Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

WTO. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK rear MEGYEI kMívIop 0 Írja és zsűrizi az olvasó A színes ceruza PÁLYAMŰ Ötéves 'kislányom türelmetle­nül tartotta elém színes ceru­záját. — Apuci! — mondta, légy szíves kihegyezni. Hegyezni kezdtem. A penge könnyedén siklott a fában és ez kicsit meglepett iVJicsoda ceruza ez, tűnődtem magam­ban, hogy ilyen puha fája van s forgatni kezdtem. Gyártmá­nyára vonatkozó feljegyzés azonban sehol sem volt rajta. Helyette, a rágott végén el­mosódott cirillbetűk körvona­lai bontakoztak ki* — Nézd csak — és a gyerek elé tartottam a ceruzát —, itt valami írás van. — Olvasd el! — mondta ha­tározottan és várakozással né­zett rám. — Ez itt egy „b” — mond­tam —, utána egy „i”... aztán „1”... „e”... „k”... „ó” és végül egy „v”. . — Bi... le... kov ... — ol­vastam most már tagolva. — Mi az, hogy Bilekov? — kérdezte azonnal a gyerek. — Várj csak! Bilekov... Bi­lekov... Olyan ismerős ez a név, — valami rémlik. Ha nem csalódom, ő volt az az ember, aki a háború alatt el­sőnek jött be hozzánk. — Bilekov tehát nem mi, hanem „ki” volt lányom. Bi­lekov az egy bácsi, egy kato­na, egy szovjet katona volt. Tudod, ez nagyon régen tör­tént. Nemsokkal voltam idő­sebb, mint most te. Háború volt Nagy és szörnyű hábo­rú. Bácsik és nénik, sőt gye­rekek is százával, ezrével pusztultak el, haltak meg. Most ne kérdezd miért,és ho­gyan, elég ha csak ennyit tudsz róla. E szörnyű háború idején ismerkedtem meg és találkoztam Bilekovval. Kora tél volt, délután 3 óra lehe­tett. Nagymami, nagypapi, dé- di és én házunk pincéjében üldögéltünk és szorongva vár tűk, mikor szűnik meg. az ágvúk .robaja, pdakint Egyszer hirtelen csend lett, majd né­hány perccel később föntről a konyhaajtó felől zörgetés szű­rődött le hozzánk. Nagypapi ment elsőnek, majd nyomába lassan-lassan mi is felsomfor- dáltunk. Nagy papi nyitott aj­tót, s az ajtóban három kato­na állt. Vállukon géppisztoly hintázott, övükben gránátok lógtak. Három közül az egyik, volt Bilekov. ö szólalt meg el­sőnek. Szavaiból jóformán egyet sem értettünk. .Egyedül nagypapi sejthette azok értel­mét, mert ő motyogott rájuk valamit és közben fejét rázta. Erre úgy tűnt, a katonák meg­nyugodtak és beléptek. Nagymami azonnal intézke­dett. Leültette őket, aztán gyorsan szaladt és terítette az asztalt. Tejet és füstölt kol­bászt hozott. A katonákon lát­szott. nagyon jól esik nekik a szívélyesség, mert mosolyog­tak, sőt az egyik hálából meg­simogatta nagymami karját. Csak a tejet itták meg, a kol­bászhoz nem nyúltak. A tej azonban annyira ízlett, hogy Bilekov még csettintett is nyelvével és fejével elisme­rően bólogatott. Aztán mind­hárman cigarettát sodortak és rágyújtottak. Persze, minit ez lenni szokott, dédi azonnal görcsös köhögésbe kezdett, és szaladt a szobába. Bilekov ész­revette, hogy dédi a füsttől köhög, felállt, majd intett két társának és indultak az ud­varra. Amikor visszatértek már dédi is a konyhában volt. Bilekov először dédire mo­solygott, aztán széttárta kar­ját, jelezve, hogy nagyon saj­nálja, ami történt, de most már nem tehet semmit. A nyugalom így újra hely­reállt. Mi azt gondoltuk, hogy a katonák még tovább is ma radnak, de nem az történt. Az ajtónál először röpke, kis megbeszélést tartottak, aztán mindannyian elköszöntek tő­lünk: a felnőttektől kézfogás­sal, tőlem pedig gyengéd váll- veregetéssel. Bilekov azonban, mintha kivételt tett volna ve­lem. ö először megsimogatta fejem, pacsit kért, majd két­szer megcsókolta az arcom. Amikor másodszor is felém hajolt, hirtelen zsebébe nyúlt és ezt a kis színes ceruzát nyújtotta felém. Nem emlék­szem, szólt-e valamit, de azt határozottan tudom, hogy ami­kor a ceruzát kezembe nyom­ta, szeme könnyes volt. Az ajtóból még visszaintett, aztán lépteik elhaltak az ud­varon. Néhány nappal később nagypapi mesélte, hogy tőlünk nem messze az országút szélén három halott szovjet katonát temettek el. Az egyik különö­sen nagy darab ember volt... Gyuráki ★ Ferenc Kérjük azokat az olvasóin­kat, akik a lapunkban már többször meghirdetett „írja és zsűrizi az olvasó” című „25 éve történt” pályázatunkon részt kívánnak venni, hogy írják meg a felszabadulással kapcsolatos emlékeiket. Akik viszont a zsűrizésben óhajta­nak részt venni, azok figyel­mesen olvassák el a folyama­tosan közölt pályaműveket, és február 10-ig egy levelezőlapon írják meg, hogy a januárban megjelent írások közül melyik tetszett a legjobban. A legtöbb szavazatot elért pályaművelt szerzőit jutalomban részesíti a szerkesztőség. Kérjük, hogy a zsűri-levelezőlapra írják rá „25 éve történt” pályázat. 7Q ezer tonna tűzifa hiányzik A minőségen sem tudnak segíteni: a megengedettnél nagyobb a fák víztartalma Szerdán a MÉM-ben a tü­zifaellátás helyzetéről tanács­koztak az erdő- és fagazda­ságok vezetői. Az értekezle­ten részt vett dr. Sághy Vil­mos, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter első he­lyettese. Dr. Kocsmár Ferenc, a MÉM főosztályvezetője a tü- zifaellátás problémáival ösz- szefüggésben elmondotta: a decemberi havazások rendkívül nehéz helyzetet teremtettek az erdőkben. A gazdaságok az új év vé­géig 223 000 tonnás kitermelt fakészlettel rendelkeztek, ezt a mennyiséget azonban a le­hetetlenül nehéz útviszonyok miatt jóformán mozgatni sem tudták. Az esztendő ele­jén a belkereskedelemnek 50 000 tonnával tartoztak, amelyhez még hozzájön az 1970 első negyedévi 250 000 tonna tűzifára szóló meg­rendelés. A gazdaságok a je­lenlegi készletből fedezni tud­ják a legsürgősebb igényeket, arra törekszenek, hogy az er­dőkben és a gyűjtőhelyeken tárolt fát mielőbb elszállít­sák a tüzelőanyag-telepekre, amihez a MÁV is segítséget nyújt: a fuvarozásnál előnyben részesíti a tűzi­fát. A jelenlegi helyzet sze­rint azonban a belkereske­delmi megrendelések és az erdőgazdaságok vállalásai kö­zött még több mint 70 000 tonnás különbözet van. Az értekezleten felszólalt dr. Sághy Vilmos, a miniszter első helyettese is, aki kérte az erdő- és fagazdaságok dol­gozóit, vegyék figyelembe a rendkívüli helyzetet és tö­rekedjenek arra, hogy a tü- zifaszállítmányok a legkriti­kusabb, január-februári idő­szakban kerüljenek a vásár­lókhoz. HÍ-REf-HHÍREK-t- HÍR^K +:HÍREK4 HÍREK l+HÍREK+ HÍREK-f HÍREK -f HÍRÉK-f HIf > v . — — — _1 _ -v-. -rv i 'ttttmtt HÍREK4' HÍREK -f HÍREK4- H M A: 1970. január 15., csü­törtök, Lóránd napja, A nap kél: 7.28, nyugszik: 16.19 órakor. A hold nyugszik: 1.01, kél: 10.55 órakor. PAPA Országos diákvédnöiség a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum, létesítése fölött Szerdán Pápán befejeződött a második országos diák hon­ismereti konferencia. Szekció­üléseken tájegységenként ér­tékelték a diákcsoportok ku­tató, rendszerező tevékenysé­gét, amellyel a szűkebb pát­riájukra vonatkozó emléke­ket, hagyományokat gyűjtik, s megőrzik. A háromnapos esz­mecsere résztvevői hangsú­lyozták, hogy ez a mozgalom új tartalmat adhat a nyári táborozásoknak is. A nagybá- tonyi, tamási honismereti tá­borozás résztvevői például a nyaralást régészeti ásatások­kal, történelmi' emlőitek gyűj­tésével és továbbképzéssel kötötték össze. A tanácskozá­son elmondották, hogy szük­ség lenne honismereti folyó­irat megjelentetésére. A zárónapon Mogor Béla, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa felolvasta az or­szágos konferencia tagjainak felhívását, valamennyi közép­iskola és szakmunkásképző iskola diákjaihoz. Felhívták a figyelmet többek között arra, hogy a honismereti szakkörök széles körben tudatosítsák a szocialista hazaflság és a pro­letár-internacionalizmus fo­galmát és elrvét, lépjenek fel a nacionalizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen, ápol­ják népünk •ittternacior.a; :.4a $4 a felszabadulás, 'az' ifjúsági' mozgalom ás á KISZ törtefie- tét. Vegyenek részi, a szent­endrei szabadtéri néprajzi múzeum létesítése fölötti véd- nökségi munkában. HAZUNK TAJA Tyúktartás télen A baromfitartás alfája: mi­lyen fajtát tartsunk? A nagy­üzemek nagy részében már át­tértek a jövedelmezőbb kul- túrfajíták szaporítására, de a kistenyésztőknél még a parla­gi fajták vannak túlsúlyban. A tyúktenyésztőknek például fi­gyelembe kell venniük, hogy a parlagjaik évi 130—150 darabos tojástermelésével szemben a kultúrfajok 180—220 darabot adnak. Azok, akik a tojástermelés mellett húscsirke nevelésével is foglalkozni akarnak, leghe­lyesebb, ha a new Hampshire Kőműves, tetőfedő, bádogos, vízvezeték- és fűtésszerelő, villanyszerelő, (nyugdíjas is), lakatos, festő, parkettás szakmunkásokat, kubikosokat, szállítómunkásokat, dömpervezetőket, kőművesek mellé segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk. 4 A munkásszállás díjtalan. A rendelet szerint hazautazási költséget térítünk. Jelentkezni lehet a Prosperitás** Kiss % f munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. fajtát választják. Azok pedig, akik főként tojásért tartják a tyúkot, jobban teszik, ha a nagy tojáshozamú leghorn faj­tát tartják. Fontos, hogy megfelelő kö­rülményeket biztosítsunk. Tá­gas, száraz, világos, jól szellőz­tethető, de nem huzatos, tiszta és fertőtlenített ólakban he­lyezzük 4l a tyúkokat. Sokaknak gondot jelent a takarmányozás. Ügyeljünk ar­ra, hogy a táplálék ne legyen egyhangú: minél változato­sabb keverékek összeállításá­ra törekedjünk. A kukorica például csak 40—50 százalékos arányban szerepelhet az étla­pon, mert a túlzott etetés elhí­zást, s egyben a tojástermelés visszaesését okozza. Árpadarát 25—30 százalékos arányban ajánlatos ddni, mert túlzott etetése esetén a tojás sárgája elhalványul. Az olajos mag­vak, korpafélék, burgonya, lu­cernaliszt és kenyérhulladék etetése rendkívül fontos a gazdag tojástermelés érdeké­ben. Különösen ősszel és télen van nagy szerepe a változatos étrendnek, amikor a tyúkok nem jutnak természetes eledel­hez. A gondosság és többlet- munka azonban meghozza eredményét. A téli- tojástermelést nagy­ban gátolja a többéves tyúkok tartása. Jó tojáshozamot — jó tartási és takarmányozási vi­szonyok mellett —, csak meg­felelő időben keltetett jércék- től várhatunk. A tyúkonkénti termelés a második évben 17—20 száza­lékkal, a harmadik évben 27— 30 százalékkal csökken az el­ső évihez viszonyítva. Ezért fontos, hogy állományunk fo­lyamatos felfrissítéséről gon­doskodjunk. — Az IBUSZ közli, hogy a Magas Tátrában sorra kerü­lő sí-világbajnokságra ter­vezett társasutazásra január 17-ig még lehet jelentkezni. Brösen felhős, párás, ködös idő, többfelé kisebb esővel, ködszitálással. Mérsékelt déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0—plusz 5 fok kö­zött. — Az ÉVIG ceglédi Kis­gépgyárából három új hi­ányt pótló gyártmányt szál­lítanak a Szerszám- és Kis­gépipari Vállalatnak: MF~■ 4-es, továbbá MF—41-es jelű menetfúrót, valamint CsH— 101-es típusú elektromos ké­zi csavarhúzóit. Elszállt a Hattyú... 91. életévében elhunyt Zala Karola g y émánid i p 1 omá s szín­művésznő. Molnár Ferenc Hattyújának felejthetetlen fő­hercegnője 50 éven át játszott szinte minden budapesti szín­háziban és sok-sok filmben. Éleiének utolsó 22 esztendejét a Jászai Mari Színész Otthonban töltötte. Temetése január 20- án, f fél 12 órakor a rákoske­resztúri temetőben lesz. — Kétnapos várospoliti­kai konferencia kezdődőt. Pécsett. A kerekasztal vitái nyolc város (Szeged, Mis kolc, Debrecen, Győr, Szé ­kesfehérvár, Tatabánya, Veszprém és Pécs) képvise­lői vesznek részt. — Kigyulladt a Monori Állami Gazdaság csévha- raszti üzemegységében va­sárnap délután egy 23x6x5 méteres szénakazal. A tüze: a ceglédi, a dabasi és a lé­tesítményi tűzoltók oltották el. A kazal 15 százaléka váll a lángok martalékává. Az anyagi kár háromezer, 0 megmentett érték ötvenezer forint A tüzet gyújtogatás okozta. — Öngyulladás következ­tében vasárnap délután ki­gyulladt Tárnokon, Anasztá­zia pusztán, a Lenin Tsz egy 15x6 méteres gyapotbála- ráktára. A tüzet a budapesti tűzoltóság oltotta el. Az anyagi kár 2500, a megmen­tett érték 500 ezer forint — „Tinnyei” baleset Zá­honyban. Záhony községben Papp János 32 éves gépko­csivezető, tinnyei lakos az AUTÓKER tulajdonában le­vő tehergépkocsival az út­menti árokba hajtott, seköz- ben Kovács Elemér 43 éves raktáros, vásárosnaményi la­kos kiesett a vezetőfülkéből. A helyszínen meghalt. A bal­eset oka a gépkocsivezető it­tassága volt. Papp Jánost őrizetbe vették. — Országos állat- és kira­kodóvásárt tartanak vasár­nap Öcsán, hétfőn Örkény­ben. QSTABQNTÁS Pest megye szülötte... korlati foglalkozást, vagyis a politechnikai oktatást. Paptársai és a tanítók kine­vették, gúnyt űztek belőle: Nézd, a Tessedik már gyárat csinál az iskolákból, szövő-fo­nó-, kötő- és gyapjúüzemet. A répából cukorszörpöt főzetett, vagyis a répa cukortartalmát ő fedezte fel. Az első magyar mezőgazdasági iskolát ő alapí­totta Szarvason, a lucernát és az akácfát az Alföldön ő hono­sította meg. S mindemellett maradt ideje harcolni a zsel­lérparasztok jogaiért. Virág Mihály Albertirsa Megkésve, egy jó estéről... Az érdi Vörösmarty Gimná­zium megrendezte ötödik szín­vonalas „Ki mit tud” vetélke­dőjét. Az est kiemelkedő pilla­natai: Eisemann György zon­gorajátéka (Chopin-etüd), Tol­nai Mária versmondása (Pi­linszky János: Francia fogoly), Segesdi Zsuzsa énekszáma, il­letve a IV/C osztály megemlé­kezése „Z”-ről, az ismeretlen görög politikusról. Tetszett még a közönségnek a IV/B lánczenekara és a III/B paró­diája. Bella Zsuzsanna Érd r Tessedik Sámuel 1742-ben született Alberti községben, a Pesti utca 100 számú házban. A falon emléktábla: szép, ren­dezett falu látható a bronz­lapon, és Tessedik . Sámuel alakja mellett egy eke, egy ké­ve búza; kezében akácfagally. A kiváló tudós több mint két­száz éve vezette be a szarvasi iskolában az úgynevezett gya­4 rádió és a televízió mai műsora Az rtépítőjép-javító és -gyártó Vállalat gépkocsivezetőt keres új, panter típusú darus kocsijára. FELTÉTEL: gépkocsivezetői jogosítvány és darukezelői vizsga. BÉREZÉS megegyezés szerint. JELENTKEZNI LEHET A MUNKAÜGYI OSZTÁLYON, CEGLÉD XIV., Külső Kátai u. 35/a. URH ! 18.10: Orosz nyelvtanfolyam. 18.30: Wagner: A walkür. Közve- í Ütés a Magyar Állami Operaház­ból. Közben: 19.45: Szép magyar ! vers. Kb. 21.35: Legkedvesebb ver- 1 seim. Elmondja Lukács Margit, í Kb. 22.45: A dzsessz kedvelőinek. TELEVÍZIÓ I 8.10: Iskola-tv. Földrajz (ált. ! isk. 5. oszt.). Az Északi-Közép- | hegység mészkőhegységei. A Bükk (ism.). 9.55: Magyar nyelvtan (ált. isk. 5. oszt.). Miért nyúl a nyúl? (A szó jelentése és hangalakja.) 13.10: Földrajz (ism.). 14.55: Ma­gyar nyelvtan (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Autóút a B renmer - h ág ón. NSZK kisfilm. 18.15: Napilapok, hetilapok . . . Miről ír a világsaj­tó? 18.30: öten a sok közül... Munkásőrök premier-plánban. 18.50: Esti mese. 19.00: Leonard Bernstein a muzsikáról. 9. Soszta- kovics. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A kockázat. Magyarul beszélő len­gyel filmsorozat. 15. Tölgyfáidéi akció. 21.15: A Tv Galériája. Rek­lámgrafika. Közvetítés a Képcsar­nok Derkovits-terméből. 21.55: Tv-híradó — 2. kiadás. KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Liszt zongoraművek. 9.00: Mi a filozófia? 9.25: Berki László népi zenekara játszik. 10.05: Szim­fonikus zene. 11.00: Bemutatjuk a Szépirodalmi Könyvkiadó felsza­badulási pályázatán díjat nyert műveket. 12.30: Melódiákoktól. 13.43: Magyarország felfedezése. 14.00: Schubcrt-muvek. 15.10: Zengjen dalunk. Énekkari híradó. 15.40: Balettzenék operettekből. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Adottságok, lehetőségek. Beszél­getés az MSZMP Borsod-Abauj- Zemplén megyei bizottságának vezetőivel. 16.29: Charláe Coutts népdalalbumából. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Char­les Aznavour énekel. 17.35: Nyi­tott stúdió. Petres.s István műso­ra. 18.00: Operacsillagok — opera­slágerek. 18.30: Vörös Sári népda­lokat énekel. 18.58: Hallgatóink fi­gyelmébe! 19.25: Kritikusok fóru­ma. 19.35: Beethoven összes szim­fóniái. Vezényel: Lehel * György. Közben kb. 20.20: A Hanglemez- gyártó Vállalat új versfelvételei­ből. Kosztolányi Dezső és Tóth Árpád költeményei. Kb. 21.18: Körmikrofon. Vitaműsor. Kb. 21.48: Tánczene. 22.20: Nóták. 22.50: Keresztrefeszités. Andrej Belij regényét ismerteti Varga Mi­hály. 23.20: XVIII. századi operák­ból. 0.10: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Lipcsei Rádió fúvószene- kiara játszik. 8.15: Könnyűzenei híradó. 8.45: Külpolitikai figyelő. ).00: Lehoczky Éva énekel. 9.40: [ntegráció a községfejlesztésben. Etiport. 10.00: A zene hullámhosz- szán. 11.45: Arcok munka közben: i kéményseprő. 12.00: Katonada- ok, csárdások. 12.25: Ünnepi ebéd izeleburdiéknál. Rádiójáték gyér­nek eknek. 13.03: Győri stúdiónk íelenti. 13.20: Haydn: C-dur szim- ónia. 14.00—18.00: Ifjúsági rande­vú kettőtől hatig... 18.10: Ven- légségben Nemesik Pál általános skolai tanárnál Borsodnádudva- •on. 18.30: Csembalómuzsika. 18.48: 'Jj könyvek. 18.51: Szerelmem, Elektra. Közvetítés a Nemzeti Színházból. 21.16: Gioconda. Rész­etek Ponchielli cperájából. 21.46: ,A szavak és a dolgok”. Könyvis- nertetés. 21.56: Negyedszázad ma- yar zenéje. 23.15: Szólistaparádé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom