Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

A 1969. DECEMBER 10., SZERDA December 22-től január 8-ig tart a szakmunkástanulók téli szünete Tánc Zsuzsiéknál lagzi van, azért vannak oly vígan, zene szól és szép nóta, táncolnak már dél óta. Táncol ott a kis Panni, de tud is, meg kell hagyni, táncol Zsuzsi és Palkó, csak úgy hajlik a padló. Táncol láb és cipellő, j táncol csizma, fejkendő, j Mari néni is ropja, ! táncol néki a kontya. Bundás kutya odament, nézte, mi van odabent, kedve támadt, s mit csinált? Fölkérte a kiscicát. Fürtös Gusztáv Pályásat krön ika irókna k A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Népmű­velési Tanács pályázatot hirdetett felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére, a felszabadulás helyi eseményei, az azóta eltelt időszak történetének, gazdasági, társadal­mi, kulturális és egyéb eredmé­nyeinek bemutatására. A pályáza­ti felhívást lapunk július 6.-i szá­mában közöltük, de sokak kéré­sére a lényegét megismételjük. Egyéni pályázó és munkaközösség egyaránt részt vehet, egy szerzői ivet meg nem haladó pályaművel, amelyet két példányban kell be­küldeni a ^szerző nevének, élet­korának, munkabeosztásának és lakcímének feltüntetésével 1970. január 10-ig a Hazafias Népfront megyei Bizottságához (Budapest V., Steindl u. 12.). Pályadíjak: 5 darab 5 ezer fo­rintos I. díj, 10 darab 3 ezer fo­rmlos II. díj, 20 darab 2 ezer fo­rintos III. díj, valamint 25 darab, egyenként 1000 forintos jutalom. Az országos pályázat eredmé­nyét 1970. április 2-án hirdetik ki. Az országos pályázat független a megyeitől, amelyre hasonló mó­don, de március 1-ig lehet bekül­deni a pályaműveket. KÖRÖSI KONZERVEK KÓSTOLÓJA BUDAPESTEN Hasznos ■ szerződést kötött egymással a Nagykőrösi Kon­zervgyár és a budapesti Fű­szer- és Édességkereskedelmi Vállalat. A konzervgyár 9 fő­városi KÖZÉRT-boltban, il­letve ABC-áruházban léte­sített mintarészleget. Itt étel­kóstolókat, bemutatókat tarta­nak és szakmai tájékoztató­kat is rendeznek. Az ételkonzervek közül új­donság a zöldborsófőzelék sertésszelettel és a körösi ra­kott káposzta. ÜSZŐFÜRDŐ Itatás közben megszökött a Tolnai Termelőszövetkezet 9 üszője. Miközben a Gemenci- erdő felé vonultak, a havas töl­tésről belecsúsztak a Sió-csa­tornába. A szekszárdi tűzoltó­ság segítségét kérték kimenté­sükre, mire azonban a tűzol­tók odaértek, az állatok ma­guktól is kimásztak a jeges vízből. Tizenkét évvel ezelőtt bátor­talanul és izgatottan kopogta­tott szerkesztőségünk ajtaján, hóna alatt a „zsengékkel” — ahogyan később első verseit becézte. Baranyi Ferenc az­óta az ország egyik legnépsze­rűbb költője lett, s mi a felfe­dező jogán kicsit magunkénak érezzük a pilisi fiút, akit a si­ker sem tudott szerénytelen­ségre nevelni. — A költészet, mely műve­lőjének teljes életét kisajátít­hatja, Baranyi Ferencnek en­ged-e időt elkalandozni más műfajokba? Megfrissülni, energiát gyűjteni miből tud? A kérdezősködésre kedvenc történetével válaszol, amit már író-olvásó találkozókon is gyakran elme­sélt. — A zene az én nagy gye­rekkori álmom, amivel már jó korán elköteleztem magam. 11 éves elszántságommal meg is írtam első operámat, s a cso­dagyerekek magabiztosságával vártam tanárom véleményét. Még szerencse, hogy szakértő kezekbe adtam a halhatatlan­ságnak szánt művet. — Hát te szépen összelopkodtad, a köz­ismert operák legszebb dalla­mait! — mondta tanárom —, de a szöveg nem is olyan rossz. Próbálkozz inkább versírással. — Megfogadtam tanácsát. Az­óta is próbálkozom. A család Monorra költözik, s a verselgatő kisfiú nagy csa­lódásában hanglemezre gyűj­tögeti zsebpénzét. Sírva könyö­rög egy piaci árusnak: csak egy fél óráig tegye félre Nadir ro­máncát Giglivel, feltétlenül visszajön érte. — Aztán a barátommal kö­zösen vettünk egy táska gra­mofont az egyik nyugdíjas tisztviselőtől a faluban, amolyan pliocén kori ócskasá­got. Felváltva nyekergettük, és pontosan megosztva az időt, egymáshoz cipelgettük. Az egyik hét végén az enyém volt, a másikon az övé. A gyerekkori vágyak nya­kunkba ülnek, ránkcsimpasz- kodnalk, és nem szabadulha­HOBBY: A költő tűnik tőlük, amíg nem adóz­tunk nekik. Mégiscsak megírja a fiatal költő is „operáját”, az­az az egyetemi élet szatíráját, Dante Isteni színjátékénak for­májára és közismert operarész­ietek dallamára. Ennek rövi­dített változatát később a te­— Műfordítói munkámban is gyakran segítségemre van a zene, annak az állapotnak az előidézésére is használhatom, melyben képessé válók kife­jezni magam. Nagyon fontos nekem magányos óráimban a zenehallgatás. Persze, nem volt ez olyan egyszerű, hogy csak hirtelen egyik percről a másikra operát hallgattam. Például a Don Carloson elő­ször elaludtam. Később, több­szöri ízlelgetés után egyes rész­leteket megszerettem. Még ké­sőbb a teljes mű érdekelt hang­ról hangra. — S a hajdani kisfiú, alti sírva könyörgött a piacon, milyen lemezeket gyűjtött azóta? — 35 teljes operám van, fő­leg az olaszoktól, a nagy oro­szoktól és magyar remekmű­vek. Minden szerzőt saját nem­zetének előadásában: szeretek; Az Országos Tervhivatal kezdeményezésére az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság egyik munkacsoportja néhány éve foglalkozik hazai erdőink vágásra érett fáinak hasznosí­tási lehetőségeivel. Üjszerű té­ma ez, mert korábban éppen a rendkívüli fatakarékosság volt az elsődleges probléma. Fe­nyőfáknál most sincs változás, de hazai lombos erdőink bősé­ges készletet, már évente 5,4 millió, 1970 és 1980 között pe­dig évente több mint 7 millió köbméter fát, főleg akácot és nyárt, kisebb részben tölgyet és égerfát adnak, A nemzetközi adatok sze­rint minden országban az építőipar a legnagyobb fa­fogyasztó, az összes készlet 25—35 százalékát használ­ja fel. A hazai építőipar azonban a korábbi takaré­kossági intézkedések miatt még csak a 10—12 százalé­kos aránynál tart. A hazai fabázis építőipari kihasználására máris sok kez­deményezés történt. Ezeket a munkálatokat a Típustervező Intézet fogja össze; a munka célja, hogy a faházas építkezé­seknél is meghonosítsák a nagyüzemi paneles építési módszereket. Szerszámkamrák, nyaralók, családi házak, gará­zsok, szaunák, építőipari felvo­nulási és mezőgazdasági épüle­tek céljára terveznek faháza­kat. elemekből, fapanelekből, amelyeket nagyüzemi módon, előre gyárthatnak, mint a nagyvárosi lakótelepek épület- szerkezeteit a modern házgyá­rak. A korszerű faházas építés­mód meghonosítása, elemgyár­tó műszaki bázisainak létreho­zása. a hozzáértő szakemberek I nevelése többéves program, amelyet az egyszerűbb felada­tokkal kezdtek. Eddig több mint 20 féle faépület tervét dolgozták ki. A Mezőtúri Álla­mi Gazdaság Mezőtúron hétla­kásos, a soproni Faforgácsoló Vállalat pedig Sopronban nyolclakásos üzemi faházas la­kótelepet épített. Budapesten a Kuruclesi úton négy fa­operái levízió is bemutatta „ördögi színjáték" címmel. — Mivel a költészet és a ze­ne is ritmusra épül, gondolom, közvetlen haszna is származik abból a költőnek, ha zenera­jongó. — Amire első kritikusaim felfigyeltek, a „Kánkán”, ki­mondottan zenei ritmusú vers: tehát Verdit az olaszokkal, Wagnert a németekkel és a Gyöngyhalászt francia elő­adásban vettem meg. A jó ope­ra alapfeltétele, azt hiszem, az igazán jó szöveg találkozása a méltó zenével. Ilyen például a Rigoletto, hiszen Victor Hugo drámájából írták a szöveg­könyvet. A legritkábban elő­forduló, nagyszerű találkozás­nak lehetünk itt a tanúi. — Végül is: sikerült könnyű szívvel örökre lemondani a ze­nei pályáról? Nosztalgia nél­kül? — Sokáig azt hittem, igen. De most, mióta megvan a fiam, sokszor reménykedése­ken csípem magam: hátha ő lesz valami nagy tenorista. Egyelőre legalábbis akkora hanggal üvöltözik! Nevet, jóízűen, hosszan. A zeneműbolt friss csomagját a hóna alá csapja, és elsiet. Önody Éva lakóházat állítottak fel a me­zőtúri típusokból. A tapasztala­tok alapján most fogtak hozzá az első nagyobb, 60—70 laká­sos faházas budapesti kísérleti lakótelep megtervezéséhez, he­lyét még nem jelölték ki. A faházas építésinőd első korszerű műszaki bázisán, a pusztavacsi üzemben vi­szont a gödöllői Erdőgaz­daság rövidesen már nagy­üzemi sorozatban készít elemeket, fapaneleket az eddig tervezett épületek­hez. Az új építésmód országos kibontakozása a negyedik öt­éves terv második felében vár­ható, amikor évente több mint tízezer különféle faépület gyors felállítására lesz lehető­ség. — Öregem, nagyon tisztellek .és becsüllek — mondta Kaje- vác Galagonyának, s bár Gala­gonya tudta, hogy Kajevác szavára úgy lehet építeni, mint egy málló kősziklára, mégis jólesett neki... — Mondtam a fiamnak, hogy a Galagonya bácsiról vegyél példát, ne az apádról... Az egy olyan bácsi — mondta Burbulya Galagonyának, hogy Galagonya szeme könnybe lábadt, bár tudta, hogy Burbu- lyának nincs is gyereke, s ép­pen azért nincs, mert ha len­ne, liliomos Szent Imre herce­get állítaná elé példának, és nem egy Galagonyát... — Frankó fej vagy ... Cso­dálom, hogy nem bukik rád minden bige — magyarázta ama könnyed és új magyaros stílusában Pepi Galagonyának, akinek ugyan fogalma sem volt arról, hogy a bige nőt je­lent, a frankó fej pedig egy­szerűen értelmes koponyát, de igazán hálás volt, és megbo­csátotta Szalma Pepinek, hogy mind a két kezével illet­len volt Galagonyánéval. Nos, mindez nem most és A munkaügyi miniszter új rendelkezésben szabályozta a szakmunkástanulók 1969— 70-es tanévnek téli és tava­szi szünetét. Korábban mind­össze hat munkanapig tartott a szakmát tanuló fiatalok téli szabadsága. Az új intézkedés alapján már 13 munkanapot tölthetnek pihenéssel. A téli szünet december 22-én kezdő­dik, s a szünet előtti utolsó tanítási nap, december 20-a. Ennyiben azonos az általános és középiskolás diákok téli szünetével, de a befejezés időpontja már eltér, mert a szakmunkásképző isko­lák tanárai nem vesznek részt a népszámlálás le­bonyolításában. A szakmunkástanulók téli szünete így 1970. január 8-ig tart, s a szünet utáni első ta­nítási nap január 9-e, csütör­tök. A kereskedelmi, vendég­látóipari és szolgáltató szak­mában a tanulóképzésre jogo­sult tárca minisztere a szünet Modernizálódnak a falusi otthonok. Erre utal, hogy az idén a vidék is belépett az Iparművészeti Vállalat tekin­télyes fogyasztóinak sorába. A mintegy 500 iparművész mun­káját összefogó és 74 munka­helyen 1100 dolgozót foglal­koztató vállalat komoly erőfeszítéseket tesz, hogy kielégítse a la­káskultúrával kapcsolatos igényeket. Több új kezdeményezéssel ké­szülnek például 1970-re. Az egyik ilyen a modem lakást bemutató kiállítás. Öt külön­féle felfogású művészkollektí­vát bíznak meg, hogy belső- építész vezetésével, öt külön­böző típusú házgyári lakást rendezzenek be. Itt nyílik mód arra, hogy a kis méretű, mo­dern lakások helyes berende­zését példázva, a bútortól a függönyön át a hamutartóig, bemutassák a praktikus és egyben tetszetős berendezést. Lehetőség lesz helyszíni Karcagon az Agyagipari Népművészeti Htsz alkotómű­helyében Russói István nép­művész mester irányításával jellegzetes, hazánkban egye­dülálló népművészeti cserép­kályhák készülnek. Ebben az évben több mint ezerkétszáz cserépkályhát raktak fel, a mintegy harmincféle, motívu­mokkal, figurákkal ékesített csempékből. nem is egy időben zajlott le, hanem néhány hónappal ez­előtt és néhány hónap alatt, miközben Galagonya úgy dol­gozott, mint egy bivaly, de a türelme sem volt kevesebb... Tegnap azonban fájdalomtól megtört könnyekkel tért haza Galagonyáné keblére, akinek aggódó kérdéseire, férfiköny- nyeit hullajtván, imigyen mondta el e könnyek okát. — Képzeld el„ Malvin... Megyek az utcán, jön a Kaje­vác, és belerántja a kalapo­mat az orromba, aztán röhög­ve faképnél hagy. Ez még semmi, ez még nem tűnt volna fel, istenem, lehet, hogy ré­szeg, vagy megbolondult, mondtam magamban ... De ekkor fordult be a sarkon Burbulya... Amikor meglá­tott, keresztet vetett, három­szor megfordult maga körül, majd a lábam elé köpve, imát mormolvh elrohant... És ahogy ott szájtátva állok, egyenesen nekem rohan ez a Szalma Pepi... Megcsavarja az orrom és rám formed, na, marha fej, viszi odább a topo­góját, vagy bepasszírozom a időtartamának csorbítása nél­kül más időpontban is kiad­hatja a téli szünetet. A miniszteri rendelkezés szerint a szakmunkásta­nulók tavaszi szünete 1970. április 5-től április 13-ig tart. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap április 3., a szü­net utáni első tanítási nap pedig április 14-e. Ez az in­tézkedés messzemenően fi­gyelembe vette a KlSZ-diák- parlamentek kérését, s teljes­körűvé tette a tavaszi vaká­ciót. A korábbi rendelkezé­sek szerint ugyanis az utolsó tanulóévüket töltő fiatalok és a magánmunkáltatóknál dol­gozó szakmunkástanulók csak az elméleti oktatásban kaptak tavaszi szünetet, s a munkát, a gyakorlati foglalkozást eb­ben az időszakban is folytat­niuk kellett. Az új rendelkezés a napok­ban jelenik meg a Munkaügyi Közlönyben. vásárlásra, s ha igény je­lentkezik, a „mintákat” az ipar rendelkezésére bo­csátják. Ugyancsak a jövő évi tervek között szerepel — a. giccs el­leni küzdelem jegyében —, a „Giccs és iparművészet” cím­mel megrendezésre kerülő ki­állítás, amelynek szervezését már meg is kezdték. — A központi felügyelet alatt álló népművelési in­tézmények hálózatának fej­lesztésére, bővítésére a jövő évi tervben mintegy 230 milliót irányoztak elő a Mű­velődésügyi Minisztérium­ban. Folytatják a budai Vár­palota rekonstrukciós mun­káit, a Vörösmarty téri kulturális központ építé­sét, a MAFIM rekoristruk- cióját, a szentendrei sza­badtéri múzeum építését és a Fővárosi Operettszínház műszaki berendezéseinek korszerűsítését. Újdonságuk a csigaszemes csempékből készülő kandalló. A csempéken hét és fél centi­méter mélyen, tizenhat centi- méteres átmérőjű szem helyez­kedik el, zöld, sárga és bronz színnel díszítve. Az első kan­dallóújdonságot a csopaki Ví­zimalom csárdában rakták össze. Russói István népmű­vész alkotásaival díszítették egyebek között a debreceni Bolgár Éttermet is. sírhamtok közé... így volt. De miért volt? — könnyezett to­vább Galagonya. Malvin megsimogatta Gala­gonya kevés hajú buksi fejét, s fülébe suttogta, hogy az em­berek gonoszak, nem szabad bízni bennük, s különben hol­nap úgyis megtudja, mitől vál­toztak így meg munkatársai... — Na, megtudtál valamit? — kérdezte másnap Galago­nyáné aggódó kíváncsisággal az urát. — Igen — mondta mordan Galagonya. — Ezek hallottak valamit. Rólam. Hogy lesz ve­lem valami. Azt nem hallot­ták, hogy mi, csak azt, hogy lesz ... Na és, milyenek az em­berek? Olyanok, Malvin, hogy­ha azt hallják, valakivel vala­mi van, akkor az a valami nem más, minthogy kirúgják azt a valakit... Érted? — Nem — nyögte Malvin. — Beszélj értelmesen ... — Előléptettek osztályveze­tőnek. Ne sikíts közbe... Ez az a valami, amit hallottak... de azt hitték, hogy nem az a valami... Világos? — Hogyne... persze, hogy világos — makogta Galago­nyáné és megfogta a férje homlokát, nem túl forró-e... Gyurkó Géza Most sok vendége lesz, szépen akar teríteni? Magánosoknak, közületeknek, vállalatoknak egyaránt segit ebben a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT EDÉNYKÖLCSÖNZŐ BOLTJA: Budapest VII., Majakovszkij utca 24. Telefon: 426-775. „Hej, Kati táncol, hej, Kati járja, mert Kati, kicsi Kati táncos lány, dübörög a vastaps, dübörög a színpad reszket a jegenyefa-tákolmány. Táncdobogásra fájdul a szívem bánata tenyeremen elcsattan. S kicsi Kati járja, legelik alakját, hej, Kati de szomorú kedvem van. Röppen a rokolya, ha dübörög a palló, s röppen a Kata haja, kifakad aranyló fürtjei zuhataga pihe-puha vállán, s száll a lány a fürtjei árján...” Faépület-variációk Pusztavacs — a faházas építésmód első hazai, korszerű műszaki bázisa Valamit hallottak... Hogy mi rendezhetők be praktikusan, <, ízlésesen a házgyári lakások? Népművészeti cserépkályhák Csigaszemes kandallók

Next

/
Oldalképek
Tartalom