Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 2. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIV. ÉVFOLYAM, 2. SZÄM ÁRA SO FILLÉR 1970. JANUÄR 3., SZOMBAT Losoncai újévi kússíú Alig néhány órája, hogy elbúcsúztunk az óévtől. Újév napján már többet gondolunk a jövő tennivalóira. Mégis a hagyományokhoz híven elkészítjük számvetésünket, hogyan dolgoztunk, milyennek értékelhetjük az elmúlt esztendőt. Túlzás nélkül elmondhatjuk, tovább gyarapodott társadalmunk, erősödött népgazdaságunk és nemzetközi elismerésünk. Ipari termelésünk mindjobban a fogyasztók igényei, s a hatékonyabb gazdálkodás alapján fejlődik. Az eredményesebb gazdálkodás következtében gyorsabban nő a nemzeti jövedelem, javul külkereskedelmi mérlegünk. A mezőgazdaság az eddigi idők legnagyobb termésével hálálja meg azit a befektetést, amelyet még az átszervezés időszakában és azóta is kapott. A szellemi élet maradandó alkotásaival gazdagodtunk, megalapozott ütemben javult a lakosság anyagi jóléte, szociális és kulturális ellátása is. Köszönet és elismerés illeti (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a KGST végrehajtó bizottságának december 11. és 16. között Moszkvában tartott 44. üléséről, amelyen eredményes tárgyalásokat folytattak elsősorban az integrációs program struktúrájának kialakításáról, valamint a tervegyeztetéssel összefüggő kérdésekről. A külügyminiszter beszámolt a Szovjetunióban, december 22. és 29. között tett hivatalos látogatásáról. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy — amint a látogatásról kiadott közleményből is kitűnik — az európai biztonságra irányuló tárgyalások kedvezően haladnak és a további közös erőNagyközségek: Dabas és Budakeszi Az év első munkanapján, pénteken délután ülésre gyűlt össze Dabas község tanácsa. Ez alkalommal megjelent az ülésteremben Ihászt József, a járási pártbizottság első titkára, dr. Palotai Sándor országgyűlési képviselő és dr. Fodor Pál, a megyei tanács vb-tagja. Vörös Ferenc, az elnöklő tanácstag, elsőnek Ribai János községi vb-titkámak adtameg a szót, aki a tanács tavalyi munkájáról számolt be. Ezután ünnepélyes aktus következett. Boros András járási tanácselnök, a megyei tanács vb-tagja emelkedett szólásra és a megyei tanács nevében átnyújtotta Czerefhky József községi vb-elnöknek Dabas nagyközséggé nyilvánításáról szóló okiratot. Czerefhky József a tanács nevében megígérte, hogy még az eddiginél is fokozottabb munkával kívánják szolgálni a lakosságot és a község fejlesztését. A tanácsülés ünnepélyességét növelte a helyi gimnázium énekkarának szereplése és több növendék szavalata. Tavaly szeptemberben rendkívüli tanácsülést hívtak ösz- sze Budakeszin, hogy megszövegezzék a kérelmet: nagyközség címet szeretnének elnyerni. A kérést továbbították a Pest megyei Tanácshoz, ahonnan nagyon gyorsan megkapták a választ: teljesítik. Tegnap délután a tanácsteremben ünnepi ülésre gyülekeztek a tanácstagok. Hegedűs Mihály — a községi tanács vb-titkára bevezető, megnyitó beszédében bejelentette, 1970. január elsejével Budakeszi a nagyközség címet viseli. A tanácsi apparátus átszervezése megtörtént, most már ..csak” a megsokasodott feladatok végrehajtása van hátra. Ezután dr. Tóth Sándor vb- elnök ismertette a község fejlődésének szakaszait, az eredményeket és szólt a legközelebbi teendőkről is. Ezek közül legfontosabb a Tábor nyomorúságos lakásainak végleges felszámolása, azaz; az idén átadott 34 lakás mellé befejezni azt a 44 új lakást, amely otthont ad majd a — jelenleg még a táborban élőknek — is. Ehhez természetesen kutakat, járdákat keli építeni, bővíteni kell a víz-, villany- és csatornahálózatot stb. Éppen, mert Budakeszi ettől az évtől kezdve nagyközség, jelentős anyagi támogatást kapnak a Pest megyei Tanácstól, a lakásépítési program megvalósításához. így, 1971-ig 200 OTP-lakás épül a 22-es busz végállomásánál és sokat átadnak majd a — MÁV-szanatórium alatti — területre tervezett 920 OTP-lakásból is. t<7 frontot nyitott a tél SZILVESZTER - ÚJ ESZTENDŐ Éjfél a Várban — Otrenesser tonna olajtöbblet — Feszültségváltó- robbantás — Befájt 11 utat a hó Túljutottunk már a mulatság utáni fejfájáson és nagy- takarításon, így hát többé- kevésbé elfogulatlanul szólhatunk, az évzárásról és évnyitásról. AZ“? NAP KISLÁNY 1970 ELSŐ ÚJSZÜLÖTTJE — Szilveszterkor két autóbusztúrát indítottunk Kőszegre és Siklósra, Kőszegen a Jurisics-várban, míg Siklóson természetesen a siklósi várban, Tenkes kapitány főhadiszállásán búcsúztatták vendégeink az óesztendőt — kaptuk a felvilágosítást a Pest megyei Idegenforgalmi Hivataltól. A Dunakanyar Vendéglátó- (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten a Péíerffy Sándor utcai kórházban 0 óra 0 perckor látott napvilágot az év első újszülöttje, a 2300 grammos Káló Mónika. A boldog mama a Máira Műanyag- feldolgozó Kísz betanított munkása, a papa pedig a Fővárosi 4. sz. Építőipari Vállalat víz- és gázvezeték szerelője. A fiatal házaspárnak ez az első gyermeke. A hagyományokhoz híven az Állami Biztosító húszezer forintos élet- biztosítási kötvénnyel ajándékozta meg az új állampolgárt, a mamának ajándékkosárral és virággal kedveskedtek. Látványos műsorok szórakoztatták a vendégeket Szilveszter éjszakáján. feszítéseik javítani fogják a biztonsági konferencia összehívásának feltételeit. A külügyminiszter ezután Pák Szong Csollal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével Budapesten folytatott tárgyalásairól tett jelentést. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a találkozó hozzájárult a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséhez, a magyar és a koreai nép testvéri barátságának elmélyítéséhez. A kormány meghallgatta és (Folytatás a 2. oldalon.) KUZNYECOV VISSZATÉRT PERINGBE Kuznyecov szovjet első kül ügyminiszter-helyettes, a ki nai—szovjet tárgyalásokol részt vevő szovjet kormány küldöttség vezetője pénteken helyi idő szerint 13.40 percko különrepülőgéppel Moszkvábó visszaérkezett Pekingbe. Min ismeretes, Kuznyecov és Mat roszov (szovjet küldöttség he lyettes vezetője) december 14 én utazott el a kínai főváros bél, hogy — mint képviselői — részt vegyenek a Szovjet unió Legfelsőbb Tanácsánál ülésszakán. így kezdődött az új év első napja Budapesten, gosok egyaránt. Küszködtek a hóval az autóbuszok, gyaloCél: a termelékenyebb, gazdaságosabb munka Nagy figyelmet keltő állami rendelkezések kerültek nyilvánosságra a vállalati munkaerőgazdálkodásról. A rendelkezések lényegében gazdasági szabályozók is, amelyek január elsején léptek hatályba. Céljuk az, hogy elősegítsék az ésszerűbb vállalati létszám- gazdálkodást, hatással legyenek a termelékenység és gazdaságosság javítására, csökkentsék a jelenlegi indokolatlanul nagy munkaerőhiányt és ösztönözzenek a gondosabb termelés-szervezésre, műszaki fejlesztésre. A rendelkezések összhangban vannak a párt Központi Bizottsága decemberi állásfoglalásával, amelynek egyik fő gondolata a népgazdaság hatékonyabb fejlesztése. A rendelkezéseket röviden összefoglalva így lehetne jellemezni: emelkednek az indokolatlan és gazdaságilag megalapozatlan létszámnövekedés terhei, ezzel szemben kedvezményekhez jutnak a vállalatok a gondos munkaerőszervezéssel. Csökkennek például a bérszínvonalemelés ráfordításai és nagyobb lehetőség nyílik a differenciáltabb jövedelemelosztásra. A műszaki fejlesztés segítésére lehetővé válik a részesedési alapból a fejlesztési alapba való egyirányú átcsoportosítás is. Látszólag arra lehetne következtetni, hogy a rendelkezések célja a nagyarányú munkásvándorlás csökkentése. Bizonyos, hogy erre is hatással lesznek, az elsőrendű cél mégis a vállalatok tervszerűbb, gazdaságosabb és termelékenyebb munkájának elősegítése. Közismert, hogy az elmúlt évben a termelékenység, az emberi munka hatékonysága nagymértékben elmaradt a lehetőségektől. A vállalatoknál indokolatlanul nagy munkaerőfelesleg képződött és a foglalkoztatottak száma ott is emelkedett, ahol a termelés alig, vagy egyáltalán nem bővült. Általában nem használták fel a belső munkaerő-tartalékokat, sőt, mint számos vizsgálati eredmény bizonyította, indokolatlan tartalékolási törekvések voltak. A magyarázat viszonylag egyszerű tényből adódott: a létszámnövelés terhel és költsége; alacsonyak voltak és a gondosabb munkaszervezésre, műszaki fejlesztésre nem ösztönözte semmi a vállalatokat. A bérszínvonal-szabályozás merevsége olyan hatást váltott ki, hogy érdemesebb volt a termelési feladatokat létszámnöveléssel ellátni, mint változatlan munkáslétszámmal. a munka jobb megszervezésével, az anyagi ösztönzés növelésével, a műszaki fejlesztés segítésével. Az új rendelkezések várható hatása is ezekkel kapcsolatos. Az a tény, hogy csökkennek a bérszínvonal és a létszámnövekedés terhei közti különbségek, arra késztetik a vállalatokat, hogy racionálisabb munkaerő-gazdálkodást teremtsenek, úgy azonban, hogy a termelékenység és gazdaságosság javulása mellett ne gátolja a termelést és gyártmánybővítést, és az ehhez szükséges létszám- emelkedést sem. Másrészt elősegítse, hogy a személyi jövedelem gyarapodása a jobb gazdasági eredmények következménye legyen és növekedjen a munka eredménye utáni anyagi érdekeltség. A munkaerő-gazdálkodási szabályozó intézkedések nem törekednek meggondolatlar létszámcsökkentésre. Célunk a jövőben is a teljes foglalkoztatottság biztosítása lesz de úgy, hogy elkerüljük a múltban tapasztalt szervezetlenséget, munkaerő-tartalékolási törekvéseket, létszám- hígítás! szándékokat. A rendelkezés végrehajtása nagyobi lehetőséget biztosít az évközi anyagi ösztönzésekre, sőt a bérek folyamatos emelésére is. A bérszínvonal terhének enyhítése például lehetővé teszi, hogy az egyes dolgozók, vagy munkahelyi csoportok közt bérben is többet kaphassanak azok, akik eredményesebb munkát végeznek. Azért említésre méltó ez az intézkedés, mert a vállalatok jó részében az elmúlt években nem a bérfejlesztés, hanem a nyereségrészesedési alap gyarapítása volt a fő törekvés. Az egyenlősdit erősítette az is, hogy az év végi részesedésből mindenki kapott. Az új rendeletnek az az előírása, amely szerint az 1970-ben megvalósított 4 százalékos bérszínvonal- növekedés után 30 százalékot nem kell figyelembe venni az adózás alapjául szolgáló nyereség kiszámításánál, s csak 70 százaléka terheli a vállalat részesedési alapját és számít adóköteles nyereségnek, várhatóan arra ösztönzi majd a vállalatokat, hogy differenciáltabb bérgazdálkodást is megvalósítsanak. Az a rendelkezés viszont, hogy az 1969. évi tényleges átlagos állományi létszámhoz viszonyított 1970. évi létszámnövekedés költségei a bértömeg egyharmadának megfelelő összeggel csökkentik a részesedési nyereségrészt, és a levont összeget nyereségadóként be kell fizetni, feltétlenül a racionálisabb munkaerőgazdálkodásra készteti a vállalatokat és közvetetten elősegíti a gondosabb munka- és üzemszervezést is. Az az elv is érvényre jut az új előírásokban, hogy a vállalatok nagyobb arányú létszámleépítés miatt ne jussanak számottevő előnyökhöz. A munkaerő-megtakarítási kedvezmény nem lehet nagyobb mértékű, mint a létszámnövekedésből eredő bértömeg-emelkedés terhe, Az intézkedések csak részben gazdasági jellegűek, elsősorban társadalmi és politikai célokat szolgáinak. Megfordul a helyzet, mert vállalati szinten nem a foglalkoztatás lesz az elsőrendű, hanem a jövedelmezőség, a termelékenység és a gazdaságosság. A teljes foglalkoztatás biztosítása pedig elsősorban állami, társadalmi feladat lesz. Az állami intézkedések közvetlen feladatokat szabályoznak és a következményekre csak utalni lehet. Az egyik ilyen következmény teljesen bizonyosnak látszik: az üzemekben, vállalatoknál nagyobb becsületük lesz a munkájukat szorgalmasan, odaadással végző dolgozóknak, és a régieknek, a törzsgárda tagjainak nem lesz annyi jogos kifogásolni valójuk az új belépőkkel, nem egyszer a vándormadarakkal szembeni hátrányosabb megkülönböztetésük miatt. K. A. I I
