Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

6 PEST «fEGTEf ic/íirlap 1969. DECEMBER 10., SZERDA Sárvárt védő gát Elkészült az a 7 és fél kilo­méter hosszú, az országos fő­védvonalba tartozó géprend­szer, amely a 13 000 lakosú Sár­várt védi meg a Rába kiönté­seitől. Kialakítása során 120 000 köbméter földet moz­gattak meg. Az új gát a súlyos 1905. évi áradáskor mért leg­magasabb vízszintet meghala­dó vízmennyiséget is meder­ben tart. A vidéki árvízvédel­mi rendszernek kiépítése ez2el nem fejeződött be. Még 11 Vas megyei település kap körgátat. Ezek építése folyamatban van. Porgy és Bess Erkel Színházban Mikó András főrendező irányításá­val megkezdték Gershwin „Porgy és Bess" című operá­jának próbáit A bemutatót februárra tervezik. „Megszállt az ördög" Elszaporodtak Monoron a bolti szarkák Egy év alatt 194 szabálysértési eljárás A községi tanács egyik hiva­tali szobájában asszony pana­szolja felháborodva: a háztu­lajdonos leverte a fáskamrája lakatját. Bizonyára veszekedés, perpatvar előzte meg az esetet, hiszen nem vitt el semmit, te- l)át magánlaksértésnek veszi az ügyet a rendőrség, ide tar­tozik a községi tanács sza­bálysértési előadójához. A hal­lottak adják az ötletet, hogy megkérdezzük: hány szabály­sértési ügyben jártak el a Mo- nori Községi Tanácsnál egy év alatt. Lapozás a „nagykönyvben”: 1968. október 1-től ez év azo­nos időszakáig 194 feljelentés érkezett, 226 személy ellen, akik kö­zül 93-an kaptak bírságot. A leggyakoribb szabálysér­tési ügyek: lopás, néhány me­zőgazdasági jellegű (tilos terü­leten való legeltetés, más te­rületén való átjárás, stb.), jócs­Zár és lakat A hazai kereskedelemben {már hosszú idő óta nehezen beszerezhető cikk a zár és a lakat. Ezek a termékek külön­leges hőkezeléssel, úgyneve­zett temper öntvényből készül­nek. S így gyártásuk igen munkaigényes. A termelés nö­veléséhez az Elzett Fémlemez­ipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregysége a jövő évtől segít­séget nyújt a törzsüzemnek. Olyan eljárást dolgoztak ki, amelyekkel a különböző záral- kaitrészeket gyorsabb présön- téssel állíthatják elő. Az új módszer bevezetésével 1970 végéig kereken kilencmillió lakatkulcsot és négymillió kü­lönféle záralkatrészt készíte­nek Sátoraljaújhelyen. kán akadnak a köztisztaság el­len vétők, az iskolai mulasz­tásból eredő feljelentések. Egy esetben történt feljelentés a vásárló megkárosítása címén. Az év legérdekesebb sza­bálysértéseként tartják számon a vasad! káposza- tolvaj esetét. Az ügyet azért kellett monori tanácsnál tárgyalni, mert a pe­reskedők egyike rokonságban áll a vasadi tanács valamelyik dolgozójával. A történet: két vasadi lakos egymás mellett árult a monori piacon, egyikük káposztát. A másiknak fel­tűnt, hogy piaci szomszédjá­nak káposztája ugyanolyan méregzöld színű, mint az övé. Hazament, nyomban kisietett káposztaföldjére, s gyanúja beigazolódott: jócskán hiány­zott káposztájából. Feljelentet­te a gyanúsítottat, s mikor a rendőrség kiszállt, a „tolvaj” egy olyan földet mutatott meg, ami nem volt sem az övé, sem a károsítotté. Neki, mint utóbb kiderült, nem is volt káposztá­sa. Természetesen egy olyan kis faluban, mint Vasad, gyorsan kitudódik az igazság, s mire a szabálysértési előadóhoz ke­rült az ügy, már bebizonyoso­dott: ilyen méregzöld levelű ká­posztája csak egy vasadi lakosnak volt, a lopás ténye tehát fennáll. 600 forint bírságra és 450 fo­rint kártérítésre ítéltetett a tolvaj. Mit mond Önnek ez a szó. ..VOLÁN'? Például ön..., mire gondol, amikor meghallja ezt a kifejezési: „VOLÁN”? Sem­mi kétség: ehhez a szóhoz a közúti jármű fogalma társul. „VOLÁN”: autóbusz, teher­gépkocsi, taxi... És újabban még sok minden mást is eszünkbe juttat ez a szó. Hol találkozik ön mindennap, akár többször is ezzel a kifejezéssel: „VOLÁN”? Persze... a „VOLÁN”-embléma ötlik a szemébe az autóbuszok, a tehergépkocsik, a taxik sokaságának oldalán. A „VOLÁN”-embléma valami fontosat jelképez. Mégpedig azt a sokoldalú és korszerű szeméíyszállítási, árufuvarozási, turisztikai és egyéb szol­gáltató tevékenységet, amelyet az Autóközlekedési Tröszt szervez, irányít a lakosság javára, kényelmére és — nyugodtan hozzátehetjük: — megelégedésére. Az Autóközlekedési Tröszt vezetői a sokrétű tevékenységet egy olyan fogalom­mal kívánták egységesíteni, amely a szervezet valamennyi vállalatának munkáját ki­fejezi. Ennek megnyilvánulásaként az autóbuszok, tehergépkocsik, személyautók olda­lára felkerültek az egységet szimbolizáló „VOLÁN"-emblémák. A „VOLÁN” elnevezés kifejezi azt, hogy a szakma alapvetően a gépjárművekkel van kapcsolatban (autóbusz, tehergépkocsi, taxi). A „VOLÁN" név azonban nemcsak a járműveket, hanem az esz­közök igénybevételével kapcsolatos szolgáltatásokat is jelenti (társasutazás, szállásról történő gondoskodás, ajándékszolgálat). és még valami: az Autóközlekedési Trösztnek és vállalatainak máris népszerű há­lózatát, a Volán Utazási- és Szállítmányozási Irodákat. A Volán Utazási és Szállítmá­nyozási Irodák megtalálhatók majdnem minden megyeszékhelyen és kívülük is a leg­fontosabb idegenforgalmi-turisztikai központokban. Mit nyújtanak a közönségnek az Autóközlekedési Tröszt Volán Utazási és Szál­lítmányozási Irodái? Olyan igényes és elsőrangú szolgáltatásokat, amelyek valami­képpen összefüggésben vannak a közlekedéssel, az utazással, az áruszállítással. Például a „VOLÁN” Irodák belföldi és külföldi társasutazásokat szervez­nek. Aki a „VOLÁN” Irodához fordul, kellemes és gondtalan utazásra számíthat. A „VOLÁN” gondoskodik szállásáról, étkezéséről, úti programjáról, élményekben gazdag és valóban pihentető időtöltéséről. Megszervezi utasainak kulturális és sport- programját. Már sokan ismerik és dicsérik a „VOLÁN" kitűnő boyszolgálatát. A „VOLÁN”- boyok óramű pontossággal ott teremnek, ahová valamilyen küldeményt el kell jut­tatniuk. Olcsón és rendkívül gyorsan lebonyolítják az áruházakban, vagy bárhol vásárolt áruk házhoz szállítását a „VOLÁN” tehertaxik. Segítségükkel egy hűtőszekrény, egy televízió, egy jókora bútordarab elszállítása semmivel sem igényel többet, mint egy utazás taxin. A „VOLÁN" Utazási és Szállítmányozási Irodák darabáru, háztartási tüzelőolaj és propán-bután gázpalackok szállításával is foglalkoznak. Egy megrendelés kérdése az egész, és önnek a kisujját sem kell mozdítania. Nagyon sok családiház- és kislakásépítő hálás a „VOLÁN" szolgálataiért. Ugyan­is a „VOLÁN” Irodák készségesen közreműködnek a kislakásépítéshez szükséges anya­gok beszerzésében és azokat természetesen a kívánt időben a helyszínre szállítják. Külön is szeretnénk felhívni a „VOLÁN” egy speciális szolgáltatására. Ez a VOLÁNSPED Ajándékszolgálat. Ennek kirendeltségei az ország nyolc nagyvárosában működnek. Tegyük fel, hogy ön az ország egy távolabb fekvő nagyvárosába aján­dékot kíván küldeni, mondjuk... néhány üveg italt, esetleg egy csemege ajándék- kosarat, egy pompás virágcsokrot, vagy éppen egy hűtőszekrényt. Az ajándék meg­vásárlása, becsomagolása, postai feladása több mint körülményes volna. Hiszen vi­rágot nem lehet postán szállítani, itallal töltött palackokat ugyancsak bajos, egy hű­tőgép feladása ... de ehhez nem is kell magyarázat. Mindezt a sok fáradságot, koc­kázatot feleslegessé teszi a VOLÁNSPED Ajándékszolgálat, ön betér a VOLÁNSPED Ajándékszolgálat legközelebbi irodájába, megmondja: kinek, mit, és hová kíván kül­deni ajándékba, kifizeti a választott ajándéktárgyat és a szolgálat költségét, ezzel el­vetette az ajándékozás minden gondját! Ugyanis a kiszemelt és a VOLÁNSPED-nél el­vileg útnak indított ajándéktárgy nem utazik. Helyette csupán felbúg a távírógép, meg­indul a VOLÁNSPED telexgépének papírtekercse, értesíti az ajándékozás címzettjének székhelyén működő ajándékszolgálati irodát, és az ajándék a feladástól számított 24 órán belül ott van a címzett lakásán. Ugyanis egy sereg ajándéktárgyból minden VOLÁNSPED Irodának azonosak a készletei; természetesen az egyes cikkek ára is egyforma. Nos, ennyi mindent jelképez az Autóközlekedési Tröszt „VOLÁN"-emblémája. Gyors és pontos személy- és áruszállítást, magas színvonalú, utazási, turisztikai és ajándékközvetítő szolgáltatásokat. Mindig gondoljon e sok-sok lehetőségre, «mikor megpillantja a „VOLÁN" nevet! (x) A legutolsó ügyek: sok bolti szarka ügye, a monori 61-es önkiszolgáló boltból. Hogy mi­ket lopnak? Bácskait, pralinét, lecsót stb. Nagyon sok ügy ér­kezik pesti közértekből, s kü­lönösen sok a kőbányai önki­szolgálóboltokból. És a tolvajok legtöbbje: asszony. Mivel mentegessük őket? Ro­hannak a vonathoz? Feledé­kenyek? Vagy egyszerűen — ahogy egy ötven év körüli né­ni sírva vallotta: „Hogy miért tettem? Nem is tudom... megszállt az ördög”. (f. o.) Aranyvasárnapra készülődnek Jobb is lehetne a választék Megszámoltam: fél óra alatt százötvennégy vásárló nyitot­ta ki a.ceglédi áruház ajtaját. Minden osztály forgalmas. A kiszolgálás udvarias, gyors. Talán a cipőosztályon idege­sebbek a vevők a nagy tumul­tus miatt. A „próbaszékek” egy pillanatra sem üresek. Egyszóval: ez az az időszak, amikor egy gombostűt is nehéz lenne elejteni... Az áruház igazgatója inter- urbán meghívást vár. A né­hány- napja érkezett 2000 pár női csizma kevésnek bizo­nyul, újabb szállítmányt kért a Cipőnagykereskedelmi Vál­lalattól. Míg a telefonra várt, elmondta, hogy közel 25 millió forint értékű áruval készültek fel a karácsonyi forgalomra. Kétmillióval nagyobb az áru­készlet, mint az elmúlt évben volt — Tehát az idén nem lesz elégedetlen vásárló? — A valódi szőrmeárukban nem bővelkedünk. Igen gaz­dag választék van azonban műszőrme kabátokból. Nem dicsekedhetünk a szőnyegkész­lettel sem, sajnos, a nagyke­reskedelmi vállalat kevés mo­dern mintás szőnyeget tud szállítani. Nem kielégítő a nőd fehémeműválaszték. Van bő­ven, inkább a divatos fazo­nokból mutatkozik hiány. A pultok mögött az ünnepi forgalom lebonyolításáig kise­gítő eladók is könnyítik a vá­sárlást. A z ablakról vékony csíkokban csör­gött a lecsapódott pára. Füstből, az ázott, s már száradó kabátok kigő­zölgéséből, a kilélegzett levegőből, a nyitott szájú boros- és söröspa­lackok árasztotta szagból állt össze a pára; büdös volt.. Az ablakon túl, a szerelvény mel­lett elmaradó földeken hó fehérlett. Házak dideregtek a ködben, kéményszájuk füstöt lehelt, az élet más jele nem látszott a léc­kerítések mögött. A mozdony sípolt. Tilosra állhatott a jelző. A gép lassított, majd újból nekilódult. Állomás. Fekete betűk a fehér táblán. Üres zöld ládák az épület ablakai­ban. Nyáron muskátli piroslik bennük. Most egyiken varjú ült. A forgalmista fölvillanó alakja. Váltókon csattogó kerekek. Ismét a hóval borított földek. Csupasz jegenyék a távolban tekergő országút szélén. Aki elő­ször jár erre, csak az nézne ki az ablakon. Ök nem bámészkodnak. Behunyt szemmel is elsorolják, mi van az ablakon túl. Minden héten megteszik ezt az utat. Havonta négy­szer. Egy évben ötvenszer, mert két hétig szabadságon vannak. Tíz év alatt ötszázszor mentek erre, s ötszázszor jöttek visszafelé. Húsz éve csinálják. A csomagtartókban degeszre tömött sport­táskák, spárgával erősített fülű, kopottbőrű aktatáskák, zsákok, fakofferek. A gőz- és villamosfűtés kapcsolója a ma­ximumra állítva. A szellőzésé a nullára. Ve­ríték a homlokon, a hajszálak tövében, a hátgerinc csigolyáinak apró völgyeiben, az ágyéktájon. Mint egy évek óta használt, de soha; nem szellőztetett gőzfürdő. Megla­zított nyakkendők. Kigombolt ingek. Cso­magokra dobott kabátok, összezárt lábak. Messzire kinyúlók. Kucsma a fejen, mintha vezeklésből hordaná. Zsíros kártya­lapok. „Még zöldet __no, még egyet... lás­s uK, erre mit szól a fiú ... megmondtam, hogy megcsináljuk az ultit...” A magas hát­falú, műbőrrel bevont ülések csoportokra szabdalják a kocsit. Kétszer három, s kétszer két ember, egymással szemben. Borostás ar­cok és simára borotváltak. Gyűröttek és ital­tól vörösek. Viharkabátos férfi. Hóna alatt aktatáska. Lassú léptekkel megy végig a kocsin. Az ak­tatáskából zöld palack nyaka nyúlik ki. A férfi nem szól. Ismerik. Szótlanul intenek neki. Tölt a pohárba. Egyik száj a másik után érinti a pohár üvegét. A férfi megnézi a tenyerébe tett pénzt. Az ötvenfillérest könnyű összekeverni a forinttal. „Még min­dig négy?” „Még mindig.” Tőmondatok, a leglényegesebbre . szorítkozó információk. Amikor a következő üléshez lép a férfi, meg­botlik egy kinyújtott lábban. Káromkodik, de halkan. A láb eltűnik az ülés mögött, va­laki nevet. A palack szájához odakoccan a pohár, ahogy a kocsi hintázik. A kiömlő pá­linka szaga egy pillanatra megtölti a levegőt, s utána elvész a szagok tengerében. Csörög az aprópénz. A viharkabátos férfi kilép a peronra. Az átjárónak dőlve fiú és lány, egymásra bo­rulva. A férfi eltolja őket. nem zavartatjuk magukat, ahogy kattan a kilincs, már ismét az átjáró ajtaját támasztják, s csókokkal mérik a kilométereket. A következő kocsi­ban csak a villanyok fele ég. Az ülések egy része fölött a kék irónyjelző világít. Fejek, a mellre bukva, az ülésnek dőlve, jobbra, balra billegve. Kigyullad a piros lámpa, jelezve, az illemhely- foglalt. Sörösüveg gurui végig a padlón, zengő hangot ad, amikor az ülések fémlábához koccan. Üres „Fogjátok meg”, mondja az, akinek lába mellől elgurult Két forint a betétdíj, a büfés ennyit ad érte. Ha visszaviszik. De az üvegek többségét nem vi­szik vissza. Otthagyják az ülések alatt, az ülések között fölcsapott asztalokon. Két fo­rint Tizenöt Dere lapátolás. Kocsitolás Anvaeemel“s Nem számít Most nem szá­mít. Péntek délután van Hazafelé menn°k Pvenkor nem számít Semmi nem számít. Csak az. hogv a vonat menjen Táskarádió hangja. A skála állomásai. Fú­vószene. Polka. Német beszéd. Varsó. Dzsessz. Trombitaszóló. Rádió Novi-Sad. Sí­polás, valamelyik most üzembe lépő adó mérőjele. Női hang. kacag. Petőfi. „... a mo­dern irodalmi törekvések, s ezek kifejeződé­se, a parabola szoros kötelékekkel fűződik az irracionalista filozófiai iskolák olyan képvi­selőihez ...” Cseh férfihang. Híreket mond. mert ismerős nevek hangzanak el az érthe­tetlen szövegben s ismerős földrajzi helyek Rádió Beográd. Reklám. Zene. szöveg Zene. szöveg. A skála tovább. Valaki az éterben halászénak: „nem unod még”? Az égő vil­lanyok egyike alatt fiatal nő. Horgol. A már Fűtött ketrec kész darabka szürke a piszoktól. A nő szá­ja mozog, ahogy magában sorolja a horgolás­mintát. Kezdő lehet. Percenként megáll, s nézi a már kész csillagocskákat. Nézi csak, nem örül nekik. Az egymásba kapaszkodó szemeket vizsgálja, mintha attól félne, föl- bomolhatnak. Az ablakokról lecsorgó víz átitatja a szé­leken libegő függönyöket. Valahol, a kocsi túlsó felén egy lány nevet. Vagy asszony. Vé­kony, női hang. A nevetés kicsit közönséges. Erőltetett. Magakellető. Félálomból fölcsatta­nó hang: „Kuss, mert belétek mártom a bics­kám!” Rekedt basszus: „Ki az az erős fiú?” Harmadik hang: „Pofonokért jelentkezés ná­lam,” Csönd. Dünnyögés: „múlt héten hetet szedtek le a rendőrök, tiszta vér volt az egyik...” Csöndes, higgadt hang: „Mert sok ember rosszabb, mint az állat.” Papír zörög, kenyér, paprikás abáltszalonna bomlik ki be­lőle. Bicska kattan. A férfi falatozni kezd. A mellette ülő a szalonnát nézi. „Kapott?” Le­nyeli a falatot, mielőtt felelne: „Csak ezt, füstölt nem volt, a rosseb enné meg.” Az ablakon túl már sötét van, néha csillannak föl benne fények; lámpák, gépkocsireflekto­rok. Fiatal, hosszú hajú fiú megy végig a ko­csin. behajlított bal karja sörösüvegeket szorít. Műbőr kabátja nekiverődik az ülések karfájának, surrogó hangot ad. Valakit meg- csíklandoz a kabát, de mire észleli, a fiú már becsapja az ajtót. „Korzóznak”, mondja, akit a kabát meglegyintett. A szemét dörzsöli. Aludt? Szundított? Mennyi lehet az idő? Megkérdi. „Fél hat.” Még csak két és fél órája jönnek? Mintha már napok óta itt ülne. Fele úton vannak. Nyolcra kell érkeznie a vonatnak. Onnét még fél óra, s otthon lesz. Marika torka? Pista fölsértett, elgennyese­dett lába? A vacsora alatt májd elsorolnak mindent. Közben már a nagy mosófazékban bugyogni kezd a víz. az asszony hajtja át aludni a szobába a gyerekeket. A férfi vet­kőzik. Az asszony félrenéz. Csak amikor már a teknöben ül, megy oda, hogy a hátát meg­mossa. „Sovány vagy”, mondja mindig ilyen­kor. Ö csak bólogat hozzá. A munka a fölös­leges húst régen leette a lapockáiról. Vagy nem Is volt soha mit leennie? Csak az ina­kat találta ott? A meleg viz kellemesen si­mogatja Vagy az asszony keze? Vagy ez rtiár nem is a teknő, hanem az ágy? Már az asz- szony susog, „vigyázzál, nehogy úgy marad­jak...” Mar otthon lenne? Feje a mellére bukik, s átveszi a kocsi ringó ritmusát. A vasútrendörség járőre. Csöndesen men­nek Végig a kocsin, de szemük fölmér min­dent. megjegyez Nyolcadik éve vannak ezen a vonalon, a legtöbb utast már arcról isme­rik. A hőbörgőket, a részegeseket is. A tol­vajokat. Mert azok is vannak. Ezen a vona­ton! Meg nők. Nők? Tíz forinttal is beérik. Utána kíkukucskálnak az illemhelyen, s ha éppen vár ott valaki, gyorsan becsukják az ajtót, mintha még dolguk lenne. Majd csak elmegy, aki vár. S akkor mindketten ki­surranhatnak. Van, aki nem is erre lakik, s vasárnap estig, míg visszafelé indul a vonat, tekereg. Valahová behúzza magát, ha lehet, a testével fizetve Mégis: olykor ezek miatt verekednek össze a férfiak. Bivalyerős legé­nyek, meg csontos férfiak, akik felesége húsz éve gyónta meg utoljára a testi bűnt. s azóta nem akar emiatt üira a gyóntatószék elé tér­delni. Hát maradnak ezek a nők. Hármat' leszednek, húsz marad Húszat összeszednek, negyven ion helyettük Itt sajátos törvénvek működjek, semmi máshoz nem hasonlítha­tók. A rendőrruha láttán mindenki jámbor képpel pislog. Ahogv csukódik mögöttük az ajtó. úgy kerülnek elő a pálinkásüvegek, s a seppegő ajánlatok, felhívások újra elhang­zanak. A kezek ismét snóblizni kezdenek Az alvók észre sem vették, hogv áthaladt a ko­csin a törvénv. Alszanak. Szájuk sarkán ki- serked a nvál. Almodnak’ Miről? Az ablakokról csorog a víz Homályosan 1 iTágító kockák az estében, az állomásokon még a villanv sem gyúl ki tiszteletükre. Sö­tét állomásokon fut át a vonat. A váltókon kattogó kerekek ielzik csak. hogv újra egy állomással kevesebb Az őrház ielent a kö­vetkezőnek: ,.a kétszáztizenhármas gyorsított távolsági rendben áthaladt” Mészáros Ottó '

Next

/
Oldalképek
Tartalom