Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 7 AAC7AAD DECT »ícrvn DI7/~\TTC a t- A te a urrtvci niií/r i a ni. Ünnepi munkásőrgyiilések a megyében Versenyben magasabb célokért XIV. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM ÁRA I FORINT 1970. JANUAR 18.. VASÄRNAP Jubileumi versenyben Szűls Dénes interjúja, a MEDOSZ vezetőivel. 3. oldal Az olvasó kérdez, a tanár és a szerkesztő válaszol 4. oldal Menyecske a kamerák előtt Falus Gábor riportja 5. oldal Kegyetlenül... 6. oldal e A földön járva Suha Andor írása 6. oldal SPORTSHOW-VITA 11. oldal HÉT EMELET BUDAPEST Elutazott Mirko Tepavac Péter Jánosnak, a Magyar N épköztársaság külugymi - raszterének meghívására 1970. január 12—17. között hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere. Magyarországi tartózkodása során a külügyminisztert szívélyes beszélgetésen fogadta Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A jugoszláv külügyminiszter megtekintette a százhalombattai olajfinomítót, a Magyar Nemzeti Galériát, a szentendrei szerb egyháztörténeti gyűjteményt és a budapesti szerb—horvát gimnáziumot. Munkatársaival együtt mindenütt meleg fogadtatásban . részesült. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Mirko Tepavac Fock Jenőnek, a magyar Minisztertanács elnökének levelet adott át, amelyben Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke jugoszláviai baráti látogatásra hívja meg a magyar miniszterelnököt. Péter János külügyminisztert is meghívta jugoszláviai látogatásra Mirko Tepavac külügyminiszter. Magyar részről a meghívásokat köszönettel elfogadták. Mirko Tepavate, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere és a kíséretében levő Jaksa Petries külügyminiszter-helyettes, továbbá a jugoszláv külügyminisztérium több vezető munkatársa szombaton délután elutazott Budapestről. MESEL A MÚLT A külső kerületek akkor még Pest vármegyéhez tartoztak... 1945. január 18-án alakult meg az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács, a KAÍP és az SZDP között 1944 őszén létrejött egyezmény alapján egységessé vált a magyar szakszervezeti mozgalom vezető testületé. Az évforduló kapcsán Palotás Károly, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára elmondta: — Érdekes időszak volt. A felszabadult területeken, Cegléden és a megye keleti részén már nagy volt a mozgolódás. Egymás után alakulták meg — foglalkozási áganként —, az apró. elszigetelt szakszervezetek. Közös vonáSzázszemélyes tárgyalóterem Zuglóban épül a Pest megyei Bíróság üvegpalotája Hol a pénz, hol a telek, hol a kivitelező hiányzott, s most — közel tíz év után — mindhárom megvan. Kezdődhet a Pest megyei Bíróság üvegpalotájának építése. Zuglóban, a Hungária körút, a Thököly és Francia út közti telken már nagy a nyüzsgés. A Középületeket Építő Vállalat „hadserege” vonul fel, hogy hóolvadás után nyomban nekiláthassanak. A Középületeket Tervező Vállalat mérnökei modern, hétemeletes házat rajzoltak az egykori TÜZÉP-telep helyére: 29 ezer légköbméter, 105 helyiség, ebből 17 tárgyalóterem. Ezt kell az építőknek a valóságban is megteremteniük, a terv szerint 1972 végére. A monolit vasbetonvázas épületet kívülről üveg és alu(Folytatás a 2. oldalon.) j suk: a nemzeti demokratiz- I mus kibontakozásáért küzdöttek. Nagy energiák szabadultak fel, de az elaprózottság és az egységes irányítás hiánya hátráltatta a kívánt eredmények elérését. — A kommunisták kezdeményezték, hogy fogj anale össze a kis szervezetek. Emlékszem. Kossá István és Apró Antal kereste a szoedem vezetőit. Felvetették az egységes szakszervezeti tanács megalakításának gondolatát. Pest egy része akkorra már felszabadult, az Almási téren, a szabók helyiségében kezdődött a tanácskozás. — A külső kerületek akkor még Pest vármegyéhez tartoztak. A megye képviselői is részt vettek a tárgyaláso(Folytatás a 2. oldalon.) PERMANENS KÉSZÜLTSÉG .Vem vált a belvíshelyset A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság belvízvédelmi ügye'a le szerencsére nem sok újdonsággal szolgálhatott szombat délután. Annak ellenére. hogy egy nap alatt sok eső hullott le, csak valamelyest emelkedett a vízszint és még mindig nem öntött el nagyobb, összefüggő területeket. Változatlanul első, illetve másodfokú készültséget tartanak a soroksári Duna mentén, Ráckevén és környékén, valamint Dabas vidékén. A szép fokozatosan beköszöntő hideg a további olvadást megakadályozza, a tócsákat, vizes felületeket befagyasztja, s ez csak később okoz gondot, különösen akkor, ha hirtelen következik be a tavaszi olvadás. Arató Jenő elvtárs, a munkásőrség megyei parancsnoka, a zászlóaljparancsnok jelentését fogadja. Január 17-én, szombaton dédután két heiyen is ünnepi munkásőrgyűléseket tartottak megyénkben. A budai járás munkásőrzászlóalja délután 2 órakor az Ipari Szerelvény- és Gépgyár kultúrtermében tartotta zászlóaljgyűlését, amelyen megjelent Arató Jenő, a munkásőrség megyei parancsnoka, a megyei pártbizottság tagja, Tuza Sándorné, a járási pártbizottság titkára, dr. Focid László, a járási tanács vb-elnöke, valamint a járás politikai, társadalmi, gazdasági vezetői és a fegyveres testületek képviselői. Az 1969-es kiképzési és szolgálati évben végzett tevékenységet Mezei György z5sz- lóaljparancsnok értékelte, aki többek között a következőket mondotta: „A munkásőrség országos parancsnoksága és a megyei parancsnok elvtársak az 1969. kiképzési évben minden zászlóaljnál, önálló egységnél a szocialista versenymozga! ma t beindította.azzal a céllal, hogy nemes versengés útján a mun- kásőrök, az alegységek versenyezzenek magasabb célok elérésére. Erősítse a verseny a szakaszok és századok fegyelmét, érjenek el nagyobb eredményeket a lőkiképzés, a harckiképaés területén. Az 1969-es gazdálkodási évben azt is parancsként kaptuk, hogy a kiképzés hatékonysága mellett csökkentsük a munkásőrök igénybevételét, gazdálkodási munkánkban juttassuk érvényre a céltudatosságot. Örömmel jelenthetem, hogy jelentősen csökkent a kiképzési évben a munkaidő alatti igénybevétel, kevesebb elvtársat vontunk ki a termelésből és terveink szerint bizmunkát társadalmi munkával keil végeznünk. Mégis az a véleményünk, hogy bár módszereink helyesek voltak, az eredményeinket tovább növelhetjük e téren is. Tehát az 1969-es kiképzési évben majd minden területen eredményes munkát végeztünk. De az előttünk álló kiképzési évben a kiképzési munka mellett komoly politikai tennivalók is hárulnak ránk. Az 1970-es kiképzési év egybeesik hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulójával. És ebben az évben ünnepeljük Lenin elvtárs születésének 100. évfordulóját. Fel kell készülnünk a pártvezetőségek ujjáválasztá- sára, a járási és megyei párt- értekezletekre — pártunk kongresszusára. Ezek nem kis feladatok. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kiképzési munkában is magasabbra emeltük a mércét ebben az évben.” Ezúton Mezei elvtárs a munkásőrség Pest megyei parancsnokának 1970-es év kiképzési és szolgálati végrehajtásként kiadott parancsát ismertette. Monoton délután 4 órára gyűlt össze a járási pártbizottság székhazában a Bata Ferenc járási munkásőregy- ség, hogy megtartsa ünnepi ülését. Az ünnepségen többek között részt vett Lendvai István, a megyei pártbizottság titkára, Várhegyi István, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, Sima István, a járási tanács vb-elnökhelyettese és Vámos Géza országgyűlési képviselő. Beszédet Kovács József paKovács József parancsnok ünnepi beszámolóját tartja. Mellette: Várhegyi István, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese, Lendvai István, a megyei pártbizottság titkára és Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára. kelte a végzett munkát és hangoztatta: „Most, egy év távlatából eä- mondhatjuk, hogy egységünk becsületesen teljesítette az eléje kitűzött feladatokat. Az 1969-es év is munkával teli esztendő volt. Munkásőreink a termelő és hivatali munkájuk mellett, becsületesen helytálltak a mumkásőri feladatok elvégzésében is. Sokszor esőben, sárban, vagy éppen forró napsütésben hajtottuk végre azokat a feladatokat, amelyeket számunkra megszabott a párt és a parancsnokság. Az 1969-es esztendőben is éreztük pártunk segítségét és támogatását, amely lehetővé tette, hogy az országvédeJmi feladatok során a reánk eső részben aktívan kivegyük részünket. Az 1969-es kiképzési évet három fő létszámhiánnyal kezdtük. Most, amikor elbúcsúzunk a leszerelő elvtársak- tól, és állományba vesszük az új elvtorsakat, létszámunk teljes lesz. Az elmúlt év elején egységünk 81 százaléka volt tagja a pártnak, ma 82,5 százaléka. Párt- és állami oktatásban egységünk 75 százaléka vett részt. Az 1969-es évben a párthatározatok és a kiképzési parancsokban meghatározott feladatok végrehajtása során tovább erősödött az egység erkölcsi, politikai, fegyelmi helyzete. Erősödött a parancsnoki állomány vezetői készsége. Parancsnokaink képesek bonyolult viszonyok között is vezetni alegységeinket. Javult a kiképzés színvonala, nőt egységünk ütőképessége. Jelenthetem a járási pártbizottságnak és a megyei parancsnokságnak, hogy egységünk becsületesen, „jó” eredménnyel teljesítette az eléje kitűzött politikai és szakmai kiképzési feladatokat. Az 1969-es kiképzési évben tovább erősödött munkásőreink felelősségérzete, a munkásári feladatok ellátását illetően. A kiképzési és szolgálati feladatok teljesítése mellett munkásőreink az új gazdasági irányítási rendszerben a termelő és hivatali munkájukat becsületesen teljesítették. Jóleső érzés, hogy járásunk gazdasági vezetői munkás- őreinkről jó véleménnyel nyilatkoznak. Több pártszervezetben tapasztaltuk, hogy a part- szervezetek figyelemmel kísérik munkásőreink munkásőri pártmegbizatósának teljesítését, és az elismerés hangján szólnak munkájukról. Eredményeink eléréséhez az is hozzájárult. hogy az elvtársak döntő többsége lelkiismeretesen igyekezett elsajátítani az elénk kitűzött célkitűzéseket. Megjelentek gyakorlatunkon i járási pártbizottság első titkára, Guba elvtors, és a területi pártbizottságok titkárai is. A gyakorlatról elismerő véleményt nyilvánítottak: a me(Folytatás a 2. oldalon.) § 1 ft
