Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
™'<sJC(rlap 1970. JANUÄR 14., SZERDA Nigériában megszűntek a harcok A nigériai fejlemények vál-1 összetűzésekről nem ér- tozatlanul élénken foglalkoz- kezett hír tátják a nemzetközi közvé'.e- ( ^ arra va.uj hogy a biafrai ményt. A legfrissebb jelenté- , csapatok teljesítik Ojukwu sek szerint a lagosi kormány , megbízottja, Effiong yezérőr- diadalmas csapatai folytatják i nagy kapitulációs parancsát, előnyomulásukat a balzaci , Most, hogy a háború gya- szamarbőr mintájára apróra i korlatilag befejezettnek tezsugorodott biafrai szakadár- kinthető, a szeparatisták ed- állam területén. digi támogatói igyekeznek viA hajszálnál tízszer pontosabban (Folytatás az 1. oldalról.) gépek, egyre több fáradságba és pénzbe kerül a régi masinák felújítása s a rossz gépparkból eredő selejt. Most végre jobb hírekről is beszámolhatunk. Mint tegnap Masszi Tibor igazgató, a Magyar Gördülőcsapágy Művelt diósdi üzemének vezetője elmondta, 30 milliós beruházás- .sal próbálnak fiatalítani. Eny- nyit hagyott jóvá a művek vezetőgárdája. — Nagyon kellett ez a pénz. Mindenekelőtt arra használjuk, hogy az NDK-ból csapágygyűrű gépeket vásároljunk. Négy már gyári fedél alatt, kettőt próbálunk, három hamarosan itt lesz s év végéig még egy igen korszerű berendezést kapunk. — Szerepe, jelentősége? az egyenetlen felület, a kiálló kis fémszálacslká'k elkerülne- tetlenek. Egy rázó, vibráló berendezése és a bele töltött anyag koptatja simává. Eredménye a még csendesebb forgás s azzal, hogy megakadályozzuk valamilyen kis fémhulladék későbbi leválását, bekerülését természetesen az élettartamot is növeljük. Négyszer, ötször aranyit tud a köszörűgépek sara, mint kiszolgált elődei. Nem az emberre, az automatára vár majd a hozzávaló anyag adagolása is. Remélhetőleg megteszik vele az első lépést a korábban nagyhírű gyár talpraállításéhoz: az így készülő görgőscsapágyak a legkényesebb igényeknek is megfelelnék. (t. gy) lágszerte felszítaná a győztes szövetségiek „várható megtör- lásának” hisztériáját. A központi kormány reagálásából kitűnik, hogy maga Yakubu Gouxm tábornok nigériai államfő is fontosnak tartja ezt a kérdést. Lagos hivatalos nyilatkozatában, célzatos hangulatkeltésként utasította vissza a mesterségesen táplált aggályokat. Gowon tábornok rádióbeszédben erősítette meg az amnesztiával kapcsolatos, korábban. elhangzott ígéretét. A közkegyelem — hangsúlyozta a tábornok — mindazokra vonatkozik, akik rendben átadják fegyvereiket a szövetségi kabinet bevonuló katonáinak. Gowon sürgette tisztjeit, mielőbb veigyék át a köz- igazgatási funkciókat a visz- szafoglalt szakadár területeken és nyújtsanak azonnali segítséget az ottani, súlyosan nélkülöző lakosságnak. A máris megindult segélyakció méreteire jellemző, hogy egyetlen napon, kedden, 800 tonna élelmiszert juttattak el a legínségesebb körzetekbe. A középnyugati tartomány .katonai kormányzója utasította katonáit, hogy állítsanak fel szükségtáborokát az otthontalanok és éhezők befogadására. Három járás veszteség nélkül , — Világszerte a nagyobb pontosság és hosszabb élettartam szerepel a csapágyakkal szembeni kívánságlistán. Ez pedig szorosan összefügg azzal, hogy milyen például a görgők és gyűrűk felülete. Az új sor rendkívül finom megmunkálást biztosít s öt-nyolc mikron pontosságot ... — Le lehetne ezt fordítani...? — Egy hajszál vastagsága 40—60 mikron. Érzékeltetésül ’’tálán ennyi is elég. Megérkezett már az első szuperfiniselő is, amely tükrös, felületűvé teszi a görgőt. Saját újdonságunk a görgők kosarának, tehát a görgőtartónak újfajta tisztítása. A megmunkálásnál (Folytatás az 1. oldalról.) nap alatt eljuthat a termelőktől a fogyasztókhoz. A főváros környéki termelő- . szövetkezetek általában kis területen gazdálkodnak, s ezért különös jelentősége van a közös társulásoknak. Örkény például 300 férőhelyes, modern tehenészeti telepet épít fel a helybeli két közös gazdaság összefogásával. A solymári, és a pilisvörösvári gazdaságok szarvasmarha- és sertéstelepet építenek. Azzal a gondolattal is foglalkoznak a közös gazdaságok, hogy részt vesznek a külkereskedelmi árucsere-forgalomban. A HUN GAROCOOP közvetítésével osztrák és nyugatnémet vegyes vállalattal tárgyalnak árucseréről. A Pest környéki gazdaságok zöldséget, gyümölcsöt és baromfit szállítanának a nyu- I gáti országok vállalatainak, cserébe pedig feldolgozó berendezéseket és baromi itenyészanyagot kapnának. BONN Nyilvánosságra hozták a Brandt-beszéd mellékletét Kedden nyilvánosságra hozták Bonnban Brandt kancellár szerdai parlamenti beszédének mellékletét. A négy részből álló dokumentum első fejezetének ez a címe: „A német kérdés kialakulása, valamint az NSZK és az NDK kapcsolatai". E fejezetben a bonni kormány kifejti azt a véleményét, hogy „25 évvel a harmadik birodalom feltétel nélküli kapitulációja után a német nemzet, 1970. évi tényleges határai között 2 államra van osztva. A dokumentum a „német nemzet egységéről" vallott ismeretes bonni felfogást, az NDK 1968. évi alkotmányával próbálja alátámasztani. Idézi az alkotmány megállapításait, amelyek az NDK-t a német nemzet szocialista államának nevezik, és kötelezi magát „a kettéosztottság megszüntetésére a két német állam között, addig is, míg az újraegyesítés megtörténik”. Ezen az alapon tárgyalja a melléklet a két német állam viszonyát. Figyelemre méltó annak erőteljes hangoztatása, hogy a két állam között csak akkor jöhet létre jobb kapcsolat, ha nem tévesztik szem elől, hogy a két állam „alapvetően különböző társadalmi és gazdasági rendszerben él". Brandt láthatóan eleget akart tenni > az konzervatívoknak is, azzal, hogy aláhúzza a „nemzet egységét”, ugyanakkor azonban. a két német állam különböző rendszerének hangsúlyozásával rá akart mutatni arra, hogy az újraegyesítést belátható időn belül gyakorlatilag lehetetlennek tartja. T Az északír Jeanne if Arc Bernadette Del- vin, az északír parlamenti képviselőnő, aki a polgárjogi megmozdulásokban tette híressé magát, most a délafrikai faji meg- lönböztetés elleni menet élére állt. Kitér az okmány az NSZK és a NATO kapcsolataira. Külön fejezet foglalkozik a „berlini kérdéssel”. Nyugat- Berlinnek és az NSZK-nak „szoros kapcsolatát” azzal indokolja, hogy ez Nyugat- Berlin életképességének biztosítása végett szükséges. A negyedik fejezet a két német állam kereskedelmi és közlekedési kapcsolataival foglalkozik. McCarthy Párizsban Eugene McCarthy szenátor, az ismert amerikai közéleti személyiség, akit a minap Moszkvában fogadott Koszigin miniszterelnök, úton hazafelé Párizsban tárgyalásokat folytatott a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány, valamint a VDK delegátusaival. Üjságírók kérdésére a szenátor ném vélt hajtandó' válaszolni, Párizsban tanuló amerikai diákok gyűlésén azonban kijelentette képünk itt készült —, hogy a megbeszélések célja „a háború befejezése lehetőségeinek felkutatása és semmi más**. GYURKÓ GÉZA: Jó napot Mongólia Vili. Lámák, szörnyek, rádiók „Megvetésre méltó és megvetett egyéniség, szégyen isten és ember előtt, utálat szerzetesek és világiak előtt, a lámaiz- mus főpapjának torzképe. Ha legalább csak titokban inna!... S ha saját tanainak parancsai szerint nőtlenségben keli élnie, legalább elrejtené szeretőit a világ szeme elől!” — idézi Sven Hedint, a világhírű svéd utazót Róna-Tas András „Nomádok nyomában’’ című érdekes etnográfiai tanulmányában Az utolsó „Bogdo ge- genről” van szó, a mongol lámaizmus utolsó főpapjáról, aki mint uralkodó megszűnt uralkodó lenni a mongol népi forradalom után, de haláláig megtarthatta főpapi méltóságát. Volt szerencsém látni tibeti —kínai stílusban épült félelmetesen szép nyári és eléggé jellegtelen téli palotáját — mindkettő ma lényegében vallástörténeti múzeum. S volt szerencsém beleborzongarú a lámaizmus vallásának dokumentumaiba. Félelmetes szörnyek, rettenetes — úgynevezett cam-maszkok — fejek, vörös, arany, fekete színekben, három szemmel, vadkanagyarakkal. A szörnyek, a legkülönbözőbb fő- és alistenségek, démonok, amelyeket túlvilági kísérőik, szörnyek, alacsonyabb- rendű démonok táncolnak körül. Bármerre néztem, s bármerre nézett az egykori arát, tikkadt rémülettel kellett szemlélődnie az embertől teljesen elvonatkoztatott vallás csak szörnyűségekre, démoni fenyegetésekre utaló relikviu- mai láttán. A cam-maszkok mellett rendkívül sok aranyozott Buddha-szobor, színes templomfestmény, ezernyi szertartási eszköz — a többi között egyet állítólag egy tizenhét éves szűzlány combcsontjából faragtak, és emberkoponyából készült csészék. Ma már ez jobbára a múlté. Egyetlen működő lámakolostor van — Ulánbátorban —, a Ganden, ahol még most is folynak a szertartások, ahova eljárnak imamalmot forgatni, Buddha-szobor előtt az ima- padra roskadni —, inkább már csak az öregebbjei. Volt olyan érzésem, amint ott álltam, kellő tisztelettel a dúsan cirádá- zott s belül relikviákkal, szertartási tárgyakkal és lámákkal szinte nyomasztóan zsúfolt szentély ajtajában, mintha mindez már a lámák számára is idegenforgalmi kuriózum lenne. Lehet, hogy tévedek. De abban nem, hogy jó szögből nézve, a Buddha csúcsos fejdísze pontosan beleolvad a mongol televízió magasba szö- ] kő tornyába. A jurta, ahol — szutecajra, 1 tejes teára szomjazva — sofőrünk megállt, háromnapi járóföldre volt gépkocsival is a fővárostól. Jobb módú családé lehetett, mert ajtaja díszesebb volt a szokottnál. — Szambajno — köszöntünk be a jurtába, s már kucoro- dunk is le, ki, mint jó magam, apró székre, ki a földre, a be- épés után a bal oldalon, a férfiak oldalán, ahogyan ez illik. S egy kétarasznyi kis kölyök már cap lát is a jurta falán függő lóbőr tömlőhöz, megkavar benne valamit, hogy a következő pillanatban régi mongol szokás szerint kézzel nyújtsa át az ajakba mért és a vendégnek szó nélkül kijáró kumiszt. Nem elfogadni halálos sértés. A jurta velem szemben álló oldala a nőké. Az asszonya holmik, háztartási eszközök, ruhák, csecsebecsék s száradó, talán a múlt héten vágott, de már csak kevéske maradékát mutató birkahús a jurta váza és vászna között. Középen Ce- tendanba, a jurta tulajdonosának ulánbátori ismerőse a sarkán ül, és a földre tett deszkán tésztát metél. A jurta közepén kondér, a kondérban a faggyúzsírban sül a már felmetélt tészta. A háziasszony kavargatja és szedi ki egy lavór formájú fcádogedénybe a kisült tésztát. A jurta előtt még két asz- szony guggol. Iámét birkát vágtak, a lehető legkevesebb vízzel, egy darab tüdőt járatva ide-oda, a birka beleit tisztítják. így csinálták ezt, a tésztát le zámítva, évezredek óta. Legyek döngenek, s érezni a száradó téli tüzelő, az összegyűjtött trágya illatát — száz kilométerekre nincs ide fa! — lovak nyihognak a közelben, és egy álmos teve ordítja el magát oly keservesen, mintha a birkát siratná. A jurtát azonban már állami gyár készíti. Ott áll, a valamikori szentély helyén, középen, a bejárattal szemben a telepes világ- vevő rádió, és a házigazda — aki az imént’ invitált be bennünket, teát főzve a soha nem látott mongol sofőrnek a szűkös vízből — az állami gazdaság dolgozója. A vendég, aki Ulánbátorból jött, egy népművészeti háziipari szövetkezetben gyümölcsözteti vele született ősi tehetségét. — Ó, jártam én az elvtársaknál, még 1957-ben. Egy hétig voltam Budapesten, aztán onnan Prágába mentem, majd Bukarestbe. Bőripari delegáció tagja voltam — mondja folyékony orosz nyelven büszkén, miközben megállás nélkül jár a kés a kezében, s ki nem esik — beszéd közben sem — a cigaretta a szájából. — Kijöttem egy kicsit levegőzni. Meg jó kumiszt inni. Keil az embernek, mert az a város, hiába jó, mégiscsak rossz — mondja megelégedetten, nogy itt lehet még néhány napot, s nem abban a „rossz levegőjű” városban. Ulánbátor levegőjét különben bármelyik európai város megirigyelhetné. A háziasszony megropogtatja a derekát, rágyújt, és gondol egyet. Lecsapja a kavarókanalat. s máris ott ül a Gaz kormánykereke mögött. Gyújtás, kapcsolás, és villámgyorsan elporzik vagy fél kilométert, hogy aztán visszadöcögjön a jurta elé. — Hű, de régen vezettem már — mondja kicsit szomorúan, és kavarja tovább a sülő metéltet, oda ne égjen, a véreshurka megköveteli, hogy jófajta tészta kerüljön mellé. A kumiszt, a szutecaji megittuk. Búcsúzunk. Nem tartóztatnak, mint ahogy nem is néztek ki. Aki jön, az jön és marad, amíg marad, és különösebb köszönöm nélkül távozik. Eszi, amit a,család eszik, nem tartozik fizetséggel érte. A vendég is lesz valakinek egyszer házigazdája. A televízió, a telepes rádió, az autó, a gyári jurta nem tűri már a lámaizmus szörnyeit, de békésen megfér az emberi hagyományokkal s a környezet kényszerűségével. (Folytatjuk) Az egyetlen működő lámakolostor udvarán. (Foto: Gábor)
