Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

2 MSI MO El hírlap 1969. DECEMBER 24., SZERDA Az üzletnegyed egyik szélén emelkednek a szent forrás épület és fürdők romjai, amelyek viszonylag épségben marad­tak meg. A múzeum udvarán korinthoszi oszlopok és oszlopfők állnak szépen kimosdatva, fényesen. Nem szokás márvány­oszlopokat mosdatni, de a kiállítók nyilván azt gondolták, hogy ilyen csillogón illik az igazi korinthoszi oszlopokat és oszlop­főket bemutatni. — bé — UTAZÁS A MÚLTBA III. KORINTHOSZ Korinthosz virágzását részben földrajzi fekvésének kö­szönhette. Mint forgalmi csomópont kidként szolgált Dél- Itália, a szigetek és Kisázsia között, majd Eszak-Görögország és a Peloponnészósz között. Mindkét tengeren hatalmas raktá­rakkal, jól kiépített kikötők voltak, ellenőrizhette a nagy át­menőiorgalmat, és a vámokból jelentős jövedelemhez jutott, lakosai nagyszerű kereskedelmi érzékükkel, a kultúra s a fényűzés iránti rendkívüli vonzalmukkal tűntek ki. Ko<rinthosz alig vállalt részt a perzsák elleni háborúból és túlélte a görög városok közötti háborúkat is. De konfliktusba kerülve a ró­maiakkal időszámítás előtt 146-ban, Mummius konzul leverte a korinthosziakat és lerombolta a várost. A mai látogató nem az egykori görög, hanem a javarészt római kori város marad­ványait talál ja. J ulius Caesar ugyanis időszámítás előtt 44-ben elrendelte a város felépítését és Korinthosz újra gyors fejlő­désnek indult. Egy kis dombon hét dór-márványoszlop áll, rajtuk az árchitráv egy darabja. Ennyi maradt az i. e. VI. században épült Apollon-templomból. A képen látható sziklatömb, me­lyet nagyszerűen kivájtak, templom volt a bizánci korszakban. A város lakosainak pompája, fényűzése, elpuhultsága ki­hívta Szent Pál haragját, aki 51-ben járt a városban. A kép közepén látható kis oszlop tetejéről állva prédikált a „pogány” korinthosziaknak. A VDK külügyminisztériu­mában informálták a külföldi sajtó hanoi tudósítóit H. Perot texasi multimilliomosnak, az „United We Stand” nevű egyesület elnökének magán­akciójáról, amelyet az ameri­kai pilóták ügyében indított és a VDK ezzel kapcsolatos állás­pontjáról. Nyugati hírforrások már hí­rül adták, hogy Perot úr, dal­lasi multimilliomos — aki egymillió dollárt áldozott Ni­xon elnököt támogató propa­gandakampányra a „vietnami fegyverszünet létrehozása ér­dekében” — táviratot intézett a vietnami kormányhoz a VDK-ban foglyul ejtett ame­rikai pilóták ügyében. E forrá­sok szerint Perot úr már érintkezésbe lépett a vietnami hatóságokkal, kibérelt egy re­pülőgépet, hogy azon kará­csonyi ajándékot, gyógyszert, leveleket szállítson négyszáz fogságban levő amerikainak. Azt tervezi, hogy repülőgépé­vel közvetlenül Hanoi mellett száll le, s az ajándékokat sze­mélyesen adja át. A valóságban Perot úr táv­iratában a következő volt: kö­zölte szándékát, hogy repülő­gépet bérel, amelyen csomago­kat, leveleket és karácsonyi pulykát visz, hogy tradicioná­lis móídon ünnepeljenek a fog­lyok. Leszállásához december 24-re kért engedélyt, s kifejez­te kívánságát, hogy a külde­ményeket személyesen adja át minden címzettnek, minden fogoly kaphasson levelet, amelyet ő személyesen kéz­besít. a válaszokat pedig ma­gával viszi. Kérte, hogy ő ma­ga szervezhesse meg a vacso­rát, amelyen a pulykát feltá­lalják. Perot úr táviratát az elnöki titkárság a központi posta és távíró szolgálathoz továbbítot­ta, amely a következő választ küldte: „Mr. H. R. Perot, az „Uni­ted We Stand” elnöke. Dallas, Texas. A VDK elnökének titkársága nekünk . továbbította az ön “táviratit. Liítük 'áz ön javas­latait. A következőket vála­szoljuk: az amerikaiak ag­resszív háborút folytatnak Vietnam ellen és sok bűnt követtek el a lakossággal szemben. Az amerikai pilóták bombákkal és géppuskákkal megöltek sok egyszerű állam­polgárt, sok falut és várost le­romboltak Eszak-Vietnam- ban. Mindezek ellenére az amerikai pilóták fogságba esésük után a VDK-ban az emberiesség szabályainak megfelelő bánás­CSAK RÖVIDEN KIGYULLADT Brüsszel bel­városának egyik legelőkelőbb szállodája, az Amigo. A közel­múltban újjáépített legfelső emeleten, eddig ismeretlen ok­ból robbanás következett be. JUGOSZLÁVIA különböző részein óriási -hóménséklétkü- lönbségek vannak: Horvátor­szágban helyenként mínusz 22 fokot, a tengerparti Dubrov- nikban viszont plusz 8 fokot mértek. módban részesültek, szabályo­san megkapták leveleiket, a családjuktól érkezett ajándé­kokat, beleértve a karácsonyi ajándékokat is. A vietnami ha­tóságok a karácsonyi csomag- küldés módját közölték: Minden fogolynak joga van kapni egy három ki­lónál nem nehezebb csomagot. Az ajándék között lehet orvosság, személyes hol­mi, nem gyorsan romló élelem és levelezőlap. A csomagokat Moszkván keresztül vezető útvona­lon lehet továbbítani. Kérjük, uram, ajándékait a fenti szabályokkal megegyező módon átadni. Mi nem adunk át ajándékot, amelyeknek to­vábbítása nem egyezik meg ezekkel a szabályokkal. Központi posta és távíró szolgálat”. A fentiekhez vietnami rész­ről a következőket fűzték: Az amerikai foglyoknak küldött karácsonyi aján­dékok már megérkeztek Ha­noiba. Hamarosan szétosztják ezeket. © A vietnami hatóságok az amerikai szokásoknak megfelelően rendezik meg a i foglyok karácsonyi ünnepét, I beleértve a vallási szertartáso- I kon való részvételt és a kará- I csonyi pulyka feltálalásiát. JACQUES CHABAN-DED. MAS francia miniszterelnök hétfőn fogadta Jekatyerina Furceva szovjet művelődés­ügyi minisztert, aki a Moszk­vai Nagyszínház művészeinek franciaországi vendégszerep­lése alkalmából tartózkodik Párizsban. DZSOMO KENYATTA ke. nyai elnök a december elején tartott általános választásokat követően átalakította kormá­nyát. A kabinetnek hat új tag­ja van, míg hét miniszter meg­őrizte tisztségét. KEDDEN DÉLUTÁN a négy nagyhatalom ENSZ-képviselői Berard francia küldött szállás­helyén két és fél órás találko­zón vitatták meg a közel-ke­leti válság, megoldásának lehe­tőségeit. A következő, 22. ta­nácskozást december 30-án arab csúcs finise tartják Malik szovjet nagykö­vet rezidenciáján. HOLLYWOOD Halálos szívroham Hetvenöt éves korában szív­roham következtében elhunyt Josef von Sternberg neves hollywoodi filmrendező. A bécsi származású Sternberg Marlene Dietrich főszereplé­sével játszott filmek rendezé­sével szerzett magának világ­hírnevet. NAGY-BRITANNIA idei legsikeresebb két filmje: Lio­nel Bart „Öli ver”-je és a „Csak a halál választ el” cí­mű vígjáték. A közvélemény­kutatás alapján megállapított ranglistán előkelő helyet fog­lal el az „Elfújta a szél” fel­újított változata. Gombócevöverseny Salzburgban gombócevő ver­senyt rendeztek, amelyen holtversenyben ketten végez­tek az első helyen: (képünkön balra) az osztrák és (jobbra) a bajor részvevő 25—25 gombócot fogyasztott el. (Folytatás az 1. oldalról.) j véli, hogy e két ország nem j támogatja kellőképpen az Iz­rael elleni harcot. Az EAK elnökének kivonu­lása után röviddel elnapol­ták az ülést. A váratlanul elnapolt ülés után Husszein király sürgős találkozót kért Nasszertöl. A jelentések szerint a küldöttek kétoldalú találkozón vitatták meg a helyzetet. A SZOVJETUNIÓBAN ked- ! den földkörüli pályára bocsá­tották a Kozmosz 316 és a Kozmosz 317 jelzésű mestersé­ges holdakat. A PÁRIZS melletti Viroflay temetőben kedden délután nagy részvét mellett temették el Paul Chaulot szürrealista költőt, aki pénteken 55 éves korában rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Paul Chau­lot minit műfordító elévülhe­tetlen érdemeket szerzett a magyar költészet franciaor­szági tolmácsolásában. KÉTSZÁZEZREN beteged­tek meg az utóbbi napokban Athénben és környékén az Eu­rópa jó részét sújtó hong­kongi influenzajárványban. A hamis század párt központi bizottsága irá­A vendéglői asztalnál két férfi ül. Egy utcáról beszélnék, ahol a földszintes házak ma is be­húzott iüggönyű ablakokkal néznek ki az estébe, ázott ker­tekről, amelyeket ma is fol­tokban takar a decemberi hó, emberekről, akik ma sem sze­retik a nagy szavakat, mai gyerekekről, akik úgy dobál­nak hógolyót iskola után a szikrázó fényben, hogy nem is tudják — másfajta fegyvert, másfajta golyót, lövedéket is látott ez az utca. A két férfi a régi Részvény Sörgyár mögött húzódó ös­vényről beszél, az vezet a Mádi utcába, ahol talán még ma is élnek azok. akik tudják, hol lakott Bozzai néni, s ha nagyritkán feltűnik emlékeit keresően egy alacsony, zömök férfi, kezében a nélkülözhetet­len pipával, az öregebbek is­merősként köszönnek neki. Megállnak, beszélgetnek, aztán elújságolják a szomszéd­nak: itt járt a pipás Horváth. ★ A vendéglői asztalnál ülő két férfi közül az egyik alacsony, zömök, beszélgetés közben meg-megszívja a sötétbarna pipát. A másik magas, nála fiatalabb — középkorú. Azt kérdi: — Mondd, Pista bácsi, te ho­gyan mondanád el ezt a törté­netet? Ezt a kérdést hallaná az idegen, ha figyelné a beszélge­tésüket. És egy történetet, amely 25 évvel ezelőtt, abban az utcá­ban kezdődött, ahová a sör­gyár mögötti ösvény vezet. ★ A Mádi utcában az egymás­hoz ragasztott, csúnya kis tol­daléklakások egyikében, ami tulajdonképpen csak egy kony­hának és kamrának épült, 1944 októberben egyik napon becsukta az ajtót maga mögött Eszti néni — Horváth István­ná. Tudta, hogy most egy ideig nem lehet együtt társával, éle­te párjával. Kezén vezette az alig több mint hároméves kis Pistit is, aki már itt született. Apját még akkor ismerte meg, mikor Pestre került, urakhoz, nagyon fiatalon — szobalány­nak. És azután, hogy többször is — egy ízben közel három esztendőre — lecsukták a fia­tal susztert, bőripari munkást, illegális kommunista tevé­kenységért, éveket várt rá, míg összeházasodtak. Most, 44 októberében be­csukta maga mögött az ajtót, vitte a kisfiút, mert férfiak­nak kell a szoba-konyha, bú­vóhelyül — önként vállalt kö­telességük végrehajtásához. A háború elérte Budapestet, a német megszállás sok embert gondolkodásra késztetett. A nyilas uralom prése kikény­szerítette a cselekvést. És ezek a férfiak nem azért bújtak el itt, a kis kőbányai mellékut­cában, hogy kikerüljék a har­cot. A tetteiket a kommunista nyitja. Pipás Horváthot Kiss Károly, az illegális párt egyik vezetője bízta meg: szervez­zen megbízható emberekből 50—60 tagú, ütőképes csopor­tot, amely fegyveres akciókkal támadja hátba a fasisztákat, hogy ezáltal is gyengítse őket, hogy segítse az ország felsza­badítását. Horváth István ezekben a napokban már megkezdte a feladat végrehajtását. Számba vette elvtársait, barátait, azo­kat, akikhez bizalommal for­dulhat. Legelőször is bátyját, az öreg Horváth Jánost keres­te fel Kispesten, aki ugyan­csak suszter, és kommunista volt. Ö ajánlotta a fiát és an­nak ifi társait, akik már évek óta edződtek az illegális mun­kában. így jelent meg a Má­di utcai kis lakásban először Jancsi, s azután Surányi Pál, s a többi kispesti ifi; Győrffy Károly, Hullai Lajos és öccse, Jenő, azután egy főhadnagyi ruhát viselő, szemüveges fia­talember. Haj dók Béla, a párt összekötője is hozott magával elvtársakat: az öreg Drapúl Jánost és fiát, Ferit, meg Mol­nár Eleket. Azután jött még Lapusnyik András, a mészáros- segéd, Bartók Lajos, a vagány suszter, aki szerzett személy­autót hozott. Mindannyian kommunista ifik vagv szimpa­tizánsok, és már hetek, hóna­pok óta katonaszökevények, akik csak azt várták, mikor le­het ütni a fasisztákat. A csoport megalakult — de ezt csak ők tudták és Kiss Ká­roly, aki a kommunista párt nevében a megbízást adta. A *ooanyai es üispesu mun­kása* minűossze cSa* azt esz- ienn, nogy ropiapo* jelen­nek meg az utcanon. „... Munsasok, polgáro*, ka­tona*, rendoro*! A nemet han­oi tak és nyilas berenceik ha­laira ítélte* bennünket! Nem turnetjük, hogy Pest környe* nepe nyomorodul elpusztul­jon”. A földszintes háza* szo- Da-konyháiban összehajolnak az emoerek és csendes, re- mény*edő szóval találgatják: vajon kik állhatnak a Magyar Front mögött. Azután, amikor egy mási* röpirat, a Szabad Nép kerül a kezükbe, már tudják: a kommunisták kezd­tek harcba szövetségeseikkel a nemzet megmentéséért. És annak is híre terjed a sut­togó szóbeszédekben: van aki már büntet a nép nevében. Karszalagos nyilasok és SS- pribékek utcán heverő holt­testei viszik szét ezt a hírt. A kör hamarosan kiszélese­dik: már a várost környező falvakban is meggyőződhet a lakosság arról, hogy a fa­siszták uralmán kívül egy másfajta erő is létezik. Kőbányán, Rákosligeten és Rákoscsabán, a front közelé­ben és mögött, a német hír­adós katonák nap mint nap káromkodtak, mert szakadtak a kábelek, vezetékek, egyre több volt a zavar, egyre nehe­zebb volt a város belsejében tanyázó magasabb parancs­nokságokkal az összeköttetést újra biztosítani. Másutt ho­rogkeresztes jelzésű tankok, Perof úr pulykái

Next

/
Oldalképek
Tartalom