Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

KEDDEN X NAfiYKORfl N A DA SA XIV. ÉVFOLYAM, 20. SZÄM 1970. JANUÄR 24., SZOMBAT Gomba a „falon" Megvásárolt szabadalom Két hét múlva gombaszüret a Dózsa Termelőszövetkezetben A Soproni Agrártudományi Egyetem újfajta gombate- fiyésztési módszert dolgozott ki, s azt szabadalmaztatta. A íaskagomba felhasználása kü­lönösen a konzervgyáraknak hasznos, nemcsak jóízű a gomba, hanem „keményebb” — főzés közben nem esik szét, tehát a felmelegített kész gombakonzerv nem lesz alaktalan massza, gusztusos, metélt marad a feldarabolt ínyencfalat. A konzervgyár fantáziát látott ebben a gombaféle­ségben, s megvásárolta a szabadalmat, egyetemtől kapott, előne­velt „gombákat” — fehér, masszaszerű micelliumot — először ötszörösére hí­gítva kalapácsos darálón összezúzott kukoricacsut­kával és vízzel keverik. Ez a „vetemény” fóliában nö­vekszik, majd dróthálók közé, falszerűen kiültetik. A megfe­lelő meleget kályhákkal biz­tosítják, s a kedvező hőmér­sékleten és fényben körülbelül két hét múlva megjelenik a termés. A „vetőmag” eddig hétezer forintba került, a kukorica- csutka bőven rendelkezésükre áll. A befektetett összeg tíz­szerese tisztán megtérül. A konzervgyár minden mennyiségben felvásárolja az itt termelt gom-bát, s néhá- nyan, akik már kóstolták a laskagombából készült kísér­leti pörköltet és paprikást, el­ismerően nyilatkoztak ízéről, zamatáról. Jobb, mint a sampinyon — ennél nagyobb dicséret nem kell a Kőrösön is meghonoso­dó taplóféleségről. ÁPRILY EMLÉKÜNNEP Az Arany János Társaság következő roűsara Január 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja az Arany János Társaság soron következő ülését. Az ösz- szejövetelen, mely szokás szerint a művelődési házban lesz, Áprily Lajos költőre emlékezik ä Társaság. Áprily Lajosnak kedves kapcsolatai voltak Nagykő­rössel. Annak idején, Magyarországra jövetele után na­gyon rövid időre, már a tagjai közé választotta az ak­kori Arany János Társaság a költőt. Ha azt nem is mondhatjuk, hogy ennek a szervezetnek a keblén érett igazán naggyá, kétségkívüli tény. hogy a nagykőrösi A-any Társaság is hozzájárult fejlődéséhez. Részben ennek az emléknek is hódol a Társaság, ami­kor összejövetelének témájául tűzte ki az Áprily La. jcs-műsort. Nagykőrösön nagyon jól ismert két vendég lesz a köz­reműködő az emlékünnepen. Áprily életművét, pályáját Czine Mihály irodalomtör­ténész ismerteti. Már többször hallottuk őt előadást tartani, mindannyiszor megcsodáltuk egyszerűségét, közvetlenségét és nagyszerű humorát. Jancsó Adrienne neve szintén nem ismeretlen a vá­ros irodalomszerető közönsége előtt. Mindnyájan emlé­kezünk még remek József Attila- és Kosztolányi-estjé- re, ahol a versmondás legszebb formáját mutatta meg. Bízunk benne, hogy most sem fogunk csalódni, hiszen az egyik legilletékesebb Áprily-előadót hallhatjuk majd. Az Arany János Társaság Áprily-emlékünnepsége szépnek ígérkezik. MEGÉRTE RADNÓTI-EST A nőtanács rendezésében január 27-én, kedden este 6 órakor a művelődési otthon emeleti klubhelyiségében Tóth Tibor gimnáziumi tanár tart megemlékezést Radnóti Mik­lósról. Előadását a költő verseinek bemutatása követi. Teli kis borjú k A Dózsa Termelőszövetkezet tehenészetében egymás uitán jönnek napvilágra kisborjúk. Ebben az évben már hat szü­letett. A legfiatalabbak még az édesanyjuk mellett pihenik ki az érkezés fáradalmait, utána a borjúnevelőben kezdik el pá­lyafutásukat: hízóbikák, vagy továbbtenyésztésre szánt üszők lesznek. m't Utunk ma a moziban? A csendőr nősül Truchaud legújabb kalandjai. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: Natali és Há­rom évezred II. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. hogy a körösi termelőszövet­kezetekkel szerződést kössön termelésükre. Ez a terv találkozott a Dó­zsa Termelőszövetkezet elnö­kének régi vágyálmával — aki már régen szeretett volna kísérletet tenni a gombater­meléssel. Nem véletlenül, hi­szen a gombatermelés igen kifizetődő. Mindössze jó he­lyet kell biztosítani a terme­léshez. Ez adott volt, az egyik baromfi-tojóházat alakították át gombás-háznak. Megéri a változás, mert ha ugyanebben a helyiségben csirkét nevelnek — a gombának is és a csirké­nek is 2—2 hónap a tenyész- ideje — 60 ezer forint a bevé­tel, míg a gombából 100 ez ír forint. Még nyugodtan hozzá­számolhatjuk a takarmány árát is, s nem -kell bizonyíta­ni, hogy mélyik a^gazdj,ságo^ sabb. A napokban már a gom­bafalakat készítik. Az TA VASZI Szépek lesznek A Városgazdálkodási Válla­lat kertészetében, a Ménesi úton, most még a jég és a hó az úr. De csak kint a kertben, mert az üvegházakban már a tavasz érkezik minden kinyíló jácintfürttel. Egri Ernővel, a kertészeti telep vezetőjével a mostani munkákról beszélgetünk. — Hányán dolgoznak most? — Télen, nyáron egyformán hatan vagyunk. Ilyenkor csak a munkaórák számát csök­kentjük, hat és fél órát dol­gozunk. Azért vsán munka . . . —— Akad_ bizony. Most, ép­pen a kanna-gumókat tisztít­juk, és cserepekbe helyezzük, hogy idejében megkezdhessük VIRÁGOK a város parkjai? a hajtatást. Hetente újabb és újabb jácintgumókat kezdünk hajtatni, az első virágokat már a virágüzletünkben áru­sítják. — Az első „munkával” elé­gedett? — Nem nagyon! Az idén is Hollandiából hozattuk a já­cintgumókat, de valahogy nem sikerültek olyan jól, mint ta­valy. Pedig kívülről milyen szépnek látszottak... — Milyen más munka van még? — Vetjük a magokat, a ko­rábban elvetetteket már tűz­deljük. A szőlővirág-palánták -már nagyon szépen fejlődnek, s földbe kerültek a nyári szeg­fűmagok is. — Szépek lesznek a város parkjai? ÚJRA FELLENDÜLT A SZAMÓCATERMESZTÉS — Rajta vagyunk, hogy így legyen. Már most ez a legfőbb munkánk. A mosolygós arcú fiatalasz- szony fürge kézzel dolgozik az ITV-ben a Calcorex-szalagon. Lengyel Sándorné magabizto­san használja a különböző szakkifejezéseket, s pontosan magyarázza a hozzá nem értő­nek, mit miért s hogyan csi­nál. — Nehéz munka ez? — kér­deztem tőle. — Hát, kezdetben az volt, most már azonban belejöttem. A harmadik munkafázison dol­gozom, én szerelem a közép- és oldalfalakat, a hajtókart és a kézi szorzógép lelkét: a do­bot is. — Mióta dolgozik az ITV- ben? — Szeptember másodikén múlt egy éve, hogy ide jöt­tem. — Megtalálta a számítását? — Igen. Megérte a Csere. Az­előtt a ládagyárban dolgoztam segédmunkán. Sok volt a cipé- kedés. Ez mégiscsak könnyebb. Ráadásul a fizetésem is majd­nem annyi, amott ezerhárom­száz, ezernégyszáz forintot ke­restem, itt is megvan az ezer- háromszáz. A Petőfi Tsz 10 holdat ültetett belőle NEM MENT EL A KEDVÜK A HÓCUSTÓL fEM A szamócatermesztés a má­sodik világháború előtti esz­tendőkben, a fejlett körösi kertészkedés egyik jövedelme­ző ágazata volt. Főleg Nyárs­apát környékén alakultak ki szamócatermelő dinasztiák, amelyek 400—800 négyszögöl területen termesztették ezt a kedvelt gyümölcsöt, melyet jó árakon vásárolt fel a kereske­delem. A háború alatt, az értékesí­tési nehézségek közepette, erősen visszafejlődött ez a hasznos termesztési ág. A há­ború után azonban több vidé­ken ismét erőteljesebben kezd­tek vele foglalkozni, így pél­dául a nagy részben a körösi határból alakult, szomszédos Csemö környékén. Városunkban is többen újra hozzáfogtak a kerti és a ta­nyákhoz mért területeken a szamóca termesztéséhez. Lát­va a kereskedelemnek a sza­móca iránti érdeklődését, és a kialakuló export lehetőségeket, a múlt őszön a Petőfi Ter­melőszövetkezet 10 holdas ültetvényt létesített, a Hollandiából származó, Go- rella nevű, nagy gyümölcsű, korai szamócafajtából. A szamóca termesztéséről szerdán este tanulságos elő­adást tartott Csizmadia Fe­renc, a Petőfi Termelőszövet­kezet főagronómusa, a tsz bok- rosi klubjában. Elmondotta, hogy a szamócatermesztés te­rén csak jó fajták kiválasztá­sával, megfelelő talajon, kellő trágyázással és gondos műve­léssel lehet komoly eredmé­nyeket elérni. Az előadáshoz többen hozzá­szóltak, majd szó esett a ker­tészkedés többi ágazatairól, a többi között a bogyós gyümöl­csök termesztéséről is, ami azonban városunkban sohasem vert mélyebb gyökeret. Kitűnt a felszólalásokból hogy a sa­látauborka múlt évi értékesí­tési nehézségei ellenére, a ter­melőszövetkezeti tagok az idén is nagyban készülnek az ubor­katermesztésre, s a Petőfi Termelőszövetkezetben leg­jobban a Hócus fajta uborka vált be, amely jó minőségben, olyan sokait termett, hogy alig győzték leszedni. (kopa) A napokban meglátogattam Korsós Józsefet, aki a „leg­magasabb” állást tölti be Nagykőrösön, ő ugyanis a re­formátus templom harango- zója. A mosolygós, idős ember, 74 éves kora dacára, naponta felballag a templom tornyá­nak kilencven lépcsőjén, a három öreg haranghoz, bele­kapaszkodik a nagy kötelek­be, s a harangok nyelvén jel­zi az életet, az időt és a ha­lált. — Hogyan lett harangozó? — Hol tanulta. és hogyan lett kedve ehhez a „magas" álláshoz? — Gyerekkoromban — mondotta — rokonom volt Nagy Dávid, akkori harango­zó. Sokat feljártam a torony­ba és segítettem neki haran­gozni. Azután megkedveltem ezt a foglalkozást és 1932-ben Ivállaltam az egyik haran­— Számíthatnak a virág- kedvelők sok szép újdonság ra? — Igen, de inkább nem áru­lom el! Ez lesz a kertészet meglepetése. <sz) Baráti segítség Még a „nagy” havas időben történt, az 1-es AKÖV egyik autója elakadt, se előre, se hátra. Nagy gond ez, hiszen fuvarozni valója van a válla­latnak éppen elég, s egy-egy kiesése a teherautóknak, je­lentős veszteséget okoz. A segítségei szovjet katonák nyújtották a bennrekedt autó­nak, akik köszönetét sem vár­va, amilyen gyorsan segítet­tek, olyan gyorsan eltűntek a hálálkodás elől. MA; Zárszámadás Az Arany János Termelő- szövetkezet tagjai ma délelőtt 9 órakor a termelőszövetkezet Esed dűlői központjának kul­túrtermében gyűlnek össze, hogy meghallgassák az elmúlt év eredményeiről készült zár­számadást. Az Arany Tsz nyitja meg a körösi közös gaz­daságok zárszámadásainak so­rát. EGY ÜGYNEVEZETT „hosz- szúnyakú sárkány” megköve­sedett maradványaira bukkan­tak a tudósok Japán északi ré­szén. Az őslény korát 70 mil­lió évre becsülik. A tudósok szerint a „hosszúnyakú sár­kány” más sárkányokkal el­lentétben, a vizek lakója volt. A legmagasabb állásban gozói állást, mert akkor még ketten voltunk, és állandó to­ronyőrt is tartottak, de évti­zedek óta csak a nyári aratás és cséplés idejére állítanak tűzjelző toronyőrt. — 38 esztendeje járom a torony recsegő lépcsőit, s megbarátkoztam az öreg ha­rangokkal, s a be-belátogató baglyokkal és denevérekkel. Csak akkor szomorodok el, ha temetésre harangozok, különö­sen, ha régi cimborákról, is­merősökről van szó. — A reggeli harangozást nyolc órakor kezdem, és télen este nyolc órakor, nyáron pe­dig kilenc órakor húzom az esti takarodót, s közben is­tentiszteletekre és temetések­be harangozok. — Ha nagyobb tűzesetről értesítenek, kötelet kötök a harang nyelvére, s úgy verem „félre” az oldalához. Többször megtörtént, hogy a hatóság kérésére tavaszi fagyveszély esetén, ilyen harangjelzéssel hívtam fel a védekezésre a lakosságot. 1935-ben a másik harango­zói állást megszüntették, s azóta egyedül végzem ezt a soha nem szünetelő s elég ne­héz munkát. Mikor beteg vol­tam, amíg bírta. a feleségem segített harangozni. — Munkájában mi volt a legnagyobb öröm? — Mikor Kőröshöz közel ért a háború, leállították a ha­rangozást is, s az volt a leg­nagyobb örömöm, amikor a felszabadulás után, újra meg­húzhattam a harangokat — búcsúzott az öreg harangozó. (kopa) I — Hány gép megy keresztül I a kezén naponta? [ — Tizennyolc-húsz, néha még több is. Nyolc óra alatt. Persze, ebből az időből pihe­nőnk is van, fél tizenegykor vagy délután négy órakor egy kicsit lazítunk, mert nehéz egyfolytában erősen figyelni. — A munkahelyével elége­dett, jól sikerült a választás. | Az életében is ilyen szeren­csés? — Mondhatnánk így is. Alig í néhány hónapja költöztünk új lakásba, a Tormásban van az új otthonunk. Férjemmel együtt most a „szerzemé­nyünknek" is örülünk. (sz) RITMUS 70 1970. ritmusait hozza Kőrös­re február 11-én Harangozó Teréz, Szécsi Pál és Magay Klementina. Szerepel még Szuhay Balázs, s a műsorban fellép vendégművész is. Ina Martell, aki az NDK-ból ér­kezett Magyarországra. Kísér: Horváth Sándor tánc­zenekara. Két előadást tartanak, dél­után 5 és este 8 órakor. Je­gyek a művelődési otthon emeleti irodájában kaphatók. Szeptember 4-től 7-ig tartott Siófokon a nemzetközi Balaton-vívóbajnokság. Hu­szonhat bel- és tizenegy kül­földi egyesület sportolói kö­zött elindultak a Nagykőrösi Kinizsi Vívóiskola képviselői is. Céljuk a tapasztalatszerzés volt. Kovács Gábor így is nyert kardban két csörtet (egyiket egy NDK-s versenyző ellen). Mészáros Tamás pedig egyet tőrvívásban. 6- án Ferencváros öregfiúk—Nagy­kőrösi Kinizsi öregfiúk 10:4-es mérkőzésre került sor a sport­telepen. Jó mérkőzés volt, mindkét részről többször is felcsillant a régi tudás. A két csapat összeállítása a követke­ző volt. FTC: Gulyás (Mind­szenti) — Láng, Gerendás, Dékány dr. (Sári), Mátrai, Ku­nos, Borsos, Orosz, Dalnoki (Sohléger), Fenyvesi dr. (Gyetvai). Kinizsi: Leskó (Gö- möri) — Szabó L. (Szarka), Szabó S. (Rágó A.), M. Kiss. Aszódi (Göndör), Kornyik, Ba­konyi (Csikós I.). Körösi gól­szerzők: Kornyik (2), Csikós (1) és Dékány dr. (öngól). 7- én Jó játékkal 5:2-re nyertek a Kinizsi-focisták Albertirsán. Bem SE—Kinizsi 30:18. Ceg­léden játszották a férfi kézi­labda-mérkőzést. Három körösi serdülőcsapat közül kettő nyert a kecskemé­ti barátságos kosárlabda-mér­kőzéseken. Szegedi EOL—Kinizsi 11:5. az NB III-as férfi asztalite­nisz-bajnokság őszi nyitá­nyán. A női atlétikai megyei KISZ Kupa csapatbajnokság döntőjét Cegléden rendezték hat csapat részvételével. A kupát a Nagykőrösi Gimnázi­um SE A-csapata nyerte, s a B-csapat az ötödik helyen végzett. Hajdú Ágnes 12.3-ra javította a 80 méteres gátfu­tásban a megyei csúcsot. 9-én a Kinizsi elnoksé? i ülésén a gyengén szereplő labdarúgó­csapat, valamint a birkózók problémáiról tárgyaltak az il­letékes szakosztályok vezető­ségeivel. 11-én a konzervgyár anyagi támoga­tásával kazánbővítés kezdő­dött a Sportotthonban. 13- án az Arany János Gimnázium tornatermében tizenkilenc in­dulóval rendezték a serdülő fiú r. osztályú megyei egyéni tornászbaj nőiesig küzdelmeit A megyei bajnokságot a kö­rösi Kovács István nyerte az ugyancsak körösi Zsoldos Pé­ter előtt, ök ketten szeren­ként 3—3 elsőséget szereztek. 13—14-én Budapesten, a MÁVAG-koló- niában lebonyolított, országos C osztályú birkózóversenyen Sárosi Tibor (Kinizsi) súly­csoportjában bronzérmes lett. 14- én Kinizsi—Isaszeg 2:0. A dél­előtti mérkőzést jó első fél­idei játékukkal nyerték a kö­rösi futballisták. Kinizsi—Váci Spartacus 18:19. Kapkodó, enervált játék eredményezte a hazai veresé­get férfi kézilabdában. Ceglédi Közgazdasági Szak- középiskola—Nagykőrösi Épí­tők 9:9. Meglepetésszerűen, de megérdemelten raboltak pon­tot az Építők-tői a járási kézi­labdabajnokság őszi nyitá­nyán. Kinizsi—Kecskeméti Petőfi 7:9, NB III-as pingpongban. Igen jó teljesítménnyel, 107:63 arányban győztek a Nagykőrösi Gimnázium SE- nők Monoron, a megyei rang­adó kosárlabda-mérkőzésen. (sulyok) (Folytatjuk) Értesítjük a város lakosságát, hogy a DftMAS? Nagykőrösi Üz­letigazgatósága Nagykőrösön a Pálrájában a Dózsa Tsz részére ÜJ. 2 kV-OD transzformátorállo­mást. valamint 20 kV-os vonalat épített Ezjn nagyfeszültségű létesítményeket az áramszolgál­tató vállala' 1S70 (anuár 26-án áram alá helyezi. Ez időponttól a létesítmények megközelítése életveszélyes. 1 Sporttörténet -1969 SZEPTEMBER L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom