Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

Vietnami delegáció látogatása A téli szünetet megelőző utolsó oktatási héten a Magyaror­szágon tartózkodó vietnami oktatásügyi delegáció meglátogatta a váci Bálnán Kató iskolát. Vo Thuan Nho oktatásügyi mi­niszterhelyettes ajándékot nyújtott át Győri Zsigmondné igaz­gatónak. Ezután, az úttörőtanács tagjai felsorakoztak, hogy köszönt­sék a vendégeket. Megmutatták a sikeres vietnami kiállítást, elbeszélgettek a delegáció tagjaival, és kérték, hogy tolmácsol­ják forró testvéri üdvözletüket a messze országban levő vietna­mi test vér iskolának. VAC I UAPLÚ A PfST Mf GYfl HlRtAP KÜIÖNKÍADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 297. SZÁM 1969. DECEMBER 23., KEDD Egy héttel az évzáró előtt... Üzemeinkből jelentjük Főt felszabadulása Kora reggel már nem voltak: harcok, tie előtte még igen. AI heg)'oldalakban géppuskafész- j kék voltak, a kisalagi ország­úton — egy magaslaton német \ ágyúk. Ezzel lőtték az Alsó-1 göd—Mogyoród irányából tá­madó szovjet csapatokat. Há­rom napig állt a front, s eny- nyi ideig tartott a szüntelen lövöldézás, ami a pincék, bun­kerek lakóinak végtelennek tűnt. Amikor feljöttek a rej­tekhelyekről, a falu már el­csendesedett. Az utcákon nem találkoztak többé a nagyképü vezetőkkel, a túlbuzgó, szála­sista nemzetvédőkkel — vala­mennyien elmenekültek a né­metekkel. Az élők szomorú ijedtséggel látták a rombadólt házaltat, a leomolt tűzfalak mellett tér­deplő, kiszaggatott akácfákat. A feltépett föld krátereiben iszapos, véres tócsák ültek és lezárt szemű halottak fe­küdtek a szikrázó havon. De az emberek megértették a történelem fordulását. A .fa­luban megalakult a kommu­nista párt, zászlajára az egy­szerű, kifosztó t emberek álmai kerültek: vigaszként, bátorí­tásként, valóságként. A szov­jet hadsereggel érkezett a ke­nyér is. A bolt előtt ácsorgó nagykendős asszonyok hamar megbarátkoztak a katonákkal. Főt környékén nem voltak aktív partizánakciók, de egyéni hőstettek igen. A legnagyobb félelem éveiben is voltak bá­tor, melegszívű emberek, akik szívügyüknek telein tették az emberek felvilágosítását, segí­tését. Hétköznapi hőstetteik nem kerültek a történelem lapjaira, de emlékük az embe­rek szívében megmaradt. Fót község felszabadult, és az elmúlt 25 év alatt számos kommunális intézmény épült. Ma az utcákon nevetős szemű emberek ballagnak, piros arcú gyerekek játszadoznak. A neonvilágítás fénye jól bera­gyogja életüket. Folynak a vízhálózat építési munkálatai, csatom,ázás! munkálatok —, de az emlékezet hátterében, fel­kiáltójelként figyelmeztet a háború iszonyata. A kisalagi általános iskolá­ban ünnepélyesen megemlé­keztek a község felszabadulá­sának 2őS évfordulójáról. Ti­zennyolcadikén a fóti művelő­dési házban ünnepeltek, ahol Gárdonyi Géza megyei tanács­tag mondott beszédet és ezt ünnepi műsor követte. Nyári Ferenc A katona- és munkáskórus- találkozá két évenként vissza­térő eseménye lesz városunk­nak — állapodtak meg az el­múlt hangverseny után a Hon­védelmi Minisztérium, a részt­vevő kórusok és a város veze­tői. 1970-ben Szolnok rendezi meg februárban ezt a talál­kozót. Hét nap múlva vége az év­nek. Utána következik a fel­mérés, számadás: hogyan dol­goztunk és milyen eredmé­nyesen gazdálkodtunk tizenkét hónap alatt? HÍRADÁSTECHNIKAI ANYAGOK GYÁRA. Minden­denki az „újszülöttről” — a romilányi kis üzemről — be­szél. Fiírt adtunk, már mi is arról, hogy újabb váci üzem települ le a rétsági járásban: a Híradástechnika egyik részle­ge ez, amellyel újabb munka­iehetőséget teremtenek a Rom­hány környéki nőknek és az iskolából kikerülő fiataloknak. A terveket 19G9-ben sike­rült valóra váltani. Rom- hányban a volt gimnázium épületet alakították át ipari üzemmé. December elején megkezdő­dött a termelés, a szak- és munkásgárda kiképzése. Az üzem máris hetven dolgozót foglalkoztat. HEURÉKA GYÁR. Az oldó­üzemben. készül az országszer­te elismerten jó Palmg, ragasz­tó. 1969-ben reklamáció nélkül termeltek és nem is akármi­lyen mennyiségben. Az első és második negyed­évhez képest a harmadik negyedben 20 százalékkal magasabb előirányzatot kaptak, és ezt is 109 szá­zalékra teljesítették. Legnagyobb rendelőjük a Du­na Cipőgyár. A készülő ragasz­tókat saját laboratóriumukban vizsgálják. Kitűnő munkásgár­da, a Béke brigád jó kollektí­vája , biztosítja' a sikert. Négy­szer nyerték él a szocialista címet. Megérdemelten szil­veszterezhetnek ... VÁCI FONÓGYÁR. A Rád: úti üzem dolgozóit könyvsze- retetükről ismerik, ötszáz dol­gozó közül 160-an állandó ol­vasói voltak a régi könyvtár­nak. amely a gyár udvari be­járatánál szerénykedő rosszul zárható, barátságtalan zug volt. Az új könyvtárban Tejellátós, mérgem anyagok, raktárak Elkészült a NEB első félévi terve A Váci Járási és Városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnö­kétől, Szikora Páltól az első félévi tervekről érdeklődünk. — 1970 első célvizsgálata lesz —r mondotta — a falusi lakosság tejjel való ellátásá­nak felmérése. Saját tapasz­talatunk és a községi népi ellenőrzési csoportvezetők tá­jékoztatása szerint még min­dig probléma falun a tejellá­tás. A háztáji szarvasmarha­állomány lecsökkent, a tsz-ek nem nagyon szervezték meg a tejellátást. — Lesz más mezőgazda­sági téma is? — A termelőszövetkezetek mind nagyobb mennyiségben szereznek be és használnak fel különböző mérgező anya­gokat, védőszereket, de ezek­nek elkülönített, az egészség- ügyi követelményeknek meg­felelő tárolása még megoldat­lan. Megvizsgáljuk, hogy a tárolásnál, felhasználásnál mennyire tartják be az egész­ségvédelmi előírásolcat. — Most is lesz tanácsi vizsgálat? — Igen, A községi taná­csok az új gazdaságirányítá­si rendszerben nagyobb önál­lóságot kapnak. A fejtések és kötelezettségek szükségessé teszik, hogy a tanácsok kü­lönböző anyagokat szerezze­nek be. A vizsgálattal meg­győződhetünk, hogy a beszer­zett anyagokat megfelelően tárolják-e és helyes-e a bi­zonylatolásuk? — Egyéb tervek? — Az oktatásügyi intézmé­nyek is sok tárgyi anyagot, felszerelést maguk szereznek be 1968 januárjától. Itt is meg­vizsgáljuk, hogy a bizony lato­lás megfelelő-e, vigyáznak-e kellőképpen a társadalmi tu­lajdonra. Az említett tervet a járási tanács decemberi ülé­sén előterjesztettük. (P- r.) AZ ÜNNEP SZÍNHÁZI ESTJE: Napkeleti királyasszony Csütörtökön Vácra látogat a Déryné Színház, és este be­mutatja Bárány Tamás Nap­keleti királyasszony című szín- játékát a művelődési központ színpadán. Perzsa környezet, Napkelet izgalmas világa elevenedik meg a színpadon. Főbb sze­replői: Kőszegi Gyula (perzsa sah), Fodor Teréz (Naprafor­gó kisasszony), Szűcs Ildikó (Fatima), Hajdú Endre (tatár kán). A darabot Kertész László rendezte. A díszleteket Sosta- rics Zsuzsa, a jelmezeket Ri- manóczy Yvonne tervezte. Lopásért: egy évi jogerős szabadságvesztés A 20 éves Berki Margit már többször állt bíróság előtt. Először a Vidám Park-beli „Fekete kéz" galeriben tevé­kenykedett. Lopott, és nyolc hónapra ítélték. Másodszori tolvajlásért 12 hónap szabad­ságvesztést kapott. Kiszabadulása után néhány héttel felkereste Csorba Má­tyás házát Verőcén, Kültelek 5. szám alatt. A tulajdonos nem volt otthon. Berki Mar­git egy vasdarabbal betörte a konyhaablakot. A résen be­ment. Egy Strand-rádiót és egy aktatáskát emelt el a la­kásból. A jogerős ítélet: egy év sza­badságvesztés. (— a —) Értesítjük a deákvári lakóte­lep környékén lakókat, hoqy a deákvári sportpálya és a klub elektromos berendezéseit fe­szültség alá helyeztük. Cement­es Mészművek Váci Gyárának Szakszervezeti Bizottsága (x) még száradnak a falak, de a frissen mázolt, világos felület máris megmozgatja az emberek képzeletét. A Textilszakszervezet gavallér volt: 18 ezer forintot juttatott e nemes célra. Ebből az ösz- Szegből már megvásárolták a szükséges berendezéseket, pol­cokat. székeket, foteleket, asz­talokat és szőnyegeket. Szeret­nék december végén, de leg­később január elején már itt fogadni a nyomtatott betű sze­relmeseit. VÁCI HAJÓGYÁR. A 25. évforduló tiszteletére vállalták, hogy az oldalkocsigyártás ex­porttervét december 20-ig teljesítik. A 409. műhely vállalta, hogy december 15-ig befe­jezi a debreceni Il-es üte­mű hűtőház szerelését, és december 25-ig biztosítja a Szabály—Regölyi sertés- fiaztató szerkezeti gyártá­sát. •I A társadalmi és gazdasági ve­zetők most értékelik, hogy a határidőket sikerült-e betarta­ni? — papp — Hétfőn délután nagy rész­véttel kísérték utolsó útjára Kutrovits Lajos nyugalmazott tanárt, a volt bőripariskola és az alsóvárosi általános iskola köztiszteletben álló, 69 éves korában elhunyt pedagógusát. Harmincmillió forint értékű áru Most készül a tótkomlós! Viharsarok Termelőszövetke­zet évi számadása. A Békés megyei, jóhírű termelőszövet­kezet — több gazdasággal tár­sulva — az idén 30 millió fo­rint értékű mezőgazdasági ter­ményt juttatott a lakosságnak. A vállalkozásban részt vevők 10 százalék engedményt adnak a viszonteladóknak. A szám­adás megemlíti, hogy a fővá­rosi Viharsarok-pavilonok mellett nagyon népszerű a vád piac elárusítóhelye. MA ; Szabad klubnap Elmarad december 23-án a Dunakanyar Fotoklub szoká­sos kedd esti vetítéssel egybe­kötött előadása Helyette sza­bad klubnapot tartanak, és vendégeket is szívesen látnak. Hófehér a város A saját portát söpörni kell MOTOHKERÉHPÁKOX A HÓBAN* Vasárnap adtunk hint a i'áci járás útviszonyairól, hétfőn pedig a város helyzetéről kér­deztük Honíi Jánost. — Szerencsére már a DCM- nél sincs nagyobb gond, csak a hermányi úthoz kell kikülde­nünk embereket. Persze, a vá­ros területén sem maradunk munka nélkül, mert az nem elég, hogy járhatók az utak — a havat el kell teljesen lalcarí- tani. Ez viszont, most nagyon nehéz: a hó sok helyütt oda­fagyott a földhöz, letapos­ták ,.. Sózni máz /nem.lehet az utaltat, ugyanis mínusz 15 fok­nál ez már nem sokat számíta­na. Salakozásra is már csak akkor lesz szükség, ha megin­dul az olvadás. Most egyelőre két autó és egy lovaskccsi hordja a havat a Dunába, mindenekelőtt a szűkebb íő- utakról. Vasárnap a két hó­ekénk mellett 15—20 munká­sunk dolgozott, alkalmi dolgozókra eddig még nem volt szüksé­günk, mert reméljük, hogy az 50—60 főnyi gárdánk meg tud birkózni a hóval. Persze, ha állandó mun­kások jelentkeznének... — A lakók megteszik-e kö­telességüket, azaz letakarít- ják-e a járdákat? — Sajnos, csak kevés he­lyen. Még a magánházak előtt „csak-csak”, ám az állami há­zak előtt bizony bajok van­nak. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy felhívjam még egyszer mindenkinek a figyelmét: mindenkinek kötelessége a saját portája előtt söpör­ni! | Sőt — ez már nem kötelesség —, viszont saját érdek: a há­zak előtti víznyelőt is szabaddá kell tenni. A postások nehéz munkájá­ról kérdeztük Rákóczi And­rást. — Minden postásunk „kinn van a gáton”. Az időjárás ne­héz feladat elé állított min­ket. Csomagokat szállítani ilyenkor nem könnyű. És tes­sék csak elképzelni, a távira­tokat motorkerékpáron visz­J szűk ki---ezt pedig nem kell ! kommentálni. Természetesen a j távbeszélőközpontban is azon i fáradoznak, hogy mindenhova lehessen tele­fonálni, ugyanis a hideg­ben összehúzódnak a ká­belek és elszakadnak. Hu­szonegyediké estig szeret­nénk kivinni az ajándék- csomagokat és a képesla­pokat — hiszen az ajándékozás ak­kor igazi, ha a csomag időben a fa alá kerülhet. Ha mégsem érkezik meg egy-egy csomag vagy küldemény időben — ne minkét szidjanak — hanem az időjárási. M. S. KEZIMUNKASZAKKÖR A nagymarosi művelődési líáz kézimunka-szakkörének ki­állítását művészi kézimunkák és térítők, fafaragások tették lát­ványossá. Rottár Gyula felvétele Ismerős családtól jött a meghívás: disz­nótorra. Nem tudtam ellenállni a kísértés­nek, hiszen gyermek­koromban számos disznótorban voltam, mondhatom, nagy örömmel. >Akkor a szalmaláng fölött tar­tottuk fagyos-piros kezeinket, s didereg­ve vártuk az állat fü- lét-farkát, vagy a meleg szalonnáról le­húzott bőrdarabokat. A bátrabbak meg­húzták az ablakba tett pálinkát, és szé- delegve hordták a kútról a vizet. Ezek­kel az emlékekkel mentem el. Ma sem változott semmi, leg­feljebb ma nem szal­mával, hanem gázzal pörkölnek. Kellemes, vidám társaság — a rokonság — jött ösz- sze. Egész nap hul­lámzott közöttünk az öröm, megérintett Disznótor9 1969 majd feldobott ben­nünket, mint az ital. A böllér, egy har­minc év körüli férfi volt, nem hivatásos hentes), aki nagy szakértelemmel bon­totta fel az állatot. A személyzetnek ő pa­rancsolt, hiszen a munka — minden disznótorban — a böllér kezében össz­pontosul. A nyargaló gyere­kek megvárták még, amíg enni kaptak a pecsenyesültből, a főtt májból, majd ját­szani mentek. Érdek­lődésüket csak az üstben fortyogó hur­ka keltette fel. A ro­konok közül csak az asszonyok dolgoztak. Előttük fehér, tiszta kötény, arcuk piros, mosolygós. A férfiak többsége, félrehúzód­va tárgyalta az állat méreteit, hasonlósági alapul véve a tavalyi, illetve a tavalyelőtti disznót. Tenyerükkel mérték a szalonnát. Közben, természete­sen, iszogattak Az asszonyok a hurkaké­szítés mellett, szor­goskodtak, darálták a belsőrészt, a kolbász­nak való húst. A hurkatöltőből ke­mény kanyarban ki szaladt az első májas hurka, amit időnként, hogy szét ne pattan­jon, fapálcikával megszurkáltak. De a böllér sem sajnálta magától az italt, mondván: a zsíros étel kívánja Vacsorára elvégez­ték a munka nagy­jai, a szalonnasütést másnapra hagyták. Az abáió lére vékony jégréteg rakódott, az udvaron a gyerekek szaladgáltak. Tizen­öten ülték körül az asztalt. Az étel: sült hurka, májas, véres; töltött káposzta, hús­leves, sült hús és vö­rös bor. A legidősebb a nagypapa volt, 82 éves. „Képzeljétek el — kezdte a mesét —. voltam egyszer egy' disznótorban. A böl­lér ment a nagy kés­sel, a sógor fehér bundában kisérte. Elölte jól bepálinkáz­tak. A nagy kevere­désben a sógor nya­kára tette a pengét. Az meg szólt neki: ne bolondozz koma, hisz én vagyok”. Másnap reggel a rokonok fe’szedelőz- ködr‘és ki-ki a cs' nagjával távozik. Ny. F. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom