Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

1970. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK íi*fap 3 Emlékművünk az ország" * Verseny a lakóhely szépítésére Dr. Ajtai Miklós és Kiss Árpád Varsóban Eiigen.iu.sz Szyr lengyel mi- nisztereünök-helyettes meghí­vására szerdán reggel Varsóba érkezett dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A magyar küldöttség foga­dására a tmrsói főpályaudva­ron megjelent Eugeniusz Szyr lengyel miniszterelnök-helyet­tes, Jan Kaczmarek, a Tudo­mányos és Műszaki Bizottság elnöke és Kazimierz Olszews­ki, a külföldi gazdasági együtt­működési bizottság első elnök- helyettese. Jelen volt Némely Béla, hazánk lengyelországi nagykövete. A magyar küldöttség há­romnapos varsói tartózkodása során a tudományirányítás új rendszerét tanulmányozza és a két ország közötti tudományos és műszaki együttműködés to­vábbfejlesztésének kérdéseit vitatja meg. Az e’égedettségnek mindig jól látható külső és belső kör­vonalai vannak. A szem fé­nyiből, az arc vonásaiból, a test állapotából következtet­hetünk az általános jó vagy rossz fizikumra, a mozdula­tokból, a kézemelés ritmusá­ból, a száj görbületéből, a sza­vak formálásából, az egyén életének harmóniájára. Lizicska Lukács 76 eszten­dős pusztazámori öregem­bernek kicsit elálló piros füle, pozsgás arcdombja, hetykén fejébe húzott kucsmája és kék szeme nagy titokról árulko­dik. ODAKINT HAVAZIK. A fi­nom, száraz, fehér kristályok­ból font kerítések mellett jól kivehető lábnyomok. Cipő­nyomok. A szél teraszokat fújt a hóba. Két bozontos szőrű kutya nagyokat vakkarit va kergetőzik, egy kicsi fekete társul akar szegődni, elmar­ják. — A fiam is jó hozzám, a menyem is. Imre, a kisuno- kám pedig... Este mesélek neki, reggel a friss hóból ki­faragjuk a mesét. Répa or­rocskája, szén a gombocskája, fazék sapkácskája... — Mi, traktorosok olyanok vagyunk, mint a hangyák — az öregember fia a konyhai díványon ül, mellettem. Mé­zes-piros szőlőből szüretelt „meleg” bort iszunk. — A Zetorral kipöfögöm havonta a háromezer-ötszázat. A papa nyugdíjas, mégis éjjeliőrkö­dött a tsz-ben. „Nem kell né­kem papa, hogy kitörjenek az állatok, megtiporják magát, nem igaz?... Megvan, ami tisztességgel kell, vágja meg a kis fát itthon, aztán meleged­jen”... ODAKINT HAVAZIK. Hol vékonyabb, hol vastagabb ré­tegeket rak le a dombra. Gőz csap ki a kocsma ajtaján, tiprolódó bakancsok, csizmák. Lizicska Lukács volt cseléd­ember és isten kegyelméből a Kőbányai Sörgyár volt kocsi­sa, ma tsz-nyugdíjas leveri lábáról a havat. A Past megyei Tanács és a Hazafias Népfront Pest me­gyei bizottsága az elmúlt év tavaszán -versenyt hirdetett felszabadulásunk 25 éves év­fordulójára a községek, váro­sok szépítésére, fejlesztésére. S. Hegedűs László, a népfront megyei titkára ezzel kapcso­latiban elmondta, hogy a napokban kezdik meg a községekben, városokban az elvégzett társadalmi munka végső számbavé­telét. Igen fontos a versenyfeltéte­lek, a teljesítmények megfe­lelő elbírálása, de nem kisebb- mértékben fontos'a társadal­mi munkások megbecsülése miatt az, hogy pontosan nyil­vántartásba vegyenek minden tevékenységet. A versenyt meghirdető tanács és a nép­front közösen úgy tervezi, hogy az eredményt a megyei — Jó napot, emberek! — Magának is! Visszafövegeli a plébános is. A postásnak borravalót ad. Szabó József tsz-elnök messzi­ről kérdi: „No papa, eteti-e a galambjait?’... „Etetem, ete­tem, de én őket enni nem szeretem” — válaszolja. Me­nye szép, tiszta inget húz rá, kivasalja hátából, gerincéből a fájást. (Erdélyben, székelyfölden e hónap közepén döntött a ré­gi időkben a családi tanács: „Mehet a papa!”... „Se hasz­nom, se kenyerem, csák teuer vagyok a háznál” ... Kézen- fogta a kisumoka, felkísérte az öreget a sziklához. Elszívott komótosan egy utolsó pipa dohányt, levetkőzött anya szülte meztelenre. Fonnyadt bőre reszketett, hamar deres lett a kiálló csont, nem védett a sovány hús. A kisun okát megcsókolta, az pedig vissza­vitte az öregapja ruháit a házba, tanúsítván: elvégezte­tett!) ODAKINT HAVAZIK. A templomot 1944-ben rommá bombázták, szegletes hotor- nyócskák ülnek a szürke kö­veken. A misét a tsz kultúr­termében celebrálják Puszta- zámoron. Hej, ha a régi fól- desúr, Barcza Imre felesége a szépséges Gróf Széchenyi Henriette látná, összefutna szemében a könny. Lizitska Lukács ünneplőben sétál a tsz- házba. — Csak a bal kezem, meg a bal lábam ne hagyott volna felszabadulási ünnepségen hir­deti ki és a jelentős összegű díjakat a község, a város ün­nepi ülésén adja át az első helyezetteknek. Bár még a múlt évi verseny értékelésénél tartaoali.de máris megkezdték az elő­készületeket az 1970-es községfejlesztcsi és szépí­tés! mozgalom kibontakoz­tatására. Voltaképpen az április 4-ig tartó időszak a felszabadulási verseny folytatása, természe­tes, hogy a sok új épület, jár­da; út és egyéb létesítmény mellett a felszabadulás meg­ünneplése akkor méltó a nagy naphoz, ha a falu is ünnepi díszt ölt ez alkalommal. A cél az, hogy erre a napra a regi szokásoknak megfelelően mindenki tegye rendbe haza­cserben — kesereg az öregem­ber. — Sokat fogtam mínusz tíz fokban a gyeplőt. Szép idők voltak azok!.. . Háromszáz ko­csisa volt Dréher úrnak, egy kocsira 108 hordót raktunk ... Huszonkét évig „gyí, te fa­kó!” — zörögtünk hajnalban a korhely utcákon. Ihattunk, mert napi két liter illetmény­sört kaptunk, de berúgni nem volt szabad. Menten kirúgták az illetőt. Nyáron nem jöhet­tem haza, mert naponta 16 órát is dolgoztunk ... Hej, erős voltam, fiatal!... Éppen har­mincegy ágyat állítottak abba a szobába, ahol feküdtem... jól eltréfáltunk egymással. ODAKINT HAVAZIK. A járda $ackw víiláhylámpa'ég, pedig nappal vari. Egyenes Csíkokban száll, szitál a hó. Bent a kályhában szorgos lán­got csap a szén. — A történelmi darabokat nézem a tévében — nyújtózko­dik a jó öreg —, a politika nem nagyon érdekel. Meg a harcosakat szeretem, mert én huszár voltam az első világhá­borúban. Még Pilsenben is jártam..; A sört árpából csi­náltuk. nem cirokból. Az étel? ...Hej, a disznó még nem érett meg, később vágunk. De én a káposztás hajtókát sze­retem .,. még forrón, vastag töltelék a közepébe. — Arra korcsolyázik jól a bor — nevet gyöngyfogaival a menye. — Készítek a papának, ne búsuljon! — Tíz éve vagyok a téesz- ben, onnan kapom a nyugdí­jam. A sörgyárból nem, mert megszakadt a jogfolytonossá­gom ... így jár a szegény em­ber! ... Hát egészségére!... Egyébként van ám fogam is, de a szekrényben! Nem tudom én mán azt megszokni... SZTK-s fogak ... Hogy meg­érem-e a 2000-dik esztendőt? Hej, az lenne csak jó!;.. Nő- sülök-e?... Ejnye, én már csak a temetőben!... Hát min­den jót kívánok az egész em­beriségnek, mondja meg ne­kik! Csak így tartson soká, ahogyan van. l Felemeli az ujját. — Aho­gyan én mondom! ODAKINT ESIK A HÓ. Se­bessége egyenletes és változat­lan. A sötét térségből egy pont kiválik, mert gondolataimat arra irányítom; söröslovak, nagy patadobogással rohannak el a házak fölött. Egy öregem­ber álmodik a paplanos ágy­ban. j kaszt. Ez a mozgalom nem­csak a lakosságot érinti, ha- í nem ki kell terjeszteni a kö- zületekre, hivatalokra is. Gyakran tapasztalható, hogy míg az o Cakók mindent megtesznek az utca szépítésé­re. 1 egy-egy intézmény előtt gyomos az árok, rendezet­len az utca, ápolatlan a ház. Be kell fejezni április 4-ig a megkezdett parkosítást és fá­sítást is. Hosszan lehetne so­rolni, hol tervezik a felszaba­dulási parkok, fasorok létesí­tését. — Nagyon örülnénk — folytatta S. Hegedűs László —, ha ezt a szép mozgalmat mind több helyen folytatnák, I hiszen az elültetett fák, dísz- j bokrok sok-sok éven át fog­ják hirdetni a negyedszázados évforduló emlékét. A Pest megyei Hírlap a jö­vőben örömmel ad hírt, be­számolót minden hét csütörtö­kén az emberek közös, szép erőfeszítéssel létrehozott al­kotásáról, amivel lakóhelyüket „emlékművé” avatják. — komáromi — SZEGED Szüretre szüret A szegedi egyetemi botani­kus kert üvegházaiban egy­más után szedik a különböző melegégövi gyümölcsöket. A tél folyamán a „banánszezon” volt az első. A törpe banán dús fürtjének érlelése után az anyanövény most már rövide­sen elpusztul, viszont életké­pes gyökérsarjat hajtott, ame­lyet újból elültetnek. Utána mindjárt a négy méter magas narancsfáról szüreteltek több imi.nt.60 darabot Csupán, fgyet; hagytak rajta a látogatók ked­véért. A „déligyümölcsszezont” a citrom zárja. A terebélyes fán legalább ötven citrom sárgul, s nemsokára ezeket is leszedik. Gyümöicsszakcsoport TÜZÉP-lerakat 48 milliós forgalmat tervez 1970-re a szi getszen tmártoni fogyasztási szövetkezet. A részközgyűlések javaslatai aldpjáií Szigetújfaluban zöld­ség- és gyümölcstermelő szak­csoport megalakításéra kerül sor, Szigetcsépen pedig TÜ­ZÉP-lerakat nyílik. A fejlesz­téshez tagsági kölcsönt, cél­részjegyet és társadalmi mun­kát vesz igénybe a fogyasztási szövetkezet. GYŐR TÜKÖRLIFT Az elmúlt évben — március elején — adták át rendelteté­sének Győrött az Idegenfor­galmi Hivatal új turistaszálló­ját. A hatszintes, 240 szemé­lyes új turistaszállónak „mind­össze” egy hibája volt: nem működött a liftje. Mint kide­rült, ide a rendeltetésszerűen működő „normális” lifteknek a tükörképét tervezték. Az ajta­ja például befelé — a fal felé nyílt volna, s így természete­sen ebbe a liftbe se beszállni, se kiszállni nem lehetett. A hi­ba elhárítása, illetve a terve­zők melléfogásának korrigálá­sa majdnem egy évet vett igénybe. A nevezetes liftet e hét végén helyezik üzembe. Szüts Dénes Az 1970-es év első kellemes meglepetése a NAGYKÁT AI BÚTORKIÁLLI IÁK Külföldi és belföldi bútorok nagy választékban. A bútorok a helyszínen megvásárolhatók és megrendelhetők, az OTP soron kívül folyásit hitelt Közületi bútorok nagy választékban. A kiállítás nyitva január 15-től február 15-ig reggel 9-től este 6 óráig. Az év bármelyik hónapjában történő szállításra előrendelés-felvétel. MOST VÁSÁROLJON I NAGYKATAI ÁFÉSZ táját és a ház előtti utcasza­Öregember a galambdúc alatt... Lenin ügyét folytatva 1970 — a Lenin-centená- rium esztendeje. Világszerte tisztelegnek Vlagyimir II- jics előtt, akinek nevéhez és tevékenységéhez az embe­riség életének egész forra­dalmi korszaka kapcsolódik. A szocializmus, amelyet Le­nin új következtetésekkel és felfedezésekkel gazdagított, ma világtörténelmi tény. A szocialista világrendszer ko­runk alapvető forradalmi ereje. Éppen ezért a Lenin- évforduló nemcsak a múlt felelevenítésére teremt al­kalmat, hanem a jelen tu­dományos vizsgálatára és a jövő tennivalóinak osztály­harcos meghatározására. A centenárium megünnep­lésének ez a jellege dombo­rodik ki azokból a tézisek­ből, amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja adott ki. „Lenin születésének 100. évfordulójára emlékez­ve... minden forradalmár harcos szemlét tart erői fö­lött, meghatározza tevékeny­ségének további távlatait és feladatait, erősíti harci egy­ségét a békéért, a demokrá­ciáért, a szocializmusért fo­lyó küzdelemben” . — olvas­hatjuk a tézisekben. Az SZKP Központi Bi­zottságának elgondolásai tük­rözik, hogy a lenini örökség olyan érték, amely a forra­dalmi erők mai harcában nélkülözhetetlen. Ezt min­denekelőtt a munkásosztály új típusú pártjáról szóló le­nini tanításokkal bizonyít­ják, amelyek mind a mai napig, s a jövőben is a kom­munista mozgalom alapkér­dése. Kétségbe vonható-e például Lenin azon vélemé­nyének időszerűsége és fon­tossága, miszerint — a tézi­seket idézve — „egy marxis­ta párt sikeres tevékenységé­nek, a munkásmozgalom fej­lődésének és győzelmeinek elengedhetetlen feltétele a kétfrontos harc: az opportu­nizmus és a revizionizmus jobboldali és „balos” válfa­ja ellen?” Nyilvánvalóan nem. A pártok törekednek az új történelmi viszonyoknak meg­felelő forradalmi stratégia és taktika kidolgozására, az el­mélet és a gyakorlat össze­hangolására, az ideológiai harc fokozására — mind- megannyi Lenin által meg­fogalmazott feladat végre­hajtására. A lenini eszme konkrét segítséget ■ nyújt a kommunisták mai nemze­dékének abban, hogy pártju­kat a nemzetközi munkás- mozgalom még erősebb harci osztagává tegyék. A legméltóbb tisztelgés Le­nin előtt: a leninizmus esz­méinek megtestesítése. Ezek az eszmék pedig a szocializ­musban öltöttek testet. Ért­hető tehát, hogy a tézisek emlékezetünkbe idézik a le­nini elméletet a szocialista társadalom építéséről. Az el­mélet egy emberöltővel ez­előtt születeti, mégis úgy érezzük, mintha napjaink gyakorlatából születtek vol­na a következtetések. A kö­zelmúlt történései újult erő­vel hívták fel a kommú- nisták figyelmét arra a le­nini megállapításra, misze­rint az új társadalom építé­sének fő eszköze a proletár­diktatúra, amelynek legki­sebb gyengülése Is utat nyit­hat az osztályellenségnek. Az is rendkívül tanulságos, ahogy Lenin a politikai szabadság- jogokat értelmezte. Mindig osztálválláspontból indult ki. Ügy vélte, hogy ezek a jo­gok a dolgozók szocialista összefogásának, a szocialista ideológia terjesztésének fel­tételét is magukban foglal­ják, amelyek kizárják a szo­cialistaellenes propaganda „szabadságát”, az ellenforra­dalmi erők szervezkedésének „szabadságát”. A tézisek az­zal is nagy szolgálatot tesz­nek Lenin követőinek, hogy segítik összevetni a szocia­lista építés nemzeti sajá­tosságait a Lenin által feltárt általános törvényszerűségek­kel. Márpedig ez az össze­vetés, a nemzeti sajátossá­gok és az általános törvény- szerűségek összhangja a szo­cializmus építésének fontos feltétele. A leninizmus a XX. század osztálycsatáinak igen széles színterére vetít fényt. Nagyon találóan mondják ki az SZKP tézisei, hogy „csak a le­nini tanítást követve lehet megérteni a világban végbe­menő forradalmi változások lényegét és jellegét, helyesen értékelni az ezekben részt ve­vő erők szerepét, helyesen ki­tűzni a szocialista világforra­dalom kibontakozásának táv­latait.” Éppen ezért, a lenini eszmék felvázolása egyben a marxista—leninista világkép felrajzolását is jelenti. Ennek kulcspontja pedig az a tény, hogy a szocializmus történel­mi offenzívában van. Ennek feltartóztatására szövetkeznek az imperializmus erői, ame­lyeknek stratégiáját éppen Le­nin eszmei örökségét felhasz­nálva látja tisztán a kommu­nista mozgalom. De a lenini hagyaték ahhoz is segítséget nvújt. hogy ez a mozgalom po­litikailag éretten, ideológiai­lag felvértezve szálljon szem­be ellenségeivel. Főleg arra fi­gyelmeztet , hogv a harc sikere soraink egységétől, s korunk különböző forradalmi áramla­tainak összefogásától is függ. A leninizmus hatékony fegy­ver a burzsoá ideológia elleni küzdelemben. Olyan fegyver, amelyet kérlelhetetlenül, kom­promisszum nélkül kell forgat­ni. A marxisták—leninisták el­utasítják -az ideológiai terüle­ten való békés pgymás mel­lett élés opportunista tételét. A mai világban is osztályok har­ca folyik, nincs és nem is le­het semmiféle osztályon kiviül vagy osztályok feletti Ideoló­gia. Mintha ma hangtanának tehát Lenin szavai arról, hogy „a szocialista Ideológiának mindennemű lekicsinylése, az ettől az ideológiától való min­dennemű eltávolodás való iá­ban a burzsoá ideológia erősí­tését jelenti”. A lenini úton a legmaga­sabbra eddig a Szovjetunió ért: a kommunizmust építi. A tézisek szembetűnően bizo­nyítják, miként válnak való­ra Lenin hazájában a világ el­ső szocialista állama megala­pítójának elgondolásai, előre­látásai: „Lenin ügyét folytatva a szovjet nép kemény munká­val gyarapítja a társadalmi ja­vakat, fejleszti a szocialista de­mokráciát, a tudományt és a kultúrát, lankadatlanul gondot fordít a szocialista haza védel­mi erejének növelésére, építi az emberhez méltó életet”. A tézisek olvasása közben sokszor foglalkoztatja az em­bert a gondolat, miként lehet lenini módon élni és harcolni, melyek azok a tulajdonságok, amelyek képessé teszik az em­bert arra, hogy valóra váltsa a történelem minden próbáját kiállt eszmét. Vannak, akik a mindent leküzdő akaratban, a tömegekbe vetett hitben, a kö­vetkezetes internacionalizmus­ban látják a követendő példát. Igazat lehet nekik adni. Mások az eszmei céltudatosságot emelik ki. ök is helyesen gon­dolkodnak. S miközben ezen elmélkedik az ember, eljut a tézisek utolsó szavaihoz, ahol a bolsevikok utódai, a szovjet kommunisták megfogalmazták a választ: „Lenini módon élni és harcolni annyi, mint min­den erőt, tudást, energiát latba vetni a föld leghumánusabb és legigazságosabb ügyéért: an­nak a harcnak az érdekében, amely a dolgozóknak az elnyo­más és a kizsákmányolás alól való teljes felszabadításáért, a kommunista eszmények győ­zelméért, az emberiség jobb jövőjéért folyik”. Pálos Tamás í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom