Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

-^Űrlap 1969. DECEMBER 6., SZOMBAT ember Vecsés őrzi és megújítja hagyományait November 17., hétfő. Somo­gyi Lajos, az új vecsési tanács­elnök-helyettes e napon lépett be először új hivatalába — ad­digra község József Attila Mű­velődési Otthonát Igazgatta. Ezen az <vső napon az az el­ső jutott eszébe, amikor őt, a helybeli iparoscsalád fiát, a pestszentlőrinci gimnázium végzős tanulóját Vecsés fel- szabadulásának napján bevá­lasztották a falu új vezetősé­gébe, a nemzeti bizottságba, hogy azután az átalakult köz- igazgatásban kapjon alkalma­zást. Gyújtogatok, tűzoltók Amikor 1944 végén a néme­tek parancsot adtak Vecsés ki­ürítésére, a községben csalá­dok zöme leölte malacait, s ki ahogy, amivel tudott, Buda­pestre ment. Akik mégis ma­radtak, azok a négy hétig vesz­teglő frontszakaszban tartóz­kodtak egészen december 29-ig, amikor is a falu felszabadult. De előtte még a németek fel­robbantották az egyik katoli­kus s az evangélikus templo­mot, a régi községházát, a víz­tornyot és több mást. Partizán­kereső akciók során egész ut­cákat égettek fel. Az oroszokat úgy fogadták tehát, mint az angyalokat. Ök még aznap összehívták a la­kosságot, s az ittmaradtakból meg a hazaszivárgottakból csakhamar megalakult a helyi nemzeti bizottság és az új elöl­járóság. Tagjai többek között Somogyi Lajos, Szentpéteri László, akkor éppen katona- szökevény, most közgazdasági egyetemet végző vecsési ta­nácselnök, Janovics József né jelenleg vb-titkár. A Ferenc József-arcú Brünner Mihály asztalos, tizenkilences kommu­nista, ki az első gyülekezőre a padlásán évtizedekig rejtege­tett vörös lobogóval, Marx­nak ráhímzett képével jelent meg. Farkas János gazda, most tsz-elnökhelyettes. Pagonyi László állatorvos, aki a front alatt, más orvos nem lévén, az embereket is gyógyította. Kommunista, szociáldemokra­ta munkások, kisgazdapárti tisztviselők — ma tanácsi, vál­lalati, minisztériumi osztály­vezetők. A kommunista festő­mester, későbbi községi bíró, aki azután visszatért szakmá­jába. A jó hírű lótenyésztő gazda, aki később kuláklistára került. És mások. . Most együtt voltak, régi ira­tok hátoldalára szerkesztették az első rendeleteket: a 27 meg­maradt fejőstehén gazdái csali egy liter tejet tarthattak meg, a többit hatásági áron megvá­sárolták tőlük a csecsemők táplálására: 50 öregnek és gyereknek biztosították az iri­gyen élelmet naponta; ugyan­annyi gyereket nyaralni küld­tek... Felszabadultak. Ahol a művelődés ma is munkásmozgalom Az, hogy Somogyi Lajos 1963-ban átvette a helyi mű­velődési ház igazgatását, ré­széről nem volt előzmények nélkül való. Annak idején- a gimnázium mellett a Zene- akadémiát is elvégezte, a fel- szabadulástól pedig zenekart Vezetett a községben. Vecsés a hatvanas évek ele­jén sokszor jubilált. A község 1961-ben ünnepelte újjáalapí- tásának — csak — 175 éves fordulóját. De könyvtáruk je­lenleg már közel 70 esztendős, dalkörük mintegy hat évtize­des múltra tekint, sportegye­sületük nagyjából ugyanennyi időt ért meg, a helyi színját­szás félévszázados, s 40 éve avatták fel kultúrházufc előd­jét, a munkásotthont. Az utóbbit 1925-ben kezdték építeni a falu munkás lakos­ságának adakozásából, öt évig épült, mivel a munkákkal gyakran leálltak, mert újból s újból elfogyott a pénz. Az 1930-as szép emlékű avatásnál a zenekar a budapesti munkás­küldöttség fogadásakor az ál­lomáson kétszer, majd az ott­honban még négyszer játszotta el a Marseillaise-t, amelyet az akkori környékbeli nagyságok kénytelenek voltak állva vé­gighallgatni ... A felszabadu­lás előtt a munkásotthon Endre László nyilas alispán szerint „vörös fészek a megyé­ben”. A vecsési zenei életben — meglátjuk, nem túlzott a kife­jezés —, mint általában a he­lyi népművelődésben, két erő hat. Az egyik az ófalu paraszt — mégpedig sváb — hagyo­mányaiból, a 'másik pedig a helyi munkásmozgalomból j táplálkozik. S különösen a jó j törekvések fejlődésére kedve­ző időkben a két irányzat át­fedte . és erősítette egymást.., A mostani tűzoltózenekar tu­lajdonképpen a sváb fúvós- zenekar leszármazottja. Veze­tője, Karai Mátyás eddig kö­rülbelül 300 gyereket tanított meg a fúvóshangszerek keze­lésére. Még három esztendeje is 60—70 gyerek tanult ott ze­nélni egyidőben... A műve­lődési ház énekkara pedig — vezetője Somogyi Lajos — az idén eddig már két alkalom­mal szerepelt a rádióban, egy­szer a televízióban. ötven éves színjátszásukról, múltját, tekintve annyit, hogy a felszabadulás előtt négy mű­kedvelő társulat is volt a köz­ségben egyszerre. A mai Jókai kultúrcsoport két évtizedes repertoárját végigtekintve, a Csárdáskirálynő-előadások mellett, zömmel ilyen műve­ket találunk: Úri muri, Li- liomfi, Revizor, Ármány és szerelem. Néma levente, Pál utcai fiúk, Emil és a detektí­vek. Tevékenységüket mél­tánylandó, 1955-ben a község társadalmi munkával 750 né­zőt befogadó szabadtéri szín­padot épített. De Kiss István­nak, a kultúrcsoport vezetőjé­nek másra is jut ideje. Évente 100—120 szavaiét állít pó­diumra. így például tavaly Pest megyéből hárman kerül­tek az országos amatőr sza­valóversenyre, mindhárman Vecsésről valók. Ott az első díjat is egy vecsési résztvevő nyerte, aki Juhász F erenc- verset adott elő... Somogyi Lajos jól működő művelődési házba került igaz­gatónak annak idején, s azt most becsülettel adta át. Zsebből tízmilliót Mi az, ami a faluból kinőtt, a község életét mint a saját­jáét, oly jól ismerő, a közigaz­gatásban járatos új tanácsel­nök-helyettesnek legfőbb gondját képezi a székfoglalás napján? A gond örömmel is telített: Vecsés januártól nagyközség! Az ehhez szükséges feltéte­lek adottak. Itt van például a közművesítés^ A felszabadulás előtt Vécsésen nem akadt egy négyzetméter járda sem. A víz­ellátás országosan talán a leg­rosszabb volt: egy-egy, leg­többször fertőzött közkúthoz olykor ezer ember járt. Most már minden utcába elvezették a vizet, a vízgazdálkodási tár­sulat összesen tízmillió forin­tot adott e célra. Jövőre vi­szont egy új OTP-lakótelephez vezető szennyvízcsatorna épí­téséhez már a megye ad 12 I milliót. Beolvasztóképesség E sorok írója, bevallja, in­kább örül a helyi népművelő­dés nyújtotta gazdag képnek, mint a községfejlesztés jó eredményeinek. Ilyen anyagi eredményeket ugyanis sok he­lyen tapasztal, de ennyire moz- ' galmas kulturális életet kevés alkalommal észlel. Vecsés példája ötleteket, gondolatokat ad azoknak, akik az iparosodásnak, városiaso­dásnak, életformaváltásnak, a települések hirtelen felduzza­dásának. a lakosságszerkezet átcsoportosulásának kulturális problémáiban búvárkodnak. Az itteni művelődési képtől persze elválaszthatatlanok az élő paraszti, de még inkább a szép munkásmozgalmi hagyo­mányok. A mai eredményeké részint az egykori dalárdák, önképzőkörök, olvasóegyletek. ! sportmozgalmak, műkedvelő I körök fiadzták. Ám a Kodá­lyig, Gogolig, Juhász Feren- cig emelkedett színvonal az elmúlt 20 év eredményeként könyvelhető. Pedig ide is érkeztek sűrűn községszerkezetet átalakító újabb és újabb néphuUámok. Tolnai kőművesség a század elején, háromezer erdélyi me­nekült az első világháború után. Nagybirtok magyar cse­lédsége a német ajkú paraszt­ság mellé, miközben felépült két munkástelep s egy tisztvi- velőnegyed-féle is kialakult. A második világháború után a részint kitelepített svábság he­lyébe az egykori Felvidékről jöttek, míg hatezer ember az elmúlt tíz évben érkezett. A hagyományok önmaguk­ban nem állták volna a hullá­mokat. Áldozatkész és tehetsé­ges emberek munkájának, szervezőegyéniségek seregének köszönhető, hogy azok, akiket előbb csak befogadott, s ha­gyományaival ismerkedett a község, maguk is hagyomány­teremtők, egy település egész­séges arculatának rajzolói let­tek. Vecsés kulturális, gazdasági, közigazgatási vezetői, úgy lát­szik, értik a dolgukat. Somogyi Lajos tanácselnök-helyettes, aki akkor lépett be a közélet­be, amikor a falu felszabadult, közülük való. Ahogy mondani szokás, végigcsinálta ezt a ne­gyed századot. De épp az őhoz­zá hasonlóknak érdemes az eredményes múlt ellenére sem hátra, hanem előre tekinte­niük. Padányi Anna Alkalmi bélyegző: csak egy napig! A váci Lenin úti párt- és tömegszervezeti székház föld­szinti nagytermében nyílik ma a jubileumi bélyegkiállítás. Több százezer forint értékű bélyeg kerül a tartókba, zöm­mel a magyar munkásmozga­lom történetéből, az elmúlt 25 év jelentősebb eseményeiről. A filatelisták figyelme Vác felé irányul, mert hétfőn, de­cember nyolcadikéin alkalmi bélyegzőt használ a tárlaton a posta. Egyetlen napon lehet felülbélyegeztetni a borítéko­kat, emléklapokat a szép met­Baráti társaságban cseveg­tünk. Férfiak. A közkeletű problémákat — úgy gondolom — már megvitattuk, és tulaj­donképpen haza is mehettünk volna, de hát ezt valakinek el kéne kezdenie ... Mielőtt a hallgatás kínos le­hetett volna, Pali, a terves, megszólalt: — Tudjátok, ha összeadjuk éveink számát, legalább ötszáz év jön ki? — Miért, te például hány éves vagy? — Na, várjatok, írom. Eddig 102 év van. Te hány éves vagy? A kérdést hozzám intézték. Nem szeretek magamról be­szélni. Enyhe zavarral meg­mondtam. — Még fiatal vagy.,, he­he... te lurkó ... Persze, hogy fiatat vagyok. Acélos tekintettel, szélesen íve­lő szüggyel vetem magam nap mint nap az élet sűrűjébe. Ne­kem az szórakozás. Álljunk meg! Azt mondta, hogy „még”? Hogy még fiatal vagyok? Hát én már „még” fiatal vagyok? A gyomrom émelyegni kezdett az ideges­ségtől. Hosszú évek óta vagyok fiatal. Nem már és nem még! Fiatal. Mint ahogy, amikor gyermek voltam, nem voltam se koravén, se késő fiatal. A Lajos gyerek voltam. Egy pilla­nat alatt szűntem meg gyerek és kezdtem fiatal lenni a villa­moson. amikor a kalauz végig­mért és megállapította: — Ma­gának már átszálló kell, fia­talember. Ez férfimunka volt. Keményen adta, és én szilár­dan fogadtam. Azóta hosszú évtizedeken keresztül fiatal­aBaD oiiiBaT Az első hó nemcsak a 'Hide­get hozta magával, hanem több és nívósabb hétvégi szórako­zási lehetősiéget is. A különféle műsorok között válogatva tüstént szemembe ötlött egy név; Csoóri Sándor költő neve, aki szombat dél­után a nagykőrösi Arany Já­nos gimnáziumba látogat, ahol a költő a versolvasói diákok­kal találkozik. Érdekes ez az esemény azért is, mert a gim­názium közelmúltban megala­kult irodalmi klubjának ez lesz az első összejövetele. A képzőművészeteket ked­velő körösiek a művelődési otthonban délelőtt 10 órától este hétig gyönyörködhetnek a Képzőművészeti Alap által rendezett festmény, rézkarc és grafikai bemutatón a kiállított, alkotásokban. Másik érdekesség a Vácott szombaton megrendezésre ke­rülő autósbál, amit a deákvá­ri DCM-étteremben tartanait. A zenés-táncos összejövetel műsorában budapesti színészek is föllépnek majd. Bizonyára alaposan megnevetteti majd a váci autósokat Kibédy Ervin száraz, fanyar humora. Csak egy nem világos előt­tem: az autósbál részvevői autóval, vagy gyalog mer.- nek-e, mert ugyebár a KRESZ még ilyen esetekben is tiltja a... a szesz fogyasztását, amire nemcsak az autósbálon nyílik alkalmuk a váciaknak, hanem az ugyancsak szomba­ton megnyíló Révkapu borozó­ban is. Látszik, hogy itt a tél, ezért is van talán annyi testet melegítő szeszes ajánlatom. Az italtól mér csak egy ug­rás — persze csak gondolat­ban — az asszony. Nos az egyik a francia Coletté asz- szony, akinek Gigi címmel most adták ki öt leghíresebb novelláját. A másik ugyancsak francia nő, Simone de Beau­voir, aki A második nem című kötetében elemzi a nő boldog­ságának biológiai, történelmi, gazdasági és lelki feltételeit. Érdemes elolvasni mindkettőt — férfiaknak is. A hétvégi rádió és televízió műsor között is lehet válo­gatni, mert könnyűzene, ko­molyzene egyaránt megtalál­ható a szombat-vasárnapi mű­sorban. Én mégis csak a tv egyik műsorára szeretném ol­vasóim figyelmét fölhívni, és ez a Térképen sem található című dráma közvetítése. Bizo­nyára sokan olvasták Végh Antal riportját, amely a Va­ember voltam a legszélesebb néprétegek számára. Fiatalem­ber, álljon csak maga is sor­ba. — Fiatalember, talán át­adná a helyét a néninek. A nagymamája térdkalácsát bá­mulja, fiatalember, ne a meny­asszonyomat. Még fiatal... Hogyan érthette ezt? Középko­rú vagyok? Középkor a törté­nelemben van, ahol visszame­nőleg állapították meg az idő­pontját. De én még élek, ti orgyilkosok! En hetvenéves koromban leszek középkorú, mert 140 évig akarok élni. Es majd visszamenőleg akkor is. A gyomromat két gonosz ma­nó nyárson, lassú tűz fölött kezdi el forgatni. Megadtátok nekem, barátaim. Még fiatal... A még fiataltól már csak pár lépés van a még nem öregig. Aztán jön a már öreg és a még nem vén. és aztán... aztán már csak ait jön, hogy: még élhetett volna... Szemben velem egy falitükör lóg. Belenéztem. Egy aszott aggastyán ül a helyemen duz­zadt táskákkal a szeme alatt, teljesen kopasz, galambösz, fog híja. A bal ajka szögletéből ke­serű nyál csurog... Még fia­tal... haha. Megroggyant térdekkel, kö­szönés és fizetés nélkül von­szoltam ki magam a búbána­tos utcára. Egyedül vagyok. Teljesen egyedül. Enyhe talaj­menti szél fúj a temető felöl. Senki nem lesz, aki a saját ha­lottjának tekintsen. Töpörö­dött alakom a kandeláberek alatt lassan felszívódott. A ködben, az elmúlásban. Deák Gusztáv szésű bélyegzővel. Ez nővel nem fordulhat elő... CSOÓRI SÁNDOR NAGYKŐRÖSÖN KIBÉDY A VÁCI AUTÓSBÁLON A TÉRKÉPEN SEM TALÁLHATÓ lóságban jelent meg, & amely a drámaíróinak, Darvas József­nek drámai magul szolgált. A darab súlyos mondanivalót hordoz napjainkról, a környe­zetünkben élő emberekről, s azok gondjairól. Érdemes megnézni — tanulás és okulás miatt is. Karácsonyi István Megnyílt az ország első önkiszolgáló könyváruháza Budapesten a Rákóczi úton nyitotta meg az Állami Könyv­terjesztő Vállalat az első önkiszolgáló rendszerrel működő könyváruházát. A hazai kiadású könyvek mellett számos ide­gen nyelvű kiadvány és hanglemez is található a boltban. A nyitott polcokon és tárlókon mintegy 29 ezer kötet könyv kö­zött válogathatnak a vevők. Filmexport A MAFILM Stúdió legújabb terméséből válogattak a na­pokban Budapesten az eu­rópai szocialista országok filmátvételi bizottságai. A legtöbb vevőre Szemes Mihály „Az alvilág professzo­ra” és Fábri Zoltán „Isten hazta őrnagy úr!” című alko­tásai találtak. Az előbbit a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, az NDK-ban, Ro­mániában és Jugoszláviában, az utóbbit a Szovjetunióban és Jugoszláviában játsszák majd. öt szocialista ország a Szovjetunió, Bulgária, Len­gyelország, az NDK és Ro­mánia — vásárolta meg Pa- lásthy Györgynek a „Csili csala csodái” népszerű mesé­ből készített, „A varázsló” cí­mű gyermekfilmjét. Á „Régi nyár” című svéd— magyar koprodukcióban for­gatott tv-játékot a Szovjet­unióban, Bulgáriában és Csehszlovákiában moziban vetítik, Lengyelországban és az NDK-ban pedig a tv-ben sugározzák majd. Megvették ezenkívül „Az idő ablakai” (Fehér Tamás), a „Szemüve­gesek” (Simó Sándor), „A nagy kék jelzés” (Nádasi László), és a „Szeressétek Ódor Emíliát” (Sándor Pál) című játékfilmjeinket, s el­kelt a stúdiók több kisfilmje is. Arariycsillagok A Magyar Állami Opera­háznak a VII. párizsi nemzet­közi balettfesztivált négy Spartacus-előadással megnyi­tó társulata elnyerte a legjobb együttesnek járó Aranycsillag- díját. Ugyancsak első, díjjal jutalmazták, Kun Zsuzsát, mint a fesztivál legjobb szó­listáját. A rangos díjat im­már másodszor nyerte el az operai együttes; az elsőt 1964- ben hozták haza a francia fő­városból táncművészeink. A díjakat ma adják át Páriában. Értékes és szép ajándék, maradandó emlék a ZSOLNAY PORCELÁN Keresse fel a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT SZAKÜZLETEIT: V., Kígyó utca 4. VII., Rákóczi út 30. IX., Tolbuhin krt. 5. II., Mártírok útja 24.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom