Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

8 PEST tiec.r zKiAap linó. JAXUÄR 17., SZOMBAT Cegléd szállodát Cegléd Pest megye legna­gyobb városa. Negyvenezren lakják. Két évtizeddel ezelőtt még az Alföld egyik jelentős mezővárosa volt. Ma már Dél- Pest megye fontos ipari cent­ruma. A városon vezet át a 4. Számú nemzetközi fő közleke­dési út, ami azt jelenti, hogy évente több mint egymillió külföldi utazik át a városon. Ennek ellenére Cegléd idegen- forgalma jelentéktelen. Az ok: nincs hol megszállni a külföl­di turistáknak, de még a bel­földi átutazó vendégeknek sem. A jelenlegi tízszobás Kos­suth Szálló ötven esztendővel ezelőtt fogadónak épült. Mindössze huszonhét vendéget szállásolhatnak el! benne egy-egy éjszakára. ' Vagyis: semmiképpen sem szolgálhatja a város idegen­forgalmának fellendítését. Vajon mit csinál az idegen, ha Cegléden már nem kap he­lyet a szállodában? Igénybe veheti a fizetővendég-szolgálat által kínált valamelyik szobát egy magánházban. S ha ez nem megfelelő? Utazhat to­vább Nagykőrösre, Szolnokra vagy Kecskemétre. Ügy gondolom, megérett az ídő, hogy a megye legnagyobb városa végre megfelelő szállo­dát kapjon. Mi indokolja ezt? Cegléd története méltán büsz­kélkedik országos jelentőségű haladó és forradalmi hagyo­mányokkal. A ceglédi piacté­ren mondta el Dózsa György nevezetes beszédét. Mészáros Lőrincet, Dózsa alvezérét a magáénak vallja a város. A szabadságharc vezére, Kos­suth Lajos Cegléden kezdte meg toborzó körútját. Itt élt és alkotott Táncsics Mihály. Itt született Várkonyi István, a század végi agrárszocialista földmunkásmozgalom vezére és Urbán Pál ceglédi föld­munkás lett a Tanácsköztársa­ság ideje alatt a Vörös Pest megye alelnöke. Lenne tehát mit megtekinteni a Ceglédre utazóknak vagy átutazóknak ebben a városban. Sok hazai és külföldi ven­dég megfordul az egyre ered­ményesebben gazdálkodó ceg­lédi termelőszövetkezetekben. És messze földön híres szesz­főzdéje és gyümölcsszárítója is. Ezenkívül vagy éppen ezek mellett: Cegléd az Alföld „ka­puja”. Tulajdonképpen itt kez­dődik a külföldiek által oly keresett „alföldi romantika”, ami szintén nagy vonzerőt biz­tosíthatna a városnak. Bi­zonyság rá: már az elmúlt esz­tendőben is nagy sikert ara­tott a lovasiskola. S mert Cegléd aránylag kö­tél esik a fővároshoz, ha meg­felelő szállodával rendelkezne — mint például Kecskemét városa az Aranyhomok Szállo­dával —, főidényben, hat­nyolc hónapon keresztül sok olyan vendéget fogadhatna, akik nem kaptak helyet a bu­dapesti szállodákban. Hazánk idegenforgalma a következő ötéves tervben meg­kétszereződik. Hogy sikerül-e Cegléd városának is bekap­csolódnia az ország idegenfor­galmának fellendítésében, az elsősorban azon múlik: felépít­hetik-e mielőbb a tervezett szállodát. Az előzetes tervek már elkészültek. A hatemele­tes, impozáns épület a jelenle­gi Kossuth Szállóhoz kapcso­lódna a saroktelek beépítésé­vel és a jelenlegi szállodaud­var egy részének a felhaszná­lásával. Hat emeletére ötven­két darab kétágyas szobát és egy lakosztályt terveznek. Ez­zel a jelenlegi tízszobás, hu­szonhét férőhelyes szálloda hatvanhárom szobára bővülne, és százharmincnégy vendég­nek biztosítana kényelmes és kulturált szállást éjszakáról éjszakára. Érdemes belepillantani az előzetes tervekbe: milyennek is képzelik el az új ceglédi szállodát? Bejárata változat­lanul a Szabadság téren lenne és külső homlokzatát színes kerámia mellvéd burkolná. A meglevő étterem nagy bel­magasságához alkalmazkod­va kétszintes hallt tervez­nek. A mostani szállodarészbe az új épületrész első emele­tén juthatnának át a .(Ven­dégek. A jelenlegi konvha to­vábbra is el tudná látni a már meglevő éttermet; cuk­rászdát és drinkbárt. A szálloda új szobáinak több­ségéhez fürdőszoba is tartoz­na. A szálloda bővítésének beruházási költségei — a nyíregyházi és a békés­csabai szállodák részletes költségvetése alapján — már elkészültek. Ezek szerint Ceg­léd első, reprezentatív szál­lodájának felépítése mint­egy húszmillió forintba ke­rülne. A Róna Vendéglátó Válla­lat vezetői előzetes számítá­sokat végeztek. Ezek szerint a szálloda felépítésének költ­sége mintegy tizenöt esz­tendő alatt térülne vissza. Megérné tehát a ráfordítást. Elsődleges hasznát elsősor­ban o város látná: bekapcso­lódhatna az ország idegen- forgalmi hálózatába, ami vi­IPAR! TANULÓKAT FELVESZÜNK © FESTŐ © TAPÉTAZÓ és • PARKETTÁS szakmába. Feltételek: az általános iskola 8 osztályának elvégzése a 14. életév betöltése. A jelentkezéshez szükséges iratok: iskolai jelentkezési lap, születési anyakönyvi kivonat. Szállást, munkaruhát, szerszámot és teljes ellátást díjtalanul adunk A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. szánt kereskedőimének foko­zottabb fellendítését segíte­né. De jól járna a város olyan értelemben is, hogy a szál­loda nem csupán a vendég­látást szolgálná, hanem a vá­ros kulturális és társadalmi életének centruma, a város társadalmi fogadóképességé­nek fontos tényezője lehetne. Az új szálloda révén a város országos jelentőségű kulturá­lis és tudományos összejöve­telek színhelyévé válhatna, amelyre gazdag történelmi múltja alapján feltétlenül jo­gosult P. P. SZEGED Halászlé — kóstolóba A szegedi halászok recept­je szerint főzött, s a Paprika­feldolgozó Vállalat műszaki dolgozóinak találmánya alap­ján tartósított halászlékockák híre már külföldre is eljutott. A napokban mintegy 50 ezer adagot küldtek Ausztriába. Svájcba és Svédországba. Üt- rakész egy kóstolószállít­mány” az Egyesült Államok­ba és az NSZK-ba is. A BRAZÍLIAI Campine Grande közelében kisiklott egy személyvonat. A hatalmas sebességgel az országúira ro­hanó szerelvény árokba taszí­tott három gépkocsit. Az első jelentések szerint a szeren­csétlenségnek 17 halottja és legalább 60 sebesültje van. VÁLASZ CIKKÜNKRE: „Az emberek tudatformálás! is versenynél!' — a másik oldalról A rátótiak meghallgatása néikül bíráló cikk jelent meg a fenti címmel 1970. január 4-én lapunkban. Valóban a fejletlenebb tszcs ment a fej­lettebb tsz-hez, azonban ott más is történt. A határozat szerint a vezetőségi ülések felváltva lesznek hol az egyik, hol a másik községben. A két év alatt nálunk egy sem volt, hivatkozva a „szűkkörű ve­zetőség” határozatára. Zár- számadási gyűlés már volt nálunk. Megígérték, a 300 fé­rőhelyes tehénistállót is, de mind ez ideig csak terv ma­radt. Volt még a tszcs idejé­ből egy 3000 férőhelyes csibe- nevelőnk, de a nagy hó alatt az is összeroppant, pedig a Egyhetes, 20 százalékos árkedvezmény a fővárosi ruházati boltokban A Fővárosi Ruházati Bolt Vállalat 20 esztendős munká­ját, eredményeit, fejlődését ismertette pénteki sajtótájé­KECSKEMET HÁROM LOVASNAP Csütörtökön Kecskeméten, az Aranyhomok Szállóban megkezdődött az állami gaz­daságok törzslótenyésztő szak­bizottságának hárominapos ülése. A hazai lótenyésztés hely­zotct több mint hatvan szakember vitatja meg. Fő téma az, hogy a gépesített mezőgazdasági üzemiekből egyre inkább kiszoruló igás- lovak helyett sport- és ver­senylótenyésztésre rendezked­jenek'be.' Jelenleg is harminc­negyven ló vesz részt a külföldi versenyeken, ki­tűnő eredménnyel. „Nótás kapitány” például megnyerte az NDK alapítá­sának 20. évfordulója alkal­mából rendezett nemzetközi lóverseny nagydíját, Impe­rial utódja, Ipam-uram pe­dig az NDK államtanácsá­nak nagydíját hozta el. A kétéves „Pomádé király” Hamburgban a kritérium ver­seny győztese lett. Jelenleg huszonöt " állami és termelő- szovétkézeti gazdaságban fog­lalkoznak törzslótenyésztés­sel. VECSÉS Betör© az éléskamrában Gyanús zörejre ébredt fel minap este vecsési lakásán egy idős, nyugdíjas asszony. Valaki motoszkált a sötét szobában. Az asszony segít­ségért kezdett kiabálni, mi­re az ismeretlen valaki ab­bahagyta a szekrények kirá- molását, ott hagyta a már földre szórt ruhákat, s bcntene- kült az éléskamrába... A betörő jelenlétéről érte­sülve, az egyik szomszéd nyomban a vecsési rendőr­őrsre indult, ahonnan hama­rosan a helyszínre érkezett egy főtörzsőrmester. Az élés­kamráiban rejtőző betörő — aki különben az ablakon át jutott a házba — többszöri felszólításra sem volt hajlan­dó előbújni, ehelyett törni, zúzni, hajigálni kezdett, s vagy negyven üveget tört ízzé-porrá. Ha nehezen is. de végül sikerült megfékezni a dühöngő éjszakai látoga­tót, akit előállítottak a rendőrőrsre. A betörőt, Cziróka István 22 éves vecsési gépkocsive­zatőt, őrizetbe vették, s bűn­vádi eljárást indítottak elle­ne. koztatóján a vállalat köz­pontjában Szirtes Zoltán igazgató — elmondotta, hogy forgalmuk a kezdeti 189 mil­lióról csaknem 900 millió fo­rintra növekedett és tavaly már 3,5 millió vevőt szolgál­tak ki. A gazdaságirányítás új rendszere nagyobb önálló­ságot, lehetőségeket adott a vállalatoknak. Árukészletük több mint felét például közvetlenül az ipari vállalatoktól szerzik be. A Hódmezővásárhelyi Kötött­árugyárnak az áruellátás ja­vítása érdekében a vállalat vásárolt modern import gé­pet. Az igazgató bejelentette hogy a jubileum alkalmából január 19—24-e között vala­mennyi ruházati bolt minden cikkből 20 százalékos kedvez­ményt ad. Az ármérséklést saját nyereségükből fedezik. A vállalat egyébként az idén szigorú árstoppot akar megvalósítani. Ennek lényege, hogy a ru­házati boltokban forgalmazott cikkeknél megőrzik a tavalyi árszintet, sőt az idén a hagyo­mányos téli vásáron kívül több kedvezményes akciót rendeznek a vásárlók megnye­rése érdekében. vezetőséget figyelmeztettük Talán sorolhatnánk azt is, hogy a betegeknek 8 km-re kell gyalogolni egy egyszerű beteglapért. Pontosan az öre­gekről van szó, akik fokozot­tabb gondoskodást kívánná­nak. Néhány szót a brigádokról is. A cikkben említett mű- anyagfröccsentő üzem Rátóton működik és ott is rátótiak dolgoznak, s ők a múlt évben elsők lettek a brigádok kö­zül, s az idén sem kell szé­gyenkezniük. Van egy másik brigád is. a kertészeti, tervük 600 ezer Ft volt, és azt 150 százalékra, azaz 900 ezer fo­rintra teljesítették. Ezt miért nem említi a cikk? Valóban van egy brigád, amelyik talán nem úgy dolgozik, de nagyobb törődéssel abból is lehetett volna élenjáró brigádot nevel­ni. Nem értjük, hogy ezért az egy brigádért miért kell a rá- tótiakat okolni? Hogy elmen­tek egyesek máshová dolgoz­ni? Megkapták a szomszéd községekben a harmados ku­koricát és az egyéb hagyo­mányos részesedést. Az őr- szentmiklósi vezetőség ezt nem biztosította, mert a rá­tótiak „meglopják” őket. Ez a kölcsönös bizalom? Ügy lát­szik, a „feleségnek” másfelé kell néznie, hogy a kellő meg­becsülést megkapja. Kérdőjelként szerepel a tudatformálás is. Valóban le­hetne beszélgetni erről, hiszen ezt az emberek igényelnék is, de ezért nem őket lehet fe­lelőssé tenni. Mi nem kérünk egyebet és njsim is várunk, csak emberséget, mint „férj” és „feleség”, hogy a kölcsönös megbeszélés alapján ismerjük meg az elképzeléseket és min­denki érezze azt. hogy fele­lős ezért a tsz-érf. Ha nem ismeri a taigság a tervet és aa elképzelést, akkor nem iá várhatnak tőlünk támogatást, A mi kérésünk akkor is a kölcsönös bizalom volt és ma rftm más, mert nem érezzük magunkat alantasnak, hanem társnak, de ehhez — még egy­szer hangsúlyozva — kölcsö­nös bizalmat és a vezetőktől emberséges megbecsülést ké­rünk! Sebők Pál és Anna Pál Vácrátót DatesRáckeve, Vác és Szob környékén már hektárban számolnak 797? végéig az egész megye rátér — a nálunk még új — mértékegységre TÖRÖKSZENT MIKLÓS Rotációs fűkasza Uj tennék — a rotációs fű­kasza — gyártásának előké­szítését kezdték meg a BMG törökszentmiklósi gyárában. A kiváló konstrukciójú rotációs fűkasza rendkívül üzembiztos, teljesítménye kétszerese a ha­zánkban eddig használt fűka­száknak. A terv szerint az idén 1100-at adnak piacra be­lőle, s ebből 200 már májusba, a takarmányok első kaszálásá­nak idejére elkészül. Kerek százhúsz esztendeje már, hogy hazánkban is elren­delték a földnyilvántartásban az osztrák „das Joch” mérték­egységet Akkora földdarabot je­lentett ez, amelyet hold­keltétől holdnyugtáig a gazda felszánthatott, s amelyet magyarul most is egy holdnak neveznek. S bár Ausztriában már a múlt szá­zad végén, Csehszlovákiában, és Romániában a 30-as évek­ben áttértek a világszerte el­terjedt hekitárszámításra, ná­lunk csak az új földtörvény megszületése, és végrehajtá­sa tette igazán lehetővé az egységes nemzetközi föld­mértékrendszer bevezetését önkéntelenül adódik a kér­dés, ha csaknem másfél szá­zadon át megfelelt a hagyo­mányos mérték, miért kell átszámítani a több milliós té­telből álló földnyilvántartá­sunkat, mi indokolja a hek­tár létjogosultságát? Arra már fentebb is utaltunk, hogy a világ legtöbb országá­ban e mértékrendszer alapján számolják a ter­méseredményeket, az állatsűrűséget, és a mező- gazdaság más fontos mu­tatóit. A hektár a tízes szám­rendszeren alapszák, alapegy­sége a négyzetméter. (Egy hektár egyenlő tízezer négy­zetméterrel.) A kataszteri hold alapegysége a négyszög­öl, ami viszont csak törtszám- mal fejezhető ki. (Egy négy­szögöl egyenlő 3,5966510 négyzetméterrel.) Az egyre in­kább tért hódító elektronikus számítógépek korszakában — minthogy a gép is tízes szám- rendszerben számol — elkép­zelhetetlen a holdra vonat­kozó adatok pontos, és gyors gépi feldolgozása. Ugyancsak a hektár mellett szól ered­ményeink áttekinthető, és azonnali összehasonlítása más államokéval. A több éven át tartó, és több millió embert érintő — nálunk új — földmértékrend- szerre való áttérés már két éve elkezdődött. E tekintetben Pest me­gye, pontosabban a me­gyei földhivatal úttörő feladatra vállalkozott. Az országban elsőként ugyan­is a dabasi járásban vezet­ték be, kísérleti jelleggel, 1968-ban a holdról hektárra való áttérést, és az adatok gépi feldolgozását, nyilván­tartását. Azóta, mint dr. Kulcsár Já­nos, a megyei földhivatal ve­zetője, és Adorján Gyula, a földnyilvántartási osztály ve­zetője elmondotta, a múlt év végéig a ráckevei, a váci, a szobi járásban, s ezenkívül a többi járás egy-egy közsé­gében tértek át az új mér­tékrendszerre. S bár maga az átállás — különösen most, a földjogi törvény végrehaj­tásának időszakában — rend­kívül sok többletmunkát ad a földhivatalok dolgozóinak, a hektárszámítás a jövő­ben összehasonlíthatatla­nul megkönnyíti a régi­vel szemben a földterü­letek nyilvántartását, a változások naprakész rög­zítését. A megye területén egyébként a jövő év végére, 1971 decemberében fejeződik be a holdról, hektárra való teljes áttérés. Addig is az érintett községekben falra­gaszokon hozzák a lakosság tudomására az átszámított te­rülete': hektárnagyságát és a számítással kapcsolatos tud­nivalókat. A földhivatal dolgozói készséggel állnak min­den érdeklődő rendelke­zésére az áttéréssel összefüggő fel­világosításhoz. Most jelent meg a területátszámító zseb­könyv is, amely gyors el­igazítást nyújt a szakembe­reknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom