Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

s&&Hap 1970. JANUAR 17., SZOMBAT MOSZKVA MAGYÁR DÍSZOKLEVELEK Sajtófogadás a Dísz téri vendégházban Lengyel zászló a város fölött Portré a sellő városáról azonnali belépéssel felveszünk. A munkásszállás díjtalan. A rendelet szerint hazautazási költséget térítünk. Jelentkezni lehet a „Prosperitás ** Kiss munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. A magyar—szovjet műsza- iti tudományos együttműködé­si szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából pénte­ken a moszkvai magyar nagy- követségen a műszaki együtt­működés gyakorlati végrehaj­tásában és előmozdításában kiváló munkát végzett 250 szovjet szakembert, valamint szervezetet díszoklevéllel tün­tettek ká. A díszokleveleket ünnepélyes körülmények kö­zött Szipka József, a moszk­vai magyar nagykövet nyúj­totta át a szovjet szakembe­reknek és szervezetek képvi­selőinek. PRAC Razzia A csütörtökre virradó éjsza­ka a prágai rendőrség razziát tartott és 300 személyt őrizet­be vett — jelenti a CTK hír- ügynökség. Közülük 136 ro­vottmúltú, 33 megrögzött bű­nöző, 24 pedig prostituált. Az akció során a rendőri szervek 272 bűncselekménynek ju­tottak nyomára. (Folytatás az 1. oldalról.) miniszter rövid nyilatkozat­ban elmondotta: vendégszere­tőén fogadták a baráti Ma­gyarországon, ahol néhány napja hivatalos látogatáson tartózkodik. Szükségét érez­tük, s lehetőségünk is volt rá — folytatta —, hogy nyílt, őszinte eszmecserét folytas­sunk a bennünket érdeklő kérdésekről. Péter János szé­lesre tárta a kapukat a kon­taktusok előtt, Mirko Tepavac hasonlóan jellemezte a Fock Jenövei, a Minisztertanács elnökével és Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével le­zajlott találkozást. Szükséges kapcsolataink to­vábbi erősítése és fejlesztése. Ebben a tekintetben nagyfo­kú készség, valamint szolid­ság és komolyság jellemezte tárgyalásainkat. Ennek alap­gondolatát néhány évvel ez­előtt Kádár János elvtárs agy fogalmazta meg, hogy az együttműködés falába egyet­len olyan téglát sem szabad beépíteni, amelyet esetleg ké­sőbb ki kellene venni. Az európai biztonsággal kapcsolatos kérdésre válaszol­va elmondotta, hogy a Péter Jánossal folytatott megbeszé­A piatál titka (Folytatás az 1. oldalról.) műszaki fejlesztési csoportot. Mérnökök, technikusok, szak­munkások kaptak ebben he­lyet. Feladatuk: a kísérletek­től az új áru bemutatásáig — minden, ami az árut verseny- képessé teheti. Továbbra is gyártják a ha­gyományos raktári rakodóla­pokat, állványokat, polcokat, bolti berendezéseket, de a jö­vő útja már nem ez. Vállalati titoknak számított még nem­rég: a pla-tál. Ez a finom, vékony, köny- nyű acéllemez, — kincs. Im­portból származik, egyelőre csak a hűtőgépekből ismer­hetjük. De rövidesen az iro­dákban is találkozhatunk va­le. Mert elsőként az ország­ban, megkezdik az irodai fémbútorok gyártását. Vékony négyzetcsőből készül az asz­talok és szekrények váza, s ezt borítják a több színű, esz­tétikus platállemezzel. A kül­földön már elterjedt bútorfaj­tának valószínűleg nálunk ís nagy keletje lesz, mert ol­csóbb és tartósabb a hagyo­mányosnál. A mintadarabokat rövide­sen bemutatják a keres­kedelemnek, s februárban — kis tételben — megkez­dődik a sorozatgyártás. Remélhetőleg nagy jövő vár a raktározó gépre is. Az elektromos meghajtású, sínen mozgó, fürge anyagmozgató gépből eddig négy darab ké­szült — mintának, de már ve­vő is van rá. Most az INT- RASMAS magyar—bolgár ke­reskedelmi vállalaton a sor, hoigy rendeljen. megc3i­partner. Maglódon mindent r.álnak, amit kér a Kísérletező kedvből nincs hi­ány. Ebből lesz a nyereség. (paládi) Új menetrend az áruszállításban (Folytatás az 1. oldalról.) tője. — A szállítással foglalko­zó embereink szocialista és ezért versengő brigádjaink szervezték úgy a munkát a ju- bilearn tiszteletére,, hogy .több­ször' j uthássunk - él ügyfeleink­hez. Megfél élőén összehangol­ták ezt 18 MÁV-állomással is; számtalan küldemény nemcsak közúton, hanem vasúton és gépjárművön jut el rendelteté­si helyére. Az új menetrend életbelépé­sével egyidejűleg arra töreked­nek, hogy az előre megállapí­tott menetrendet pontosan tartsák, s előzékenységükkel és szakértelmükkel is színvo­nalasabbá tegyék ezt a szol­gáltatást. Most már 194 me­gyei helység darabáru-szállítá­si gondját vállalták magukra, s ezzel az üzletek ellátását is javították. Különösen sok baja volt a boltosaknak a napok alatt felhalmozódott göngyöle­gekkel, visszaszállítandó cso­magolóanyagokkal. A gyakrab­ban jelentkező fuvarozók meg­szüntették vagy jelentősen mérsékelték ezeket a gondokat is. A jubileumi esztendőben így szereznek több munkát, na­gyobb forgalmat maguknak, s biztosítanak jobb ellátást a la­kosságnak. T. Gy, léseken természetesen foglal­koztak ezzel a kérdéssel. A megbeszélések első részében azzal foglalkoztunk — folytat­ta —, hogyan viszonyulunk az európai biztonság általános és hosszú távra szóló kérdéseihez. Talán nem ugyanazokkal az eszközökkel és nem egyforma módon, de ugyanabban a szel­lemben kívánunk hozzájárulni az európai biztonság megvaló­sításához. Brandt nyugatnémet kan­cellár legutóbbi beszédére ref­lektálva, a jugoszláv külügy­miniszter kijelentette: Ügy tűnik, hogy legutóbbi beszéde — mint korábbi nyi­latkozatai, valamint kormánya tagjainak korábbi megnyilat­kozásai — arra utalnak, hogy szélesebb területen kíván hat­ni az európai együttműködés­re. Természetesen nem kell vé­leményét mindenben oszta­nunk, de nyilatkozataival kap­csolatban az európai együtt­működést és biztonságot ille­tően biztatóbban alakulhat ál­láspontunk. A balkáni helyzettel kap­csolatos kérdésre válaszolva, hangsúlyozta: a Balkán pozitív és negatív értelemben egy­aránt az európai helyzet mik- rovetülete. Az európai orszá­gokra jellemző, hogy katonai csoportosulásokhoz tartoznak: három ilyen szövetség is van. Az egyes államoknak külön­böző belső helyzete és külön­böző a viszonya szomszédaival és a többi országgal is. Ügy vélem, azt az elvet kell alkal­mazni, hogy a balkáni orszá­gok közötti problémákat — ilyenek elég jelentős számban vannak — ugyanolyan eszkö­zökkel kell megoldani, mint általában az európai kérdése­ket. Ezután mostani látogatása előzményeiről szólt, majd hangsúlyozta: a mostani meg­beszélések számos újabb, a következő időszakban megva­lósuló érintkezést tettek iahe- tővé. Mint mondta, közös utunkat nem borította mindig virág, de az a fontos, hogy a felmerülő Nehézségeket sike­resen áthidaltuk, s uralkodóvá lett az a természetes és életbe­vágó fontosságú felismerés, hogy országainknak továbbra is együtt kell működnie. Nagy megelégedéssel vettük Péter János elvtárs nyilatkozatát, hogy nincsenek sem bennünk, sem körülöttünk olyan erők. amelyek megzavarhatnák kap­csolataink pozitív fejlődését. A továbbiakban elmondotta, hogy meghívták szovjetunióba - li látogatásra, és kifejezte re­ményét, hogy e látogatásra be­látható időn belül sor kerül. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen konkrét lehetőséget lát a két ország együttműködésének bővítésére, a jugoszláv kül­ügyminiszter kifejtette: való­jában igen sokrétűek a kap­csolatok bővítésének lehetősé­gei. Ez főleg gazdasági vonat­kozásban, valamint a kishatár- forgalom fejlesztése tekinteté­ben mondható el, ahol az utóbbi időszakban számottevő előrehaladást sikerült elérni. Az eredmények ösztönzést je­lentenek újabb, hasonló lépé­sek megtételére. Kőműves, tetőfedő, bádogos, vízvezeték- és fűtésszerelő, villanyszerelő, (nyugdíjas is), lakatos, festő, parkettás szakmunkásokat, kubikosokat, szállítómunkásokat, dömpervezetőket, kőművesek mellé segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) ORLY Az új hatalmas Boeing 747-es gépek fogadására bővítik Párizs Orly repülőterét. Az új egysegeknek közvetlen csatlakozásuk van a repülőtér főépületéhez. Új ivásrekord Röviddel az elmúlt év be­fejezése előtt a 21 éves Wer­ner Geiser mészárossegéd Bad Stebenben új világrekordot ál­lított fel. Nagy közönség előtt és hivatalos tanúk jelenlétében az ifjú ember 5,5 másodperc alatt ivott ki egy egyliteres korsó sört. Ezzel az eredmé­nyével a mészáros tekintélye­sen megjavította a világre­kordot: júliusban ugyanis az olasz Pietro Samissi egy litet sört 14,9 másodperc alatt ivott ki és ezzel állította fel a leg­jobb időt. ikat sajátságos és páratlan lég­ikörének. A varsói átlagpolgár napon­ta egy újságot és hetente egy hetilapot olvas. Egy évben másfélszer megy színházba (a statisztika a ludas!), ritkáb­ban hangversenyre, viszont tízszer moziba. Ha olvasni akarnánk az adatokból, azt hi­hetnénk, hogy a varsóiak leg­kedvesebb időtöltése az utaz­gatás. A főváros egy lakosara évi átlagban 994 villamos-, autóbusz- vagy trolibusz uta­zás jut. Ez tükrözi a varos fejlődését, de árulkodik az otthon és a munkahely közöt­ti utazások fáradságos, ve­sződséges voltáról is. A város Huszonöt éve annak, hogy 1945. január 17-én a főpálya- udvar romjain megjelent a fehér-vörös lengyel nemzeti zászló; öt és fél esztendős ná­ci megszállás után tud úgy tolakodni a villamo­son (?), senki nem él ilyen örök rohanásban és ugyanak­kor senki sem ennyire pontat­lan. mint a varsái polgár. De az is igaz, hogy nehéz hely­legnagyobb épülete a Kultúra ás Tudomány Palotája. Mére­teire jellemző: kiszámították, ha a palotában egy gyermek születne és életének minden napját az épület másik he­lyiségében akarná eltölten’, akkor csak kilenc éves Korá­ra jutna ki a kapun. A főváros legnagyobb sport- létesítménye a százezer férő­helyes Jubileumi Stadion. Legnagyobb kuriózuma vi­szont kétségtelenül a síugró sánc, amelyre a józam varsóiak a fejüket csóválják. Varsó nem Zakopane, s errefelé ko­rántsem esik annyi hó, mint a hegyekben, ráadásul a sísport a fővárosban nem különöseb­ben fejlett. Varsónak is megvannak a maga trubadúrjai. Eredeti színfolt a belváros útjait járó és közben hangversenyt adó zenekar. A lengyel filmesek számára a Visztula városa kimeríthe­tetlen témát jelent. Eddig 36 Varsó felszabadult. A városba bevonuló katonák füstölgő, üszkösen izzó romok közepette meneteltek. Elpusztult a lakó­épületek 72 százaléka, az ipa­ri üzemek 90 százaléka, a mű­emlékek 90 százaléka. Elpusz­tult a főváros lakosságának a fele, hatszázötvenezer ember. A varsóiak hamarosan visz- szatértek városukba, ahol sem lakás, sem villany, sem éle­lem, sem tüzelő nem volt. Megalakult az újjáépítést irá­nyító fővárosi újjáépítési iro­da. A varsói építkezés tempó­ja és méretei világviszonylat­ban is az egyedülállók közé számított. A lengyel főváros­nak ma 1972 termelő üzeme van, amelyek közel negyed- millió embert foglalkoztatnak. Huszonöt év alatt 780 ezer la­kószoba épült, mind-n máso­dik varsói új lakás',, an lakik. A Visztula kát partján elte­rülő város a tudományos és kulturális élet központja: ti­zennyolc színháza és négy ze­nei színpada van. Varsóban 1123 sajtótermék — köztük ti­zennyolc napilap — jelenik meg. A varsóiak egymillió-kétszázezren van­nak. Hogy milyenek? Haso.i- líthatatlan és utánozhatatlan természetük van. Senki sem VARSÓ — 1945. VARSÓ — 1970. zetben senki nem tud a var­sóiaknál jobb ötletekkel elő­állni és senki sem szereti ezt a vizitündérek óvta várost (Varsó címerében egy kardos­pajzsos sellő van) oly éle: le­szóló, romantikus szerelem­mel, mint a varsóiak. Ebben a városban lehetetlen élni anél­kül, hogy át ne adjuk magun­filmet tartanak számon, amely közvetlenül a fővárosról szól. A varsói sajátosságok között kell említenünk a szabadtéri Chopin-hangversenyeket. És Chopin emlékműve, épp úgy, mint régen, ma is ott áll a Lazienki-parkban, Varsó ..nyá­ri szalonjában”. A város békességben él. Ha az utcákon, házfalakon, temp­lomoknál nem állna annyi táblácska, nem égne annyi Ids gyertya, mécses, a gyógyuló személyi tragédiákon kívül semmi sem emlékeztetne a kegyetlen napokra. Varsó, Lengyelország ma történelme véres felvonásának végét, szabadságának első per­cét köszönti. Soós Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom