Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-16 / 13. szám
19*0. JANUAR 16., PÉNTEK ™%Mirtap MEDOSZ-titkárok tanácskozása ( Szerdán egész napos érte- 'kezleten vettek részt a MEDOSZ Pest megyei bizottságához tartozó üzemek szakszervezeti bizottságainak titkárai. Megvitatták, hogy milyen feladataik vannak a szakszervezeti bizottságoknak a vállalati, tervek készítésénél, hogy lehet továbbfejleszteni a szocialista brigádok munkáját és a jubileumi munkaversenyt. Sok új irányelv, törvény és rendelet látott naovilágot az utóbbi időben. Ezeket figyelembe véve kell, hogy dolgozzanak a szakszervezetek is. A negyedévenként szokásos értekezleten a titkárok tüzetesen megismerték az új rendeleteket, s a vita során kiderült: egyetértenek velük, mert azok a dolgozók érdekeit szolgálják. 1 Citromszüret Egerben Dudás Lajos nyugdíjas lakásán bő termést hozott egy citromfa. A nagy gonddal ápolt szobai növény mintegy negyven gyümölcsöt érlel. ÁPRILISTÓL ÁPRILISIG Újabb települések kapnak gázt Nagyszabású program ct évre A gázipar több mint százéves múltra tekinthet vissza, ennek ellenére a 40-es évek végéig csak Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban volt gázszolgáltatás. Áprilistól áprilisig, azaz a felszabadulás óta, 1945 áprilisa és 1970 áprilisa között, az eltelt huszonöt év alatt ezen a téren is megváltozott minden. 1969-ben elkészült a földgázfelhasználás központi fejlesztési programja, amelynek az a célja, hogy a népgazdaság és a lakosság a lehető leghamarabb élvezhesse az új, olcsó hazai tüzelőanyag előnyeit. Magas fűtőértéke van, a munkakörnyezetet és a lakáshigiéniát megjavítja, amellett fel- használásának beruházási és üzemviteli költségei alacsonyak. Míg 1948-ban csak 15 millió köbméter gázt használtak fel, lÖ80-ra, nagyjából 8,5 milliárd köbméter földgáz felhasználását tervezik országosan. Az utolsó három évben 1 millió 200 ezerre emelkedett a propángáz-fogyasztok száma, s ezzel vezetünk Európában. A nagy fejlesztési programból Pest megye is kiveszi részét. Adottságai kedvezőek, az országos fővezetékek szinte majdnem mind érintik, sőt, egy részükből már folyik is a gáz. A budapesti körvezeték a peremközségeket segíti. Üzemel a Hajdúböszörmény—Cegléd—Vecsés, a Kardoskút— Adony—Százhalombatta, az őrszentmiklós—Újpest vonal, örszentmiklóson 6 millió köbméter földgázt tárolnak a föld alatti - „lencsében”. 1970-ben készül el az Alay5—Városföld —Vecsés, a DCM—Vác—Űj- pest szakasz. Tervezik és 1972- ben lép működésbe a Kistere- nye—Hatvan'—Vecsés vonal, amelyről leágazások lesznek Űjpest—Gödöllő felé. Ezek a vezetékek 8600 kalóriás, a balesetek elkerülésére szagosított földgázt fognak továbbítani. A megyei kórház kulisszái mégisI Vegykonyha a kórházban A kórházi ápoltak legtöbbje persze tud róla, valahol van laboratórium is, de hogy hol, azt már nem tudja. Megszórja az ápolónővér az ujját, az injekciós tűbe vért szív fel, aztán másnap kis papírlapot tűz a kórlapra. A kívánás! — és melyik beteg nem az — át is tanulmányozza a kórlapjához tűzött céduláit, okosabb azonban nem nagyon lesz tőle. Képzett vegyész is nehezen igazodik el.,a, .Séftvak és jelek értőimén, - az • orvos és a tanult, gyakorlott ápolónő persze igen. Szükséges is, mert a laboratóriumi vizsgálat manapság a diagnózis, a bajmeg- áilapítás egyik legfontosabb és immár elengedhetetlen kelléke. Eredményéből nemcsak a betegség és annak foka, de nagyon gyakran eredete is csalhatatlanul kiderül úgyszólván minden egyes esetben. Lenézett és kihaló szakma — Sokain, még orvosok közül is egyesek amolyan segéd-, vagy mellékitudományágnak tekintik a mienket — mondja panasz, vagy sérelem hangsúlya nélkül dr. Hegedűs András, a Semmelweis Kórház központi laboratóriumának vezető főorvosa. Huszonöt éve az. Tehát a nagy jubileumoknak ebben az esztendejében saját személyében is külön jubilál. Előzőleg a Szeretet- kórház laboratóriumának az élón állott, azelőtt pedig a pécsi egyetem tanársegéde és az Országos Közegészségügyi Intézet pécsi állomásának vezetője volt. Így nevezték egykor a KÖJAL-t. Hegedűs főorvos 40 éve kapta kézhez diplomáját, tíz éve az orvostudományok kandidátusa, komoly tekintély a szakmájában. Tudományos irodalmi tevékenységét külföldön is jól ismerik. Orvosok közül 1950-ben elsőként kapta meg a „Kiváló újító” címet a vértestszámlálás áltála kidolgozott egyszerűbb, de pontosabb eljárásáért. Könyvei közül az egyik, a dr. Soós József professzorral együtt írt műve „A gyakorló orvos laboratóriuma” úgyszólván bestseller, eddig öt kiadást ért meg, ami a tudományos szakirodalomban ritkaság. Reggeltől késő délutánig nem egy vasárnap is bent dolgozik a laboratóriumban. — Ez az életem. — azt mondja. — Sajnos, kihaló szakma az enyém. Igazi hivatástudatból kevesen választják. Ritka eset dr. Palotai Sándornéé, ‘aki több esztendős orvosi gyakorlat után — azt lehet mondani — kiverekedte, hogy idekerülhessen gyakornoknak és amíg a szakvizsgát 1 meg nem szerezte, családanya ' létére éveken át vidékről járt be. Ma a dabasi rendelőintézet laboratóriumát vezeti. Az a véleménye dr. Hegedűsnek, hogy lenézett pálya, az övé, nemcsak mert na- gyobhára elméleti, hanem mert a fixfizetés mellett a laboratóriumban nincs egyéb kereseti lehetőség. És az emberek a jövedelmezőség aránya szerint becsülik a foglalkozásokat. < — A mienkben nem látnak fantáziát a fiatalok. Autót én nem szereztem, csak villamos- bérletem van. Veszélyes pálya — És 30 százalék veszélyességi pótlék a fizetése mellel t — jegyzi meg kajánkodva az újságíró. — Igaz. Csakhogy a veszély is állandó. Mi itt az emberi test nedveit és váladékait vizsgáljuk és a legkörültekintőbb óvatosság mellett is a fertőzés veszélyének vagyunk kitéve. Talán emiatt is kevés í fiatal választja a laboratóriumot ' Dr. Fogarassy Ibolya, az osztály adjunktusa mindenesetre kivétel. Esztendők óta dolgozik itt. Van még két szakorvos a laboratóriumban és egy gyakornok. Volt egy központi gyakornok is, nemrég férjhezment és kilépett. Valaha férfiak, laboránsok, segítették a laboratóriumi örvösök munkáját, később azonban elnőiesedett a szakma. A kórház központi laboratóriumában nyolc asszisztens közül csak a vezető asszisztens az egyetlen férfi. Utolsó mohikánja talán a régieknek, Csatári Ferenc. Már 43 éve dolgozik ebben az épületben, most 71 esztendős. — Remek ember, kisújjá- ban van minden, nagyszerű munkát végez. Csak ketten vagyunk férfiak az egész osztályon. Dolgozik még itt, már 12 éve egy vegyészmérnök, ő is nő. Frenyó Vilma. Üzemben talán többet keresne, mint a fizetése veszélyességi pótlékkal együtt. Csakhogy eredetileg orvos akart lenni, de nem vették fel, így került a Műegyetemre. Onnan aztán inkább kórházi laboratóriumban helyezkedett el. hogyha közvetve ugyan, de mégis részt vehessen a gyógyítómunkában. Szűk helyen — mégis korszerű — Nemcsak vegyész, fizikus. sőt matematikus is kellene az orvosi laboratóriumba. Egyre több a gép meg a számítás. Hosszan és lelkesen beszél a főorvos a bonyolult vizsgálatokhoz szükséges gépekről, készülékekről. Mutogatja sorban. Hálás a megyei tanácsnak, hogy bőkezűen ellátja a laboratóriumot mondern felszereléssel. '■ — Itt van — mutat a könyvespolc tetején fekvő készülékre — ez a legújabb szerzemény. Sok pénzbe került, dán készülék, gázánál: tikéi vizsgálatokhoz.. Az intenzív osztályon van' rá nagy szükség, oda kerül. Tulaidonképpen mindén egyes kórházi osztályon van kislaboratórium. Annak' felügyelete és anyagellátása azonban a kórház központi laboratóriumának feladata, ahogy az egész megye területén valamennyi orvosi laboratóriumé szintén. A Semmelweis Kórház évszázados épületéből nem hiányzik a korszerűség, laboratóriumából sem. Csak a helyiségei szűkeit. A laboratóriumi orvosok öltözőié parányi, ablaktalan helyiség, egyetlen kézmosóval. Nem jut ebben a régi épületben mindenre hely. Ebbe a helyiségbe került még egy heverő is. február elsejétől ez lesz az ügyeletes laboratóriumi orvos szobája. Most vezetik be ugyanis az éjszakai ügyeletet. Nyolcvan forintot kap az orvos, aki ellátja, ötvenet kapna az asszisztens, ha vállalná ... A vizsgálatok egy része csupán néhány percig tart, sok azonban hosszú órákig, néha napokig is. Évente 200 ezernél több, naponta 700—750 vizsgálatot végeznek ebben a laboratóriumban. Szokoly Endre A fővezeték körül elterülő községek — ha nincsenek tíz kilométernél messzebb —, valamennyien bekapcsolódhatnak a gázszolgáltatásba. Az előzetes felmérés szerint a megye öt városáa kívül 38 település jöheí számításba akkor, ha hektáronként legalább 50 lakos, azaz, egy kilométerre 35—38 beépített telek jut. A ráfordítási költség kétszobás lakás esetén 14, három- szobásnál 15 ezer forint lesz. Ha a konyhát-fürdőszobát látják el gázzal 8, ha csak a konyhát 4 ezer forint lesz a hozzájárulás. Egy kétszobás lakás fűtése — 24 fokos átlaghőmérsékletet véve alapul —, valamint a mosás-főzés fogyasztását hozzászámítva, átlagban körülbelül havi 200 forintba kerül. A fogyasztók három pénzügyi forrásra támaszkodhatnak: az állami és a helyi hozzájárulásra, valamint a társulási formára. A fogyasztók társulását terheli az elosztás és az utcai hálózat kiépítése, valamint a lakásban történő szerelési munkálatok. A megyében elsősorban a városok cs nagyobb települések építkezéseit támogatják. A bekapcsolásokat nem egyszerre, hanem egymást követő ütemben hajtják végre. A sorban Cegléd áll elöl az új kórházzal, üzemekkel, jelentős intézményekkel és az OTP-laká- sokkal. Nagykőrösön a munkálatok már a következő tervidőszakra húzódnak át. Vácott először a Föidváry téren és az Elhurcoltak terén épült lakásokban, utána pedig a deákvári lakótelepen és a Konstantin téren jutnak gázhoz. Pécelen 1972-ben fejezi be munkáját a gáztársulat, majd-;-3ri;Te*szcnt-' milíloson a Csejpel Autógyári József I Attila lakótelepén a KISZ-lakások következnek. Nem dőlt még el véglegesen a gödi és a szentendrei gázellátás dolga. A településekre csak akkor kerülhet sor, ha a budapesti körvezetékből megfelelő leágazásokat építenek. Az 1970 júniusában életbelépő új gáztörvény és lj miniszteri utasítás általában nagy segítséget ad a gázprogram megvalósításához. Ugyanakkor felülvizsgálják a fogyasztói árakat. Eltérés van a városi és a vidéki gáz ára. között. A különbséget az indokolja, hogy a városi 5 ezer, a vidéki 8600 kalóriás. Tehát azonos hőt rö- videbb idő alatt lehet vele elérni. Mégis várható, hogy korszerűsítik a tarifarendszert és a közép- és kisfogyasztóknál valamivel csökkentik az érvényben levő árakat. A várható nagy építkezésekre való tekintettel határozottabb beruházási hitelpolitikára lenne szükség. Megfontolandó az is, hogy a közkedvelt Mekalor olajkályhákat alkalmassá kell tenni a propán-butángázra. Ez különösen a tanyákon, külterületeken élőknek jelentene nagy előbbrelépést. k. m. Munkásőrök Megszokott, mindennapos látvány a falvak, városok utcáin az acélszürke munkásőr-egyemruha. Tizenhárom évvel ezelőtt a munkásőrség az ellenforradalmi lázadás leverésére kibontakozó forradalmi harc tüzében alakult. Megalapítói a népi hatalomhoz hű munkások, parasztok, értelmiségiek, akik — politikai meggyőződésűktől vezetve — önként ragadtak fegyvert a néphatalmat ért támadás elhárítására. A munkásőrség létrejöttével egy új típusú fegyveres erő keletkezett, amely csak a néphatalmakra, a szocializmust építő társadalmi rendszerekre jellemző. Hogy a nép széles rétegei, önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül • vállalkoznak a forradalmi vívmányok fegyveres védelmére, napi munkájuk után vállalnak fáradalmakat, nehézségeket, áldozatot, ez csak olyan társadalmi rendszerben lehetséges, ahol a dolgozó tömegek egyetértenek a társadalmi célkitűzésekkel, magukénak tartják a hatalmat. A munkásőrség a párt közvetlen irányításával, a forradalmi munkás-paraszt kormány felügyeletével, a többi fegyveres testülettel együttműködve, tevékenykedik, látja el fontos intézmények, létesítmények őrzését, védelmét, rendezvényeket biztosít, részt vesz a közrend és a közbiztonság fenntartásában, az államhatárok őrzésében, elemi csapások idején segítséget nyújt a lakosságnak az élet, az anyagi eszközök mentésében, a károk elhárításában, a rend fenntartásában. A speciális feladatok ellátására hivatott fegyveres testületek szükség esetén erősítést kérnek és kapnak a . munkásőrségtől. Határsértések esetén akcióba lépnek a munkásőregységek is. Több száz munkásőr tulajdonosa a kiváló határőr jelvénynek. A munkásőrök többször nyújtottak segítséget a büntetés-végrehajtó őrségnek letartóztatási helyükről megszökött veszélyes bűnözők elfogásához. A rendőrséggel együttműködésben rendszeres közbiztonsági portyán vesznek részt, ily módon közreműködnek a bűn- cselekmények megelőzésében, a garázdaság, a közrend megsértésének elhárításában, ifjúságvédelmi és más rendőri feladat ellátásában. Erdőtüzek, olajkitörések, árvíz esetén a munkásőrök mindig az elsők között sietnek a lakosság segítségére. Sokan kaptak kitüntetést közülük az elemi csapások következményeinek elhárításában tanúsított nagyfokú áldozatvállalásért. Kik ezek az emberek, akik önzetlenül vállalnak áldozatokat a köz érdekében? — vetődik fel akaratlanul a kérdés. Szolgálaton kívül látszólag semmi nem különbözteti meg őket a többi embertől. Túlnyomó többségük kötelességét pontosan, fegyelmezetten teljesítő gyári munkás, termelőszövetkezeti paraszt, műszaki értelmiségi, hivatali dolgozó. De van közöttük gy^rigaz- gató, egyetemi tanár, művész és operaénekes, egyszóval a társadalom minden rétege. Évente sok ezren öltik magukra a munkásőr-egyen- ruhát, s szerelnek le, illetve vonulnak tartalékállományba. A szolgálati idő öt év (parancsnoki beosztásban nincs időmeghatározás). A mostanában zajló ünnepélyes évzáró és évnyitó egységgyűlések tanúsítják, hogy a szolgálati idejüket letöltött munkásőrők nehezen válnak meg a jó elvtársi és baráti légkört biztosító kollektíváktól. A veteránok nagy része pl. a munkásőrségből nem akar „nyugdíjba” menni. Gazdag élmények sokasága, erős érzelmi szálak kötik őket a testülethez. Á munkásőrök testületi feladatai nem zárulnak le a kiképzési és szolgálati kötelezettségek teljesítésével. A testületben folyó szocialista versenymozgalom egyik legfontosabb értékelési szempontja a termelőmunkában való részvétel minősége és az emberi magatartás. A termelésben közvetlenül részt vevő munkásőrök nagy többsége szocialista brigádtag, sokan közülük brigád- vezetők. A gazdasági vezetés a legtöbb helyen intézményesen támaszkodik a munkásör-kollektívákra. Tájékoztatja őket az üzemi feladatokról, számít segítségükre. A párt-, állami, gazdasági vezetés éppen ezért nagyfokú megbecsülésben részesíti a munkásőröket. _A munkásőrök tevékenységében egyre inkább kifejeződésre jut a lényeg, elsősorban nem fegyveres emberek, hanem békés építőmunka, az alkotás emberei, akik áldozatot vállalnak azért, hogy népünk biztonságban éljen. B. Gy. _y Hazánkba érkezett a FAO világélelmezési programjának vezérigazgatója Csütörtökön Budapestre érkezett F. Akvino, a FAO világélelmezési programjának vezérigazgatója és A. Cuomo, a program dél-európai és kelet-afrikai osztályának vezetője. A vendégeket a Keleti pályaudvaron Kazareczki KálVadetetés A vadgazdaságok a kemény télben minden erőt az értékes vadállomány átmentésére, etetésére fordítanak. A traktorok, lovas szánok naponta sok mázsa kukoricát és szénát hordanak szét a téli etetőhelyekre, hogy legalább a nagyvadállományt: szarvasokat, őzeket * és vaddisznókat megpróbálják átsegíteni a téli táplálékhiányon. Ilyenkor selejtezik is az állományt. mán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a FAO magyar nemzeti bizottságának elnöke fogadta. A vendégek látogatása során írják alá Magyarország és az ENSZ FAO-világélelmezési programja közötti halászati- élelmezésfejlesztési együttműködési egyezményt A tavasz első üzenete A Mecsekbe megérkezett a tavasz első üzenete: kinyílt a zöld szirmú illatos hunyor. %z a szép, ritka vadvirág hazánkban csak a Mecsek vidékén virul, és sajátossága, hogy az utolsó hó idején jelenik meg az erdőkben rendszerint a hóvirággal együtt. Az idén immár egy hete tartó szokatlanul enyhe januári időjárás hatására földek" és a „fehérek” — azaz a hunyorok és a hóvirágok — vetélkedőjében megelőzte tehát az illatos hunyor a hóvirágot. Szomorú elsőség azonban ez, hiszen a mostani hó bizonyosan nem az utolsó az idei télen, és a visszatérő hideg időben megfagynak a korán nyílt vadvirágok.