Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

PIS T «£G» ''■^iirksp 196!). DECEMBER 9., KEDD Amit te megtehetsz... j Konyhánkban leesett a fal­ról egy csempe. S mivel nem hívhattam kőművest csupán azqrt, hogy egyetlen lapot visz- sza.varázsöljön a helyere, he­teken át csúfította a falat a szürkésbarna, csupasz vakolat. Végül is elhatároztuk: vissza­tesszük mi magunk — házi­lag ... Kevéske utánjárással megtaláltuk a módját is és néhány perces munka után már újra gyönyörködhettük az ép csempesorban. De nem utolsósorban annak is örül­tünk, hogy mi csináltak ... így kezdődik a fenti címmel megjelent füzet a Szine-java sorozatból, .amely barkácsolási tanácsokat ad kezdőknek. Csupa-csupa ötlet, képekkel illusztrált jótanács arról, ho­gyan segít az Epokit, hogyan lehet falat radírozni, hogyan kell házilag kivitelezni a lég­elzárást habszivaccsal. Szó van benne a mázolási munkákról, apróbb kiegészítő bútorok, pol­cok, szekrénykék készítéséről, a gazdaságosabb helykihasz­nálásról. Egy fejezet arról szól, ho­gyan készíthetünk a magas előszobában pótmennyezetet, amit aztán a bőröndök tárolá­sára lehet felhasználni, mit te­gyen a szülő, ha gyermeke sztárfotókkal szeretné kitapé­tázni a szobafalat, hogy a gyerek kedve is teljen, de a fal se menjen tönkre? Bátorításnak szánták ezt a kis összeállítást: ne tűrjük ház­tartásunkban, magunk körül a nap nap után ismétlődő ap­ró bosszúságokat, mert egy kis ügyességgel szakember nélkül is segíthetünk rajta. k. m. Kincsgyár a Pénzverőben Szentpéterfa Négyívnyi terjedelemben gazdagon illusztrálva Keresz- turiné Pintér Mária tollából megjelent Szentpéterfa horvát nemzetiségű község monográ­fiája. A könyv földrajzi, geo­lógiai, településtörténeti, po­litikai, ipari és néprajzi isme­reteket közöl a faluról. Bemu­tatja a környék állatvilágát, a föld mélységéből felszínre ke­rült régészeti leleteket, adato­kat közöl az 1767-es úrbéri összeírásról, tájékoztat az Er­dőd;/ grófok elleni per törté­netéről. CERUZÁK Különös kedvtelésnek hódol á Kisvárdai Járási Tanács egyik dolgozója, Ruff Géza, mások bélyeget, képeslapot, papírszalvétát gyűjtenek, ő a ceruza „szerelmese”. Máris több mint 370 különböző ceru­za tulajdonosa. Gyűjteményé­ben a világ csaknem vala­mennyi ceruzája megtalálható. JOHN F. KENNEDY sze­mélyi vagyona halálának nap­ján 1,9 millió dollár volt, nem számítva az említett összeget többszörösen meghaladó érté­kű kötvényeket, amelyeket fe­jeségére, illetve gyermekeire íratott. Azt hinné az ember, az Ál­lami Pénzverőben pénzt ver­nek. Természetesen gyártanak pénzt is — forintot, fillért, de sokkal Inkább nemesfém mun­kákat, arany- és ezüstékszere­ket. csillogó, ékköves dísztár­gyakat. Zenélő órák, díszdobozok, kelyhek, lovas kocsik, ékszer­dobozok. kosarak, hajók, kan­csók — ezüstből aranyozva, drágakövekkel kirakva. Hasz­nálati tárgyak — cigarettatar­tók, teljes sakk-készlet — zo­máncozott lappal, figurákkal. Egy sereg, különböző vallási szertartásokhoz szükséges edény, kegyszer, karkötők, gyűrűk, láncok, nyakékek, méÉitűk — különlegesen cizel­lálva, díszítve. Szép a zomán­cozott árvácska bross és érde­kes a kesztyűgyűrű, amely egy mozdulattal karkötővé alakít­ható. Sokat exportálnak belőle, Nyugat-Európába, a skandináv államokba, az NSZK-ba. Kuwaiti megrende­lésre díszes markulatú arany­kardot, egy holland gyárnak 3300 ezüstkosárkát. — A pénz egy része is ex­portcikk — vesz elő egy do­bozt Gazdig Tibor exportosz- tály-vezető. — Pénz exportra? — Igen. Különleges ezüst, arany forgalmi pénzeket ex­Hajó — nemesfémből. ke a Pénzverőnek a sokféle művészeti plakett, jelvény, ér­me. Itt csinálják, a sport- és mozgalmi jelvényeket, az ér­Az aranyozott óra zenél is. portálunk külföldi numizmati- kusok részére. De ugyanilyen keresett cik­A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat (Budapest XXI., Kiss János altb. o. 19—21J AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: asztalosokat, ács-állványozókat, bádogosokat, burkolókőt, víz-, góz- és központifűtés-szerelőket, kőműveseket, lakatosokat, szigetelőket, villanyszerelőket, üvegeseket, motorszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat, építőipari pehéz- és könnyűgépkezelőket. Jó kereseti lehetőség. Heti 44 órás munkaidő, minden szombat szabad. A szakmunkás képesítés megszerzése a szükséges gyakorlati idő után lehetséges. Szociális luttafások Vidéki dolgozóknak szállási és — térítés ellenében — minden munkahelyen meleg ebédel odúnk. Jelentkezés o tentl elmen, o Munkaerógazdálkodáson. demérmeköt, törzsigárdá j el vé­nyeket. Már készülnek a fel- szabadulás évfordulójára — bizonyára sok jelvényre lesz szükség. Az aranyművesek hosszú asztalnál ülnek. A gyű­rű, a karkötő nem csillogó, nem is szép, amíg formázzák, lemezből hajlítják, forrasztják. Csak a művelet végén kapja vissza fényét. Azelőtt mindent kézzel csinálták, most mű­anyagból formázzák, g'umiágy- ba öntik, például a gyűrű kő- foglalatát, a fülbevaló-alkat­részeket. Gyorsabb, egyszerűbb így. Azért maradt bőven kézi munka is.- A drágakövekkel díszített lo­vas kocsinak csak a rajzát kapják meg az aranyművesek. (Alig merem így írni, inkább kívánkoznék ide a műyész megjelölés.) A kő formájához szabadon formálják a kompo­zíciót Csak nagyjából hasonlí­tanak egymáshoz. Mindegyik egyéni, mindegyikhez ad vala­mit önmagából készítője is. Egyéni kompozíciók, az anyag szabta formák, a drága­kövek adottságát felhasználó alkotások. Az Állami Pénzverőnek ön­álló iparművész tervezőgárdá­ja van. Egy-egy külföldi part­ner hem is a kész kollekció­ból rendel, hanem többé-ke- vésbé közli elképzeléseit, kö­rülírja, milyen formára gon­dolt — a részleteket, a megol­dást a tervezőkre, kivitelezők­re bízza. Modern és hagyomá­nyos ékszerben egyaránt vi­lágszínvonalon állót produkál­nak. S mióta a Pénzverő ezüst ötvös termékeivel elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás arany­érmét, azóta hírük is kelt a magyar nemesfémitermékeknek a világon, 1950 óta a Pénzverőben centralizálódott Magyarországon a nemésfém- szak. Itt képezik az arany-, ezüstműves és ötvöstanulóleat. A »vállalat területén korszerű és igen jól felszerelt tanmű­helyt létesítettek. A vállalat szakemberei, minit szakoktatók vesznek részt a tanulóképzés­ben. Az ezüstművesek és ötvösök közt sok a fiatal fiú és lány: Itt tanultak, itt nevelkedtek. Egyikük, fiatal lány — egy­éves szakmai gyakorlattal — éppen kelyhet díszít. A mintát ugyan rárajzolták az oldalára, de teljesein szabad-kézzel ala­kítja, domborítja a díszítést. Fiatalember sík laplból kala­pálja az ötvösség történetét ábrázoló lapokat. Négy kép — vagy 200 órai munka. Egészen kicsi a bizsuműhely. Pedig itt tömegcikkek készül­itek — olcsó karkötőik, gyűrűk, kézelőgombok, cipőcsatok, díszgombok. Káprázom a sok nemesfém­től, drágakőtől, finoman cizel­lált ékszertől. Jó, hogy nem kell választanom közülük. Ez lenne a legnehezebb. Kádár Márta Jó gazdaságok — kitűnő eredmények A Gödöllői Állami Gazdaság idén hozzávetőlegesen 40 mil­lió forintos tiszta nyereséggel zárja az évet. A növényter­mesztés mellett legfőképpen a baromfitenyésztés hasznossá­gának, nagy eredményeinek köszönhetik a milliókat. A gazdaság most a sertéste­nyésztés fejlesztését tekinti legközelebbi és legfontosabb feladatának. Jó lenne, ha ugyanígy vélekednének a mar­hatenyésztésről is. Cegléden, az állami tangaz­daságban, ugyancsak jól ütött be ez az év: 24 millió forint nyereséget könyvelhetnek el. Három gazdaságot egyesítet­tek, s úgy látszik, az intézke­dés indokolt volt, ez mutatko­zik meg a kiváló eredmények­ben. Itt a sertéstenyésztés hoz­ta a legtöbb pénzt: 1500 kocát tartanak, s ezek szaporulatát hizlalják. Ez egy évben 30 ezer mázsa sertéshúst jelent! Még egy hír a sertésfrontról: a Monori Állami Gazdaság új sertéstelepén most kezdődött meg teljes üzemmel a tenyész­tés. A telepet a legkorszerűbb automata berendezésekkel sze­relték fel, az etetés, itatás, ta­karmányhordás: a gépek dol­ga. A gazdaság vezetői azon­ban még ennyivel sem. eléged­nek meg, a PHYLAXIÁ-val tartott jó kapcsolatoknak kö­szönhetően — olyan koncentrá- tumtáppal etetik a sertéseket, amelynek 3 kilójából tudnak előállítani egy kiló sertéshúst! Kutyaverseny a Pilisben Készülődés a vadászati világkiállításra Kora reggel megsebzik a szarvastehenet. Ettől a pilla­nattól számított négy óra el­teltével a versenyzőik a seb­zett vad keresésére indul­nak ... Ez volt a Pilisbeh megrendezett kétnapos véreb­verseny menete, amelyen a kutyáik és gazdáik egyaránt vizsgáztak. — Érdekességként említe­ném meg, hogy hazánkban 25 éve nem volt ilyen verseny. A magyar vadászati kultúrá­nak azonban olyan hagyomá­nya van, amely feljogosított arra, hogy újjászervezzük a magyar vérebtenyésztést — mondja Farkasházi Miklós, a verseny egyik szervezője. Eb­ben az évben a Bakonyban vérebvezetői tanfolyam is in­dult. Így lehetővé vált — sportnyelven szólva — olyan küzdelem lebonyolítása, amely már megfelel a nemzet­közi verseny követelmé­nyemé?':. Külön szeretnénk köszönetét mondani a házigazdáknak, a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság dolgozóinak, akik annyit fáradoztak a sikeres rendezé­sért — Ki lett a győztes ? — Az első helyet és a vele­járó kétezer forintos tisztelet- díjat Fuchs Antal, a Valkói Állami Vadgazdaság fővadásza szerezte meg, Gina. nevű bajor vérebével. — 1971-ben hazánkban ren­dezik meg a vadászati világki­állítást . — ... És ez a pilisi versen y már az erre való felkészülés jegyében zajlott le. A világki­állításra 127 országot hívtunk meg. E jelentős eseményen le­hetőség nyílik , arra, hogy a világ minden részéből össze- sereglő kiállítók és nézők előtt nemzeti szokásaink széles­körű Ismertetése mellett népszerűsíthessük a ma­gyar kutyafajtákat. örvendetes, hogy a magyar vizslák iránt mind jobban növekszik a külföldiek érdek­lődése. — Milyen programokat ter­vednek a kiállítás időtarta­mára? — Érdékesndk"" "'‘"'ígérkezik például a nemzetközi őrző — védő — nyomozó .kutyaver­seny, továbbá a szintén nem­zetközi agárverseny, s a ■ kü­lönböző vadászfilmék bemu­tatása. — f — Vadak — a kertek alján A tél második hulláma, a napokban lehullott sok hó mostoha környezetet terem­tett az erdők vadjainak a Ba­konyban és a Balaton-felvidé­ken. A magas Bakony nagy ré­szét fél méter vastag összefüg­gő hóréteg terítette be és ez fokozza a vadállomány „tép- lálékgondjait”. Bakony szűcs és Bakonykopp&ny környékén SIKLÓS Európai kerámia Siklós ősi várában rendezik be a modern európai kerá­miaművészet hazai múzeumát. Sajátos gyűjtemény lesz ez, hiszen a kiállításra kerülő kerámiákat hem úgy gyűjtik, vásárolják a különböző or­szágokból, hanem a külön­böző országok Siklóson dol­gozó művészei adományozzák a múzeumnak. A Baranya megyei és a siklósi járási tanács ugyanis kerámia alkotótábort állított fel Siklóson, amely nyaranta öt hétig működik, hazai és külföldi művészek részvéte­lével. A műhelyeket a vár tö­vében levő VI. századi volt kolostorban alakították ki. Évente tíz magyar és tíz kül­földi fiatal művészt látnak vendégül Siklóson. A kera­mikusok ingyenesen vehetik igénybe az alkotótábort, cse­rében az itt készült munkáik egy részét a tanács rendel­kezésére bocsátják. A leg­szebb kerámiákat a vár ki­állító termeiben helyezik él, és így a művészek állandó nyilvánosságot kapnak. Évek során — az alkotótá­bor működése nyomán — Eu­rópa modern kerámiaművé­szetét reprezentáló gazdag gyűjtemény jön létre. A kö­zeljövőben nyitják meg az első kiállítást, az 1969-ben Siklóson dolgozott művészek alkotásaiból. hajnalonként a kertek alá vo­nultak a szarvasok és az őzek csordái. Az erdőgazdaságok és a va­dásztársaságok vadőrei vasár­nap és hétfőn lovasszánkón közelítették meg a Bakony- vidék vadakban legnépesebb területeit és újból megtöltöt­ték az etetőket. Az etetőrá­csokban friss szénát, a vá­lyúkban pedig kukoricát, makkot és vadgesztenyét he­lyeztek el? A források közelé­ben megtöltötték a sózókat is. A LONDONI higiéniai- és tropikus betegségekkel foglal­kozó intézet egyik kutató cso­portja, dr. Arie Zuckermann vezetése alatt, vírust fedezett fel, amely fertőző májgyulla­dást idéz elő. Az orvosok han­goztatják, hogy a fertőző máj- gyulladásnak más, eddig isme­retlen vírusai is vannak. 7000 év alatt egy másodperc késés A hosszúság, a súly é3 egyéb mértékegységek etalonjai kö­zül legpontosabban az idő egy­sége, a másodperc mérhető. Szükség is van e pontosságra, hiszen a hétköznapi élet, a termelés, a szállítás, a közle­kedés, a csillagászat, az űrha­józás, mind-mind az időközök egyre pontosabb mérését igénylik. A Szovjetunióban mindenfé­le időmérés az állami idő- és frekvenciaetalonhoz igazodik. Az etalont az Országos Mű­szaki Fizikai és Rádiótechni­kai Mérésügyi Kutatóintézet­ben készítették és őrzik. A má­sodperc pontos reprodukálását kvantumgenerátorok segítsé­gével oldották meg, amelyek a hidrogénatomok által kisugár­zott'rendkívül stabil elektro­mágneses rezgéseket haszno­sítják. Az etalonóra mechaniz­musának „szivét” állandóan működő kvarcrezonátorok ké­pezik. A rezonátorok naponta 5 tizmilliomod másodperc pontosságot biztosítanak. Ezek szerint a pontatlanság 7000 év alatt egy másodperc!

Next

/
Oldalképek
Tartalom