Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

> Negyven százalék Huszonegy esztendeje, 1919. január 20-án mondták ki az európai szocialista országok Moszkvában összegyűlt képviselői a sna már KGST néven mindenki előtt is­mert szervezet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának megalakulását. A második világháború pusztí­tásainak eltüntetése, a gazdaság helyreállítása még nem fejeződött be akkor egyetlen európai országban sem, mely a háborúban részt vett, s különösen nem azokban az országokban, melyek területe hadszíntérré vált. Ért­hető tehát, hogy bár a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát létrehozó országok a világ ipari termelésének húsz százalékát képviselték, erőiket, gazdasági forrá­saikat elsősorban a helyreállítás, a háború nyomainak ^eltüntetése kötötte le. A tőkés politikusok és közgazdá­szok éppen ezért arról beszéltek, hogy az új nemzetközi szervezetet létrehozó országok még jó néhány évtize­den át nem növelhetik súlyukat a világtermelésben. A jóslatok, mint már annyiszor a szocializmust ille­tően, ebben az esetben sem teljesültek. A KGST-országok 1968-ban a világ ipari termelésé­nek negyven százalékát adták, a megalakulás óta tehát megkétszerezték részesedésüket! Ez az egyetlen adat is sokat znond arról, miként nö­vekszik gyors mértékben a szocialista országok politi­kai jelentőségén túl gazdasági súlyuk is, miként jutnak egyre nagyobb szerephez a világgazdaság fejlesztésé­ben. Még a legmakacsabb ellenfelek is elismerik kény­szerűen, hogy a KGST-országok gazdasági növekedésé­nek üteme 1950 óta minden esztendőben fölötte volt — Japánt kivéve — valamennyi tőkésállam gazdasága nö­vekedésének, s az 1950—1867 közötti időszakban min­den évben meghaladta a tizenegy százalékot! A gazdaság fejlődésének dinamizmusát igazolja, hogy a KGST-országok tíz év alatt képesek voltak megnégy­szerezni a kőolajkitcrmelést és -feldolgozást, az acél- termelést, megháromszorozták a villamos energia elő­állítását, ötszörösre növelték a cementtermelést. Éppen e dinamizmus megőrzését és megújítását szolgálják — egyrészt — a KGST-országokban bevezetett gazdasági reformok, valamint — és másrészt — azok a törekvé­sek, melyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa működésének korszerűsítését, formai, tartalmi gazdagí­tását szorgalmazzák, A fogalmak, mint nemzetközi együttműködés, akkor válnak igazán értéküket tekintve mérhetővé, amikor a gyakorlatban öltenek testet. Pest megye lakóinak köny- nyű a dolga, hiszen lépten-nyomon tapasztalhatják a szocialista országok gazdasági együttműködésének té­nyeit. A közös vagonpark, az egyesített energiarend­szer, a szovjet villamos áramot fogadó gödi 400 kilo­voltos állomás, a Százhalombattán szovjet dokumentá­ció alapján fölépült erőmű és olajfinomító, az üzletek­ben a választék bővülését szolgáló NDK-, lengyel, cseh­szlovák, bolgár áruk — nagyobb és kisebb bizonyítékai annak, hogy él s egyre fejlődik mindaz, amire huszon­egy esztendeje az alapítók kötelezettséget vállaltak, s amit minden esztendőben tovább gazdagítottak. A huszonegy esztendős KGST fiatal szervezet. Ez, fiatalsága s a szervezet alkotóinak szándéka, akarata, elhatározása a biztosítéka annak, hogy e fiatal szerve­zet erősödik, növekszik továbbra is, valamennyi rész­vevő ország népének jobb életét, holnapjának gazda­godását szolgálva. Zárszámadási előzetes Maglód, Nagykörös, Ipolytöfgyes folytatja a közgyűlések sorát Kedvező hírek a termelőszövetkezeti évzárókról Szerkesztőségünkbe is sorra érkeznek már a zárszámadási meghívók, jelezvén, hogy ha­marosan tömegesen is megkez­dődnek a falvakban a terme­lőszövetkezeti évzárók. A mag- iódi Micsurin Tsz-ben holnap délelőtt ül össze a múlt év gazdálkodását értékelő köz­gyűlés, Nagykőrösön, az Arany János Termelőszövetkezet ve­zetősége, szombaton reggel 9 órakor ad számot tagjainak a közös 1969-es eredményeiről, és tanulságairól a művelődési ház nagytermében. Az ipoly- tölgyesi Ipolygyöngye ugyan­csak a hét végén tartja zár­számadását Általában kedvező hírek ér­keznek a várható kilátásokról — a közös gazdaságok jórésze, várakozáson jelüli jövedelem­re számít. A dömsödi Dózsá­ban például — ahol a múlt hét közepén tartották fenn­állásuk óta a huszadik, tehát a jubileumi évzárót, minden eddiginél sikeresebb esztendő­re tettek pontot. Például, az állóeszközök alapja három és fél millióról — egy év alatt — főbb mint tizenkét millióra növekedett. A tiszta vagyon tizenhárom millióval gyarapo­dott. S amellett, hogy a fej­lesztési alapra tízmillió, szo­ciális és kulturális célokra több mint egymillió forintot fordítottak, az egy főre jutó személyi jövedelem, a tavalyi­hoz képest, tizenöt százalék­kal emelkedett, s meghaladta a tizennyolcezer-négyszáz fo­rintot. Nagykovácsiban, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet mérlege még nem készült el, ám mint Kovács Lajos elnök — előzetesként elárulta — ha nem is kiugró, de eredményes évre számítanak. Nagy összegeket fordítottak új létesítményekre, elkészült a korszerű ipari mellékterméke­ket feldolgozó takarmányke­verő üzem. Nemcsak a saját, de a környező termelőszövet­kezetek részére is kever takar­mányt, évenként tízezer sertés ellátásához szükséges meny- nyiséget. Korszerűsítették Nagykovácsiban a savanyító üzemet is. A február 7-re ter­vezett zárszámadási közgyűlé­sükön a vezetőség a vállalat­szerű gazdálkodás ' további eredményeiről számolhat be. — sp — PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ara 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 30., KEDD Walter Ulbricht t sajtókonferenciája Gyasrs nyugatnémet válasz Walter Ulbricht, az NÜK Államtanácsának elnöke nagy érdeklődéssel várt hétfői ber­lini sajtókonferenciáján, mmt­hetetlennek tartja — még mindig nem vonta le ebből a szükséges következtetést, s továbbra is visszautasítja az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerését. Az NDK Államtanácsának elnöke a sajtókonferenciát be­vezető nyilatkozatában, to­vábbá a Pravda, az Izvesztyija tudósítóinak és más újságíróik­nak ' a kérdéseire válaszolva, kitért Brandt kancellárnak az erőszakot kizáró, két német állam közötti szerződés meg­kötésére irányúló javaslatára és elsősorban három kérdésre irányi tóttá a fiigyeimet: O Nemzetközi jogi érvényű, erőszakot kizáró egyez­ményeket csak olyan államok köthetnek, amelyek kölcsönö­sen nemzetközi jogi érvénnyel (Folytatás a 2. oldalon.) Fegyverszünet 25 éve, 1945. január 20-án Moszkvában a Szovjetunió Mi­nisztertan ácsa. és az ideiglenes magyar kormány képviselői .aláírták, a szovjet—magyar fegyverszüneti egyezményt, amely hivatalosan is pontot tett a szovjelellenes háború végére, s lehetőséget adott ha­zánknak, hogy a háború utolsó időszakában szembeforduljon a német fasizmussal. A fegyver­szüneti tárgyalásokat szovjet részről Molotov külügyminisz­ter vezette, de természetesen ott volt a tárgyalásokon Butt- ler angol ügyvivő és Harri- man amerikai követ, s bekap­csolódott a tárgyalásokba Vo- rosilov marsall is. A magyar küldöttség vezetője -Gyöngyö­si János külügyminiszter volt, a küldöttség tagjai: Vörös Já­nos honvédelmi miniszter és Balogh István államtitkár, is­mert nevén Balogh páter. A fegyverszüneti megállapodás főbb pontjai a következők voltak: elismerjük, hogy a szö­vetségesek ellen viselt hábckút elveszítettük, s ezért azt be­szüntetjük. Az ideiglenes kor­mány hadat üzen Németor­szágnak és a hadbal epéshez felállít nyolc, nehézfegyver­zettel ellátott gyalogos had­osztályt. Segíti a szovjet had­sereget, felszámolja a fasiszta szervezeteket, intézményeket, hatálytalanítja a fasiszta tör­vényeket, megbünteti a hábo­rús bűnösöket. Jóvátételt fi­zet a Szovjetuniónak, Cseh­szlovákiának és Jugoszláviá­nak. A bécsi döntések érvény­telenek, az ország határai ugyanazok, mint amelyek 1937. december 31-én voltak. TŐBE MINT HARMINC KÉRDÉS Tegnap délután zsúfolásig megtelt Nagykátán a járási pártbizottság díszterme. Több, mint 200 járási értelmiségi je­lent meg azon az ahkéton, Szórványosan Pest megyében is jelentkezik az influenza Walter Ulbricht nemzetközi sajtóértekezletét tartja egy 300 hazai és külföldi új­ságíró előtt, ismételten alá­húzta, az NDK által előter­jesztett államszerződés-terve­zet fontosságát. Rámutatott: a Nemed De­mokratikus Köztársaság — a két német állam egyen jógii, nemzetközi jogi érvényű kap­csolatainak megteremtésére irányuló tárgyalások megkez­dése érdekében — továbbra is arra vár, hogy a Szövetségi Köztársaság kormánya kőnk-' rétan állást foglaljon az NDK által előterjesztett államszer­ződés-tervezetet illetőleg és előterjessze jayaslatait saját elképzeléseiről. Walter Ulbricht a többi kö­zött ellentmondásosnak, nein kielégítőnek, következetlen­nek, s a jobboldal előtti meg­hátrálás jegyeit magán vise­lőnek minősítette Brandt nyu­gatnémet kancellár „A nemzet helyzetéről” tartott parlamen­ti beszámolójának a két né­met állam kapcsolataira vo­natkozó megállapításait. Ulbricht elítélőleg hangoz­tatta, hogy az új nyugatné-- met kormány — bár elismerte két különálló német állam lé­tét, s azt, hogy az egyesítést belátható időn belül elképzel­A Pest megyei KÖJÁL fél- j havi összefoglaló jelentése a i felső légúti szervek megbete­gedésének növekedéséről szá­mol be. Ez évben azonban mostanáig, nem nagyobb mér­tékben jelentkeznek ezek a betegségek, mint az előző esz­tendő hasonló időszakában. Mindenesetre idén a hurutos betegele mintegy négy-öt szá­zalékánál influenzás tünetek mutatkoznak. Azt, hogy a fertőző járványos be­tegség milyen vírusa lépte át a megye határát csak az Országos Közegészség- ügyi Intézet víraslabora- tóriumában folyó vizsgálat alapján lehet kimutatni. Arról, hogy ilyen vizsgálatra a KÖJÁL anyagot küldöttbe, már beszámoltunk. A vizsgá­lat eredménye azonban csak néhány napon belül válik is­meretessé. Pest megyében influenza­járványos góc ez idő szerint nem alakult ki. Múlt esztendő januárjának első felében a megye területéről mintegy száz embert kellett influenza fellé­pett szövődménye miatt kór­házba szállítani, idén viszont a húszat sem éri el számuk. Ebből is nyilvánvaló, hogy az influenza még nem öl­tött járványos jelleget, és ahol mégis megjelent, ál­talában enyhe lefolyású. Nyugat- és újabban Észak- Európában, ahol az influenza­járvány már hetekkel ezelőtt felütötte fejét, szintén csalt (Folytatás a 2. oldalon.) amelynek művelődéspoliti­kánk időszerű kérdései szere­peltek napirendjén. Antailfia Jenő, a járási párt­bizottság első titkára megnyi­tó szavai után dr. Ortutay Gyula akadémikus, egyetemi tanár, a TIT elnöke válaszolt a feltett kérdésekre. A már jó előre eljuttatott kérdésekkel kapcsolatban részben személyes véleményét kérték ki. részben pedig a hi­vatalos álláspont iránt érdek­lődtek a járás pedagógusai, (Folytatás a 2. oldalon.) Kis hó — nagy akadály Csak egy főútvonal nem járható Kevés hó esett, de hozzátár­sult kísérőnek a szél, s ez is elegendő ahhoz, hogy .az útvo­nalak mélyedéseit szinte per­cek alatt telehordja. Ez^rt nem csodálható a városban még nehezen elképzelhető hír, hogy a Tatabányára vezető M 1-es Bicskétől járhatatlan. A-hajnal, kora reggeli hírt egy gyors utazás követte. A kettős autópályára én-e letisztított vonalat, egy nyom- sávnyi szélességben fekete utat találtunk. Itt még a tempósab- ban haladó jármű is biztonsá­gosan futhatott. Nyomát sem látni annak, hogy valahol már megállítja a kocsikat, s nem engedi tovább a hóakadály Igaz, az úton végig-végigsöpör a fehér hullám, a porhó, Tö­rökbálintnál, a Bécs felé kanyarodó, Tatabányára veze­tő ágnál rendőr jelez megálljt. Nem messze tőle ott a rádióval felszerelt kék-fehér kocsi. A szolgálatos megyei közlekedés- rendész köszön oda: „Jónapot kívánok, merre veszi útját, uram?!” Lebeszél arról, hogy Bicske felé folytassuk. Nem is kell mondani, jólesik az em­bernek a baráti figyelmeztetés. Pedig pirosbetűs tábla is áll az út szélén, mégis ott posztot a közlekedési rend őre. Lilára, vörösre fújja az éles szél., Bicske felé, az emelkedő dombok tövében már látni, hogy van mit kavarni a szél­nek. Egyszer csak ott állunk a hófalnál. Hókotrók, vonta­tók, civilek és katonák roha­moznak, s próbálják, ami itt meglehetősen reménytelennek látszik: szabaddá tenni a vo­nalat. Ha eltűnik egy lapát­nyi hó az akadályból, a szél egy-kettőre újabb adagot szál­lít a helyébe. A csata mégis változatlan erővel tart. Vissza kell fordulni. S mire ismét a budaörsi hegyek-dom- bok közelében roboghatunk, távolinak tűnik az egész. Odabenn a városban pedig, ahol lucskos a hó a sótól és felfreccsen az autó oldalá­ra, úgy tűnik az egész, mint-, ha egy órával ezelőtt egész más világtájon jártunk volna. Szerencsére — legalább is a késő délutáni órákban a többi főútvonal a megyében járha­tó maradt, de több mellékvo­nalon át megközelíthetetlen az úticél. ÚJ ARCÚ TÁJ Amikor az újságíró először járt erre, azt a soklyukú hidat csodálta meg a Benta-patak völgyében, amelyről később azt vallotta minden helybeli, hogy a rómaiak korából való. Ez ma­radt a nagyon régi időkből és a száz halom, amelyről nevét kapta ez a helység, takarva dombjai alatt régi csaták sok ha­lottjának porát. S a kevésbé régiből? A közeli falu csupa vá­lyog, zsúptető — szegénység. A petróleumlámpa volt a „hivata­los”. Egy szép napon néhányan sátrat vertek a szúnyogos, ga­zos vidéken, s elkezdődött az ország legnagyobb áramforrásá­nak építése. S néhány év múlva ebből a valamikor igen sze­gény Duna-parti településből nagyfeszültségű oszlopok, kábel­kötegek gazdagon röpítették szét az energiát. Az ország egyik legkorszerűbb művével gazdagodtunk, a Dunamenti Hőerőmű­vel. (Szöveg: Tóth) (Foto: Gábor) I <

Next

/
Oldalképek
Tartalom