Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
Mosolyverseny? Régi, íratlan törvény (vagy tsupán szóbeszéd?), hogy az a jó kereskedő, aki udvarias a vevővel. Nyilván sok lehet e téren a pótolnivaló, ha már úgyszólván országos viszonylatban különböző mosoly- és egyéb udvariassági versenyek folynak ama irányban, hogy melyik eladó bánik barátságosabban, kedvesebben, az eié- bük sodródó jámbor vevőkkel. No, de röviden... Gyakorta magam is megfordulok egyikmásik üzletünkben, például az egyik község élelmiszerboltjában is, ahol az eladónő munkaidőben a keze alatt tevékenykedő leánykájával beszélget önfeledten, és csak nagysokára veszi észre, hogy a „betévedt idegen” türelmetlenül várja, vajon mikor kérdezik meg már végre tőle, mit is óhajt tulajdonképpen? Újabban már vasvillasze- meket mereszt rám, s fogát csikorgatja. Hogy miért? Szóvá tettem néha egyet s mást, sőt: nem hagytam annyiban, mérleg és áru kéznél lévén, bizonyítottam is. Községünkben az országút mellett lelhetjük a műszaki boltot. Hát itt meg egyszerűen nem fogadják a vevő köszönését. Bementem (még volt két vevő rajtam kívül, ezek a pultra könyökölve szundikáltak, s félálmukban motyogtak valamit a boltvezető felé), köszöntöttem a nagyfőnököt, aki ügyet sem vetett rám. No, azért végül kiszolgált. Azt hiszem, két villanyégőt vettem. Az áru átvétele után távoztam. Természetesen, megint köszöntem. (Miit csináljak, engem már így neveltek ...) A nagyfőnök nem fogadta. Visz- szafordultam a küszöbről: — Köszöntem, főnök úr! — Nagy, kerek szemek bámultak rám értetlenül. Csend... Ekkor döbbentem rá, hogy udvariassági verseny „dúl” járásunkban is. De mi lesz, ha hozzánk is eljut a Pesten már folyó „mosolyverseny”? Készüljünk fel, vevőtársaim, elő a legszebbik mosolyunkat, mert hiszen azt is majd nekünk kell bevetni, ha eljő az a verseny!? ... (rakovszky) KÜI ÓNK I Á D A S A XII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1970. JANUÄR 28 , SZERDA Két évtizedes álom Idén elkezdik a központi iskola építését ALAPOZÁS A LAKOSSÁG RÉSZVÉTELÉVEL VB-ülés lesz ma délután egy órakor Mendén, ahol jelentés hangzik el az 1969. évi adók beszedéséről. Nemrég ellátogattak Tápió- sülyre a megyei és járási tanács képviselői. Valameny- nyien a Malom utcába igyekeztek. Egy jó fekvésű, be- éoítetlen telek előtt megálltak, ahol Lukács Erzsébet iskolaigazgató-helyettes fogadta a vendégeket. A megyei és járási szakemberek megvizsgálták a telket, s jónak találták azt egy nyolctantermes, központi iskola felépítéséhez. Tápiósüiy lakóinak két évtizedes álma válik valóra. Az iskolaépítés ügyét először Kováts Géza iskolaigazgató kezdeményezte. Már húsz évvel ezelőtt megállapították, hogy nem lehet a községben öt szétszórtan levő épületben megfelelő színvonalon tanítani. A pedagógusok így nem tudják az időt jól ki* használni, s a meglevő iskolák állapota akkor sem volt már kifogástalan. Az egyiket például már száz évvel ezelőtt építették. Ablakai szűkek, sötétek. A belső termekben mestergerendák éktelenkednék. A falakról állandóan h^'l a vakolat. Többször szóvá tettük már e lap hasábjain is azt, hogy Tápiósüiy ben a másik iskolával szemben például egy halottas házat építettek. Onnan temetnek, s ott foglal helyet a boncterem is. Kováts Géza igazgató húsz éven át szorgalmazta a központi iskola felépítését. Nagyon szerette volna, ha terve megvalósul. A múlt évben „Cipruslombok Etelka sírjáról'’ Hová levél. Te szebb reményeimnek Korán kiégett hajnalcsillaga? Keresni foglak; — hasztalan kereslek? Vagy még meglátjuk egymást valaha? (Petőfi) 125 esztendővel ezelőtt, január második felében .váratlanul enyhére fordult az idő. Ami csekély hó borította a budai hegyeket, az mind apró patakokban sietett le a völgybe, hogy áttörve minden akadályon egyesüljön a méltósággal hömpölygő Duna habjaival. A lakosok aggódva figyelték a folyó vizének emelkedését, hiszen az 1838-as pusztító pesti árvíz tragikus emléke még kísértett az emberekben. A fákkal és bokrokkal sűrűn benépesített Szent Margit sziget déli csücskétől keletre, a pesti oldalon magas kőfallal övezve állt a temető. A kora délutáni nap már a hegyek felé hajolt, amikor a süppedő sírok csendjét egy kis embercsoport gyászéneke rebbentette szét. — Kit temetnek itt? — kérdezte egy arra tévedt temetőlátogató. — A szegény kis Csapó Etelkát — válaszolta valaki halkan. S hulltak a koporsóra a nehéz, barna rögök. A sírhant nemsokára elkészült. Leszúrták a fakeresztet, rajta a felirat: „Itt nyugszik Csapó Etelka, élt 15 esztendőt.” Az örökzöld fenyőből font koszorúk elborították a hantot. Oszladozni kezdett a nép. A szülők még fájdalmasan siratták gyermeküket. Az elhunyt nővére. Vachot Sándor né, született Csapó Mária férje karjaiban kapaszkodva sírt és könnyeztek még sokan, de lassan mindenki elindult, hiszen már alkonyod ott. Egyvalaki azonban nem tágított a frissen hantolt sír mellől, egyvalaki, akivel e percekben nem törődött senki... Az a bizonyos valaki, egy magányos fiatal férfi zokogva borult a sírra, amikor egyedül maradt. Hosszú percek, talán órák múltak el. öszhajú temetőőr állt meg az ifjú mellett: — Petőfi úr, az ég áldja meg, térjen magához, késő van már!... A költő fölegyenesedett, megölelte az öreget, majd halk istenhozzádot mondott halott kedvesének, s kiballagott a holtak csöndes birodalmából. A temetés utáni napokban megszületett a versciklus, a Cipruslombok Etelka sírjáról. A temetőt azóta felszámolták, elfeledtette rég a rohanó idő. 125 esztendő fordulóján, amint g- Nyugati pályaudvar hatalmas csarnokában állok, látom képzeletben a költőt, ahogy búcsúzik halott kedvesétől. Lábam alatt a mélyben talán a kis Csapó Etelka alussza örök álmát. Rakovszky József nyugállományba ment. Azért bizonyára nagyon örül annak, hogy az iskolaépítés még idén megkezdődik. A Malom utcai telek a község központjában helyezkedik el, területe is megfelelő nagyságúSimon László tanácselnök elmondotta, hogy a Ceglédi Építőipari Vállalat 1970. harmadik negyedévében kezd hozzá a nyolctantermes központi iskola építéséhez. A tervek szerint 1973-ban már az új iskolában tanulhatnak a tápiósfilyi gyerekek. Az iskola építése 10 millió forintba kerül. A község lakói nagy érdeklődéssel hallgatták a terveket, s az alapozási munkálatokban részt kívánnak venni. Krátky László Ülést tart a Hazafias Népfront járási elnöksége Holnap, január 29-én, délelőtt 9-kor ülést tart a Hazafias Népfront monori járási elnöksége, a járási népfrontiroda helyiségében. TANFOLYAM Wm bukott ini'Sj senki Izzad, nyugtalankodik a tanfolyam minden hallgatója, amikor az ablakon át látja, hogy a vizsgáztató bizottság elhelyezkedik a fehérrel terített asztalok mellett. Pedig a nyugtalanság felesleges, hiszen Kertész Károly őrnagy valóban minden szabad idejét, alapos szakmai tudását felhasználta, hogy a tanfolyam hallgatói sikeres vizsgát tehessenek. Decemberben már minden este összejöttek a tanfolyam résztvevői, az év végi ünnepek alatt pedig déli egykor kezdődött az oktatás és este nyolc körül ért véget. Az oktatás módszere is bevált, a harmadik nap már a hallgató az előadói asztalhoz ült, és ott mondta el az előző nap hallottakat. Ez a végtelen türelmű katona addig ismételte, mondta, amíg a beszámoló úgy sikerült, ahogy azt a vizsgáztató bizottság kívánja majd. Az eredmény nem is maradt el, pedig a KRESZ és a műszaki ismeret nem könnyű tantárgy. Nem beszélve a forgalmas és csúszós utakon történő vezetésről. A szorgalmas felkészülés után az üllői művelődési otthon autóvezető tanfolyamának 40 résztvevője sikeres vizsgát tett. Ilyen teljesítményre még nem igen akadt példa. Igaz, a kiváló oktatói készséggel rendelkező Kertész Károlynak nagyszerű segítői is voltak Csergő Tibor és Varga József személyében, akik azzal búcsúztak: viszontlátásra a nyáron, amikor ebben a művelődési otthonban újabb autóvezető tanfolyam Indul. K. S. MAI MŰSOR MOZIK Monor: A halál 50 órája (I—II.), Nyáregyháza: Elza, a vadón szülötte. Tápiósüiy: Nocturne. Űri: Galileo Galilei. Vecsés: Bolondok hajója« Miért mentek el Üllőről az edzők? SODROTT LO? Apróhirdetés: „Egy sodrott ló eladó.” Előrebocsátom, nem vagyok ló- szakértő. Ez az újsághír azonban felzaklatott. Milyen lehet egy sodrott ló? — töprengtem magamban és folyvást töröm a fejem azóta is, amióta megakadt a szemem a fenti újsághirdetésen. Ismerek hid égés melegvérű lovakat. A muraközi ló például hidegvérű, az arab, a lipiczai melegvérű. Van deres, pirospej, pejkó, vasderes stb. lovacska. De sodrott — uram bocsi’! — ilyet nem ismerek! De attól még könnyen meglehet, van ilyen. NÉPSZÁMLÁLÁS UTÁN Mennyien vagyunk? Háromezerrel főbb nő, mint férfi Íróasztalomon a statisztikai hivatal összesítő íve, az 1970- es évi népszámlálás során ösz- szeírt adatok, a lakás és népesség számáról. Érdekes dolgokat mondanak ezek a számok. A járás összlakossága 1960. január 1-én 88 ezer 771 volt, 1970. január 1-én már 99 ezer 901. A mostani számláláskor 48 ezer 705 férfit és 51 ezer 196 nőt számoltak össze. Tehát: 3 ezerrel több nő van a járásban, mint férfi. Érdemes községek szerint is részletezni: Bényén 692 férfi, 738 nő, Csé- ven 661 férfi, 615 nő, Maglódon 3122 férfi, 3243 nő, Üllőn 4324 férfi, 4624 nő ... mindenütt több a nő. Az összeírok a „távollevő személyek száma” rubrikájába 949 férfit és 805 nőt írtak. S az utolsó rubrika: az ösz- szeírt jelenlevő és távollevő személyek száma összesen: 101 ezer 655. Ennyien vagyunk tehát. Az üllői Kossuth Tsz sportköre nemrég közgyűlést tartott. Szép számmal jelentek meg a játékosok és meghívott vendégek. Varga János gazdasági vezető tartott beszámolót. Ismertette, hogy a múlt évben lemondott az elnök, s a vezetőség igen passzív volt. Sérelmezte, hogy kevesen látogatták a mérkőzéseket. Sok volt a fegyelmezetlenség a játékosok részéről. A csapat kiesett a megyei bajnokságból, s a területiben tavasszal a második helyen végzett, most kilencedikek. A tartalékcsapat a 13. helyen áll. Ezzel a csapattal nem törődtek. Természetesen, voltak eredmények is. Például az MNK és a Szabad Föld Kupa mérkőzéseken jól szerepeltek, s az utóbbi versenyben eljutottak a döntőig, s második helyen végeztek. Az új vezetőségnek erélyes kézzel kell rendet teremtenie — mondotta Varga János. Varga Pál tsz-elnök kórt szót. Szerinte, ha a csapat jól játszik, lesz közönsége is. A fegyelmezetlenséget ő is szóvá tette. A tsz anyagilag pártfogolta a sportkört. Tavaly pél- í dául mintegy 20 ezer forintnyi támogatást kaptak, s az idén is segítik őket. De miért mentek el az edzők? S miért nem szedik fél év óta a tagsági díjakat? Zubor György szerint az a nézet alakult ki, hogy Üllőn mindenki tud futballozni, az játszik, aki akar, még ha edzésre sem jár. Az eredményen ez meg is mutatkozott. Laczkó Pál háromszor hagyta itt a csapatot, ezenkívül fegyelmezetlenségei is voltak. Burza és Viczkó az utóbbi két év alatt sokat ártott a csapatnak. Például csak akkor játszottak, ha akartak. Mészöly és Farkas edzők miattuk váltak ki a sportkörből. Massza Sándor, az ÁFÉSZ elnöke elmondotta, hogyanéin késő még, egy kilencezres községijén nagyon sok fiatal vai^ s jó szervezéssel és fegyelme zett játékkal helyre lehet sok mindent hozni. Több hozzászóló után megválasztották az új vezetőséget. A sportkör elnöke Varga Pál tsz-elnök lett. Hunyadi László, a járási MTS elnöke sok sikert kívánt az egyesületnek. EM GYORSKORCSOLYA - HOKI — PONTVERSENY AZ ÉV ELSŐ BAJNOKAI Ismét bajnokavatás volt vasárnap az úttörő sportolók körében. Ezúttal is, mint minden évben kiválóan előkészített pályán, a gyömrői strand jegén rendezték az úttörők gyorskorcsolya és hoki járási bajnokságát. A lányok 200 és 400 méteres távon, míg a fiúk 200 és 500 méteren futottak. Eredmények, lányok 200, 400 méteren és összetettben: 1. Matyó Márta (Gyömrő, Kossuth), 2. Tóth Éva (Üllő), 3. Mezei Mária (Monor, Kossuth). A további összetett helyezések: Marsik Ildikó (Gyömrő központi), 4. Mészáros Margit • • Legalább elriasztja a varjakat a kukoricáról. (Hegyi Füstös László karikatúrája) (Monor, Kossuth), 6. Szalai Júlia (Monor, Kossuth). Fiúk, 200 méteren: 1. Bán Imre (Monor, Kossuth), 2. Kriskó András (Üllő), 3. Bor- bás Ottó (Gyömrő, központi). 400 méteren: 1. Kriskó András (Üllő), 2. Morvái István (Üllő), 3. Borbás Ottó (Gyömrő, központi). összetettben: 1. Kriskó András (Üllő), 2. Bán Imre (Monor, Kossuth), 3. Borbás Ottó (Gyömrő, központi), 4. Kollár Károly (Pilis, 1. sz. iskola), 5. Morvái István (Üllő), 6. Fülöp József (Ecser). Az összetett versenyek 1—3. helyezettje vehet részt a megyei bajnokságon, melyet vasárnap ismét a gyömrői strandon rendeznek. SZIKRÁZOTT A JÉG IS A jégkorongozók küzdelme ezúttal először a bajnoki cím mellett a „Komarov kupa” díjért is folyt. Hat csapat nevezett a versenyre, közöttük a többszörös bajnok Gyömrő, Kossuth, a csaknem örökös második: Monor, Kossuth. A többiek: Üllő, Ecser, Mende és ez évben először Pilis I. sz. iskola. A sorsolás izgalmainak elülte után mindenki biztosra vette, hogy a két csoport győztese, s mint ilyen a bajnoki címért döntőt játszó csapat Gyömrő és a Monor, Kossuth iskola lesz. Az első csoportban (Üllő, Mende, Monor, Kossuth) nem is történt meglepetés, a monoriak még gólt sem kaptak. veretlenül lettek csoportelsők. A másik csoportban azonban már az első mérkőzés meglepetést hozott: Ecser— Gyömrő, Kossuth 10:0. Nem sokáig váratott magára a második meglepetés sem. Az újonc Pilis „simán” győzte le a többszörös bajnok gyömrőie- ket. Ebben a csoportban az elsőségért óriási küzdelem folyt, de az újoncok Ecsert is biztosan győzték le 2:0-ra a pilisi fiúk. A döntőben szép küzdelem, sportszerű, de kemény játék volt. A sportág szurkolói élvezték a szebbnél szebb akciókat, csupán gólt nem láthattak. A hosszabbításban sem született gól, pénzfeldobás következett ... A fentebb említett „örökös második” címet most már valóban meg kellett adni a monori Kossuth iskola csapatának. Gólt sem kaptak, s mégis másodikak. A kupát és a bajnoki címet megérdemelten egy nagyon tehetséges gyerekekből álló lelkes újonccsapat, a Pilis 1. számú iskola nyerte. A harmadik helyezésért folyó mérkőzésen Ecser 2:0-ra győzött Üllő ellen, 5. Gyömrő, Kossuth, 6. Mende. Mint korábban már megírtuk, az iskolák között sporteredményeiket tekintve az ÁIST és az úttörő elnökség versenyt hirdetett, á verseny most így áll: (az első hat helyezett) „A”-csoport: 1. Üllő 258 pont, 2. Monor, Kossuth 232, 3. Gyömrő, Kossuth 136, 4. Monor, Ady 124, 5. Mendé 115, 6. Vecsés központi 101 pont. „B”-csoport: 1. Vasad 83 pont, 2. Ecser 52, 3. Pilis 2. sz. iskola 42, 5. Monori-erdő 18, 6. Gyömrő falu 12 pont. —sk—
