Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
I 1969. DECEMBER 9., KEDD PEST HEGYEI k/ŰHop Dr. Aj fai Miklós Prágában Hétfőn reggel vonaton Prágába érkezett a magyar— csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyesbizottság 7. ülésszakán résztvevő magyar kormányküldöttség. A delegációt dr. Ajtai Miklós miniszterelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a magyar—csehszlovák vegyesbizottság tagozatának elnöke vezeti. A delegációt a pályaudvaron Miloslav Hrus- kovic miniszterelnök-helyettes, a csehszlovák—magyar vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnöke fogadta. Apró Antel Moszkvába utazott Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST végrehajtó bizottságának 44. ülésszakán. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Veres József munkaügyi miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda- ' pesti nagykövete is. Közvélemény - köz ügyekben Tíz esztendeje jelent meg a Központi Bizottság határozata a munkásosztály helyzetének, élet- és munkakörülményeinek állandó, fokozatos javításáról. A nyár folyamán megye- szerte felméréseket — úgy is mondhatnánk: önvizsgálatot — végeztek a pártmunkások; a dolgozók ezreinek véleményét kérték ki arról: mit és hogyan sikerült végrehajtanunk ebből a nagyjelentőségű párthatározatból ? Az elhangzott véleményekre érdemes és szükséges odafigyelnünk, ha olykor szubjektivek is, ha bizonyos kérdésekben a közgazdasági ismeretek hiányát tükrözik, mert van egy vitathatatlan pozitívumuk: kendőzetlenül őszinték. Azt a felmérést, amelynek tapasztalataiból most közreadunk, a szobi járás ipari üzemeiben végezték, tanulságai azonban általános érvényűek. Két kérdést ragadjunk ki csupán a sokból — mindkettő alapvetően befolyásolja a munkásosztály helyzetét, általános és politikai közérzetét —: a munkásosztály vezető szerepének, ezen belül az üzemi demokrácia érvényesülésének, és az életszínvonal alakulásának kérdését. A munkásosztály vezető szerepét vizsgálva a felméréseik megcáfolták azt a korábbi aggodalmat, hogy az // _ / MUBUTOR-BEMUTATO A Lőrinci Műbűt-or Ktsz kiállítást rendezett legújabb termékeiből. A szövetkezet, amely gyártmányainak 93 százalékát exportálja, most az új formatervezéssel készült színes, dekoratív garnitúráit vonultatta fel. A szövetkezet dolgozóinak jó munkáját dicséri a Duna Interkontinental Szálló magyar éttermének teljes belső berendezése is. Ne várjon az utolsó hétig! NOVEMBER 24-Töl DECEMBER 13-1G nagy engedményes vásár a ceglédi, nagykőrösi, vécíési, dunaharaszfi, monori, győmrői és gyűli boltjaiban. Sokféle ünnepi bor, pezsgő, koktél, vodka, vermouth, külföldi cigaretta, szörp és. kávé közül válogathatnak vásárlóink. 10-20% OS ÁRENGEDMÉNY KÉNYELMES, OLCSÓ,, GYORS BESZERZÉS új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével csökkenhet a fizikai munkások részaránya az üzemi vezetésben. A vizsgált üzemekben — a vállalati, a párt-, a KISZ- és a szakszervezeti vezetést véve alapul —, a vezető testületek tagjainak 60 százaléka fizikai dolgozó. Ennek ellenére, az üzemi demokráciáról kialakult kép nagy eltéréseket mutat. A követendő példát e tekintetben a szobi kőbánya, a ze- begényi ásványőrlő, a vámos- mikolai és a kemencei ktsz, valamint a szobi MÁV-fűtőház jelenti; ezeken a munkahelyeken a vezetők a terveket rendszeresen termelési tanácskozás elé terjesztik, a dolgozók véleményét, javaslatait összegyűjtik. ezeket a - tömegszervezeti vezetőséggel megvitatják, s az így hozott határozatokat minden esetben ismertetik a munkásokkal. Ezek a termelési tanácskozások nemcsak a tervekre. a termelésre, hanem a vezetésre, az' üzemi légkörre vonatkozó kritika szabadságát is biztosítják. Nem ilyen jó a helyzet a nagymarosi léüzemben, a szobi betonelemgyáirban, vagy a nagymarosi gépgyárban; itt a termelési tanácskozások ugyan rendszeresek — de formálisak. A gazdasági vezetők a kész terveket ismertetik, s a dolgozók húzódoznak a véleménynyilvánítástól. Passzivitásuk — -amint a felmérések igazolják —, nem érdektelenségből fakad, hanem abból a tapasztalatból, hogy korábbi javaslataik, bírálataik is válasz és intézkedés nélkül maradtak. A nagymarosi gépgyárban súlyosabb bajok is mutatkoztak": megromlott a viszony a műhelybeli és az irodai dolgozók között; bizonyos munkaköröket lebecsültek. A fizikai dolgozók rugalmasabb és emberségesebb vezetést igényelnek, és visszautasítják az olyan hangot, amely az egyik vezető szájából hangzott él, hogy 4ífír.ak itt még sorban állni hat-hétfortnitos órabérért- a kapu előtt!” Nem helyeslik a dolgozók azt sem, hogy az üzem vezetői erkölcsi és anyagi megbecsülés tekintetében nem tesznek különbséget a törzs gárda-tagak és az újonnan belépők között. Az egész bérgazdálkodásban — mondják —, erősen érvényesül a szubjektivitás. Kirívó példaként említették az esetet, amikor a központ, a Szerszámgépipari Művek illetékesei azonos bérszintet állapítottak meg a törzsgyár segédmunkásainak és a nagymarosi gépgyár 15—20 éve ott dolgozó szakmunkásainak. Az igazságtalan besorolás — természetesen —, nagyarányú fluktuációt váltott ki a nagymarosi üzemben. Figyelemre méltó tanulságokat kínál a dolgozók véleménye r az életszínvonal alakulásáról is. A munkások helyesléssel fogadták az új gazdaságirányítási rendszer célkitűzéseit. A reform első évét — a tervek teljesítését és a csökkentett munkaidő bevezetését tekintve —. sikeresnek tartják. Sérelmezik viszont, líogy bár a csökkentett munkaidő alatt több termelési értéket állítottak elő, mint korábban, jövedelmük az előző évihez képest mégsem emelkedett. Sok a panasz a fogyasztói árakra és az áruellátásra. A szobi járásban — mondják a dolgozok —, az idén különösen az első félévben, rossz volt a zöldség-gyümölcs- és a húsellátás. Az áruhiány miatt sokhelyütt protekciózás, pult alóli árusítás alakult ki, s álkinek nincs „összeköttetése”, már csak fonnyadt, selejtes árut kap munka után. Gyakori panasz, hogy délután nem lehet tejet és kenyeret kapni, mert a boltvezetők keveset rendelnek: félnek a visszárutól. Sok a kifogás a tartós fogyasztási cikkek ellen: a tévé- és'rádió- készülékek, hűtőszekrények gyakran szorulnak javításba, rögtön a vásárlás után. Ráadásul sem ezekből, ?em a ruházati cikkekből nincs megfelelő választék a járásban. Az említett és a fel nem sorolt panaszok, vélemények m^jpkíást t ^ücgetnek.-'-Bffjnré* szűk helyi mtézfréőéásel orvosolható. más részük a felsőbb fórumok beavatkozását igénylik. Annál is inkább, mert a tíz esztendeje kibocsátott párthatározat ma sem évült el, s még jó ideig megszabja tennivalóinkat. Nyíri Éva Román küldöttség a szentendrei járásban Pénteken hazánkba érkezett a Román Szocialista Egységfront küldöttsége. Vasárnap a szentendrei járásba látogattak el a vendégek. Leányfalun Szeberényi Lehel író, a Hazafias Népfront szentendrei járási elnöke tájékoztatta a küldöttséget a történelmi és régészeti emlékekről. Elmondta: közel X ezer nemzetiségi él a Járásban, s ez eleve meghatározza a népfront munkáját — a nemzetiségi hagyományok ápolására és a népi-nemzeti egység megvalósítására törekednek. Szentendrén megnézték a vendégek Kósza Sípos László kiállítását, s élénk eszmecserét folytattak a képzőművészet modem irányzatairól. A Szerb Egyházmúzeum ' megtekintése uitán városnézésre indult a küldöttség. Wolf Lajos városi népfrontéinak ismertette Szentendre múltját, s a népfront tevékenységét. Pomázon, a községi pártbizottságon Jónás János titkár üdvözölte a vendégeket, majd Kocsondi Antal, a helyi nép- frontbizottság elnöke beszélt a község életéről, a kertbarátok klubjáról, a szerb klubról és a honismereti körről. S Hegedűs László, a népfront Pest megyei titkára a községpolitika gyakorlati kérdéseiről szólt. A visegrádi Salamon-to- rony volt a következő állomás. Itt Jenei Tibor, a népfront jáI rási titkára U kultúrpolitikai munkát ismertette. A Határcsárdában — ebéd után — Máthé Zoltán, a járási pártbizottság osztályvezetője a népfront pártirányításáról adott tájékoztatást. Vasile Po- top, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának titkára, a román testvérszervezet munkáját ismertette. (paládi) . \ k Fellegvárból — műhely A kedvelt frázisnak, miszerint minden tevékenységnek van fellegvára, azaz olyan helye, ahol e tevékenységet — legyen az tudományos kutatás, művészi munka, sport vagy bármi más — magas fokon, tehát nagyszerű eredményekkel űzik, sűrűn ellentmondott a valóság. Legalábbis ami az eredményeket illeti. A fellegvár — nemcsak valós, de átvitt értelemben is — távol van a földtől, hegycsúcsokra, megközelíthetetlen ormokra épült, s ezért nehéz, vagy teljesen lehetetlen onnét megítélni, mi történik, s mi nem a földön. Szokás volt, s szokás ma is a tudomány, a tudományos kutatás fellegvárainak nevezni a különböző intézetellet, s az emberek többsége, bár nem tudja, lényegében mit csinálnak ezek az intézetek, munkájukból mi a haszna a társadalomnak, végletesen ítélkezik róluk. Vagy azt mondja, hogyha vannak, akkor biztos kellenek. vagy azt, hogy teljesen fölöslegesek. A párt Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei túl a szakkörökön, a szélesebb közvélemény előtt is világosabbá tették a tudományos munka szelepét, fontosságát, helyét í & gazdasági-társadalmi tevékenységben, s ilyen módon is hozzájárulnak a helyes, végletek nélküli ítélkezéshez. Szükség van erre. Annak idején — mint akkor lapunk hasábjain, is beszámoltunk róla _ például sokan voltak, alak értetlenül' és Idegenkedve fogadták az Építéstudományi Intézet Szentendrei Technológiai Kísérleti Telepének létrehozását, mondván, a beruházási összegből inkább lakásokat építenének... A tudományos intézetek munkája ritkán tartogat mindenki számára érthető látványosságokat, s ennek, valamint annak is szerepe van a tehees ütő-ítélkezés be»*- -hogy-maguk *3 intézetek sein -tftá rekedtek szoros kapcsok kovácsolására a gyakorlattal, úgy hitték, a fellegvárral nem fér össze a — műhely. ötvenmillió forintba került eddig a szentendrei telep. Az elemgyártó üzemrész, a nagyméretű — s kísérleti tartó- szerkezettel létesített — gépműhely, néhány laboratórium már teljes gőzzel működik, s 1970-ben további egységekkel, így a többi között a húsz-harminc méter hosszú épületszerkezetek részletes vizsgálatára alkalmas laboratóriummal bővül a telep. (Ez utóbbi például eddig egész egyszerűen csak elméleti tevékenységként létezett, a gyakorlati mérésekre, próbákra a fővárosban levő. összezsúfoltan dolgozó intézetben semmiféle mód nem volt.) A telep, mely ma már természetes tartozéka a városképnek, önmagában is megjelenítője . a kísérletek szükségességének, hiszen épületei, vasbeton- és acélszerkezetei, fedőanyagai kísérleti példányok, hazánkban először kipróbált megoldások. Nehéz lenne eldönteni, minek mekkora része volt abban, hogy az intézet idei kutatásainak kétharmadát már a vállalatoktól kapott megbízások alapján végezte, de tagadhatatlan, hogy a gazdasági mechanizmus reformjából következő változások mellett a szentendrei telep is közrejátszott — mint a gyakorlati próbák elvégzésének helye — a megbízások elvállalásában. Intézet és kísérleti telep szorosan összetartozik ma már, de annak idején ezt kevesen látták be, helyeselték, s még kevesebb volt azok száma, akik a megvalósítást támogatták. Az elméleti kutatások s azok gyakorlati próbája, a kísérlet, már napjainkban bővebben kamatozik, mivel a szentendrei telep — viszonylag gazdag műszer- és gépállományával — a kísérleteken, túl a gyártási lehetőségeket is megadja, persze, kis sorozatban. így jutottak el ma már az iparszerű alkalmazásig — az egyik gyártó a szomszéd, a Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Betonelem- gyára — a különleges hőszigetelő-réteggel ellátott Wopa elemek, melyekből gyorsan emelhetők sertés- és szarvasmarhatelepek, tárházak, hűtőházak stb. Ugyancsak nélkülözhetetlen kísérleti lehetőségeket nyújt a szentendrei telep olyan kutatásokhoz, mint a könnyű acél- és alumínium-épületszerkezetek gyártási és alkalmazási feltételeinek kidolgozása, a közmű- és mélyépítés korszerű módszereinek — árokásás nélküli csőfektetés például — kialakítása és így tovább. Ügy tűnhet tehát, hogy a fellegvár a műhelyek szintjére süllyedt, de ettől — mint azt a telepen a kutatók egyike megfogalmazta — senki nem lett kisebb. Sőt! A kutatási témák, s nem kevésbé az azokat megfogalmazó, végrehajtó-emberek valódi nagyságukban mérhétölc. Elkerül-* hető, hogy a labpratőriumi körülmények között sikeresnek tűnő anyag vagy módszer a gyakorlatban, a tő- megtermelésben rossznak, nehezen alkalmazhatónak bizonyul, hiszen ott a telep, a sokoldalú gyakorlati ellenőrzés lehetőségével. . Nemcsak a kívülállók, hanem a kutatók, a tudományos munkatársak körében is akadtak, akik annak idején kézzel- lábbal tiltakoztak a' telep, s a vele járó követelmények ellen. „Nem vagyunk kőművesek” — így hangzott a nyers vélemény. Ma sem azok, s a jövőben sem lesznek. Ám tagadhatatlanul felelösebb, a realitásokat, a gyakorlati követelményeket sokkal jobban szem előtt tartó kutatóklcént kényszerülnek tevékenykedni Az ormon levő fellegvár, s a sík földhöz tapadt műhely között út épült, s kiépített úton mindig könnyebb a közlekedés ... ! Mészáros Ottó VASEM M | iyako Moto — így hívják azt a japán divatdiktátort, aki pompás új női divatot tervezett, s amely divat bizonyos korú férfi és női körökben nem kizárt, hogy sikert is arathat. Elöl a ruha szabályos mini, nem nagyon rövid, tehát takarja a takarni, de nem takargatni valót; ugyanakkor nem is hosszú, hogy ne takarja azt, amit ha talán nem is mindig illik, de mindenkor lehet mutogatni. Hátul azonban — jaj! — hátul a ruha teljesen átlátszó anyagból készül, amely szinte . semmit sem takar. Sem a takarni ,sem a takargatni valót! Elöl tehát valami, hátul semmi: el is neveztem vasem ruhának. Pompás, helyre kis divat lesz, fel sem merülhet majd a kétely, hogy amit hátul látunk, az kilátszik-e, hiszen nyilvánvaló, hogy átlátszik majd, s nem kell különösebb kombinatív készség, mégha a „vasem” ruha alatt kom- binátívan is öltözik a nő, hogy milyen a nő: elöl mini, hátul maxi. Természetesen ezt tovább is lehet majd fejleszteni: elöl is átlátszó, hátul is átlátszó. Átlátszó trükk lesz tehát a ruha, hogy Ady- val mondjuk: „szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak... S én, meg mi, látva fogunk látni, az eddig félzsákbamacska, zsákmentes, átlátszó cica lesz, teljes tájékoztatást nyújtva mindarról, amely ügyben* hogy tisztán lássunk ma, még szükséges néhány mozdulatot megtennünk ... Viszont ilyen átlátszó ruhák csak arra lesznek alkalmasak, hogy átlássuk a probéma ama lényegét, hogy az ilyen átlátszó, amúgy is mindent őszintén, kertelés nélkül megmutató ruha csak felesleges pénzpocsékolás. Le tehát a ruhával. És akkor a nők le fogják venni átlátszó ruhájukat, hogy a legújabb divatnak hódoljanak, amelyről éppen eme átlátszó ruha levételekor derül majd ki, hogy sem nem új, sem nem divat, hanem régi jól bevált szokás, amely nagyanyáink maxiruha divatja idején is jelentős tömegeket hódított. Nincs új a nap alatt. Legfeljebb az elöl mini, hátul átlátszó ruha alatt. Ámbár, ha közelebbről vizsgáljuk á dolgokat, abban sincs semmi új. hála a természetnek, a megszokott, régi az, amihez a divat nem, legfeljebb csak egy férfi divatdiktátor nyúlhat. Most jut eszembe: fogadni mernék, hogy a legizgalmasabb, legpikánsabb női divat akkor tör majd be az öltözködés, illetőleg vetkőződés világába, mire én hetvenkét éves leszek! \ Mindig peches fickó voltam. Gyurkó Géza !
