Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST Mi GYEI BJZOtTSAGA IS A.MEOYEI TANÁCS. XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA I FOSHAT 1970. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK MA: Nazarov gárdakapitány 3. oldal Másfajta naplemente 5. oldal Fotó: Gábor. HOLNAPTÓL: NÉPSZÁMLÁLÁS ■ Holnap — mint országszerte Pest megyében is megkezdik a népszámlálás. Dr. 'tlám Mihály, a megyei tanács -titkára ezzel kapcsolatban [következőket mondotta: M— Megyénkben 3351 számlálóbiztos járja a körzeteket. Egy-egy számlálóbiztos átlagosan 300 személyt és az általuk lakott épületeket, lakásott írja össze. Számba vesz , inden olyan építményt, melt et laknak, a nyaralókat is. A számlálóbiztosok az elkövetkező két hétben minden családot felkeresnek, minden család ajtaján bekopogtatnak. — Pest megye közismerten az ország legnépesebb megyéje, számos a szétszórt település, nagy a tanyavilág. A bejáró dolgozók miatt sok esetben nem napközben, hanem csak az esti órákban tudják a számlálóbiztosok felkeresni a „klienseket”. ...és hajdan 1970. január ál kezdődik a [ iszámlálás. Or- ■ gunkban ez a hivatalos or- '.gos népszámlá- és egyben a egkörültekin- [ >b, legalaposabb idén eddigi kö- ' t. íz első hivata- an közzétett , iszámlálás ada- József császár, kalapos király 'léből származ- Mint ismere- az akkor eltelt összeírás bonyodalmat, zendüléseket is jzott. A nemesség attól félt, hogy előjogaiban korlátozzák és ezért minden lehető eszközzel akadályozni igyekezett a számlálóbiztosok munkáját. Közvetve, de természetesen egészen más okokból hozzájárult ez a népszámlálás a Hóra Clos- ca féle felkelés kirobbanásához is. Egyébként ez a népszámlálás az ország mai területén 2 681 593 lakost mutat ki. A népszámlálások tudományos, demográfiai, gazdasági' és közművelődési jellege csak a múlt század második felében alakult ki. A régebbi számbavételek általában a katonakötelezettség és az adózás szempontjait szolgálták. Ilyen célú összeírásokat hazánk területén már a rómaiak is elrendeltek, Tra- ianus, Hadrianus és Marcus Aurelius császárok idején, de sajnos sem ezeknek, sem az Árpád-házi és vegyes házbeli királyok hasonló rendeltetésű összeírásainak számszerű adatait nem ismerjük. — Hazánkban, mint a világ országainak legtöbbjében, évtizedenként tartanak népszámlálást. Tíz év alatt, tehát jelen esetben 1960 óta a lakosság területi elhelyezkedésében, a gazdasági viszonyokban olyan nagymértékű a változás, hogy ennek felmérése feltétlenül indokolt. — A népszámlálási adatoknak összességükben rendkívül nagy a jelentőségük, nagy segítséget adnak a IV. ötéves terv, de a további országos és helyi, — megyei, járási, városi, községi — tervek, fejlesz(Folytatás a 2. oldalon.)- KATEDRÁN Bí kszkesztyü és rózsaszál 6. oldal Bofrónyftősok ci bíróság előtt 12. oldal Megszűnt a vízumkényszer A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a vízumkényszer megszüntetése tárgyában Budapesten 1969. október 1-én aláírt egyezmény csütörtökön lép hatályba. Az egyezménynek megfelelően 1970. január 1-től érvényes útiokmány birtokában vízum nélkül utazhatnak a magyar állampolgárok a Finn Köztársaságba, illetve a finn állampolgárok a Magyar Népköztársaság területére. A Cherbourg! hajók ügyében vigyázó szemét Párizsra veti a világ Berlini „Horizont": Matern-interjú Az óesztemdő utolsó napján változatlanul nagy terjedelmet kap a világsajtóban és a hír- ügynökségi tudósításokban a „cherbourgi hajók” ügye. 1969 legvégének csakugyan egyik legfeltűnőbb eseménye volt az öt hajó „kicsempészése” az izraeliek részéről Franciaország egyik legnagyobb kikötőjéből. S miközben a hajók talán már meg is érkeztek, vagy éppen e sorok olvasásának (Folytatás a 2. oldalon.) Boldog új évet kívánunk minden olvasónknak! AZ ÖTÖDIK ESZTENDŐ Az évtizedet záró 1970-es esztendő egyben rövidebb, ötéves időszak befejezője is: a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje. A tervidőszak lezárásával egy időben újabb nekigyűrkőzés előkészítője 1970: a negyedik ötéves terv sikeres startjához formálja az alapokat. Forduló tehát, bárhogy nézzük, nemcsak a naptárban, hanem a társadalom, a gazdaság életében, fejlődésében is. Fontos állomás, melyben elvégzett és elvégzésre váró feladatok sűrűsödnek. Mi jellemezte társadalom és gazdaság életében a harmadik öléves terv eddig eltelt esztendeit? A legfőbb jellemző a népgazdaság stabilitásának növekedése volt, valamint az, hogy a számítottnál gyorsabban haladhattunk a gazdaság majd’ minden ágazatában előre. A nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásában már 1969-ben elértük az 1970 végére tervezett szintet. Az ipari termelés öt esztendő alatt 33—35 százalékkal növekszik, s ezzel a tervben meghatározott színvonalat éri el. A beruházások, valamint a mezőgazda- sági termelés meghaladta a tervben szereplő érlékeket, ahogy a lakosság reáljövedelme is: öt év alatt a tervezett 14—16 százalékkal szemben az egy főre jutó reáljövedelem 39—32 százalékkal emelkedik. Az egy keresőre számított reálbér pedig a tervezett 9—10 százalékos növekedéssel szemben 15—16 százalékot ér el. Pest megye a harmadik ötéves tervben különösen gyorsan gyarapodott. A beruházásokra fordított összeg a második ötéves terv végén 3,4 milliárd forintot tett ki, 1967-ben már meghaladta a 4,8 milliárdot, 1969-ben pedig ötmilliárd felett volt. A megye olyan létesítményekkel büszkélkedhet, mint a tervidőszak országosan legjelentősebb beruházásai: a Dunámén ti Hőerőmű Vállalat és a Dunai Kőolajipari Vállalat, a gödi 400 kV-os transzformátorállomás, s mellettük a Dunakeszi határában felépülő házgyár, Gödöllőn az Agrártudományi Egyetem bővítése, a Dunai Cement- és Mészmű mészmüvénck, valamint négyes kemencéjének építése, szerelése, a Csepel Autógyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Forte Fotokémiai Iparnál, a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei betonárugyárában végrehajtott rekonstrukciók. Az ipar és a mezőgazdaság termelése az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett, öt esztendő önmagában nem lehet alapvető változások hordozója, de mint folyamat, esztendők láncolatának tagja, nagy fontosságú. Az 1966—1970 közötti öt év kétségtelenül ilyen nagy fontosságú időszak. A harmadik ötéves terv végrehajtásával egy időben került bevezetésre a gazdasági mechanizmus reformja, s ezzel egész gazdaságunk átformálása, fölkészítése a következő évtized minden tekintetben nagyobb feladataira. Két esztendő telt el az új irányítási rendszer bevezetése, működésének megkezdése óta, s a meglevő gondokat, problémákat tekintve is egészében sikeresnek, a fejlődést meggyorsítónak, a kívánt társadalmi célok megvalósítójának bizonyult. A sikerek és az eredmények tehát nem maradtak cl a tervek mögött. Mégis: az óév búcsúztatásakor, az új esztendő kezdetekor a sikerek, eredmények mellől a mulasztások sem maradhatnak el, hiba lenne hallgatni arról, amit jobban lehetett és kellett volna csinálni, s ami adósságként az új évben, a következő esztendőkben vár mindannyiunkra. A népgazdaság egészének egyensúlya szilárdabb lett, előnyösen változott a két legutóbbi évben a külkereskedelmi mérleg, de ugyanakkor sokszor keletkeztek kisebb-nagyobb zavarok a termelésben éppúgy, mint az értékesítésben. A társadalmi-gazdasági stabilitás az egész ország lakossága számára megadja a biztonság érzetét. Nincsenek nagy fordulatok sem a politikai életben, sem a gazdaság tevékenységben. Az olykor-olykor fölröppenő híresztelések — mint amilyenek például a január elsejei általános áremelésről szóltak legutóbb — nem találnak széles körben meghallgatásra, mert a lakosság a gyakorlati tapasztalatokból tudja, hogy szavak és tettek a párt cs a kormány politikájában egybeesnek, s hogy az országos vezetés nem kerüli meg, nem hallgatja el a kedvezőtlen jelenségeket sem, sőt: határozottan föllép ellenük. Az emberi természet hajlik arra, hogy magától értetődőnek vegye a jót, de fönnakadjon a legkisebb rosz- szon is. Ha az eltelt esztendőre visszatekintünk, kétségtelenül az emberi természet e vonásának is része volt a légkör, a hangulat változásaiban, a türelmetlenkedésben, a sokasodó kritikákban. Része, azonban hiba lenne csakis ezzel magyarázni a bírálatokat. Mert sok volt a jogos kritika, a találó észrevétel, az indokolt elégedetlenség. Igaz, a gazdasági mechanizmus reformja nem csodaszer, Készülnek a negyedik ötéves terv rész- és összefoglaló előirányzatai a gyárakban, iparágakban éppúgy, mint a népgazdaság egészében. Dolgoznak a szabályozó rendszer 1971-től érvénybe lépő, finomított, a mai problémák egy részével leszámoló változatán, s mindezekkel egy időben természetesen maradéktalanul meg kell felelni az 1970-es esztendő feladatainak is. Nem könnyű esztendő lesz tehát ez az 1970-es, s ahol józanul mérlegelnek, ott jól tudják ezt. A gazdasági tevékenység, de a társadalmi folyamatok is egyre bonyolultabbak lesznek. Ahogy tartalmilag erősödik, gazdagodik a szocialista társadalom és népgazdaság, úgy követel mind többet valamennyi tagjától. Többet követel azért, hogy: többet adhasson 1970-ben s minden esztendőben. A