Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

1970. JANUAR 30., PÉNTEK PEST MEGYEI k/Űrlap BUDAPEST 0 Átadta megbízólevelét az új belga nagykövet Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön fogadta Emile Indekeu rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Belga Királyság új magyar- országi nagykövetét, aki átad­ta megbízólevelét. A megbízó- levél átadása után a nagykö­vet a Hősök terén megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. Áprilistól—áprilisig Eltűnnek a Mikszáth Kálmánnak van egy híres tárcája a hídról és a korlátról. A nemesi vármegyé­ben olyan sokáig tartott, amíg az eltört korlátfa megjavításá­ra engedélyt adtak, hogy köz­ben tönkrement, elkorhadt a híd. Talán ez a kis irodalmi gyöngyszem is eszébe jut min­denkinek, ha hídjavításról, építésről hall. A Pest megyei hidakra a következő öt évben szebb napok virradnak. Bizony felújításra, átépítésre szorulnak, elsősorban termé­szetesen azok, amelyeket igen régen építettek. A megye öt városában 59, a községek terü­letén 318 hidat találunk. Je­lentős részüket már 1945 ápri­lisa óta emelték, hiszen a régi kis fahidak a harcok során tönkrementek, beszakadtak a súlyos tankok-gépek alatt. Egy részüket az árvizek vitték el. Arról nem is szólva, hogy a megnövekedett országúti for­galom, a teherszállítás milyen stabilitást követel: korszerű acél- és vasbeton hidakat. A legtöbb falusi híd azonban még mindig fából van; össze­sen 119. Ezeket vizsgálva, a megyei tanács építési-közieke­A KISZ-választá sok után A KISZ-TAGOK összeírása, a KISZ-választások utolsó ak­kordjukkal, a területi és nagy­üzemi küldöttértekezletekkel sikeresen befejeződtek. Köz­ponti Bizottságunk e feladatot elindító határozatától 1969. május 30-tól dec. 15-ig terjedő időszak Pest megyében kere­ken harminchárom és fél ezer KISZ-tag szervezeti életének újrarendezését, megújulását jelentette. A tag- és küldött- gyűléseken, küldöttértekezle­teken elhangzott beszámolók, felszólalások KISZ-tagságunk társadalmi tevékenységéről, életéről, gondjairól, terveiről adtak igen alapos és pontos képet A választásokat itt nem akarjuk külön méltatni, azt az illetékes KlSZ-testületek meg­tették. Arról szólnánk — a Pest megyei KISZ-bizottság ülését követően —, hogy mik azok a leglényegesebb teen­dők, amelyeket a választások titán tagságunknak és vezető­ségeinknek el kell látniuk. A választások adatainak ér­tékelésekor kitűnt, hogy a KISZ-tagok és küldöttek szá­mos olyan fiatalt választottak meg vezető funkcióba, akik korábban ilyen tevékenységet nem láttak el és az igények, feladatok nagyságrendjéhez viszonyítottan nem jártasak a vezetői munkában. A tagság bizalma és igénye azt követeli, hogy úgyszólván az első naptól át tudják tekinteni feladatu­kat, és színvonalasan tudják végezni munkájukat. A vezetői tevékenység bonyolultsága, összetettsége ismert. A teen­dők ellátásához szükséges alapismereteket, a korábbi KISZ-vezetők összegyűjtött ta­pasztalatait vezetőképző tan­folyamokon kell átadni, a ve­zetői készségek kialakulását elindítani. Mindez igen nagy munkát jelent. Ami a vezetőképzés méreteit illeti: titkárkápzésen 586 új titkár, a két legfontosabb re­szortot a szervező és ágit. prop. funkciót viselőknél megköze­lítően 1000 új szervező és agit- propos képzése válik szüksé­gessé. Ezen túl jelentkezik a tisztségükben megmaradtak továbbképzése is. A számok nagysága miatt egy kis kitérőt kell tenni. AZ IFJÚSÁGI szövetség aktivistái, vezetői körében so­kan nagyarányúnak tartják a változást. Kétségkívül egy ilyen méretű frissülés komoly gondokat, feladatokat vet fel. (Nem mennénk belé most en­nek szervezeti kérdéseibe.) De egy dolgot már előre le lehet szögezni, nevezetesen, hogy a választások előkészítése, a je­lölő bizottságok munkája igen nagy következetességgel, kö­rültekintéssel folyt, s a jelöl­tek vállalták, hogy minimáli­san a KISZ-kongresszusig ma­radnak tisztségükben. Ha ez így van — márpedig így igaz, hiszen a nagyarányú frissülés egyik kiváltó oka volt, hogv felelősségérzettel rendelkező, kitartó, rátermett KISZ-tagok kerüljenek a vezetőségekbe — akkor joggal remélhettük, hóm- a vezetőségek nagyobb s+abüf_ tása következett be. a KTSZ- munba személyi feltételei ja­vultak. Visszatérve a vezetőképzés­re, az alapszervi titkárképzés során — bár még vannak fi­gyelemre méltó prob'émák — már a hatékonyság fokozásá­val, a színvonal emelésével foglalkozhatunk, A tömeges reszortos képzés­nek csak igénye fogalmazódott meg, anyagi, szervezeti feltéte­leinek megvalósítása csak tár­sadalmi alapon lehetséges. Az anyagi és szervezeti feltétele­ken túl, szükségünk van a pártszervezetek megkülönböz­tetett segítésére és vezetőkép­zési tapasztalatainak átvételé­re. A vezetőképzés során mun­kánk egyébként is meglevő nehézségeivel külön kell szá­molnunk (pl. helyiséghiány) és más nehezítő körülményeket is figyelembe kell venni (üzemek nem szívesen engedik el mun­kaidő alatt a KlSZ-funkcioná- riusokat, Budapestre bejárók helyzete stb.) Ezért a vezetőképzést csak úgy tudjuk megoldani, ha az ipari és mezőgazdasági üze­mek. állami szerveink vezetői megértve ennek jelentőségét és súlyát, kellő segítőkészséget tanúsítanak. FELADATAINK MÁSIK CSOPORTJA úgy’“ .'jplentk'ézik, mint a vezetőségválasztó tag­gyűléseknek és küldöttértekez­leteknek szerves folytatása, következménye. A küldöttértekezletek beszá­molói, az ezekkel kapcsolatos vélemények, a feladatok, a tagság és a küldöttek által fel­vetett gondok, problémák, te­endők, a következő kongres­szusig terjedő időszakban vég­zendő munkánk alapját képe­zik. Azonnali teendő tehát, hogy alapszervi, csúcsvezetősé­gi. bizottsági szinten kerülje­nek összegzésre az elhangzott megállapítások, javaslatok. In­dokolt egyes ifjúsági rétegen­ként, reszortonként külön is megfogalmazni mindent azzal az igényességgel, hogy egy se kerüljön feledésre. Széles körű propagandát kell kifejteni a KISZ-tágság és a KISZ-en kívüliek körében. Alapvetően azzal a céllal, hogy j a feladat végrehajtása a figye- | lem középpontjába kerüljön.! De mód nyílik arra is, hogy ezúton a KISZ tevékenységét ismertessük meg a KISZ-en kívüli fiatalokkal, társadal­munk idősebb tagjaival. Ne hallgassuk el azt sem, hogy kik voltak a szószólók, akik társaik, kollektívájuk gondját megfogalmazták. Érezzék ezek a fiatalok, hogy érdemes volt hallatni véleményüket és nem pusztába kiáltott szó volt, ha­nem az illetékes fórumon meg­hallgatásra talált. A KISZ-ve- zetőségek, bizottságok kísérjék figyelemmel a választások so­rán feltűnt aktivistákat, kapja­nak megbízást, kérjék segítsé­güket a munka során. A KÜLDÖTTÉRTEKEZLE­TEKEN elhangzott feladatok megoldása, a gondok, problé­mák orvoslásának egy jelentős része meghaladja a KISZ ere­jét. Megoldásuk jórészt együtt­működve más tömegszerveze­tekkel, területi és helyi tanács­csal, gazdasági vezetőkkel tör­ténhet, vagy ezek önálló fel­adata lehet A megoldás érde­kében a. felvetett javaslatokat, észrevételeket, panaszokat az újonnan megválasztott KISZ vezetőtestületek továbbítsák az illetékeseknek, működjenek együtt a megvalósítás folya­matában, amennyiben pedig a másik szerv kizárólagos fel­adata, alkalomadtán térjenek rá vissza, kérjenek tájékoz­tatást annak érdemi intézésé­ről. A társadalmi mozgás lénye­géből adódik, hogy egy tízez­res tömegeket mozgató ese­mény, formai jegyeinek meg­szűntével nem ér véget. A ve­zetésé gválasztás nagy élénksé­get, figyelmet keltett. Ezt az aktivitást igyekezzünk fenn­tartani és felhasználni arra, hogy egyrészt a vezetőségvá­lasztás különböző fórumain megfogalmazott feladatokat valóra váltsuk; másrészt a KISZ 1970. évi programját megvalósítsuk. Maróthy László, a KISZ megyei titkába dési és vízügyi osztálya meg­állapította, hogy 60—70 százalékuk elavult, átépítésre szorul. Nagyrészük teherbírása sem megfelelő, a soktonnás teher­autók és mezőgazdasági mun­kagépek súlyát, rázását nem bírják el. Körülbelül ez a megállapítás illik a 39 bolto­zott tégla- és a 65 kőhídra is. Rajtuk kívül 22 acél- és 132 vasbeton- és betonboltozatú hídon kelhetünk át. Ez utób­biak már mind a felszabadu­lást követően készültek. A megye negyedik ötéves tervjavaslata szerint a fahidak felét, hatvanat, negyven tégla- és kőhidat, valamint 30 beton­úidat kell átépítem. Ez utób­biaknál főleg az a baj, hogy szűknyílású a boltozatok, gá­tolják a növekvő forgalmat. A hídkorsaerűsítés folyamán a városokban található 28 fa­lúdat egytől-egyig, a kőbolto- zatú hidak közül négyet telje­sen átépítenek. . A költségvetés szerint a hidakra 65, a tervezésükre hat és fél milliót kell szánni. A tervezett 130 új hidat öt év alatt építik: meg, évenként átlag 26 darabot, közülük mindenekelőtt a fából valók helyére. Karbantartásukra a tervidő­szak alatt 2.3 milliót kell szá­mítani. — komáromi — „Fordítsátok fegyvereteket az elnyomók ellen..." Néhány nappal azután, hogy Debrecenben összeült a felszabadult ország Ideiglenes Nemzetgyűlése már első nyilatkozatában figyelmeztető szavakkal fordult a katonákhoz: „Nincs más parancs számotokra, mint a nemzet parancsa. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a nem­zet nevében parancsolja: Fordítsátok fegyvereteket a német elnyomók ellen, támogassátok a felszabadító Vörös Hadsereget, csatlakozzatok a magyar szabadság- harchoz. a szerveződő új nemzeti haderőhöz.” 1944 december végén a Minisztertanács hadat üzent a fasiszta Németországnak. Ahhoz azonban, hogy ez a hadüzenet tettekben is megvalósuljon arra volt szük­ség, hogy a negyed évszázadon át fasiszta szellemben nevelt hadsereg helyébe új fegyveres erő jöjjön létre, olyan, amely azonosulni tud és akar a nép érdekeivel. Az első kezdeményező lépést a két munkáspárt tette meg, amikor huszonöt évvel ezelőtt 1945. január har­mincadikén együttesen tett javaslatot újtípusú had­sereg megszervezésére. „A Honvédség, Néphadsereg” hangzott a nyilatkozat, — amelyet a nemzet akarata hív életre, hogy létéért, becsületéért, szabadságáért és függetlenségéért újra kezdje harcát, s biztosítsa a nemzet helyét Európa sza­badságszerető népei között, s vívja ki az összes sza­badságszerető népek megbecsülését. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány felhívására a hadi­fogoly táborokban katonák ezrei jelentkeztek a fasiz­mus elleni harcra, mind többen tisztek is. A Szovjet­unió kormányának intézkedésére a harcra jelentkezeti magyar hadifoglyokat szabadoknak nyilvánították. A huszonöt évvel ezelőtt Buda felszabadításáért vívott harcokban mintegy kétezer magyar katona vett részt a Budai önkéntes Ezred zászlai alatt. Több más kato­nai egység is részt vett a szovjet csapatok oldalán azokban a harcokban, amelynek során az ország terü­letét megtisztították a náci hordáktól és nyilas szövet­ségeseiktől. A hadsereg tervszerű létrehozásához az első lépést a vezető szervek megalakítása jelentette. A fegyver­szüneti szerződés megkötése és a Honvédelmi Minisz­térium létrejötte után került sor az új hadsereg tobor­zására. Az ország felszabadulását követően még évek teltek el, — mint egész társadalmunk életében, úgy az újjá­szervezett hadsereg soraiban is — míg megteremtődtek mai néphadseregünk működésének, helytállásának po­litikai és szervezeti feltételei. Ezer ianuló várja Elkészül-e határidőre a nagykőrösi élelmiszeripari szakiskola Éppen tíz esztendeje annak, hogy tervezgetni kezdték a nagykőrösi élelmiszeripari szakközépiskola és tanuló­képző intézet építését. Ak­kor már előrelátható volt, hogy az addig elhanyagolt konzervipar és a nem kevés­bé elmaradott sütőipar fej­lesztése tovább nem odázható el, szükség lesz jól képzett szakemberekre. A városiban működő iskola pedig már ab­ban az időben, ahogy jelen­leg is, szűk helyiségeiben nem láthatja el tökéletesen feladatát. 1953-ban alakult meg a mostani Toldi Miklós szakgimnázium és I ipari tanuló iskola. Nagy szük- * ség volt rá a konzerv- és sü­SZMT-ülés Fejleszteni kell az üzemi demokráciát Megszaporodott a dolga a Pest megyei Területi Munka­ügyi Döntőbizottságnak, mióta megreformálták gazdasági éle­tünket — erről tárgyalt csü­törtök délelőtti ülésén — töb­bek között — a Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsának elnöksége. A múlt évben 762 ügyet tár­gyaltak. A panaszok nagy részét a dolgozók nyújtották be, s csak kis hányadát a válla­latok. A bizottság álapos mérlegelés után, jogszerű és igazságos ha­tározatokat hoz. Munkája so-1 kát javult az utóbbi időben — állapította, meg az elnökség. Megvitatták azt is, hogyan érvényesül az üzemi demokrá­cia az ikladi Ipari Műszer­gyárban? A dolgozók részt vesznek az irányításban, a gazdasági vezetők munkájá­nak ellenőrzésében, a fontos anyagi, szociális és kulturális kérdések eldöntésében. Fontos fórumnak tekinthetők a ne­gyedévenkénti termelési ta­nácskozások, s a brigádérte­kezletek. Ám sokhelyütt még nem ér­vényesül kellőképpen az üze­mi demokrácia. Az elnökség ezért állást foglalt amellett, hogy a demokráciát tovább kell fejleszteni a megye üze­meiben, termelő egységeiben. S ennek érdekében sokat te­hetnek a szakszervezetek is. Pontosabban: elsősorban a szakszervezetekre hárul az a feladat, — s egyik legfőbb feladatuk kell, hogy legyen —, hogy éberen őrködjenek de­mokratikus elveink gyakorlati megvalósítása fölött. Különösen szükség van erre mostanában, amikor nőtt a vállalati vezetők önállósága, nagyobb a jogkörük és dönté­si szabadságuk. Nem egy üzemben ugyan­is hajlamosak a vezetők kirekeszteni az irányítás­ból a kisebb, s nagyobb kollektívákat. Olyan egészséges vezetési struktúra megvalósítására keli törekedni, hogy mind a válla­lati, mind a munkásérdekek érvényre jussanak. A bizalmatlanság légkörét el kell oszlatni, hogy jogos al­kotó bírálatukkal vállalatuk hasznára lehessenek mind­azok, akik a vállalatnál dol­goznak. S ez nemcsak a dol­gozók érdeke, hanem a veze­tőké is — mindannyiunké. (paládi) tőipar szakmunkásképzésé­nek megindítása miatt és ép­pen ezért kénytelenek voltak elhelyezésénél szükségmeg­oldáshoz folyamodni. Ma is a város egymástól távoleső pont­jain folyik az elméleti meg a szakmai oktatás. Kezdettől fogva áldatlan körülmények között tanítanak és tanulnak tehát ebben az iskolában. Hogy mégis jó eredménnyel, az az oktatók és tanulók meg­feszített igyekezetén múlik. Jelenleg 183 középiskolás és 187 ipari tanuló, összesen 370 diák igyekszik elsajátítani a szakmai tudást benne, más városokba kihelyezett osztá­lyaiban pedig további 193. A tanulóknak ez a száma azon­ban nem elég, mert a Duná­tól Meletre itt képezik az or­szág konzerviparának jövendő középkádereit és szakmunká­sait, és Pest megye déli já­rásainak, valamint Szolnok megyének sütőipari szak­munkásait. Tanulói legtöbbjé­nek távol van az otthona, kol­légiumában azonban csak 75 lány és 70 fiú fér el, magán­házakban még 37 leány és 17 fiú lakik. 1967-ben kútfúrással kezdődött meg az új iskola és kollégium építése. Egy esztendővel utóbb, 1968. nyarán, hozzáfogtak a terep- rendezéshez és megépítették a felvonulási épületeket. Ug5ranaz év augusztus 14-én megtartották az alapkőletétel ünnepségét, de a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat csak tavaly januárban kezdte meg az előregyártott elemek összeszerelését. Múlt év ok­tóberére mindenesetre a tu­lajdonképpeni iskolaépület szerelése és téglából készült kőfalainak megépítése befe­jeződött. megkezdték a köz­falak húzását. A kollégiumi épületszárny viszont még ma sem jutott idáig. A kettőt ösz- szekötő ún. lepényépületnek oedig csak előgyártott vas­betonváza áll. Ebbe az egyszintű épület­szárnyba kerül két tornate­rem, az alapozó gépműhely, egy kis konzervgyár, egy pék- múhely, az 1200 személyt el­látni képes konyha és az ét­terem. A négyemeletes isko­laépületben tágas tanterme­ken kívül szertárak és labo­ratóriumok lesznek, összesen 1000 növendék befogadására épül az iskola. A kollégium 300 fiú és 409 lány részére épül. Szintén négyemeletes épülete két, egymástól elzárt független részre oszlik. Bognár Gyula, az iskola' igazgató-helyettese mutatja a makettet. Szép, modern épü­letcsoporttal gazdagodik Nagy­kőrös és a magyar élelmiszer- ipari szakképzés. Az igazga­tóhelyettes azonban aggódik, attól tart, hogy határidőre nem lesz készen. Tavaly. 27 millió forint értékű építő­munkát kellett volna elvégez­ni, de csak 16 milliót építet­tek be. Negyvenöt millió ér­tékű munka elvégzése erre az évre maradt. És az iskolaépü­letet már augusztusra be keli fejezni. — Ha a vállalat vállalta a határidőt, meg is lesz — je­lenti ki Bakos István főmű­vezető. — Most 150 építőipari munkás dolgozik itt, de már útban az erősítés. A szak­ipari vállalat is növeli dol­gozói számát. Az egész építkezésnek ez év utolsó napjára be kell fe­jeződnie. Az elméleti oktatást azonban már a jövő iskolaév­től itt szeretné folytatni az iskola. Szükség szerint más élelmiszerszakmák tanulói képzését szintén ez az iskola végzi, jövő tanévben például' baromfifeldolgozó tanulókét kezdi el. Most 13 osztály ta­nul öt tanteremben, ha az új nagy iskola szeptemberig nem épül meg, növekvő feladatát még, ha névadója. Toldi Mik­lós erejével rendelkezne, ak­kor sem láthatja el. Most minden az építő vál­lalaton múlik, betarria-e a határidőt?... nem tartja be,..? Sz. E. á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom