Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-23 / 19. szám
4 ““£✓1 gfi'ffip 1970. JANTJÄR 23., PÉNTEK Pályázat az MTESZ új székházának megtervezésére A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége országos pályázatot hirdetett az új MTESZ-székház megtervezésére. A Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán, az Astoriával szemben építik fel majd az új székházat. A pályázati kiírás szerint az épületben többek között egy 600 személyes központi előadótermet és őt kisebb, 200—100 személyes előadótermet, továbbá az MTESZ huszonhét tagegyesületónek elhelyezésére korszerű irodákat kell berendezni, megtervezni. A székház legfelső szintjére étterem és presz- szó kerül, a földszinten pedig a létesítmény műszaki jellegének megfelelő korszerű üzletsort kell kialakítani. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az MTESZ központi titkárságán (Budapest V., Szabadság tér 17. n. emelet 223. szoba), s ugyanide kell a pálya- műveket beküldeni postán legkésőbb május 31-ig. A pályaművek díjazására és megvásárlására 500 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bizottság legkésőbb június 30-ig nyilvánosságra hozza a pályázat eredményét. \ vasművesség mmm Egy múzeum, amelynek minden darabját a múzeum alapítója készítette. Mert voltaképpen a vasművesség múzeumának tekinthetjük Bieber Károly Munkácsy- díjas kovácsművész műtermét. A hetvenhét esztendős mester több mint hatvanéves pályájának majd minden elkészült művéből őriz itt egy példányt. Megtalálható a szeretettel óvott tárgyak között a fiatal Bieber Ká- rolynak meg Ferenc József idejében készült szabadulási remekétől, az immáron európai hírű művész legutóbb tervezett modern lámpájáig minden, ami szép csak formálható a kovácsüllőn megmunkált vasból. Hivatalos besorolás nélkül is múzeum ez, egy kivételesen szorgalmas és tehetséges élet gyümölcseinek szép és mindig gyarapodó gyűjteménye. Hanglemezgyártás - világszínvonalon Bartók, Kodály, Liszt zenéjének és előadóművészeink produktumainak világhíréhez újabban a magyar hanglemez- gyártás is felsorakozik. A Vénnász operalemezért német lemezdíjat, Liszt-hanglemezekért a Cross Akadémia nagydíját, Bartók-zongoraművek- kel a Japán Lemezakadémia díját szerezték meg. Legutóbb, 1969-ben, a Francia Hanglemezakadémia nagydíját ítélték Liszt-kórusműveket tartalmazó négy .lemezünknek. Ez a díj, túl azon, hogy neves intézmény adományozza — alapítói között volt Cooteau, s védnöke a mindenkori francia köztársasági elnök —, nemcsak a zsűri szubjektív véleményét tükrözi, hanem a hanglemez- piac rendelését is tartalmazza. A japán díj alapján hívták meg hangversenykörútra Gabos Gábort, aki Bartók-zongo- raműveket szólaltatott meg a díjazott lemezen. Tervbe vették Bartók-sorozatunk kiadását, magyar felvételek alapján, japán lemezen. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat betört a világpiacra a nagy magyar szerzők — Liszt, Bartók, Kodály — műveinek autentikus tolmácsolásával, magyar előadóművészek közvetítésével. Megindítottak a Musica Rinata sorozatot, amelyben jól ismert kismestereknek magyarországi főúri kastélyokban őrzött kottái alapján készítettek lemezeket. Népszerű mesterek eddig ki nem adott műveit vették hanglemezre. Igen nagy az érdeklődés külföldön a mai magyar szerzők muzsikája iránt is. A hazai közönség viszont klasszikus szerzők műveit keresi. Az elmúlt év tíz legsikeresebb lemeze Vivaldi-, Bach-, Kodály-, Bartók-, Liszt-, Beethoven-, Mozart-, Schubert-, Erkel-, Puccini- és Ver- di-műveket tartalmaz. Magyarországon 1964-ben indult meg a ..nagyüzemi” hanglemezgyártás. Érdekes összehasonlítani, néhány év alatt hogyan bővült a művész- lemez-gyártás. A komoly zenei felvételek percben számítva 247 százalékkal nőttek. 1964- től 1066 percről 1969-ig 2650 percre — 1964-ben 110 ezer. 1968-ban 280 ezer és tavaly már 330 ezer művészlemezt értékesítettek. Az idei év a jubileumok. évfordulók éve. Tükrözik ezt a Hanglemezgyártó Vállalat tervei is. Folytatják a Bartók összkiadás lemezeinek megjelentetését. Az eddigi tíz lemezhez újabb '\z^L hallgathatunk meg új - tóimé csolásban. A Bartók-évfordu DÍJAK ÉS NAGYDÍJAK lóra külön emléklemez is megjelenik — magyarul és angol szöveggel; Bartók-dokumentu- mokat, leveleket és zenét tartalmaz majd a lemez. A Lendn-cenitenáriumot köszönti az „így láttam Lenint” című kiadvány, amelyen magyar veteránok, közéleti személyiségek mondják el a Leninnel való személyes találkozásuk történetét. A felszabadulás huszonötödik évfordulójára megjelenő lemezkülönlegesség a Szabadság címet viseli. A felszabadulás dokumentumait, napiparancsokat, mozgalmi dalokat örökít meg. A költészet napjára kerül a vásárlókhoz a Magyar Költők sorozat ötvenedik lemeze. Ebből a nagyon népszerű sorozatból eddig 40 lemez került forgalomba, 50 ezer példányban. Folytatják a „Kodály válogatott művei” sorozatot, a Liszt-művek lemezre rögzítését, a „Mai magyar szerzők” sorozat Ránki-lemezzel örvendezteti meg az érdeklődőket. Beethoven V. szimfóniáját Fe- rencsik János vezényli, Brahms hegedűversenyeit Kovács Dénes adja elő. A fiatal magyar előadóművészek közül az idén Perényi Eszter és Kovács Ló- ránd kap önálló lemezt. Már megjelent a Magyar Tudományos Akadémia népzenegyűjteményéből egy album, négy lemezzel. További három album és albumonként 4—4 lemez az Akadémia teljes népzenei gyűjteményét publikálja majd. (24) — Honnan, kerültél te ide? — kérdezte ijedten a pakom- partos vezető. — Mit akarsz te itt. — Bújócskát játszottam, úgy kerültem ide. És most furikázni akarok. Kellemes társaságban. Világos? — Dehát mégis... hová megyünk? — Ó, én, a segédmunkás hogyan is merném megváltoztatni a szakember eredeti útirányát? Természetesen a Málin- kó utcai villához megyünk, így terveztétek, nem? És téged is figyelmeztetlek, mamakedvence. hogy menetközben semmi stikli! Ismersz, hamar eljár a kezem. És amúgyis a bö- gyömben vagy. Átváltott a lámpa, nyomás' ★ — Hogyne emlékeznék — mosolygott a felszolgáló lány és köténykéie Zsebébe süly- !vesztette a húszforintost. — "tég össze is "’v 'tünk Zsuzsikával — intett a pénztárosnő Áprilisban, új kezdeményezésként, hanglemezklub álakul. Hanglemezkedvelők, gyűjtők népes táborát kívánják összefogni. A 100 forintos tagsági díj alapján 12 vásárlási utalványt kapnak a klubtagok, s ezekért 29 forintos áron vásárolhatják az egyébként 60 forintos művészlemezeket. Szegeden és Debrecenben a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat saját boltjaiban árusít hanglemezeket. Pécsett szerződést kötöttek a kiskereskedelmi vállalattal, egyik üzletében a vállalat hanglemezboltot nyit, s ezt áruval közvetlenül a Hanglemezgyártó Vállalat látja el. Ilyen megoldással más vidéki városban is kulturáltabbá tehetnék a hanglemezárusítást. Az üzleti kultúrát kívánják fokozni azzal is, hogy márciusban egy balatoni üdülőben, a hanglemezeladók részére tan- folyamot tartanak. K. M. A KISZ Központi Művész- együttes 1950-ben alakult, zenekaraiban, kórusaiban és tánckaraiban több mint 500 fiatal kapott helyet. 12 művészeti csoport évi „átlaga” 700 hazai fellépés, s emellett mintegy 200 előadást tartanak a világ különböző országaiban. felé —, mert amikor kimentek, az a magas, göndörhajú. jóképű fiú úgy simogatta meg annak a kicsi kopasznak a feje búbját, mintha valami csinos kislány volna. Nincs még öt perce sem, hogy távoztak. Az utcán Andrea és a professzor tanácstalanul néztek egymásra. — Na gyón-nagyon nem tetszik nekem ez az egész dolog — szólalt meg végül is a lány. — Akiről mi azt hisz- szük, hogy a szemüveget véletlenül, zavarában felmarkolhatta, az egy szeplős képű, szögletes állú, lenyalt hajú, szőke fiatalember volt. nem lehetett az. akivel Honda találkozott itt a presszóban. Aggódom. Itt valami nincs rendben! Ambrózy legyintett. — Nem kell mindjárt rémeket látni, kislány. Holnap reggel a barátunk már biztosan jelentkezik. Inkább mérjük fel a pillanatnyi helyzétet. Most visszamegyünk a Békébe, KÖNYVESPOLC RÓMA Róma, Olaszország fővárosa a mi képzeletünkben úgy él, mint a klasszikus világ városa a „Urbs”, az európai nagyvárosok őse, irigyelt és utolérhetetlen példaképe. Ez a város egyedül áll a világ városai között azzal, hogy évezredeken át főváros volt „Hálás, de egyúttal súlyos feladat Rómáról könyvet írni — írja könyvében Pogány Frigyes állami díjas professzor —, hiszen nincs a világnak még egy városa, melynek művészetéről, kultúrájáról többet mondtak már el, alkotásait alaposabban boncolgatták...” Pogány Frigyes mégis vállalkozott e csodálatos város újbóli bemutatására. Róma című könyvében, amelyet a Corvina Kiadó jelentetett meg, feltárja a város egészét, végigvezeti az olvasót Róma történetén. Gazdag fényképanyaggal mutatja be az ókori város központját, a Fórumot, a császárkori diadalíveket a középkor bazilikáit, a reneszánsz és barokk palotákat és templomokat, sőt a mai legmodernebb épületeket is. —K— Szívesen látott vendégek határainkon túl, szerepléseik színhelyeit felsorolni is hosszú lenne. Jártak már Európa minden országában és sikeres turnékat bonyolítottak le Cipruson, Kínában, Mongóliában, Japánban és Koreában is. mindenesetre üzenetet hagyunk Hondának. Az ünnepi vacsorából és az azt követő dáridóból sajnos nem lesz semmi, ez a Kovacsevicsné vagy hogy az ördögbe is hívják, majd minden pénzemből kiforgatott, amit csak e célra magammal hoztam. Még a rántást is felszámította az a szi- pirtyó. Szóval, szépen hazamegyünk és kettesben csapunk egy orgiával egybekötött házibulit. Mit szólsz hozzá? Valami harapnivaló és itóka bizto san otthon is akad. Szinte nem is bánom már, hogy a barátunk átmenetileg eltűnt tíz hosszú napig ugyanis csak gondolatban lehettem veied. Nos? A doktorkisasszony felragyogó szemmel bólintott. Már Budán suhant három utasával a sárga Opel, egyre néptelenebb tájakon. Még néi kanyar és megérkeztek a Má- linkó utca aljához. — Nem állsz meg i villá nál! — adta ki az utasttást 20 éves a KISZ Központi Művészegyüttes Rózsákat betegek helyett... Ki, miért választotta foglalkozását, hivatástudat, vagy alkalom, esetleg kényszer vezérelte valamilyen pályára — mindig kiváncsi rá az ember. Különösen, ha olyasvalakivel találkozik, aki sok évtizedes munka után visszavonul. A másik nagy kérdés, amire választ vár, vajon visszatekintve a munkára, elégedett-e élete útjával? — Igen — feleli révedező mosollyal Mária nővér, azaz Pintér Mária, január elseje óta nyugalmazott kórházi ápolónő. — Elégedett vagyok. Mindig szerettem segíteni, azon, aki rászorul, ezért lettem ápolónő. Sokakon segíthettem. Ülünk Nagykőrösön, piciny házában. Csipke a régies fotelek karfáján, támláján és általában mindenfelé kézimunka, meg kézimunka. Nem. dehogy, legtöbbjét nem hálás betegektől kapta, amikor egy perc szabad ideje volt, mindig kézimunkázott, most is. Manapság, amikor hirdetésre is kevés eredménnyel verbuválnak növendéket az ápolónőképző iskolába, érdemes meghallgatni Pintér Máriától hogyan lett nővér. — Inasnak álltam be itt a városban egy divatáruüzletbe. Felszabadultam, segédlevelet kaptam és mindjárt el is bocsátott a főnök. Csak a ta- nonc ingyenmunkája kellett neki. A segédnek már havi fizetés járt, azt nála sohasem kaptam. Nyolcán voltak testvérek, apja az első világháború után betegen került haza a fogságból. Kis földet bérelt, abból próbálta eltartani népes családiát. Mária keresetére is szükség lett volna, de helyben nem talált munkát. Messzire, Nyíregyházára sodorta az élet. ott talált állást egy szülészorvosnál. — Az OTI-ban is rendelt, nekem meg otthon azalatt az volt a dolgom, hogy felírjam, ki keresi. Aztán asszisztáltam mellette otthoni rendelésein. Sokszor élvitt háziakhoz, ahová szüléshez hívták, segítettem neki. Nagyon sokat tanultam tőle. Később, ez már a második világháború után volt, Győrbe került, ott dolgozott egy fogorvosnál. Aztán 52-ben hazatért. jelentkezett a kórházban, fel is vették képesítés nélküli ápolónőnek, és mert praxisa volt, beosztották a szülészeti- és nőgyógyászati osztályra. — 57-ben vizsgáztam, oklevelet szereztemHajlam, hivátás, de kényszer is vitte végeredményben a pályára. — Osztályomnak legmegbecsültebb dolgozója volt, szerette itt mindenki és a városban, meg a környéken is szeretik, becsülik. Nemcsak volt betegek, mindenki. Sajnálom, hogy nyugdíjba ment — mondja róla dr. Ruttner Béla főorvos, — Nagyon szeretem a kórházat, de messze lakom tőle. Bírom még a munkát, de a bejárás különösen télen, s síkos utcákon már nehéz. Amikor elbúcsúztak töte és átadták neki az egészségügvi miniszter kitüntetését, az Egészségügy kiváló dolgozója jelvényt, megkérték, ha szükség lesz rá és hívják, jöjjön be ápolja megint a betegeket. — Bemegyek, persze, hogy bemtegyek... Kikísér a behavazott kis udvarba, mutatja a zöldséges ágyások helyét, ahol maga termeli meg, ami neki elég. Az ajtótól az utcakapuig pedig hókupacok alatt rózsatövek alusszák téli álmukat. — Most majd többet foglalkozhatom ezekkel, asszonyrózsák helvett, rózsákat ápolok... Sz. E. SZÉKESFEHÉRVÁR Ybl-hagyaték Svájcból Értékes küldeményt továbbított a posta csütörtökön a székesfehérvári István király Múzeumba: megérkezett Svájcból Ybl Ervin művészet- történész hagyatékának a berni Kunst-múzeumban őrzött része: 14 értékes műalkotás. Az Ybl család, műkincseit — értékes képeket, kisplasztikát, könyveket — tartalmazó örökséget az 1965-ben elhunyt neves művészettörténész, Ybl Ervin hagyományozta az István király Múzeumra, azzal a kikötéssel, hogy azokat az 1943-ban Svájcban maradt képekkel kiegészítve, együttesen, állandó kiállításon mutassák be a közönségnek. A múzeum Ybl múzeumanyagát s a közelben tartva, a most megérkezett műkincsekkel kiegészíti az Ybl Múzeum anyagát s a közeljövőben már a teljes hagyatékot mutatja be a közönségnek. Bálintnak Mucur. — Feljebb horgonyzunk le, annak a teleknek a túlsó végén, tudod, annál az ismerős teleionpozná- nál. A göndörhajú a parancsnak megfelelően a kijelölt helyre kormányozta a kocsit, leállította a motort, felhúzta, rögzítette a kéziféket, és aztán összenyaklott, mint egy rossz rugójú bicska. Attól a borzalmas karate-ütéstől, amelyet Mucur a tenyere élével mért a nyakszirtjére. — Na, hajasbaba — mondta a merénylő Hondának —, te most szépen kiszállsz és lecö- vekelsz a kocsi mellett, de mindig csak háttal nekem. Láthattad, nem ismerem meló közben a tréfát! A karodait hátul össze kell kulcsolnod. Az némán engedelmeskedett. Szemét le nem véve Hondáról, a kopasz tarkóra irányított revolverrel Mucur is kikászálódott a hátsó ülésről és mögéje lépett. — Kérem tisztelettel — szólalt meg Honda —, elárulná, hogy mi történik itt? — Hogyne. Egyszerű szerepcsere. Mint a színházban, amikor náthás lesz a primadonna és egy másik cica ugrik be a helyére. Bálint szerepét én veszem át. a tied változatlan Bemegyünk a villába, hozunk abból a bigyóból, a flepniket lefotózzuk. Észre se fogják venni, hogy itt jártunk. A zárakat én is ki tudom nyitni, nem lesz semmi difi. — De lesz! — jelentette ki halkan, de határozottan az alacsony, kopasz férfi. — Én addig egy lépést sem teszek, amíg nem tisztáztuk, hogy kicsodák maguk, mit akarnak a szimpatronnal és mi történik velem az akció után. — Igazán?'. — kérdezte nyájasan Mucur, megfogta Honda karját, és vasmarkával megszorította, de úgy, hogy a szerencsétlen felvisított a fájdalomtól. — Csend, ez c ak a kezdet! Aki nem fogad szót. annak Mucur bácsi kendőt töm a szájába és szilánkokra töri a csontocskáit. Lódulj! . Ebben a pillanatban páros reflektorfény tűnt fel az utca tövében, motorzúgás ha’lat- szott, a délutáni esőtől még nedves macskaköves úttesten két sárgás fénynyaláb kúszott fel sietve. Mucur a nyakánál fogva a telek bokrai közé rántotta Hondát, tenyerét rátapasztotta a szájára. Az érkező kocsi az Ambrózy- villa előtt állt meg, előbb a prof-r--or bújt ki belőle. art'" * (Folytatjuk.)
