Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
1970. JANUÄR 1., CSÜTÖRTÖK ■"’»iffíw4rin 11 Alacs B. Tamás: SPO' IR T^thTOW HA. JL r vJ) JL V v II. RÉSZ Tegnap addig a megállapításig jutottam, hogy alapjaiban újjá kell szervezni sportéletünket, mivet bebizonyosodott, hogy fennen hirdetett sport axiómáink, melyeken sportéletünk építményének, egésze nyugodott: nem axióma, hanem csupán igazolásra szoruló tételek tömege. Az újjászervezés szerteágazó munkájáról íme pár szertelenül csapongó gondolat. 1. Alapok A sportiskolákon túl — melyek a zenei, képzőművészeti iskolákhoz hasonlóan a különleges sporttehetséget eláruló palánták tudatos gladiátorrá nevelésével hivatott foglalkozni — az egyéb iskolák testnevelő órái alól felmentést kell kapnia valamennyi olyan iskolásgyermeknek, kik valamilyen sportágat űznek valamely sportegyesületben. A sportegyesületbe lépést pedig az iskola sohase tagadhassa meg diákjától, ha azt az egyesület kéri. Az iskola ne legyen rivalizáló sportkör! Az iskola csak az egészség- ügyi testedzéssel foglalkozzon. A tornaórák alól felmentett, egyesületben sportoló diákok pedig — mivel az egyesületben úgyis untig eleget vesznek részt speciális edzéseken, s ez sok idejüket elrabolja — a felszabaduló tornaórái; idejét iskolai leckéik tanulására fordítsák: korrepetitor tanárok oldalán. Ezzel a gladiátor- fiókák tanulmányi előmenetelét lényegesen növelhetnénk, s tán mindez valami kevéskét javítana azon a jelenlegi szomorú helyzeten, hogy például NB I-es labdarúgóink 70 százaléka csak a nyolc általánost végezte el. (Mindez persze nem jelenti, hogy az iskolai tornaórák egyértelműen lemondanának a sportágak propagálásával, megismertetésükkel...) 3. Gladiátor-élet — „nyugdíjjal44 A sportolók (gladiátorok), mint a szórakoztató ipar alkalmazottai munkaszerződés alapján kell, hogy működjenek. (Természetesen hasonló fő- és mellékállású munka- szerződések illessék az edzőket és bírákat is.) A gladiátorok, egyéni szerződés alapján munkavállalók sportegyesületüknél. Sérülés, betegség esetén táppénz, sportpályafutásuk befejezése után pedig — azonnal — megélhetésüket biztosító életjáradék illesse őket. Aktív sportoló korukban a gladiátorok fizessenek életjáradék-adót, mely megteremti saját, korán elérkező „nyugdíjas” holnapjuk nyugalmát — a befizetett összeg erejéig. Az életjáradék ideje alatt 2. Szervezeti felépítés Az országos megyei sporthatóság, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség államilag kinevezett alkalmazottainak, vezetőinek központi irányító szerepe az ellenőrzésre koncentrálódjon: s az egyes szakszövetségek teljes önállóságot, függetlenséget kapjanak. Ennek alfája, hogy a szakszövetségek vezetői, alkalmazottai ne kinevezettek, hanem választottak legyenek. A megyei szakszövetségek elnökségeit válasszák a megye területén működő szakosztályok vezetői, az országos szakszövetségi elnökséget pedig a megyei szövetségek vezetői. Szűnjön meg sportéletünkben a kooptálás! Még egyesületi szinten is. Így talán sikerül visszacsalogatnunk a sok lelkes s hozzáértő sportbarátot, sportszakembert, ne féljünk kimondani: sportüzletembert, kik szervezésben, lelkesedésben, szaktudásban pótolhat- tatlanok, s valamikor egyesületeink s egész sportéletünk bölcsőjénél ott bábáskodtak. S tán sikerül így új fiatal sportszerelmeseket, sportszakembereket „kinevelni”. Az egyesületek önállóságát és függetlenségét is feltétlenül biztosítani kell — lehet szövetkezeti alapon is —, hogy ötletek sokszerűsége borítsa ismét virágba sportmozgalmunk pusztulás veszélyének kitett fáját. A nem gazdaságos sportágak így természetesen „tiszta amatőr” alapra kerülnek, míg gazdaságossá nem erősödnek ... A reklám és sport kapcsolatáról sem szabad megfeledkezni. Ez nemcsak a Vi- deoton-gyár privilégiuma. (Be’ kár, hogy beteljesülés előtt — delelő előtt öt perccel — halaira ítéltetett Galambos Tibor, öreg hátúszóbajnokunk Csepel Autó- gyáras reklám vízilabdacsapatának ragyogó terve...) Természetesen a totó bevétele ismét egyértelműen a sport céljait kell, hogy szolgálja: szétválasztva később született testvérétől, a lottótól. Az edzők és bírák testületének kérdése pedig már átvezet a gladiátorélet szürke hétköznapjainak megtárgyalásához. Az edzésmunkában sürgősen meg kell szüntetni az „ama- tőrködést”. A legkorszerűbb erőnléti és pszichikai edzéseket kell végezni a legnagyobb intenzitással. (Persze nem ártana, ha a múltba is néha visszapillantanánk: s oly egyszerű dolgokat ismét felfedeznénk, mint a Fradi focisták egykori híres „lövőalagútja”.) Az öreg gladiátorokat igen jól lehetne foglalkoztatni az edzéseken. No nem edzőknek (mint jelenleg általános), hanem, hogyis mondjam csak: „előtornászoknak”. Az életjáradékot kiegészíthetnék élettapasztalataik, egyéni trükk- jeik átadásának árával. Ez nekik való! Illő! S így segítenék, nem akadályoznák szeretett sportáguk fejlődését. Persze, félreértés ne essék: színészeknél is előfordul, hogy egyúttal jó színházi rendezők is. Ez a gladiátoroknál is előfordulhat. Ez esetben edzővé válásuknak nincs akadálya. De (mely legalább 5—6 évig tartana), alkalma nyílik a kiöregedett sportolónak az életben való új munkakörben történő beilleszkedésre (szakma-tanulás stb.) Az átigazolás egyik sport- egyesületből a másikba, egyszerű, tiszta pénzügyi tranzakció kell, hogy legyen. A játékos beleegyezése nélkül nem igazolható át. A vevő sportkör fizette összeg teljes egészében az eladó sportkört illesse meg. A játékos nem vehető meg sportköre beleegyezése nélkül. a szerződés időtartama alatt soha. Meg kell szüntetni a katonacsapatok részvételét a bajnokságban. A gladiátor (katonai szolgálatának ideje alatt) legfeljebb hadseregbajnoki mérkőzéseken vehessen részt. Kiváló élsportolói; (gladiátorok) legfeljebb kapjanak felmentést a katonai szolgálat alól — katonaadóért __ A sportolók katonai szolgálata úgyis irreális. A rendes bajnokságban résztvevő csapatok oly ösztönző módszert találtak ki ugyanis: a katonai szolgálat idejére összes zipkázott csapattagok örömére, mely tulajdonképpen felmentés a katonai szolgálat alól. (Például fociban, vasárnapi győzelmek esetén kimenő csütörtökig...!) 4. Amatőrködés csak, ha valóban erre is rátermettek ... És meg kell, hogy szűnjön — mégpedig sürgősen, azonnal! — az amatőrködés, amely ma a bajnoki rendszerek felelőtlen változtatgatásának és komolytalanná tételének területén mutatkozik. Azonnal hatályon kívül kell helyezni például azt a határozatot, mely most decemberben született a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökségének lemondó ülésén. Micsoda felelőtlen komoly- talanikodás? Első napirendi pont: az új bajnoki rendszer kiírása. Második napirendi pont: az elnökség lemondása. ... S utánuk a vízözön. Én nem vitatom, a magyar labdarúgás hangulatának (késő tavasszal a bajnoki hajrá!) s a nemzetközi naptárnak megfelelőbb az őszi-tavaszi rendszer. De ha már ismét át kell állni, semmi körülmények között sem szabad féléves tétIgyekeztem szertelen gondolataimat úgy irányítani, hogy minél kevesebb szubjektív élményt tartalmazzon. De két ilyet befejezésül mégis el kell mondanom. Az egyik a Mecser-üggyel kapcsolatos. A magáról megfeledkezett salgótarjáni futógép olyanná vált, mint amilyenné neveltük. Éveken át. O csak annyiban különbözik a többi „géptől”, hogy megsértődve nem akar — vagy nem tud — uralkodni magán és kibeszéli mindazt, mit bár mindannyian tudunk, de azért hétpecsétes titokként őr- zünk és szégyenlünk. Fecsegett; meg is kapja a magáét. Lehet, hogy egyedül állok véleményemmel, de akkor is kimondom: nem Mecser Lajos találtatott könnyűnek ez esetben a mérlegen: hanem sportéletünk. Ügy egészben. Szellemestül, szerkezeti felépítésestül. Lám mennyivel okosabb volt Albert Flórián „újságíró” kollégám, a tv képernyőjén, Vit-rai Tamás mikrofonja mellett Egyszerűen nem akarta megérteni a feltett kérdéseket. aztán — bocsánat! — félre beszélt, adta a tájékozatlant (mint focista, s mint „újságíró” egyaránt!), de aztán valahogy elkottyintotta: Kérem én még évekig focizni akarok (értsd: ebből akarok nélküli bajnokságot közbeiktatni. Lazítással kezdjük labdarúgásunk új életét? Ugyan kérem... Hogy mást ne mondjak, ez a labdarúgó-szakosztályok anyagi csődjét fokozza csak: különösen megyei, járási szinten. Ki kíváncsi „még nem is sörmeccsre” ... De mit lehet itt tenni? A megoldás hihetetlenül egyszerű, csak nem a lemondó elnökségre kell bízni. Háromfordulós bajnokság, melynek harmadik etapjában a párok a gyengébb csapat pályáján találkoznak, közös rendezésben. A gyengébb alatt az első és második etapban egymás ellen elért eredmények összesítését kell alapul venni: pont, gólarány alapján, s ha ez is egyenlő, úgy a második etap végi tabellán hátrább álló csapat otthonában. Micsoda izgalmas lenne a hajrá! A jobb csapatok, a táblázat tetején levők, rendre idegenben szerepelnének, s a hazai pálya felhozná a gyengébbeket. Ritka reális sorrend alakulna ki így a végére... 5. Két kép megélni), ezért nem mondhatok semmit, nem vagyok illetékes. íme, a rabszolga-gladiátor a képernyőn. Félelmetes volt. összeszorult a szívem. Hát micsoda rabszolgalázadást előidéző szavakra fakadhatott volna labdarúgásunk koronázatlan, de császára, Flóri? A császár azonban félt. De mitől, kitől? A megfélemlített, hallgatag Flóri császárt milliók látták a tv-ben. De nem Albert Flórián, hanem sportéletünk vizsgázott szőröstől-bőröstöl, ezúttal is: elégtelenre. ★ Milliók olvasták Kádár János legutóbbi angyalföldi beszédének e sorait: „Nem rokonszenvezhetünk azokkal, akik profi módjára követelőznek, de tessék-lássék amatőr módra tesznek eleget kötelességeiknek. Ilyen szemléletet mi nem engedhetünk meg még a sportban sem __” Né hány éve, midőn felrém- lett, hogy súlyos veszély fenyegeti népünk jövőjét, mert a gyermekáldás problémája a mindennapok gondjai közt „ötödfendűvé” süllyedt: pártunk és kormányunk széleskörű, nyílt akcióprogram megvalósításához kezdett. Nemcsak a családtervezés tudorait bízta meg tanulmánytervek készítésével, hanem a népszaporulat kérdéséről széleskörű, őszinte, kendőzetlen sajtóvita indulhatott, melynek során e kényes, mondhatnánk „intim” problémát, a népünket fenyegető veszélyt, valamennyiünk tudomására hozták: sőt, véleményünket kikérték. Csak ezt követően — segítségünkké — születhettek oly jelentős jövőbe segítő döntések, hatá rozatok: mint a családi pátiéi felemelése s az édesanyáka kicsiny gyermekük mellé von zó, hároméves szabadságé biztosító, havi 600 forintot adc rendelet. Midőn gazdasági életünkre gi modellje elavulttá vált: új gazdasági mechanizmus n titkos lombikokban fortyot született, hanem több éven át tartó tudományos vizsgálódás s ismét csak nyílt sajtóvita mindannyiunk megkérdezése után vált valóra, mindany- nyiunk örömére, a párt vezényszavára. E vezényszó 10 millió magyar közös ákara tát harsogta. Ha ily kényes és döntő fontosságú kérdésekben tudtuk csak az őszinte, nyílt vita nyo mán kezdődhet valami új, jö vöt szolgáló: miért felejtkeznénk el erről, midőn épp ilyen egyszerű (fajsúlybar ötödrendű) kérdés kerül szűk ségszerüen terítékre, mint < sport? Üj sportvezetőink tiszta lap pal indulnak, hogy a rég sportmechanizmust (mely fe lett elszállt az idő), újjal cseréljék fel. Gondolatainkkal annak ellenére, hogy köztünk minden bizonnyal számtalan a nem eléggé érett, kibontatlan zöldhajtás —, a jövőt, s a jövőn munkálkodó új sportvezetőket kívántuk segíteni. Ha felettük vita támad, s vita nyomán egyetlen életrevaló ötlet szárnyra kél, már nem írtuk le gondolatainkat hiába... Szégyen a futás, de vessző... MOST PEDIG KEZDŐDJÉK A VITA. VARJUK LEVELEIKET, MELYEKET A BEÉRKEZÉS SORRENDJÉBEN KÖZLÜNK. BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK kedves vásárlóinknak és egész évben felkészülten várjuk Önöket szaküzleteinkben PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT
