Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Közlekedési mozaik A járási rendőrkapitányság március hónapban ankétot tart a gépkocsivezetők részére Monor, Vecsés és Gyömrő köz­ségekben. Az ankéton a jelen­legi közlekedési, baleseti hely­zetet, a balesetet előidéző leg­gyakoribb okokat ismertetik filmvetítéssel egybekötve. A résztvevő gépkocsivezetők je­lenlétükről igazolást kapnak — de egyébként sem árt, ha részt vesznek az előadáson. ★ A monori kapitányság köz­lekedési előadója és a járási önkéntes rendőrök közlekedési csoportjának parancsnoka, a járás gépkocsivezetői és lovas- hajtői részére filmvetítéssel egybekötött KRESZ-előadást tart. BALESETEK Január 8-án Mendén a főutcán történt baleset. Két teherautó üt­között össze a sí­kos úton, személyi sérülés szerencsé­re nem történt. Az anyagi kár mint­egy 500 forint. A Péterfi és Gyömrő közötti Úton parkírozott a MÁVAUT autó­busza, s egy GAZ tehergépkocsi üt­között neki. A GAZ nem állt meg, de hamaro­san előkerítették a vezetőjét. Sérü­lés nem történt, s az anyagi kár is jelentéktelen. ★ A monori posta Barkas szállító­autóját ittasan ve­zette a gépkocsi- vezető, s a csúszós útról beleszaladt a Cinka Panna utca egyik házikójába. Bedöntötte a falat — még szerencse, Hogy a házban nem tartózkodott senki. Gondatlan veszélyeztetés mi­att a vezető ellen gyorsított eljárás indult. Képünkön: gyerekek az ablak alatt. (Péterffy felvétele) Autóbuszkaland Gombán Jéghidegek az éjszakák, az ember talpa szinte odafagy a földhöz, s ujjai elgémberednek a legmelegebb kesztyűben is. A 3.50-es hajnali gombai busz bent állt a templom előtti té­ren, ajtaja résnyire nyitva. Húsz perc volt még az indulá­sig, rettenetesen fáztunk, s — szívemen a kezem! — minden ajantas szándék nélkül ültünk az autóbuszba. Nem akar­tunk bőrüléseket vagdosni; sem tüzet gyújtani a kocsiban, egyszerűen fedél alá vágytunk, de nagyon, mert a vad hideg­ben húsz perc végtelen idő. S az ajtóban megjelent valaki, Imigyen szólott; „Mit keresnek itt? És mit képzelnek maguk? Na, várjanak csak, jöjjön a gépkocsivezető, az majd mé­résre tanítja magukat!" Hadd köszönjük meg a busz vezetőjének, hogy amikor meg­érkezett, jó reggelt kívánt mindannyiunknak, s nem „fo­ganatosított” semmilyen elret­tentő intézkedést, csalódást' okozva a minden ok nélkül felháborodott utastársunknak, aki most bizonyára arra is rá­jön, hogy nem minden ide­gen huligán. —zs— VIDÉK A P E S ,T M 'E G Y E l H í R L KÜLÖNKI AD A 5 A XII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1910. JANUAR 22., CSÜTÖRTÖK Három község terveiről Új művelődési otthon Gombán — Még az idén eltészül ? kávai orvosi rendelő Parkosítás társadalmi mun'tálan Csaknem két hónapja már, hogy Gomba, Bénye, Káva községek közös közigazgatási székhelye Gomba lett. Sok gond és, persze, terv merül fel így év elején. Erről beszélt Margittá Miklósné, a közös ta­nács titkára is; — Először talán egy infor­mációt szeretnék kiigazítani. A Monor és Vidéke január 17-i számában megjelent, hogy zongorát vásárolt a gombai Fáy András Művelődési Ott­hon, amely a népi táncosok próbáit segíti majd. Nos, a zongorát elsődleges céllal a közeljövőben beinduló gombai zeneiskola számára vásároltuk. Gombáról és Bényéről a zene­iskolások jelenleg még kény­telenek Monorra járni. Sze­retnénk, ha tervünket minél előbb meg tudnánk valósítani. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a zongorát a népi tánco­sok nem használhatják... Ha már a művelődésnél tar­tunk, érdemes megemlíteni, hogy a múlt évben elkészült az új művelődési otthon. A belső helyiségek — vala­mint az ablakfestés azon­ban még hátra van. Szeretnénk, ha ezzel a munká­val is végeznénk az idén. A művelődési otthon ifjúsági klubja vállalta, hogy a felsza­badulási jubileum tiszteletére parkosítja a környéket. Nagy gond Gombán a 62 fé­rőhelyes óvoda korszerűtlensé­ge. Most bővítik, átalakítják a konyhát. Az udvaron babaház és fürdőmedence épül a gye­rekek nagy örömére. Bényén nagy gondot jelent az óvoda hiánya. Évről év­re napirenden van ez a téma, de eddig nem sokat A Jajgató domb regéje öreg fóliánsokra bukkantam Pilisen. Ahogy a lúdtollal teleírt sárgult lapokat né­zegettem, nagyon érdekes történelmi doku­mentumokra figyeltem fel. Valamennyi kö­zül talán a „Jajgató domb” históriája a leg­számottevőbb. ★ A Rákóczi szabadságharc elbukott. Meg­kötik a szatmári békét, és a nemesurak zö­me fejet hajt a bécsi trón előtt, talán a kutyaalázat visszaadja még az „ősi birtokot”? Ott tülekszik az udvarnál Beleznay János generális uram is. Olyan sikeresen teszi a szépet UI. Károlynak, hogy eddigi birto­kánál jóval nagyobb, s gazdagabb földet kap a Cegléd környéki Pilisen. Jobbágyok építik a Beleznay-kastélyt, nem messze on­nan szlovák cselédek sárból, nádból tapaszt­ják kunyhójukat. Beleznay generális úgy gondolta, a szabadságharcnak már vége, mi sem zavarhatja többé nyugalmát. 1735 ta­vaszán azonban furcsa hírek érkeztek Békés felől. Valamiféle parasztfölkelésről hallottak az urak, s már köszörülték is az ősi kardo­kat ... De a hír a sárkunyhókat is bejárta, s ott bizony másként fogadták, mint a kastély­ban. Barátként köszöntötték a békési fel­kelők követét is, Matula Pált. aki feleségét látogatni jött Pilisre, s a békési parasztfel­kelők vezérének, Vértesi János szentandrási bírónak hozta a szavát. A nincstelen cselédemberek esténként ösz- svegyültek egy sárkunyhóban, és Matula Pált hallgatták. A fiatalabbak, az erősebbek nem gondolkodtak sokáig. Huszonnégyen álltak a kuruc csapatba és indultak a for­rongó Köröstáj felé. A legények közül még egy, bizonyos Práczki Dániel nevű várt egy napot, hogy a többiek után induljon. Ki tudja, miért várt? Tán a ház körül volt még rendbetennivalója. vagy kis családjától búcsúzott nehezen? A krónika ezt nem je­gyezte fel, de azt igen, hogy Práczkit Cegléd alatt utolérték az urasági hajdúk és a pilisi földesúr — érvényt szerezve pallósjogának — a „zendülő” jobbágyot akasztófára ítélte. A szelíd domb akkor még névtelenül állt a határban — ki gondolta, hogy estére, már neve is lesz? A földesúri hajdúk a domb alján kínozták a szerencsétlen, elfogott jobbágyot, vallja ki társai nevét, hová. mer­re mentek? Práczki Dániel irgalomért ese­dezett,' de egyetlen szót sem vallott. Az ura­ság megelégelte a dolgot, intett a hajdúknak, s a bitófára mutatott.., A falu népe a domb alján nézte végig a megkínzott jobbágy halálát. Ki nevezte elő­ször Jajgató dombnak a szelíd lankát, nem tudni, de attól a naptól kezdve Jajgató dombnak ismeri mindenki a környéken. A történet itt még nem ér véget. A ne­messég elekor már szervezkedett a békési zendülők leverésére, s maga Beleznay János is ötszáz lovassal vonult Orczy fővezér szol­noki táborába. Sietős volt az urak ügye, mert jött a hír, hogy Szegedinácz Péró dél­vidéki határőrkapitány tekintélyes seregével a kurucokhoz csatlakozott. A jól megszervezett nemesi túlerő, a hoz­zájuk átpártolt szerb granicsárok segítségé­vel, néhány nap alatt, felszámolta a parasz­tok lelkes megmozdulását. Vértesi János szentandrási bíró. a békési felkelők vezére elesett a mezőtelegdi csatában, az öreg Pé- rót és kézrekerült vezértársait, a Pilisen járt Matula Pált is, elfogták a császár em­berei. Borzalmas kínzások után valameny- nyiüket lefejezték, holttestüket kerékbe fonták, felnégyelték a budai tömlöc udvarán. Beleznay diadalmámorban úszott. Megkerült zendülő jobbágyai közül kettőt nyomban felakasztatott a Jajgató dombon, a többiek­nek „megkegyelmezett”, hiszen a jó munkás neki hajtja a hasznot. Ügy látszott, ezekután már elcsöndesül a domb. A jobbágyok azonban mindig retteg­ve jártak a közelében, sötétedéskor közelí­teni sem merték, hiszen még mindig ott állt tetején a bitófa. 1751 őszén egy éjjel né­hány parasztlegény nagy titkon a dombra ment, hogy elvigyék a rettenetes jelképet. Lefülelték őket, s az húszéves Beleznay Fe­renc úrfi kívánságára a Jajgató dombon húzták deresre a legényeket. Véget ért a domb története? Egy megvi­selt halotti anyakönyvi napló azt bizonyít­ja, hogy még ekkor sem. A könyv őrzi az utolsó áldozat adatait, ötvenhét éves ember volt a szerencsétlen Rakita János. Az okoz­ta a vesztét, hogy statárium idején nyúlt urasági tulajdonhoz. A halálos ítéletet 1831. áprilisában, az ekkor már grófi rangot nyert ifjú Beleznay János szentesítette alá­írásával. Ott a dombon végezték ki Rakitát, ahol száz esztendővel előbb Práczkit és társait. ★ A domb. ma békésen érleli a szőlőtőkéket, az egykori Beleznay-kastélyban pedig diá­kok találtak meghitt otthonra. Rakovszky József tudtunk tenni az ügyben. Terveket szövögetünk, remél­jük, hamarosan valóság lesz a ma még csak megálmodott dolgokból. Gombán a tanácsház előtti részt is parkosítani szeretnénk. A helyi Új Élet Tsz is felaján­lotta, hogy segít ebben a mun­kában. A temető melletti busz­forduló építését is szeretnénk befejezni — mondotta a ta- nácstitkárasszony. Gaál Ferenc, a kávai tanács- kirendeltség vezetője is sok szép tervet említett. — Tavalyelőtt szépen szere­peltünk a megyei községfej- lesztési versenyben. A kis ka­tegóriájú községek versenyé­ben az első helyet szereztük meg. Nagyon jól jött akkor az a huszonötezer forint... — Hogy az idén mit terve­zünk? A községben már csak­nem mindenütt elkészült a jár­da. Az idén szeretnénk a jár­dát az iskola környékén is lefektetni. Ezenkívül tervezzük a község köz­ponti részének parkosítá­sát szintén társadalmi munkában. — A tanácsháza helyén, mint ismeretes, orvosi rendelő épül. Most is folyik a belső átalakí­tás. Felnőtt- és gyermekrende­lő is lesz majd, várótermekkel kiegészítve. Szeretnénk, ha az új körzeti orvos még ebben az évben megkezdené munkáját a községben. — A sportolók már eddig is sok társadalmi munkát végez­tek. Az idén is vállalták, hogy az öltözők építését befejezik — mondotta a kirendeltség vezetője. G. J. Két első hely Sülyhen JUTALOM: EGY GÉPKOCSI A tápiósülyi Községi Ön­kéntes Tűzoátótestület szom­baton délután a tanácsházán ünnepi közgyűlést tartott. A testület 1989. évi tevékenysé­géről Simon László tanácsel­nök emlékezett meg. Elmon­dotta. hogy az egyesület 62 tagból áll, ebből 18 tartozik az iskolai szakkörhöz. A testület parancsnoka: Németh Benedek tisztét lel- klismiaretesen látta el. A köz­gyűlés ezért a parancsnokot dicséretben részesítette. A múlt év nyarán az egye­sület öt rajjal vett részt Nyáregyházán a járási verse­nyen. A sülyi tűzoltók ebben a nehéz versenyben dereka­san helytálltak. A 400-as mo- torszivattyú-feeskendő sze­relésben a községi fiú raj, a kocsifecskendő szerelésben pe­dig a leány raj ért el első he­lyezést. E kitűnő teljesítmé­nyükért 700—700 forint juta­lomban részesültek. 1969-ben felújították a tűz­oltószertár épületét is. E cél­ból a járási tanács a testület részére 50 ezer forint hitelt szavazott meg. Ebből az ösz- szegből megjavították az épület tetőzetét és a beázott falakat. A szertárhoz egy kis irodahelyiséget is építettek. Az egyesület tagjai a csép- lási időszak alatt is példamu­tatóan látták el feladatukat. Nappal három, éjszaka pedig négy állandó járőr teljesített szolgálatot. Simon László tanácselnök végül megemlítette, hogy az utóbbi évek jó munkáinak el­ismeréseképpen a megyei tűz­oltóparancsnokság egy gépjár­művet bocsátott a tápiósülyi tűzoltótestüiet rendelkezésére. (krátky) JEGYZET Szánkázók az úton A jeges, csúszós át sok veszélyt rejteget. Elég egy óvatlan pillanat és a gya­korlott vezető kocsija is könnyen az árokban köthet ki. Ám hiába az óvatos gépkocsivezető, ha az úttest tele van vidáman szánká- zó, csúszkáló gyerekekkel. Maglódon, a Steinmetz ka­pitány és Hock J. utcában tapasztaltuk a fentieket. Erősen szürkült már, de az itt játszó gyerekek mit sem törőditek ezzel. Bizonyéra nem tudták, milyen veszé­lyes dolog ez. Az erre járó gépkocsik nem egyszer az utolsó pillanatban fékeztek a szánkó előtt. Gyomron is látni hason­ló eseteket. A falusi temp­lom melletti dombról egy­más után csúsznak lefelé a ródlik, egészen az országúi­ra. De nemcsak e két község­ben okoznak gondot az út­testen szánkázó gyerekek. A szülők felelősségéről kell elsősorban szólni, de nem mehetünk el szó nélkül c többi felnőtt közömbössége mellett sem. A járókelőik nem szólnak rá a hancúro- zó, fogócskázó. szánkózó gyerekekre, amikor az út­testen vannak. Most szó­lunk, még idejében, amíg nagyobb baj nem történik. (gér) (Reméljük, a felnőttek fe­lelősségén a cikkíró elsősor­ban a tanácsok illetékes ve­zetőire gondolt. Ugyanis az ő kötelességük lenne meg­felelő szánkázóhelyek kije­lölése. A szerk. megjegyzé­se.) üíendUo kukorica-terméshozamok a járás termelőszövetkezeteiken 1969-ben A járás termelőszövetkeze­teinek jelentése alapján 1969- ben az alábbi kiemelkedő ku­korica-terméshozamok voltak. A hozamokat fajtánként és táblaméret alapján közöljük, májusi morzsoltban és kataszt- rális holdra vetítve. A fajtának nagy szerepe van az átlagtermés kialakításában, ezért szükséges, hogy a terme­lő üzemek adottságainak leg­inkább megfelelő kukoricafaj­tákat termesszék közös és a háztáji területen is. A járás területén a múlt évben 13 ezer 54 holdon termesztettek kuko­ricát, ebből közös terület 6 ezer 377 hold voűt. Az átlagter­més a tsz-ek zömében 20 má­zsa fölött volt, míg a háztáji és egyéb területeken ettől jó­val kevesebb termést takarí­tottak be. A háztáji és egyéb területe­ken a kukoricát tavaszi szán­tásba vetik, tápanyag vissza­pótlásról nem, vagy minimáli­san gondoskodnak, kis hozamú fajtákat vetnek, s ez az ólra az alacsonyabb termésnek. Fajtánkénti átlagtermések (holdra számítva), a követke­zők. Martonvásári 570-es: maglódi Micsurin Tsz 33,5, úri Béke 37, tápiósülyi Virágzó 27 mázsa. Martonvásári 602-es: üllői Kossuth 30, péteri Rákó­czi 30, maglódi Micsurin 29,7, gyömrői Petőfi 26,2 mázsa. Martonvásári 520-as: tápiósü­lyi Virágzó Tsz 27, tápiósápí Petőfi 23 mázsa. Külföldi (jugoszláv) fajták. ZPSK—6: maglódi Micsurin 47,3 mázsa. ZPSK—1-es: gyömrői Petőfi Tsz 35,9, bényei Népfront 25 mázsa. OSSK— 218: gombai Üj Élet Tsz 28 mázsa. Az 1970. évi gazdálkodáshoz szükséges előkészületek jegyé­ben az érdekeltek vonják le a következtetéseket. A kukori­catermesztés fejlesztése érde­kében sok a tennivaló még a termelő üzemekben. Tavaszi János mezőgazdasági mérnök BAJNOKPORTRE VB-ÜLÉS lesz ma délután 2 órakor Nyáregyházán, ahol a február 11-i tanácsülés anyagát tár­gyalják meg. Az Omega Vecsésen Az Omega együttes 23-án, péntek este 7 órai kezdettel a Jókai kultúrcsoport rendezésé­ben új táncdalait mutatja be hallgatóságának Vecsésen, a művelődési házban. Ügy hír­lik, hogy a belépőjegyek több mint 50 százalékát már elad­ták. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Van aki forrón szereti. Nyáregyháza: Razzia. Űri: Tanár úrnak szeretettel. Vecsés: A sex és a hajadon. A legjobb vecsési Fekete Istvánról mindig tud­tuk azt, hogy jó labdarúgó. Rá mindig lehet számítani, lel­kes, csupa szív labdarúgó. So­ha nem kerülte az összecsapá­sokat, bátran ütközik. Nem magyaros labdarúgó. 1969 — Fekete István befutásának az éve. A nagy bravúrt végrehaj­tott vecsési csapatban Fekete mérkőzésről mérkőzésre a vé­delem oszlopa volt — és a leg­jobb fejelő. Pedig termetre a legalacsonyabb a védelemben. Csupán egy valami nem sike­rült neki — gólt lőni. Annak idején az ifiben 11-esből és szabadrúgásból sok gólt lőtt. Most nem kerül rá a sor. Ahogy a vecsésiek a 11-es rú­gásokat értékesítik — Fekete nyugodtan vállalhatná. Bizto­san nem maradna annyi bün­tető kihasználatlanul. Az új évben az egész csa­patra és így Feketére is na­gyobb feladatok várnak. De mint beszélgetésünk alkalmá­Fekete István f val elmondta, nem fél a fel­sőbb osztálytól. Ahogy őt is­merjük — nincs is miért. A vecsésiek csupa szív hajtóem­bere biztosan nem vall szé­gyent az NB II-ben sem. Sz. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom