Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

memo A PESTMEfrYEI HÍRLAP KÜLONKIA DA S A XIII. ÉVFOLYAM, 398. SZÄM 1969. DECEMBER 24., SZERDA Tájértekezlet Kagykőrösön 10 ezer vagonnal kevesebb paraéksom DUNAKESZIN NEM LESZ NYERESÉGRÉSZESEDÉS A konzervgyárban tájérte- kezlet volt a budapesti, hat­vani és dunakeszi konzerv­gyárak közreműködésével. Je­len voltak a ceglédi, a gödöl­lői, a szolnoki és karcagi ter­melőszövetkezet-szövetségek , valamint a Pest megyei és Szolnok megyei tanácsok kép­viselői is. Kovács Sándor, a konzerv­gyár igazgatója ismertette a négy konzervgyár nyersanyag- igényét. A négy konzervgyár 12 000 dolgozót foglalkoztat, 2,2 milliárd forint termelési értéket állít elő, 30 ezer 500 hold zöldségtérüleitről 22 ezer vagon zöldséget, 4 ezer 800 va­gon gyümölcsöt dolgoztak fel ebben az évben. A feldolgozási tervektől 6 ezer 600 vagon zöldségfélével maradtak el, a kiesés zöme paradicsom — 5 ezer 200 va­gon, és paprika, 900 vagon. A gyümölcsfélékből, cseresz­nyéből és meggyből, valamint bogyósokból volt kiesés, 300 vagonnak i 1970-ben ezer vagonnal f több gyümölcsöt akar a í négy konzervgyár feldől- 1 gozni. és a zöldségfélékből t azt a 6 ezer 600 vagonnyit, ami ebben az évben kima­radt. Bizonytalanság van a nyers­anyagellátásban, és emiatt a nyári termelésben. A termelési bizonytalansá­got az időjáráson kívül, ebben az évben, különösen a paradi­csomnál, a növényvédelem elr hanyagolása idézte elő. 10 ezer vagon paradicsommal keve­sebb termett, mint ahogy a termelőszövetkezetek és a kon­zervgyárak közös, előzetes ter­mésbecslése jelezte. Az átlagtermés sem érte el a száz mázsát paradicsomból, ugyanakkor voltak termelőszö­vetkezetek, például a nagykő­rösi Szabadság Termelőszövet­kezet, ahol 80 hold területen 188 mázsás volt az átlagter­més. A termelőszövetkezetek zöme csak 2—3 növényvédel­mi permetezést hajtott végre, a kiváló eredményt elérők azonban hatszor is permetez­tek. Az értékesítési bizonytalan­ságot fokozta az is, hogy a MÉK-ék csökkentették a szer­ződéskötéseiket, s így a kiesett szerződéses területek miatt a belső ellátás egy része is kon­zervgyári területről történt. Évek óta probléma a napi szállítási ütem ingadozása. Vasárnap és hétfőn soha nincs elegendő áru a kon­zervgyárakban, pénteken és szombaton azonban a termelőszövetkezetek a kapacitás-lehetőségeknél nagyobb mennyiséget akarnak „rásőzni” a gyá­rakra. A zöldség-gyümölcs termelés a szélsőséges ágai a mezőgaz­dasági termelésnek, vagy túl jó, vagy túl rossz a termés. A konzervgyárak célja a mező- gazdasági termelés biztonságá­nak elősegítése. Ennek érde­kében a következő évben a pa­radicsom növényvédelmi költ­ségeinek 50 százalékát a kon­zervgyárak megtérítik, abban az esetben, ha a közös gazda­ságokban legalább hatszor per­meteznek. Ez az összeg körül­belül 240—300 forint holdan­ként. A gyárak célkitűzése a zöld­ségtermesztés koncentrálása is. Ennek érdekében vásárol a Nagykőrösi Konzervgyár a jö­vő évre öt darab, holland gyártmányú, Ploeger- típusú babszedő gépet, hogy az évek óta nem kielégítő mennyiségű zöldbabtermést végre „egye­nesbe tegye”. Dr. Konrád Zoltán Ml LESZ VELED. IFJÚSÁGI KLUB? (Folytatjuk.) ARANYVASÁRNAP Jól sikerült az aranyvasár­nap az áruházban. Különösen az ajándéknak valónak volt a nagy keletje, a kesztyűknek, sálaknak és különféle női di­vatcikkeknek. A cipőosztály forgalma is nagy volt, különö­sen a gyermekcsizmák találtak vásárlókra. Az aranyvasárnap bevétele 120 ezer forint volt, s jóval jobb eredménnyel zárták az ünnep előtti különműszakot az áruház dolgozói, múlt esztendőben. mint a Karácsonyi vigalom December 25-én rendeznek bált a Szabadság Termelőszö­vetkezet alszegi klubjában. A mulatság este hét órakor kezdődik. Mentesítő vonatok Ma, szerdán (december 24-én) a következő mentesítő vonatok indulnak: 0 óra 56 perckor Szegedre, 7 óra 18 AZ ÜNNEPI KENYÉR '„Meleg szerszámmal” vált­ják egymást a pékek a Pest megyei Sütőipari Vállalat III. számú üzemegységében az Arany János utcában. Van is munkájuk bőven, Íriszen előre kell gondoskodniuk a város és környékének kenyérellátásáról, mert a jóféle disznótoros ebé­dek mellé bizony fontos kellék a friss, ropogás kenyér. A napi átlagsütés 60—70 mázsa. Tegnap már 105 mázsa friss kenyér hagyta el a ke­mencéket, s az utolsó napon 120—130 mázsa kenyeret ad­nak a kereskedelemnek. Ebben az üzemben most nyolc pék dolgozik a kisegítők közreműködésével. Nyújtott műszakban váltják egymást, mert a létszámukból csak két műszakra „telik”. Az ünnep meg mindenkinek ünnep, így azután szeretnék, ha a nagy munkát szerdán egy óráig be­fejezhetnék. A körösi kenyér eléggé jó minőségű, ha néha akad is pa­nasz rá, komolyabb bajok nin­csenek. Még most, a nagy ün­nepi előkészületben is ellenőr­zik a munkát, a minap a ceg­lédi központ laboratóriumának vezetője, Győré Gyula járt az üzemben ellenőrizni. — A nagy munkában, is jó | kenyeret sütnek a dolgozók,! elégedett vagyok a minőséggel, j Felkészültünk, hogy a megye | egész területén se legyen fenn- I akadás az ünnepek alatti, illet- j ve előtti kenyérellátásban — j mondotta Győré Gyula. A pékek december 24-én fe- j jezik be a sütésé, azután egy I kis pihenő következik nekik is, meg a kemencéknek is, hi- \ szén csak vasárnap, december j 28-án kezdik meg újra a test. Az ünnepekre lesz elegendő kenyér, s remélhetőleg az ün­nepi asztalon szép is, jó is lesz a kenyerünk. (sz) perckor Budapest Nyugati pá­lyaudvarra gyorsvonat, 15 óra 42 perckor ugyancsak gyors­vonat Budapest Nyugati pá­lyaudvarra, 14 óra 10 perckor személyvonat Hódmezővásár­helyre, személyvonat 14 óra 54 perckor Szegedre, 19 óra 04 perckor gyorsvonat indul Sze­gedre. Holnap (december 25-én), csütörtökön 0 óra 56 perckor személyvonat Szegedre és 7 óra 18 perckor gyorsvonat in­dul Budapest Nyugati pálya­udvarra. Nagy tervek, nekibuzdulá­sok, hány szép elképzelésnek nem lett folytatása Vegyük például az ifjúsági klubot. Szükség lenne rá, igényelnék is a fiatalok, akiknek a szoli­dabb és olcsóbb szórakozása csak a klub keretén belül len­ne megvalósítható. Diákzseb­nek Kőrisfa, vagy a Vénusz? A KISZ városi bizottsága már tárgyalt az ifjúsági klub­élet feltámasztásáról. Az elő­készületek már jórészt meg­történtek, kijavították a be­rendezéseket. Ebbsii a terem­ben próbál a konzervgyár fú­vószenekara is, ezért tekintik a termet „sajátjuknak” a kon­zervgyáriak. Ezen csak nyer­hetnek a fiatalok, most nem­régen festették ki a termet a gyár dolgozói, ajtók, ablakok, falak, minden rendben van. A festés utáni nagytakarítást a Toldi-sokból alakult „roham­brigád” végezte el, a kezdetén nem nagy lelkesedéssel, a munka közben azonban már megjött a kedvük is. ök avat­ták fel u gvan is a megszépült termet, december elején itt tartották a Mikulás-bált. Az ifjúsági klub életét még az is nehezíti időnként, hogy ez á terem a legmegfelelőbb a képkiállítások rendezésére. Ilyenkor talán ..kölcsön” te­remben is össze jöhetnének a fiatalok, s csak egy kicsit kel­lene a szervezőknek előre gon­dolkozniuk. Az új évet szép remények­kel kezdik. A tartalmasabb klubélet megvalósításához elő­adók meghívását tervezik, az Irodalmi Presszó szép sikerein felbuzdulva. A kezdet 1970. januárja. Ak­kor választják meg a KISZ- tagok a klub vezetőjét, akitől az új év sikeresebb klubéletét várják. De nemcsak a vezeté­sen múlik minden. A fegyel­mezett szórakozás is elenged­hetetlen tartozéka a sikernek, a rombolás, szándékos károko­zás nem vet jó fényt az ifjú­sági klubba járóltra. Remélhetőleg, a jövő esz­tendőben új, tiszta lappal kezd az ifjúsági klub, s a régi, visz- szatérő problémák helyett tar­talmas klubéletnek lehetünk szem- és fültanúi. (sz) KÖSZÖNET A DÍVNAK A napokban olvashattuk la­punk hasábjain a DÁV tájé­koztatását a vállalat munká­járól. Mi, akik heteken át sötétben csúszkáltuk végig a Damja­nich és a Tázerdei utcákat, a minap örömmel vettük tudo­másul, hogy újra fénylenek az említett útvonalon a villany- égők. Köszönet érte a DÁV dolgo­zóinak, akik ebben a rendkí­vüli időjárásban, lehetővé tet­ték, hogy világos útvonalon közlekedjünk. —bi— Siagy sikerrel szerepeltek a kűrüsi galaráá a nemzetközi kiállításén December 12—14-én nagy nemzetközi galambkiállítás volt Budapesten, a mezőgazda- sági kiállítás pavilonjában, melyen 14 országból hatezer nemes, fajgalambot állítottak ki. Tíz kőröii galambs'ker Nagykőrösről Héjjas Dezső, ismert régi tenyésztő tíz ga­lambbal vett részt a kiállítá­son, ő beszél most a látottak­ról. — Az eddigi galambkiállí­tások méreteit meghaladó ki­állításon több száz fajta ga­lambbal szerepeltek a magyar kiállítók mellett a lengyel, jugoszláv, cseh, román, bol­gár, a kelet- és nyugatnémet, valamint az osztrák kiállítók. A bemutatott hatezer galamb közül 4 ezer 500-at a magyarok állítottak ki. A nemzetközi ki­állításon. majd minden na­gyobb város galambtenyésztői részt vettek. Pest megye kiál­lítói sorában a: én galambja­im komoly sikert hoztak Nagykőrösnek. Tíz karrier ga­lambot állítottam ki, melyek közül négy kiváló osztályozást és oklevelet, hat pedig igen jó minősítést és oklevelet nyert. Ezer forint egy galambért — A kiállítást nagyon sokan megtekintették, és sok volt a külföldi látogató és vevő is. Én az igen jó minősítésű fió­kákból adtam el egy tojót 600, és egy hímet ezer forintért. A „kiváló” osztályozású galamb­jaimért többet is ígértek, de azokat megtartottam szaporí­tásra, tekintve, hogy jugo­szláv, német és cseh tenyész­tők a tavaszra több fiókát vé­telire jegyeztek elő. Húszéves munka eredménye — Mióta foglalkoznak ga­lambtenyésztéssel ? — Több, mint húsz eszten­deje. Szabad időmben kedves szórakozást találok benne. Angol bagetta galambokkal kezdtem a tenyésztést, s len­gyel, cseh és magyar fajtákkal való keresztezéssel alakítot­tam ki elismert, szép karrier galambjaimat. A törzsállomá­nyom 27 darab. Az országos kiállítások mellett már több külföldi kiállításon is részi véltem. A múlt években Drez­dában szerepeltek a galambja­im, a mostanihoz hasonló si­kerrel — fejezte be nyilatkoza­tát Héjjas Dezső. (kopa) Szegfű karácsonyra Meglehetősen nehéz útjuk volt azoknak a vörösszegfű csokroknak, amik a minap ér­keztek meg a virágüzletbe, hogy illatukkal és színükkel köszöntsék az ünnepeiket. Vá­rosföld nincs messze, nem is az út hosszúságával, inkább a „minőséggel” volt baj — a szép virágok azonban minde­nért kárpótolnak. Ebben a hideg télidőben nincs kedvesebb ajándék né­hány szál virágnál, s máris hangulatosabb, bensőségesebb lesz az ünnepi asztal. A szegfű szála 9 forintba kerül. S tapasztalatból tudom, hogy milyen jólesik a figyel­messég, ha férjeink az egész évbeli végzett „második mű­szakot” az ajándékok mellett néhány szál virággal is meg­hálálják ... (sz) Törölték sz ebadóhátralékot 1314 forint ebadóhátralék ügyében döntött a városi ta­nácsülés legutóbb. Az ebadó­hátralék nagy részben abból származott, hogy számos ebtu­lajdonos a védőoltások meg­kezdése előtt, összeírt kutyáját átadta kiirtásra a gyepmester­nek. A hátralék többi része be­hajthatatlanságból ered. A Pedagógus Sportkör terveireI A november 28-án alakult Nagykőrösi Pedagógus Sport­kör elnöksége csütörtökön ülést tartott az Arany János Gimnáziumban. Másnap felke­restük az új sportkör elnökét, Rózsás Lászlót, alti a követke­ző tájékoztatót adta a megbe­széltekről. — Elnökségi ülésünkön meg­beszéltük a sportköri alapsza- bálytervezefet, majd a szám­DR. TOROS LÁSZLÓ; Aki Arany Jánost Nagykőrösre hozta 1 ebben az évben volt Men- j tovich Ferenc születésé­nek 150. évfordulója. Vártuk, hogy talán országosan is meg­emlékeznek róla, hiszen any- nyi mindennek a motorja volt, de elmaradt. Egyedül a hűsé­ges szalontai múzeumőr írt róla az egyik erdélyi folyóirat­ban. De itt meg rólunk alig esik szó. Pedig nekünk van a legtöbb tartozásunk iránta, hi­szen Nagykőrös neki köszön­heti múlt századi virágkorát. Ha ő nincs, nem jön ide soha­sem Arany János. Ki is volt ez a kulcsember, s hogy került ide? Erdély észak­keleti szélén született, s hogy nem valami jómódú családiból, mutatja az, hogy a híres nagy- enyedi kollégiumban id. Szász Károly professzor odavette te­hetséges fia mellé nevelőféíé- nek, hogy legalább ne kelljen a megélhetésért tusakodnia. „Mentorként", előkelő ifjú kí­sér őjeként kerül ki külföldre is, ahol érdeklődése a termé­szettudományok felé fordul, s megismerkedik az „új mate­rialisták” tanaival. A francia forradalom esz­méi sem voltak még messze, sü- j De a költészet iránti rajongása I sem hagyja nyugton: külföld­A ről Is küldözget hazai folyó­iratoknak verseket. Mikor pe­dig jönnek a magyar szabad­ságmozgalmak, egész kötetben üdvözli az anyaország és Er­dély egyesítésének gondolatát. (Unió dalok) Majd, akárcsak Arany — bár családos ember — beáll nemzetőrnek, mikor pedig a semmiből hadiipart teremtő Kossuth vezetőket ke­res nagyváradi puskaporgyá­rába, odamegy vegyésznek, jó barátjával, Jánosi Ferenccel. szabadságharc után me­nekülnie kell neki is, egy vértanú családnál húzódik meg nevelőként, majd felfi­gyel a nagykőrösiek hirdetésé­re, és idejön tanárnak. A né­metül jól tudó Mentovichot maga mellé Veszi titkárnak Báthory Gábor lelkész, s így módja nyílik arra, hogy elgon­dolásait érvényesítse az iskola új szervezésében. Jó kedéllyel túltette magát a Baoh-kor- mány tilalmain, hogy például „oly’ embereket, kik a forrada­lomnak tettek szolgálatot, nem alkalmazhatnak". Beajánlotta puskaporgyártó barátját is, majd neveltjét, ifj. Szász Ká­rolyt, aki nemrég még Kossuth seregeinek verte a hidat, mint műszaki tiszt. A vallástanár, Csikay is honvéd volt, a né­met tanárnak idekerült Weiss-„tata” Branyiszkónál harcolt, a nagy történészek: Szilágyi Sándor, Szabó Károly, Salamon Ferenc sem voltak hitványabbak. S végezetül idehozza — koronának — Arany Jánost. Í rásbeli dokumentumaink vannak arra, hogy Arany valóban az ő „szerzeménye" volt, két levélben is unszolja az idejövetelre. Meghívja ma­gukhoz, míg nem kapnak szál­lást. Ott várja a tanári kar az új kollégát Mentovich lakása előtt — a mai Hősök terén —, s hogy késik a költő, maga megy elé a szolnoki útra, míg végre feltűnik a tiszántúli di- vatú ekhós szekér. „Itt vagyok végre-valahára Nagykőrös ho­mokos és salétromos Kánaán­jában. Szállásunk csak tegnap óta van: azelőtt Mentovichnál szorongattunk, vagyis őt szorí­tottuk ki (csaknem) szűk szál­lásából” — írja Arany, két hét múlva sógorának. Ettől kezdve öt éven át jó­ban, rosszban együtt vannak, s ez mindkettőnek jót tesz. vizsgáló bizottság mellett a fe­gyelmi bizottság létrehozásáról is szó esett, az elnökség tagjai közül négy személyt megbíz­tunk a szakosztályaink patro- nálásával, valamint azzal, hogy alakítsanak ki az egyes szak­osztályoknál vezetőséget. Har- sányi András az atlétikai, Ma­ros} i Györgyné a kosárlabda, Tóth Tibor a torna és Visontay László az úszószakosztálynak ad majd segítséget. — Sok kosárlabdázó van vá­rosunkban. Hogyan alakul ki majd azok foglalkoztatása? — tettük fel a kérdést. — Népszerűvé vált a kosara- zás a fiatalok körében, s érték el jó eredményeket ők is. Ezért ebben a sportágban másodedző beállításáról tárgyalunk. Az általános iskolás csapat jövőre a kecskeméti ifjúsági bajnok­ságon szerepel majd. — Az úszás évek óta prob­lémás sportága Nagykőrösnek. Néhány alkalommal a Gimná­zium SE adott segítséget, a versenyekre való utaztatással. Mi a terv az úszósporttal kap­csolatban ? — Az úszás az egyik leg­egészségesebb sportág. Mivel, tudomásom szerint — folytatja az elnök — a városi tanács már 1970. évben új medencét építtet a strandfürdő területén, s a medencék számát később még tovább növelik — ezért is alakítottuk meg az úszószak­osztályt. A fő célunk az, hogy minden gyermeket megtanít­sunk úszni. A versenyszerű úszáshoz azonban edzőre lesz szükségünk, a szerződtetésről már most gondolkodunk. A kecskeméti fedett uszodá­ban lebonyolíthatjuk majd a legjobb úszóink téli edzését is, ott kerülhetnek sorra a téli versenyek is — fejezte be Ró­zsás László. Szép tervekkel indult a Pe­dagógus Sportkör. S hisszük, hogy a tervek valóra is válnak. Sulyok Zoltán Mentovioh újra kedvet kap a költészethez: két.csinos kötete is jelenik meg Kőrösön A Száraz lombokat hű feleségé­nek ajánlja, aki gyenge egész­séggel is követte mindenü­vé: „Ne keress itt bölcsességet, / Ne keress itt egyebet: / Mint volt bánatból, örömből / Egy­két halvány levelet / Lelkemrői: azon bokorról, / Gyújtóm e leveleket, / Melyen a lomb azért vagyon, hogy / Árnyaltat adhasson neked.” A természet, szerelem, élet és haza eszméi nyílnak itt egyszerű, kedves virágokká. Oitkasággá vált a Halotti A« Búcsúhangok című köte­te. Napokban kaptam meg a hagyományokat meghatóan ápoló sarjadéktól, dr. Ványi Jenőtől. Szokás volt, hogy te­metés alkalmából a kántor, vagy más valaki versben is elbúcsúztatja a halottat. (Cso­konai is írt ilyet.) Ezt a tisz­tet itt Mentovi eh teljesítette, s magasabb ambíciókkal művel­te ezt a legendás műfajt. Azt hittem, hogy Kőrös társada­lomtörténetére is kapok benne adatokat, de csak egyetlen hi­vatkozás fordul elő benne: Fitoss Pál, a legöregebb pro­fesszor neve. Kiemeli, hogy: „E nagy seregben, mely őszinte könnyel / Gyászrejtő koporsódhoz tódulna. / Kevés van, aki nem okult tőled, / Ke­vés, ki tanítványod nem vala.” (Folytat jukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom