személyesen vagy írásban, az IBUSZ Gödöllői Szolgálatánál, a Szabadság út 7. sz. alatt. NYITVA : hétfőn, csütörtök, szombat 8-tól 12-ig, telefon: 560. ságot jónak tartottuk. A ruhá­zati ci.-ikek problémái viszont régebbi időkre nyúlnak visz- sza. Ismeretes, hogy 1968. ja­nuár 1 előtt, a gazda.sd.sirányí- tás reformjának jó előkészíté­se, megalapozása érdekében a felsőbb szervek nagy készletek felhalmozására utasították a kereskedelmet. Ez tette lehe­tővé, hogy addig soha nem tapasztalt színvonalon elégít­hettük ki a fogyasztók igé­nyeit. Sajnos, ennek a helyzet­nek a konzekvenciáit mind az ipar, mind a kereskedelem helytelenül vonta le, s 1369-re már nem sikerült hasonló szín­vonalú ellátást biztosítani. A gondokat tetézték a hitelezési politika merevségei, köztük az a rendelkezés, amely a kiske­reskedelemnek ugyanolyan készletezési lehetőségeket írt elő, mint a nagykereskedelem­nek és a nagyáruházaknak. A kiskereskedelem, hogy kömy- nyítsen. finanszírozási terhein, csökkentette a beszerzést, s valósággal kiárusította készle­teit. Kétségtelen, hogy az új gazdaságirányítás megköveteli az áru forgási sebességénei: fokozását, az elfekvő készletek elleni harcot, de az is kétség­telen, hogy a kiskereskede­lemben — amely a legszoro­sabb kapcsolatban áll a fo­gyasztókkal — más készletezé­si gyakorlatra van szükség, mint a nagykereskedelemben. A módosított hitelezési ren­delkezések a legjnagyobb prob­lémákat részben már orvosol­ták. — Milyen forgalomra számí­tanak az idén? — Több mint nyolcmilliárd forintos forgalomra, s ezzel a III. ötéves terv forgalomemel­kedési előirányzatát 31 száza­lék helyett több mint 50 szá­zalékra teljesítjük. Azzal a fel­tétellel — természetesen —, ha megfelelő lesz az árualap- ellátottság. Az élelmiszerellá­tás általában jónak ígérkezik, húsból idén öt százalékkal töb­bet hozunk forgalomba, mint tavaly, ez azonban nem sokkal javítja az ellátást, mert — ta­pasztalataink szerint — ennyi­vel csökken az önfogyasztás. A ruházati cikkekkel gondjaink vannak; a nagykereskedelem január 1-i árukészlete 40 szá­zalékkal alacsonyabb volt, mint 1968. december 31-én. Ezt a gondot a felsőbb szervek különböző intézkedésekkel igyekeznek enyhíteni. A kor­mány erre az évre mintegy 30 —35 százalékkal emelte a bel­kereskedelem készáruimport­jának devizakeretét. Intézke­dés történt a könnyűipari ter­mékek exportjának csökkenté­sére, azzal a céllal, hogy az árukészlet nagyobb része ke­rüljön belföldi forgalomba. Ennek hatása — természetesen — az ipar átállásának gyorsa­ságától függ. Ruházati cikke­ket importálunk, elsősorban a hiányok megszüntetésére s nem a választék bővítésére. — A Fővárosi Népi Ellenőr­zési Bizottság nemrégiben vizs­gálatot tartott az iparcikk ke­reskedelemben. Nagyon sok hiánycikket talált, főleg az ol­csóbbakból. Az országgyűlésen is elhangzott olyan követelés, hogy bővíteni kell az olcsó áruk választékát. Mi a vélemé­nye arról az álláspontról, hogy: az ipar nem érdekelt az olcsó cikkeit gyártásában, a kereskedelem pedig ezek árusí­tásában? — Őszinte leszek: van benne igazság. — Mi a véleménye a kiszol­gálás színvonaláról megyénk­ben? — Nem tartom megfelelőnek eLsősorban objektív okból. Ezt az objektív okot pénzügyi konstrukciónak nevezik. A ke­reskedelemben képezhető fej­lesztési alap túlságosán ala­csony, a nyereségből befize­tendő adó pedig túlságosan magas. A kereskedelmi válla­latoknak a fejlesztési alapból kell fedezniük a bolthálózat bővítését az új településeken, új üzletek építését az elavult, rozoga boltok helyett, s a kü­lönböző, nagy értékű berende­zési tárgyak — hűtőpultok, hű­tőszekrények stb. — beszerzé­sét. Jelenleg a fejlesztési alap az’ igényeknek csupán mintegy 50—55 ’ szazaiéivá?' képes fedez­ni. Kffiänös%n,vroSsz' á helyzet Pest megyében, ahol a beván­dorlás következtében a lakos­ság száma ugrásszerűen emel­kedett, a boltoknak viszont nyolcvan százaléka elhanya­golt, magántulajdonban levő lakóházakban működik; me­gyénkben az ezer lakosra jutó bolti alapterület csupán 76 százalékát éri el a vidéki át­lagnak. — Az új gazdasági mechaniz­mus biztosítja az árrés meg­osztásának, vagyis annak lehe­tőségét, hogy a kiskereskede­lem a nagykereskedelem ki­kapcsolásával, közvetlenül az ipartól szerezze be áruit. Úgy tudom, a kiskereskedelmi vál­lalatok ritkán élnek ezzel a le­hetőséggel. Miért? — Ennek is több oka van. Az első, hogy nálunk az ipar és a nagykereskedelem . monopol helyzetben van, s hiányzik a tisztességes verseny. Hűtő- szekrényt csak a Jászberényi Hűtőgépgyár, kerékpárt csak a Csepeli Kerékpárgyár stb. ké­szít, és így tovább, nincs kon­kurencia. Mármost, az ipar nem szívesen foglalkozik a kis­kereskedelem apró megrende­léseivel — kis tétel, sok ve- sződség —, számára előnyö­sebb üzletet kötni a nagykeres­kedelemmel, mert arra áthá­rítja az áru terítésének, kész­letezésének, tár-olásának és szállításának gondját. Előfor­dul, hogy a kiskereskedelmi vállalat, illetve a boltvezető más megyéből, idegein nagyke­reskedelmi vállalat-tói vásárol. A mellőzött nagykereskedelmi vállalat ezt nem veszi jó né­ven, s előbb-utóbb „visszalő”: árukapcsolással, a kelendő cik­kek elrejtésével. Ezt a látha­tatlan, de érezhető „kartell- szellemet” erősíti az áruszűke is. — Gyökeres javulás tehát eb- ben az évben sem várható? — Az áruszűke továbbra is a legnagyobb problémánk ma­rad. Mindenesetre, úgy gondo­lom, a kereskedelem levonta a tanulságokat a múlt évi ta­pasztalatokból. Bízunk a kor­mány szintű intézkedések jó hatásában is. Meg kell azon­ban mondanom, hogy a vásár­lóerő növekedése az idén is na­gyobbnak ígérkezik, mint amekkora növekedéssel az árualapot illetően reálisan szá­molhatunk. Nyíri Éva seket, valódi eredményeket? Egyáltalán mihez viszonyítsanak? Más állami gazdaságokhoz? De liát ők az alakuláskor, még ötveniben, nem örököltek nagy tártokot, munkaerőt, ül­tetvényeket, épületeket. A te­rület kisgazdaságokból tevő­dött össze, e helyen mindösz- sze két tanya állt. A múltra csak a nevüket vezethetik vissza, valamikor itt két öreg kisasszony százféle különleges virágot, bokrot, fát nevelt. A környéken csak úgy emleget­ték parkjukat, az a cifrákért... Mihez viszonyítsák az eredmé­nyeket — például az állatte­nyésztésben? A világszínvo­nalhoz? Inkább ne. A rég­múlthoz? Nem lehet. A szom­szédos Sőregi-uradalomban an­nak idején — meséli, aki ott született — a borjú két hóna­pig a tehén alatt volt... A már-már konkrét tervekhez? Tessék: nem valószínűtlen, hogy a közeljövőben felépül náluk egy ezer férőhelyes szarvasmarha-istálló, teljesen automatizált, mindössze 10 ember kezelné, azok is na­gyobbrészt technikusok, vil­lanyszerelők. Ugyanakkor egy 2100 kocaférőhelyes sertéshiz­laldát is létesítenének: ez a szaporulattal 22—23 ezres ál­lományt tételez fel... Jelenleg viszont némi munkaerőhiány, összedőléssel fenyegető épüle­tek az állattenyésztésben, s csupán a fejés gépesített: mi­hez viszonyítsanak? Így csak elmondják, hogy például az itatásos borjúnevelésnél 2 szá­zalékos súlytöbbletet, az elhul­lásnál, kényszervágásnál 7 szá­zalékos csökkenést értek el. Egy azonban rögtön kiderül a felszabadulási verseny el­múlt negyedévi értékeléséből: hogy majdnem minden .ága­zatban 'elsősorban á minőség­re vonatkoztatják kívánalmái- kat. Az őszi búza vetésterüle­téből például az idén már csak 181 hold nem felelt meg a fel­tételeknek, míg tavaly még 223 hold. Normának vett tőállo­mány minőségük évek óta ve­zet a vidéken — azelőtt vi­szont nagyon hátul álltak eb­ben — a jelenlegi színvonalat tartani nehéz. Hogyan mérték a vezetéseredményeket, azaz a megfelelő tőállomány elülteté­sét adott területre, a talajelő­készítők, traktorosok, gépkeze­lők munkáját? Próbaszámlá­lással. Az őszi szántásnál pedig próbamérésekkel, a kívánt mélységet. Az ember szinte irigykedve hallgatja, mennyire nem kö­zömbös senkinek Cifrakerten, anyagilag sem, mit mutat a minőségellenőrzés mérlege. De jó volna ezt az ér­dekeltséget általánosítani! A gazdaságban 1960 óta a dolgo­zóknak, mintegy 90—95 száza­léka céiprémiumfeladatot kap. Többnyire a kampánymunkák minőségét premizálják így. Rendkívül differenciáltan do­tálnak, ugyanakkor rugalma­san is: a rossz időt, géprom­lást tekintetbe veszik, nehogy az igazság csorbát szenvedjen. A gazdaság hírnevet terem­tett ebben is: értik az anyagi serkentés módját! Érdemes odafigyelni rá, mert az állami gazdaságoknak a munkaerő­vonzásban, mind nagyobb kon­kurenciát jelentenek a kötet­lenebb bérezési lehetőségekkel bíró termelőszövetkezetek. Nézzük, mi mindennek tulaj­donítható még, hogy itt a 358 alkalmazott 80—90 százaléka törzsgárdatag, s hogy 1955 óta nem volt személyi változás a vezetőségben, még a brigádve­zetőknél sem. A kedvezményes állami köl­csönnel felépített szép magán­házaknak. Aztán itt van a tet­szetős — másodosztályú fővá­rosi vendéglőket az asztalok, edények, a konyha, a mellék- helyiségek tisztaságával meg­szégyenítő — üzemi étkezdé­jük, klubhelyiségük. Vagy a három éve vásárolt siófoki i üdülő. Itt a 8 órás munkaidő, I s talán brszágos ritkaságként a mezőgazdaságban a másfél éve bevezetett 5 napos munkahét. A gazdaság központjában egy­milliós költséggel létesített, ta­valy átadott iskola, melyhez 300 ezer forinttal járultak hoz­zá. A 358 alkalmazottnak 80—90 százaléka törzsgárdatag, mond­tuk. Annak idején a közeli nagybirtokok cselédségéből, környékbeli földnélküli nap­számosokból, jobbára szak­képzetlen, kevés iskolát járt emberekből verbuválódott a gazdaság munkássága. Ma a fürdőszobás lakás, a motorke­rékpár, a szakképzettség a ter­mészetes. S nehéz meghatód ás nélkül hallani, hogy amikor az esti általános iskolák népsze­rűsége országosan csökkenő­ben, akkor itt a tanyán évente 10 ember fejezi be a 8 általá­nost a dolgozók kihelyezett is­kolájában ... 12 brigádjuk kö­zül valamennyi elnyerte a szo­cialista címet. öten ülünk az asztal körül. Beszéltünk már falszabadulási munkaversenyről, termelési adottságokról és eredmények­ről, anyagi és nemcsak anya­gi dotációról, sok mind,énről — s most közénk telepedett a csend. A szekrényből poharak kerülnek elő, és egy üveg ba­rackpálinka. Beszélgetőpartnereim közül a legfiatalabb 31 éves, a legidősebb 40. Idősebbnek tar­taná őket az ember, de nem a ráncaik miatt. Ahogy megmoz­dulnak, felnéznek, megszólal­nak, az utal éveik számánál nagyobb útra, több tapaszta­latra. Girst Ádám kerületi főagro- nómus 14 éve dolgozik itt. Lé­vai Ferenc szerelő, a szomszé- dös ’'Volt Sörégi-uradalom égyík • cselédlakásából került Cifrakertbe 53-ban, 15 évesen, gyalogmunkásnak. De mindig a gépek izgatták: éjszakánként traktort lopott, próbált vele barátkozni. Azóta három tan­folyamot végzett el az esti ál­talános iskola mellett: a gép­szerelőit, a hidraulikait, s a vontatóvezetőit. Számára szak­májának mind jobb elsajátítá­sa ma is izgalmas vállalkozás, kaland — a tanyai távolság univerzális embereket kíván... A vele egyidős Siska Lajos traktoros előzőleg fogatosként dolgozott itt hosszú évekig, akárcsak a 40 esztendős Dó­mon ics István, aki négy éve függetlenített szakszervezeti titkár. („Már 7 éves koromban munkába álltam a Sőregi-ura­dalomban : lóvezető voltam. Volt olyan esztendő, hogy csak egy hetet jártam iskolába.”) — A mezőgazdaságból eltűnt a romantika — mondja a főag- ronómus. Eltűntek, eltűnnek a lovak, el az árnyékos dűlöutak, a va- lószínűtlenül görbe patakmed­rek. El a szegénység, mindin­kább el a verejték. Eltűnteit babonák, és félelmek, tűnőben a dalok. A fiatal — öreg traktoros, szerelő szeme nem csillan fel lovak, dűlöutak, babonák em­lítésére. A gépeiket szeretik. Eltűnt a romantika? „Pár éve el akartam menni egy ter­melőszövetkezetbe, mert ott jobban lehet keresni. Döntés előtt kimentem a határba: könnyes lett a szemem.” — így a főagronómus. ..Itt voltam gverek is” — mondja a szere­lő. A traktoros: „Az apám. nagyapám ezeken a földeken élte le az életét”. A föld még mindig kötőerő, ősi állandósá­gában fészket raknak az em­berek: abból nyúlnak ki éle­tük változásai. Mégis, itt minden új, min­den más. Újak a gépek, a könyvek, a motorkerékpárok, a fürdőszobák. S az egyik leg­nagyobb változás: megszokták a változást, a rá való készen­létet. Ez a verseny, ez a tempó nem tavaly áprilisban kezdő­dött. Nem is a gazdaság ala­pításakor. Ez a verseny utol­éri a kort. 25 éve kezdődött.’ Amikor felszabadultak. Padányi Anna Vállalati értekezletektől az országgyűlési vitáig mostaná­ban sok szó esik az áruellátás­ról, a kereslet és kínálat prob­lémáiról. E problémáik meg­felelő intézkedéseket sürget­nek mind az iparban, mind pe­dig a kereskedelemben. Sürge­tik például az ipar anyagellá­tásának zavartalan biztosítá­sát, a gyártmányok korszerűsí­tésének meggyorsítását, az ol­csó áruk választékának bővíté­sét s a kereskedelem beszerzé­si és készletezési politikájának megváltoztatását A megye kereskedelmének múlt évi forgalmáról, a gon­dokról s az idei feladatokról beszélgettünk Vajda Lajossal, a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztályvezetőjével. — Hogyan alakult a megyé­ben a múlt évi kereskedelmi forgalom? — A? előző évihez képest — az országos átlagot meghalad­va — 10,5 százalékkal emelke­dett, elérte a 7,4 milliard fo­rintot. Meg kell azonban mon­danom, hogy a lakosság igénye és vásárlóképe&sége nagyobb forgalmat is lehetővé tett vol­na. — S ml volt ennek az aka­dálya? — Részint az áruszűke, ré­szint pedig az, hogy a megyei kereskedelem árukínálata nem bizonyult versenyképesnek a fővároséval. Az utóbbinak az oka kisebb mértékben a terv- szerűtlenséggel, nagyrészt pe­dig azzal magyarázható, hogy a nagykereskedelemtől, illetve az ipartól való beszerzés lehe­tőségei korlátozottak voltak. — Nekünk, fogyasztóknak úgy tílnt, mintha tavaly több lett volna a hiánycikk és ke­vesebb az áru, mint 1968-ban. — így általánosítva ez nem felel meg a valóságnak. A la­kosság 1969-ben 10 százalékkal több árut vásárolt, mint 1968- ban. Élelmiszerből a forgalom tavaly országosan 8,5, megyei szinten több mint tíz százalék­kal haladta meg az 1968. évit. A húsárut kivéve az ellátott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom