Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

1970. JANUÁR ??.. CSÜTÖRTÖK M*T (IH. ^írtop Ptiioiicsev Budenpest&ra Szerdán délelőtt Budapestre érkezett Nyikolaj Paiolicscv, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. Röviddel megérkezése után a Külkereskedelmi Miniszté­riumban megkezdődtek a ma­gyar—szovjet kereskedelmi tárgyalások. Áttekintették a szakértői bizottságoknak az 1970. évi árucsereforgalmi megállapodás előkészítésére irányuló munkáját, egyeztet­ték a pénteken aláírandó jegy­zőkönyv főbb gazdaságpoliti­kai célkitűzéseit, előirányza­tait. A magyar tárgyaló part­ner dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter volt. üj Nemes Dezső i-Delhibe utazott Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola igazgató­ja az Indiai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Új-Delhibe uta­zott. — Svéd gazdasági delegá­ció érkezik a jövő héten ha­zánkba, részt vesz az árucse- reforgalmi tárgyalásokon, a magyar—svéd gazdasági, ipaii, műszaki együttműkö­dési vegyesbizottság alakuló ülésén, és a január 26-tól 30-ig a Technika Házában sorra kerülő svéd műszaki hét megnyitásán. Emlékművünk az ország TANÁCSKOZOTT A POMÁZI „VEZÉRKAR“ Amikor néhány hónappal ezelőtt rövid tudósításban be­számoltunk róla, mivel készül­nek megünnepelni Pomázon a felszabadulás 25. évfordulóját, talán két sor jutott a sportpá- lyára-öltözőre. Hétfőn este Ko- csondi Antal községi népfront- elnök pedig már örömmel adta kézbe a fénykspsorozatot, amin a sportpálya átadásit örö­kítették meg. A képen látni, jól összehúzzák magukon a télikabátot a je­lenlevők, de az arcok ragyog­nak. Nagy szó volt idáig el­jutni. Három- ötforintos tégla­jegyeket hozlak forgalomba, ezenkívül a fiatalok 300 ezer forint értékű társadalmi mun­kaórát ajánlottak fel. — Fényképek — mondja a művelődési ház igazgatója, a fiatal Pákolitz Mihály. — Eze­ket és még remélem, hogy na­gyon sok más művészi fotót láthatunk majd falunk fejlő­déséről a már meghirdetett amatőr fotópályázat résztve­vőitől. Az április 30-án meg­nyíló kiállításra 15-ig fogadjuk el a beküldött jeligés műve­ket és itt, a tanácsháza eme­leti nagy termében lesz a be­mutató és a díjkiosztás. — Álljunk meg egy percre — emeli fel a szavát Boross István tanácselnök. — A fotókiállítást megelőzi majd a március 29-én megnyíló és két hétig megtekinthető kőzségfejlj- dés-történeti kiállítás. Bemutatják majd a községi földtulajdon változását, a be­építettséget. Nem feledkeznek meg arról sem, hogy két új lakótelep építését kezdik ezen a történelmi tavaszon. A szö­vetkezeti és társasházakat Szentendre és Pomáz közöit, a családi házakat a Budakalász és Pomáz közötti réten építik fel. A telkek kialakítása már megtörtént. Az év első negye­dében kezdetét veszi a dobo­gókői út két oldalán a kis­pénzű emberek számára ol­csón árusított hétvégi telkek kimérése. Ugyanígy érzékelni lehet majd a tablókon a 25 év fejlődését az út- és a jár­daépítésben, a villany- és víz­vezeték-hálózatban, a falu propángáz-ellátásában. Kü­lön vitrineket szentelnek a gazdag munkásmozgalmi múlt emlékekeinek. — Hiába akkora, erre a cél­ra mégis kicsi a nagyterem — bánkódik a tanácselnök. — De már nem sokáig — kapja el a szót Jenei Tibor, a népfront szentendrei járási titkára. — Na nézzék csak — teríti ki a fluszpapírra rajzolt tervet. — Ez lesz a könyvtár, amely szintén a 25 éves évfordu­lóra épül, illetve az ala­pozása. Egy év után - zárszámadás előtt * Mennyit gyarapodott a dunabogdányi Úttörő Tsz? Február 7-én a dunabog­dáinyi Úttörő Tenmelőszö­vebkezet 118 tagja és 70 al­kalmazottja zárszámadó köz­gyűlést tart majd. Az Úttörő - nem nagy- tsz, mindössze ,Ö3Í> *43*. hoki,.szán­tó ja van. Ez üinamagájban vé­ve is meghatározza növény­termesztésük szerkezetét. Fő­leg gabonát és takarmánynö- vénj-eket termesztenék. A tsz régi vezetői kellő szakmai tájékozottság hiá­nyában Pécsről vásároltak prianőrtermeLéshez berende­zést. Uvegfelülete déri a 800 négyzetmétert, értéke pedig a 3 millió forintot. Ebből, az úgynevezett szegfűház 2 mil­liót igényelt. Több évi ta­pasztalat győzte meg a tsz-t arról, Dunabogdiányban két héttel késik az időjárás, hide­gebbek a földek, mint más­hol. Az üvegházat ezért át kellett alakítani és új fűtő­berendezéssel ellátni. Ezt a munkát 1969-ben végezték el, 200 ezer forintos költséggel. A 10 holdas kertészet és az üvegház ezután évi 600—800 ezer forintos termelési értéket hoz majd és 30 embernek ad állandó munkát. A másik régi és rossz örök- jséa: a 4,5 millió forintért ké­szített öntözőberendezés, A vízkivételi mű rosszul si­került s ezért a művet csak 40—50 százalékig tudják ki­használni. Így is, 1969-ben mintegy 400 holdat, ebből ku­koricát, pillangóst és bur­gonyát tudták öntözni. Az ön­tözés igaza hatása azonban csak úgy érvényesül, ha meg­felelően trágyázzák a földe­ket. Ellenkező esetben az önitöziés nem segít, hanem kárt okoz. Mindezek figyelembe­vételével át kellett állítani a gazdálkodás szerkezetét és el­ső helyre helyezni az állatte­nyésztést. Jó eredmények A dunabogdányi tsz-benma már — az 1969-es év erőfeszí­téseinek eredményeképpen — 273 szarvasmarha, ebből 87 darab tehén van. Ez teljesen negatív állomány. Múlt év­ben építették fel a korszerű, tej házzal, szociális létesít­ményekkel kiegészített, 100 férőhelyes istállójukat. A kellő fajtaválasztással elér­ték, hogy az évi egy tehénre jutó tejhozam 3900 literre emelkedett. A tej önköltsége 3 forint 32 fülér, s így tehe­nészetük nyereséges. Van azonban még mit pó­tolni! Dunabogdányban a há­ború előtt kb 400 tehén volt. A háború után ez 10-re csök- kerit. A háztáji gazdaságok- bän'aüg'Väri '-'itiiöisit^töhiÖn.' A tsz tehenészete persze még mindig nem tudja pótolni a nagy kiesésit. Ezért is örül­nek az új rendeletnek, amely­nek értelmében a vemhes üsiző vásárlásakor az állam 8000 forint kedvezményt nyújt, ennyi támogatást ad azoknak a tsz-tagoknak, akik otthon, háztáji gazdaságukban tehenet kívánnak tartami. Ez a nagyfokú támogatás éppen jókor jött, máris többen ér­deklődtek, hol. kinél, mikor lehet üszőt vásárolná. A termelőszövetkezet egyéb­ként a IV. ötéves tervben sze­retné elérni a 400-as tehén­létszámot. Korszerűsítések A tsz vezetői azonban nem­csak a szarvasmarhatartást és tenyésztést, hanem a ser­téstenyésztést is fel akarják karolni. Az állatokat sajnos eddig elavult viszonyok kö­zött tartották. 1970-ben kor­szerűsítik az ólakat és új sertéstelepet alakítanak ki. Múlt évben 480 hízósertést adtaik le, idén már 800-at akarnak. A sertéstenyésztés önköltségi számai is jók, egy kiló disanóhúst 14—15 fo­rintért állítanak elő. A tsz 1969-ben minden szántóhold­ra 1 mázsa húst adott le, azaz értékesített. Milyen jövedelemre szá­míthatnak a tsz tagjai 1969 eredményei alapján?... Va­lószínűnek látszik, hogy az egy főre jutó évi jövedelem eléri a 23 000 forintot. Ez az aránylag nagy összeg per­sze a nagyon jól működő fémfeldolgozó bevételei és az építőbrigád tevékenysége kö­vetkeztében alakult Így, de nagyon sokat javítottak az egyéb ágazatok jövedelmező­ségén is. A dunabogdányi Út­törő Tsz egyik legkiemelke­dőbb eredménye 1969-ben, hogy takarékosan éltek és dolgoztak, megfogták a fo­rintokat. Állandóan keresték és kutatták az önköltség csök­kentésének módozatait. Évente egy lépés.. A zárszáimadó közgyűlésen jó számadást tarthatnak a dunabogdányi tsz tagjai. Vol­tak hibáik és azért drága árat fizettek. Ezeket a hibákat helyrehozták és nagyot lép­tek előre. Horváth Antal el­nök ezt úgy fogalmazta meg: a terűiét adott tovább nem fejleszthetjük, hiszen „üdülő­helyektől vagyunk bekerítve”. Ezért kell a fő súlyt az ál­lattenyésztés fejlesztésére he­lyezni — sz—d — A kiviteli terveket Szabados László helybeli kónyvtárépí- tő-tervező társadalmi munká­ban készítettte. 1500 olvasóra számítunk. Lesz itt klubszoba, galéria és nagy előadóterem, ahol tanácskozásokat, iró-ol- vasó találkozókat rendezhet­nek. A Művelődésügyi Miniszté­rium meghirdette: amelyik község a felszabadulás emlé­kére könyvtárat épít, annak a berendezését ők vállalják. Cerecz Ervinnek, a honis­mereti klub titkárának sok a gondja. Rontják,. viszik a történelmi múlt maradvá­nyait a hozzá nem értők, de azért öröme is akad. Arról szól, hogy befejezik a közsé­gi krónika megírását, meg­tartják a vetélkedőt a falu felszabadulásával kapcsolat­ban és Nyári Károllyal, a szerb klub vezetőjével egye­temben gazdag vitrinekkel, önálló sarokkal akarnak részt venni a kiállításon. — Na, és a fácskák? Ha átmennek a kertbarátok klub­jába, Kulin Imm majd be­szél róluk... Kezet rázunk és máris mond­ja: két felszabadulási emlék­liget lesz Pomázon. Ezer fácskát, bokrot, cserjét ültetnek, a helyüket kis cö- vekkel már megjelölték, s amint a fagy enged, a kertba­rátok — úttörők segítségével megkezdik a kiüitetést. A facsemetéiket a tanács adja. Van egy nagyon kedves ter­vük, de nem tudják, sike­rül-e? Községükben Papp György vezeti a képzőművé­szeti szakkört. Esküsznek a tehetségére. Felajánlotta, hogy a HÉV-megálló előtti park számára elkészíti budakeszi mészkőből a „Turista” ember­nagyságú szobrát. Csakhogy a Képzőművészeti Alap mereven elzárkózott ä zsűrizéstől: kijelentették, csupán á talÖREí míPtelV'Tiíf-! rálják 'el. Anélkül pedig nam! lehet a szobrot felállítani? Még három hónap. Ami itt részben még terv, félig már megvalósult, április 4-re to­vább gazdagítja a pomázi em­berek életét. — komáromi — Cokan vannak, akik becsü­^ létükét, a személyüket övező tiszteletet nem különle­ges tettekkel érdemelték ki hanem mindennapi munká­jukkal, s magatartásuk egyér­telműségével. Nincs két vágj több arcuk, a világot s benne magukat nem mérik többféle mércével. Ügy beszélnek, aho­gyan élnek, úgy élnek, ahogj hitük, meggyőződésük diktál­ja. Nincs hivatalos meg ma- gánálláspontjuk, -véleményük s odahaza vagy barátok előtt sem viselkednek, beszélne! másként, mint a munkahelyen a nagyobb nyilvánosság előtt Egyetlen, igazi arculcat mutat­ják mindenkinek. Sok ilyer egyszerű közkatonája él a tár­sadalomnak közöttünk, akii egész életükkel vallanak hi­tükről, meggyőződésükről, el­kötelezettségükről, arról, hogy kommunisták! A Fóti Gyermekváros párt- alapszervezetének titkárává beszélgettünk minderről s ar­ról, hogy az eszme hű katoná­jának lenni önként vállalt kö­telezettség. S mert az, önszán­tunkból magunkra vett több nem ismer megkülönbözteté­seket. Olyasféle — elvtelen — rangsort: munkahelyen, gyű­léseken eleget teszek a párt. tagsággal járó kötelezettségek­nek, ám mint magánember, mint a család, a baráti kör egyik tagja már nem. Jogos, mert természetes a kérdés — mondotta a titkár —, kommu­nista-e az, aki hitét, meggyő­ződését éppen legszűkebb kör­nyezetében, legközelebbi hoz­zátartozói előtt nem képvise­li? Hiszen ha formáiban na­gyon is különbözőképpen, de politizál minden család. Akár a televízióban látottakat, az újságban olvasottakat vitatják, akár a másoktól hallottakat adják tovább, így vagy úgy ál­lást foglalnak. S éppen annak állásfoglalása maradna el, aki­nek ez maga vállalta köteles­sége? XT evés, a kelleténél keve- sebb szó esik arról a pártszervezetekben — s a gyer­mekvárosiak a ma még. ki­sebbségnek számító kivételhez tartoznak —, hogy a kommu­nistának odahaza, a családon belül is vannak feladatai, po­litikai teendői. Hiszen miként teremthetne más úton erkölcsi alapot ahhoz, hogy munkahe­Ha lesz járda, lesz virág Sok szilva volt A megbízott tanácstitkár anyakönyvi kivonatában az áll, hogy Tápiószelén született, pedig Újszilváson látta meg a napvilágot. Viszont akkor Új­szilvás még Szeléhez tartozó tanyarendszer volt, azután sza­kadt csak el a nagyobb köz­ségtől. Illetve az úgynevezett Homoki rész tartozott Tápió- szeléhez, a másik, a Jegesi rész Tápiógyörgyéhez. Amikor önálló lett, 1950-től Űjszőllős- nek nevezték el. Ebből állandó tévedések származtak, az új- szőllősi postát gyakran Tápió- szőllősre vitték, mivel nyolc kilométerrel arrébb meg Tá- piószőllős települt. Ezért aztán inkább Újszilvásra keresztel­ték meg azért is, mert sok szil­vafa éldegélt itt — most már kevesebb. Tanyából község A volt tanyai településen a fejlődés robbanásszerűen ment végbe: 1951-ben tanácsházát, orvosi rendelőt és 20 állami lakást kapott a falu. Ezekbe költöz­tek azok a nincstelenek, akik nem tudtak a fejük fölé tetőt keríteni. Ezután sokáig mostohák let­tek. 1958-ban fejezték be a villa­mosítást. 1963- ban vegyes iparcikk­bolt nyílt. 1964- ben átadták a modern művelődési házat, amely csak­nem hárommülió forintba ke­rült. 1965- ben postát építettek szolgálati lakással. 1966- ban két falatozót és két vegyesboltot nyitottak. 1969-ben 50 személyes óvodá­ba költözhettek a kisgyerekek. A tanyából tehát valóban község lett, de a tanyai örök­ség azért még lépten-nyomon kiütközik. Nagy területen fek­szik, és a széttagoltságot vala­hogy így fejezhetnénk ki:szét­szórt utcacsoportokból áll, amelyek valahova a távolba vesznek, érintkezési pontjuk más utcákkal ugyanis ritka és esetleges. Tehát nem alakult ki még a településközpont, en­nek csak első jelei tűnnek elő a tanácsháza és a művelődési ház környékén. Egyetlen utcá­ja sem büszkélkedhet hosz- szabb, összefüggőbb, mindkét oldalán létező házsorral. Sok a foghíj. Ennek talán az is az oka, hogy a község bekötőutak mellé települt, szemben a szomszédos Tápiószőllőssel, ahol forgalmas út szeli át a fa­lut, s emiatt legalább egyetlen utcája teljesen beépített, való­ban utcajellegű. Mikor érvényesül az esztétika? Járda nincs. Mindenki az úttesten közlekedik. Bizony nehéz a közlekedés télen Új­szilváson. Keskenyek az utak, a gyalogosok is azon járnak, és ha jön egy kocsi, fel kell másszanak az útszéli hókupa­cokra. Igen. Ez is tanyai örök­ség. A falu külcsínével, esztéti­kájával még nem érnek rá tö­rődni. Virág? Fák? Vannak, mert akad mindenhol, aki sze­reti a szépet, a virágot, a fá­kat. Egységesen üdítő látványú faluképről azonban korai len­ne még beszélni. Ehhez elő­ször az kell, hogy a lakosság ne az úton közlekedjen, hogy járdát építsenek — amely mellé majd a virágokat is lesz ked­vük kiültetni. A két szomszédos község közt mégis állandó a vetélke­dés. Melyik a szebb? Tápió- szőllős vagy Újszilvás? Most inkább ne döntsük el. Növekvő igények Újszilvás szépen fejlődik. A tanácstitkár szerint egy évben 50—60 új ház épül — az enge­dély nélküliekkel együtt. Úgy látszik, ez az újabbfajta sza­bálytalanság itt sem ismeret­len, tehát terjed, mint valami ragályos betegség. Több lesz a ház — több az igény. Szeretnének cukrászdát nyitni. Panaszkodnak, hogy ké­sik a villanyhálózat bővítése, ezért sokan még petróleummal világítanak. Nincsenek meg­elégedve az autóbuszközleke­déssel. Járathosszabbításért kilincselnek már vagy öt éve, de eddig még eredménytele­nül. A szép művelődési ház a fel­szerelések egy részének hiá­nyában nem elégítheti ki az igényeket: nincs normál film­vetítőjük, ezért a moziban is­kolavetítő működik (!), zon­gorájuk sincs, ezért zenés mű­sorokat sem nagyon rendez­hetnek. Klubszoba van, de be­rendezés, felszerelés nincsen... Mindezek ellenére Újszilvás: község. Település, mely fokról fokra megszabadul a tanyavi­lág hagyta örökségtől. — berkovits — lj’én vitatkozzon, neveljen, mint az „első lépcsővel”, a családon belüli politikai tevé­kenységgel? S igaz a kérdés fordítottja is. Vajon hisznek-e meggyőződése, világnézete szi­lárdságában, őszinteségében hozzátartozói, ha azt látják, ta­pasztalják, hogy mint munka­köpenyt teszi le magáról, s nélküle érkezik haza? Sajnos, akad példa arra — ahogy az említett pártszerve­zetben is akadt, s majd’ min­denütt találni —, hogy a párt tagjai odahaza az eszme rossz katonáinak bizonyulnak. Nem is az olyan kirívó esetekre gondolunk, amikor maga a párttag kelt békétlenséget kör­nyezetében, támaszt ellenér­zést másokban megbotránkoz­tató viselkedésével. Hanem a sűrűn háttérben maradó ese­tekre, eseményekre. A gyerek naiv nyugatimádatára s an­nak megnyilatkozásaira. A fe­leség túlzó általánosításaira, mert munkahelyén akadt egy rongy ember, aki történetesen vezető volt. A nagymama vagy a nagypapa válasz nélkül ha­gyott „bezzeg a mi időnkben” kezdetű, s bizony a múltat na­gyon is megszépítő vélemé­nyére. Mindarra, ami a csalá­don belül napról napra szóba kerül, beszédtéma, s ami igé­nyelné az okos, tapintatos köz- beavatkozást, a csöndes vitát, a szilárd ellenkezést, az érvek felsorakoztatását. Arra bíztatnánk, hogy a pártszervezetek régi, rossz­emlékű módszereket elevenít­senek fel? Ne tiszteljék a ma­gánéletet? A két véglet, a ma­gánéletbe való únos-úntalan, s nem egyszer ízléstelen beavat­kozás, valamint a teljesen fi­gyelmen kívül hagyás között azért még van néhány, elérhe­tő, betartható állomás. Vajon igazságtalanság lenne, ha szá­mon kérnék a párttagtól, még­pedig a taggyűlés nyilvánossá­ga előtt, hogy miként került fia a galeribe, s randalírozott hónapokon át? Vajon a ma­gánéletbe való beavatkozás tenne-e, vagy az önként vállalt több számonkérése, ha meg­kérdeznék, miért éppen egy párttag felesége halad az első sorban a körmenetben? S egyáltalán: miért lenne bármi­féle rossz mellékíze annak, ha az azonos elvet vallók közös­sége nem hunyna szemet tagjai „kapun kívüli”, otthoni tény­kedése felett sem? Ha ilyes­fajta mulasztásokra figyel­meztetnék? (Ha nem is a tag­gyűlés széles, hanem a párt- csoport szűkebb nyilvánossága előtt, mint teszik ezt a gyer­mekvárosi kommunisták.) TT szmei szilárdság és követ­J-i kezetesség mellett per­sze, nagy tapintat, pedagógiai érzék is kell ahhoz, hogy egy- egy közösség e feladatának is megfeleljen. Sokat tehetnek a legkisebb kommunista közös­ségek, a pártcsoportok ennek érdekében. Könnyebben esik itt az őszinte szó, hiszen egy­mást jól ismerő emberek van­nak együtt — legalább is, ha figyelmet fordítanak erre a pártcsoportok kialakításánál —, s ha nem takarnak, hall­gatnák el semmit a többiek előtt, a tanács, a segítség, az útbaigazító szó is hamar meg­születhet. Helyes és szükséges cselekedet, ha időről időre a pártszervezet vezetősége napi­rendre tűzi a kérdést, s tag­gyűlésen is beszélnek róla. Ha kell, konkrét esetek alapján, ha elegendő az is. akikor csu­pán elvi, eszmei síkon, a kom­munisták megkerülhetetlen feladataként. Apró, de hasznos lehetőségek sora kínálkozik se­gítőként. A brigádok családta­gokkal együtt tartott összejö­vetelei éppúgy, mint az üzem pszichológusa által tartott, e témába vágó előadás. Mindeh­hez azonban elsősorban az kell, hogy egyáltalán ritere- lődjék a figyelem a politikai munka e területére, hogy a mérce, melyet pártba lépé­sünkkel fölállítottunk, ma­gunknak és másoknak eg>-- aránt kötelező legyen. M. O. Mérce, önmagunknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom