Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

8 MST MEGYEI 1970. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK Érettségi előtt áll jegyüzér Ezekben a napokban két­ségtelenül a legnagyobb siker­rel vetített film a „Ha . . .*» cí­mű angol produkció. Vala­mennyi - előadás telt házat vonz. A Vörös Csillagban, a pénztárnál egy kis tábla foga­dott: minden jegy elkelt. Any- nyi más sorstársamim 1 együtt szomorúan baktattam a kijárat felé. És ekkor .. . Valaki meg- kopogtatja a vállam. Hátra­fordulok. Egy rendkívül jól öl­tözött, 18 év körüli fiatalem­berrel találom szembe ma­gam. Olajjal lekent haja, kül­földi szőrmekabátja arról árul­kodik, hogy semmiképpen sem lehetnek anyagi gondjai. Fél­rehúz a tömegből. — Hány jegy kell, liapsikám? — szegzi nekem a kérdést. — Hány forintos? — kérdem gyanakvóan. — Fülelj ide, apukám, ne nézz baleknek, azt nem szere­tem. Négyforintost egy tízes­ért ... — De ezt az utolsó mondatot már súgva közli. Szemgolyója idegesen jár jobb- ra-balra. — Egyet adhatsz — mondom, különben is egy tízest irányoz­tam elő erre a filmre. S ha már egyszer eljöttem . . . De azért még szeretnék tőle egyet s mást megtudná . . . — Hogy megy a bolt? Zsebében a tizes, most már közvetlenebb. — Most halál frankón. Fut ez a film nagyon. Egy jegy sem marad rajtunk. Csak az a baj, hogy kevés a jó film. — Mennyit ’ szedsz össze? — Hohó, apukám, ez üzleti titok. De annyit azért elárul­hatok, hogy nem egyedül dol­gozom. Kivirítunk ide a srá­cokkal délutánonként... — ebben a pillanatban előtoppan egy kisebb fiú, és odaadja az eddig begyűjtött pénzt a „fő­nöknek”. — Iskolába jársz? — kér­dem, de most már indulok be­felé, mert megszólalt a csengő. — Persze, gimibe. Idén érett­ségizem. A zsebpénzem meg úgyis elég kevés. Jól jön ez a kis mellékes ... Kérdés, hogy meddig... — fg — Programban a Dunakanyar Vízmű TANULMÁNYTERV BUDAPEST KÖRZETÉRE — A dunakeszi fiatalok népszerű beategyüttese, a Wood, pénteken délután 5 órakor az újpesti Duna Ci­pőgyár Attila úti klubhelyi­ségében lép fel. Az újságokban, de különö­sen a szaklapokban — mind több híradás jelenik meg ar- . ról, hogy világszerte ugrás­szerűen megnőtt az ivóvíz- és az ipari vízfogyasztás. A fo­lyók szennyezettsége miatt mind nagyobb gond az egész­séges ivóvíz biztosítása. Ham­burgnak például annyira nincs vize, hogy a svéd ta­vakból akarják a város ellá­tását megszervezni. Nyugat- Nérriatország és Franciaor­szág hovatovább ott tart, hogy megtisztított, palacko­zott víz_ fogyasztására kény­szerül. le évvel előre Szerencsére, hazánkban még nem ennyire tragikus a hely­zet, azonban sok jel figyel- mezitet: ha nem teszünk el­lene, hasonló állapotok kö­szöntének be nálunk is, kü­lönösen az iparilag fejlett te­rületeken. Miután Pest me­gye ebbe a kategóriába so­rolható, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tanul­mánytervet készített „Buda­pest környéki agglomeráció vízellátási és csatornázási fej­lesztése” címmel. A tanul­mány 1970 végére készül el és kapcsolódik a főváros most kidolgozandó 15 éves fejlesztési tervéhez. Az ilyen alapvető kérdéseket kell tisz­tázni: miként lehetne érvé­nyesíteni Budapest érdekelt­ségét a megye közműhálóza­tának fejlesztésében. Az is eldöntésre vár, hogy hol, milyen ütemben oldható meg a csatornázás. Figyelembe kell venni, hogy a vízgyűjtő terület helyzete, valamint a Jubilál a gödöllői Vegyesipari Ktsz Eredményesen zárta 1969-et — Munkaalkalom 130 csökkentképességű dolgozóiak Jubilál a Gödöllői Vegyes­ipari Ktsz is. Ebben az évben ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. — A 13 részleggel műkö­dő, főként javítással, szol­gáltatással foglalkozó szövet­kezetünk 170 embernek biz­tosít megélhetést — mondja Dallos József elnök. Majd így folytatja: a közeljövőben akarjuk bevezetni — bedolgozói rendszerben — a csök­kent munkaképességűek foglalkoztatását. 1971-re körülbelül 130 ilyen dolgozónak kívánunk munka- lehetőséget biztosítani. — Elsőrendű kötelességünk­nek tartjuk, hogy a'lakosság igényeit — a fodrász, koz­metika, pedikür, fényképész, cipész, autó- és motorszerelő, lakatosipari, órás, rádió- és tv-szerviz, valamint az elekt­roműszerész részlegekben — kielégítsük. Tavaly felépítet­tük a veresegyházi új szol­PEST HEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vm.. Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIU., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 143—220 Gépiró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő Űzethető bármely postahivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központ Hírlap Irodánál (Bp., V., Józsei nádor tér 1. sz.). Előfizetési di 1 hónapra 20 forint. . I gáltatóházat. Jelenleg már működik benne a női és férfi- fodrászat, és a cipészrészleg. Szeretnénk azonban- miha­marabb a többi szolgálta­tást is megkezdeni. Ebben az évben Gödöl­lőn egy új szolgáltató- ház építéséhez fogunk, körülbelül 4,5—5 millió forintos beruházásból. Az épület egyemeletes lesz. — Főleg a helyiséghiány- nyal van gondunk. A cipő­javítást például több helyen is bevezetnénk, ha a gödöllői tanács segíteni tudna. De probléma az ideiglenes jel­leggel felépített, alvégi fod­rászat vízkérdésének meg­oldása is. Jelenleg egy kö­zeli kútról hordjuk a vizet, ami igein kényelmetlen, kü­lönösen a téli hónapokban. A víz bevezetése* viszont ne­hézségbe ütközik. Mi haj­landók lennénk vállalni, hogy — ha a tanács felhúzna ott egy helyiséget, vagy épületet — kifizetnénk a bérmunkát, és egy-két hónapon belül üzemképes állapotban a köz­ség rendelkezésére' bocsáta- nánk. — A fluktuáció oka is el­sősorban a helyiséghiány­ban keresendő. Persze nem annyira a stabil tagoknál, mint inkább a 68- ban beindított lakatosipari munkakörnél, ahol főleg a környező falvakból, tsz-ek- ből eljött szakmunkásokat foglalkoztatunk. — Mennyi lesz a várható nyereség? — Az összes szolgáltatás, és bérmunka árbevétele az el­múlt esztendőben körülbe­lül 7 millió 200 ezer fo­rint volt. így előreláthatólag az előző évhez hasonlóan 10—11 százalékos nyereségre számíthatunk. s. g. főváros külső peremén megin­duló óriási arányú lakásépít­kezés több megyei település nek lehetővé tenné a pesti hálózatba való kötését. Pest megye jobbára tányér ala­kú, amelynek mélyéin fek­szik a főváros. Ide futnak össze a szennyvizek, így a na­pi 60 ezer köbméternyi meny- nyiságet a megfelelő vezeték­rendszereken a városszéli új lakótelepek csatornahálózatá­ba továbbíthatnák. Tudományos vízgazdálkodás Ezekről a tennivalókról be­szélgettünk Rácz Tamással, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízellátási és csa­tornázási osztályvezetőjével. Elmondta, hogy nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a meg­levő megyei víz- és csatorna­mű-társulatoknak és a ki­dolgozandó megyei tervben számítanak rájuk. A korszerű vízellátás szi­gorúan tudományos vízgaz­dálkodást követel. Az ipar térhódítása együtt jár az élővizek és a felszín alatti vizek elszennyeződésével. így történt nemrég Gyálon, ahol a falu egy részében a Kutak vize rózsaszínűvé és kelle­metlen szagúvá vált. Kide­rült, hogy a csapadék egyik Pest környéki vegyimű sze­metét bemosta a talajba. Soly­máron a PEMÜ dolgozói csak a gyári vízműből nyert tiszta, palackozott vizet isszák. — Sokan úgy képzelik — folytatja az osztályvezető —, ha megvan a kellő pénz, no­sza, alapítsunk vízműtársu­lást, vagy a meglevőt nagyob- bítsuk. Pedig nemcsak pénz, víz is kell. A talaj vízkész­lete azonban észrevehetően csökken, azért nagyon gon­dosan kell a továbbiakban eljárni. Gödöllőn olyan ug­rásszerűen nőtt a fogyasztás, hogy a folyamatos vízműfej­lesztést nem lehet végrehaj­tani. Sjcerencsére a város a váci, az aszódi és a ki star- csai rendszerek metszőponi- jába kerül, valamelyik segít­het majd. Gödöllő egyébként jó példa az aggasztó csator­názási gondok szemléltetésé­re is. Korszerű csatornázás­sal jóformán csak a HUMÁN gyár rendelkezik. Erre tá­maszkodik az egész város. És a szennyvíz? A vízbevezetés után tör­vényszerűen megszületik a probléma: mi legyen a több­szörösére nőtt szennyvízzel ? Hol a csatorna, amely elve­zeti? A szikkasztók telítőd­nek, a talaj elzsírosodása folytán egymásután mondják fel a szolgálatot. A csatorná­zás a vízbevezetési költségek többszöröse. Elsősorban az üzemeket és az ipartelepe­ket kell megnyerni annak a gondolatnak,- hogy a várp- sokkal-községekkel közösen építkezzenek. Némely helyen már van' rá jó példa. Du­nakeszin a konzervgyár és a járműjavító, Vecsésen a VIZÉP Vállalat gyümölcsö­zően együttműködnek. A PEMÜ szintén hajlandónak mutatkozna jelenlegi primi­tív szennyvíztisztítóját Soly­márral közösein kiépíteni, de a falu hallgat. Részben ért­hető, mert évtizedek óta kín­lódnak a rossz vízellátás miatt. Anyagi erejüket a megalakítandó vízműtársu­lásra összpontosítják. Vizet kell szerezni! összegezve az elkövetke­zendő évek „vizes” felada­tait: a Dunakanyar Vízmű létrehozása országos érdek! Már az első ütem vezetékes ellátása biztosítaná Szentend­re, valamint Budakalász, Leányfalu, Tahitótfalu, Po- máz, Csobánka szükségletét. Talán még Solymár gondja is megoldódna. — A regionális vízművek számára meg kell keresni a bőséges vízbázisokat, ame­lyek a folyton emelkedő fo­gyasztást is kielégíthetik. Tö­rökbálint, Diósd, Sóskút, Bu­daörs ellátása az érd—tár­noki vízmű kiterjesztésével látszik megoldhatónak. A Vác- tól keletre és délre fekvő községek számára a váci víz­mű kiépítése ígér stabil ellá­tást, esetleg — 'mint már szó volt róla' — Gödöllőnek is jutna belőle. A fóti vízmű Mogyoródot és Csömört, a kistarcsai vízmű Nagytar- csát és Kerepest, míg az aszódi vízmű nyolc Galga menti községet látna el. így a Budapest körüli gyűrű önellátóvá válna. Ami pe- dif a csatornázást és a szennyvíztisztítást illeti — fe­jezte be Rácz Tamás — meg kell értetni, hogy általa ha­sonlíthatatlanul jobbá vál­nak a terület egészségügyi feltételei, emelkedik a telkek értéke. Ahol lehet, a telepü­léshez tartozó ipari üzemek­nek és csatornázási társula­toknak együttesen kell épít­kezniük. k. m. Farsangi csúcsforgalom A farsang kezdetével mintegy tízszeresére nőtt a forgalom a Jelmezkölcsönző Vállalatnál. A roskadozó polcokon mint­egy 200 féle különböző korból való ruha és jelmez között vá­logathatnak az érdeklődők. A gyengébb nem képviselői általá­ban az előkeld nőies, a férfiak a kalandos, hősi, míg a gyer­mekek a mesefigurák jelmezeit keresik leginkább. Tebilized a sláger Ötmillió négyzetméter szövet a budakalászi lenfonóban Sok csinos nő után néző fér­fiszem nem tudja, hogy a „mini” szövete, amely felkel­ti figyelmét, Budakalászon ké­szül. Miért is tudná? Mi azért ellátogattunk a budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat főmérnökéhez, Puskás Gyulá­hoz, mondja el, milyen újdonságokat tar­togatnak 70 nyarára köny- nyű női szövetekben? — Őszintén megmondhatjuk — a konfekció sohasem töké­letes. Ezért is van keletje a boltokban modern anyagaink­nak. Ha egy kicsit drágább- is a ruha, más az a szabónő ke­zéből .., — A férfizsebeikre ne néz­zünk tehát?,.. — Azért megijedni nem kell, szöveteink nem csillagászati áron kerülnek forgalomba. A tavalyi évünk gyengébben si­került az 1968-asnál, 10 millió forint volt „csak” a forgal­munk. — Export? — Soroljam? USA, Kanada, Anglia, Svájc, Űj-Zéland, Ja­pán, Ausztrália... — És hogyan hirdetik az anyagok Budakalász hírét? — Eddig csak kedvező visz- szajelzéseket kaptunk. A ne­mes kikészítésű textíliákra nagy a kereslet. Kísérletezés alatt áll egy gyűrtelenített, szennytaszító terítőányagupk, remélem, ez is sláger lesz. Ha leöntik például borral, az csak lepereg róla •.. A régi 203-as úton történt A gázoló elhajtott... Néhány óra s elfogták a cserbenhagyó vezetőt Segítségért kiáltó, integető emberre figyelt fel egy autós kedden este fél hat előtt né­hány perccel Vác közelében, a régi 203-as úton. — Errefelé mentem éppen, amikor motorzúgást hallot- tdm, majd váratlanul ütés ért. s a földre zuhantam .,. Egy vontatót láttam elrobog­ni a sötétben... — mondta a véres ruhájú, láthatólag sú­lyosan sérült férfi, Jakab And­rás 45 éves püspökszilágyi gé­pész. A baleset helyszínére ekkor újabb gépkocsi érkezett Vác felöl. A cserbenhagyott sérül­tet kocsiba ültették, s egyenesen a váci kór­házba siettek vele, az egyik autós pedig Gödöl­lő irányában, a gázoló után vetette magát. A vontató hátsó piros stop­lámpái nemsokára felbukkan­tak az országúton. Reflektoro­zás, karjelzés, a vontató csi­korogva fékezett. — Maga részegé. — az ül­dözőnek ez volt első szava, amikor az ablakon kihajló ve­zetőhöz lépett. — Elgázolt egy »mbert! Jöjjön azonnal visz- sza! A . vontatóvezető bólintott Az autós visszaült kocsijába s újra Vác felé fordította a kormányt. Eközben két teher­autó is odaérkezett hozzájuk, s a' pillanatnyi forgalmi dugó­ban az autós mindössze any- nyit látott: a vontató hirtelen előre lendült, majd éles ka­nyart véve, pillanatokon belül eltűnt egy mellékúton ... Rendszáma azonban ekkor már az autós noteszében is szere­pelt. A cserbenhagyásos gázolásról értesülve, a megyei rendőr- főkapitányság közlekedési jár­őre azonnal startolt a baleset színhelyére. A nyomozás leg­fontosabb adatát, a rendszá­mot. az országútról egy-ket­tőre URH-készülék továbbítot­ta a megyei központba, amely ezután gyors jelentést kért az országos nyilvántartótól: — A vontató a Váci Járási Tanács Építőipari Vállalatá­nak tulajdona — szólalt meg nemsokára a közlekedési jár­őr URH-ja, s az adatok egy­mást követték... Késő éjszaka volt már. amikor a kék-fehér csí­kos rendőrautó megállt Püspökszilágy egyik háza előtt. Ratterhoffer András 30 éves gépkocsivezető most már nem látta értelmét a tagadásnak. — Férjem említette, hogy elgázolt egy embert — mond­ta felesége —, de csak annyit tett hozzá: ha akarnak tőle valamit, maid meakeresik .. . Rottenhof fér Andrást a rendőrség előzetes letartózta­tásba vette. —szit.— — Női ruhaanyag? — Lenpoliészter. Az angol neve: Tebilized. A len könnyű, hűvös, kellemes nyári viselet, és a poliészter alkalmazásával a legpraktikusabb anyagot hoztuk ki, hiszen így gyűrtele­nített isi Igazi ríihacsemege... — Az első félévben hány négyzetméter készül ebből és többi társából? — ötmillió. T. E. DUNAKESZI Értelmiségi klub Dunakeszin az értelmiségi klub 1969. december 13-án alakult meg. A klubtagok má­sodszor január 5-én találkoz­tak a Petőfi Sándor Művelő­dési Otthonban. Ekkor a klub elnökévé dr. Domokos Mihály fogorvost, a klub titkárává Uray György tanárt választot­ták. , —• Az értelmiségi klub min­den második hétfőn este 18.3Q- kor találkozik a Petőfi Sándor Művelődési Otthon Irodalmi Színpad eszpresszójában — mondotta dr. * Domokos Mi­hály. — Célunk, hogy dunake­szi értelmisége egymást meg­ismerje, érdekvédelmi képvi­seletet és segítséget kapjon. A tagok és hozzátartozóik meg­hívóval érkeznek, de adott esetben közvetlen- barátaikat és azok családtagjait is szíve­sen látjuk. Azt szeretnénk, hogy a klubtagok tanácsaikkal segítsék nagyközségünk fejlő­dését. Előadások, viták és a szokásos szórakozások (sakk, kártya, lemezhallgatás) színe­sítik estéinket. A további terv, hogy a vezetőség kibővül szak­áganként egy-egy képviselővel (orvos-, pedagógus-, mérnök­csoport stb.). A szakágak létre­jöttével nem szeretnénk, ha szeparáltság jönne létre. A klubtagojc minden esetben tehetnek javaslatot, a követ­kező klubest „milyen” legyen. Terveink között szerepel, hogy más klubokkal is felvegyük a kapcsolatot s az kölcsönös lá­togatásokra vezetne. A jövő hétfői, 19-i klubest programja: diafilmvetítéses olaszországi élménybeszámoló és a községi tanács elnöké­nek, dr. Velner Lajosnak be­számolója Dunakeszi jövőjé­ről. Solymosi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom