Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-01 / 1. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST Mi GYEI BJZOtTSAGA IS A.MEOYEI TANÁCS. XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA I FOSHAT 1970. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK MA: Nazarov gárdakapitány 3. oldal Másfajta naplemente 5. oldal Fotó: Gábor. HOLNAPTÓL: NÉPSZÁMLÁLÁS ■ Holnap — mint országszerte Pest megyében is megkez­dik a népszámlálás. Dr. 'tlám Mihály, a megyei tanács -titkára ezzel kapcsolatban [következőket mondotta: M— Megyénkben 3351 számlá­lóbiztos járja a körzeteket. Egy-egy számlálóbiztos átla­gosan 300 személyt és az álta­luk lakott épületeket, lakáso­tt írja össze. Számba vesz , inden olyan építményt, me­lt et laknak, a nyaralókat is. A számlálóbiztosok az el­következő két hétben minden családot felkeres­nek, minden család ajta­ján bekopogtatnak. — Pest megye közismerten az ország legnépesebb megyé­je, számos a szétszórt telepü­lés, nagy a tanyavilág. A be­járó dolgozók miatt sok eset­ben nem napközben, hanem csak az esti órákban tudják a számlálóbiztosok felkeresni a „klienseket”. ...és hajdan 1970. január ál kezdődik a [ iszámlálás. Or- ■ gunkban ez a hivatalos or- '.gos népszámlá- és egyben a egkörültekin- [ >b, legalaposabb idén eddigi kö- ' t. íz első hivata- an közzétett , iszámlálás ada- József császár, kalapos király 'léből származ- Mint ismere- az akkor el­telt összeírás bonyodalmat, zendüléseket is jzott. A nemes­ség attól félt, hogy előjogaiban korlá­tozzák és ezért minden lehető eszközzel akadá­lyozni igyekezett a számlálóbiztosok munkáját. Közvet­ve, de természete­sen egészen más okokból hozzájá­rult ez a népszám­lálás a Hóra Clos- ca féle felkelés kirobbanásához is. Egyébként ez a népszámlálás az ország mai terüle­tén 2 681 593 la­kost mutat ki. A népszámlálá­sok tudományos, demográfiai, gaz­dasági' és közmű­velődési jellege csak a múlt szá­zad második felé­ben alakult ki. A régebbi számbavé­telek általában a katonakötelezett­ség és az adózás szempontjait szol­gálták. Ilyen célú összeírásokat ha­zánk területén már a rómaiak is elrendeltek, Tra- ianus, Hadrianus és Marcus Aure­lius császárok ide­jén, de sajnos sem ezeknek, sem az Árpád-házi és ve­gyes házbeli kirá­lyok hasonló ren­deltetésű összeírá­sainak számszerű adatait nem is­merjük. — Hazánkban, mint a világ országainak legtöbbjében, évti­zedenként tartanak népszám­lálást. Tíz év alatt, tehát jelen esetben 1960 óta a lakosság te­rületi elhelyezkedésében, a gazdasági viszonyokban olyan nagymértékű a változás, hogy ennek felmérése feltétlenül in­dokolt. — A népszámlálási adatok­nak összességükben rendkívül nagy a jelentőségük, nagy se­gítséget adnak a IV. ötéves terv, de a további országos és helyi, — megyei, járási, vá­rosi, községi — tervek, fejlesz­(Folytatás a 2. oldalon.)- KATEDRÁN Bí kszkesztyü és rózsaszál 6. oldal Bofrónyftősok ci bíróság előtt 12. oldal Megszűnt a vízumkényszer A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a vízumkényszer megszünte­tése tárgyában Budapesten 1969. október 1-én aláírt egyezmény csütörtökön lép hatályba. Az egyezménynek megfelelően 1970. január 1-től érvényes útiokmány birtoká­ban vízum nélkül utazhatnak a magyar állampolgárok a Finn Köztársaságba, illetve a finn állampolgárok a Magyar Népköztársaság területére. A Cherbourg! hajók ügyében vigyázó szemét Párizsra veti a világ Berlini „Horizont": Matern-interjú Az óesztemdő utolsó napján változatlanul nagy terjedelmet kap a világsajtóban és a hír- ügynökségi tudósításokban a „cherbourgi hajók” ügye. 1969 legvégének csakugyan egyik legfeltűnőbb eseménye volt az öt hajó „kicsempészése” az iz­raeliek részéről Franciaország egyik legnagyobb kikötőjéből. S miközben a hajók talán már meg is érkeztek, vagy éppen e sorok olvasásának (Folytatás a 2. oldalon.) Boldog új évet kívánunk minden olvasónknak! AZ ÖTÖDIK ESZTENDŐ Az évtizedet záró 1970-es esztendő egyben rövidebb, ötéves időszak befejezője is: a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje. A tervidőszak lezárásával egy idő­ben újabb nekigyűrkőzés előkészítője 1970: a negyedik ötéves terv sikeres startjához formálja az alapokat. Forduló tehát, bárhogy nézzük, nemcsak a naptárban, hanem a társadalom, a gazdaság életében, fejlődésében is. Fontos állomás, melyben elvégzett és elvégzésre vá­ró feladatok sűrűsödnek. Mi jellemezte társadalom és gazdaság életében a harmadik öléves terv eddig eltelt esztendeit? A leg­főbb jellemző a népgazdaság stabilitásának növekedése volt, valamint az, hogy a számítottnál gyorsabban ha­ladhattunk a gazdaság majd’ minden ágazatában előre. A nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásá­ban már 1969-ben elértük az 1970 végére tervezett szin­tet. Az ipari termelés öt esztendő alatt 33—35 száza­lékkal növekszik, s ezzel a tervben meghatározott szín­vonalat éri el. A beruházások, valamint a mezőgazda- sági termelés meghaladta a tervben szereplő érlékeket, ahogy a lakosság reáljövedelme is: öt év alatt a terve­zett 14—16 százalékkal szemben az egy főre jutó reál­jövedelem 39—32 százalékkal emelkedik. Az egy kere­sőre számított reálbér pedig a tervezett 9—10 százalé­kos növekedéssel szemben 15—16 százalékot ér el. Pest megye a harmadik ötéves tervben különösen gyorsan gyarapodott. A beruházásokra fordított összeg a második ötéves terv végén 3,4 milliárd forintot tett ki, 1967-ben már meghaladta a 4,8 milliárdot, 1969-ben pedig ötmilliárd felett volt. A megye olyan létesítmé­nyekkel büszkélkedhet, mint a tervidőszak országosan legjelentősebb beruházásai: a Dunámén ti Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kőolajipari Vállalat, a gödi 400 kV-os transzformátorállomás, s mellettük a Dunakeszi határában felépülő házgyár, Gödöllőn az Agrártudomá­nyi Egyetem bővítése, a Dunai Cement- és Mészmű mészmüvénck, valamint négyes kemencéjének építése, szerelése, a Csepel Autógyárban, a Nagykőrösi Kon­zervgyárban, a Forte Fotokémiai Iparnál, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei betonárugyárában végrehajtott rekonstrukciók. Az ipar és a mezőgazda­ság termelése az országos átlagot meghaladó mérték­ben növekedett, öt esztendő önmagában nem lehet alapvető változá­sok hordozója, de mint folyamat, esztendők láncolatá­nak tagja, nagy fontosságú. Az 1966—1970 közötti öt év kétségtelenül ilyen nagy fontosságú időszak. A harma­dik ötéves terv végrehajtásával egy időben került be­vezetésre a gazdasági mechanizmus reformja, s ezzel egész gazdaságunk átformálása, fölkészítése a követke­ző évtized minden tekintetben nagyobb feladataira. Két esztendő telt el az új irányítási rendszer bevezetése, működésének megkezdése óta, s a meglevő gondokat, problémákat tekintve is egészében sikeresnek, a fej­lődést meggyorsítónak, a kívánt társadalmi célok meg­valósítójának bizonyult. A sikerek és az eredmények tehát nem maradtak cl a tervek mögött. Mégis: az óév búcsúztatásakor, az új esztendő kezdetekor a sikerek, eredmények mellől a mulasztások sem maradhatnak el, hiba lenne hallgatni arról, amit jobban lehetett és kellett volna csinálni, s ami adósságként az új évben, a következő esztendők­ben vár mindannyiunkra. A népgazdaság egészének egyensúlya szilárdabb lett, előnyösen változott a két legutóbbi évben a külkereskedelmi mérleg, de ugyan­akkor sokszor keletkeztek kisebb-nagyobb zavarok a termelésben éppúgy, mint az értékesítésben. A társadalmi-gazdasági stabilitás az egész ország la­kossága számára megadja a biztonság érzetét. Nincse­nek nagy fordulatok sem a politikai életben, sem a gazdaság tevékenységben. Az olykor-olykor fölröppenő híresztelések — mint amilyenek például a január el­sejei általános áremelésről szóltak legutóbb — nem találnak széles körben meghallgatásra, mert a lakosság a gyakorlati tapasztalatokból tudja, hogy szavak és tettek a párt cs a kormány politikájában egybeesnek, s hogy az országos vezetés nem kerüli meg, nem hall­gatja el a kedvezőtlen jelenségeket sem, sőt: határozot­tan föllép ellenük. Az emberi természet hajlik arra, hogy magától érte­tődőnek vegye a jót, de fönnakadjon a legkisebb rosz- szon is. Ha az eltelt esztendőre visszatekintünk, két­ségtelenül az emberi természet e vonásának is része volt a légkör, a hangulat változásaiban, a türelmetlen­kedésben, a sokasodó kritikákban. Része, azonban hiba lenne csakis ezzel magyarázni a bírálatokat. Mert sok volt a jogos kritika, a találó észrevétel, az indokolt elégedetlenség. Igaz, a gazdasági mechanizmus reform­ja nem csodaszer, Készülnek a negyedik ötéves terv rész- és összefoglaló előirányzatai a gyárakban, iparágakban éppúgy, mint a népgazdaság egészében. Dolgoznak a szabályozó rendszer 1971-től érvénybe lépő, finomított, a mai problémák egy részével leszámoló változatán, s mind­ezekkel egy időben természetesen maradéktalanul meg kell felelni az 1970-es esztendő feladatainak is. Nem könnyű esztendő lesz tehát ez az 1970-es, s ahol józa­nul mérlegelnek, ott jól tudják ezt. A gazdasági tevé­kenység, de a társadalmi folyamatok is egyre bonyolul­tabbak lesznek. Ahogy tartalmilag erősödik, gazdago­dik a szocialista társadalom és népgazdaság, úgy köve­tel mind többet valamennyi tagjától. Többet követel azért, hogy: többet adhasson 1970-ben s minden esz­tendőben. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom