Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-17 / 292. szám

6 1969. DECEMBER 17., SZERDA : Meglepő eredmé­nyekre vezettek aapk í a kutatások, ame­lyekkel dr. Irmédi j Molnár László pro- 1 fésszor a magyar térképezés múltját igyekszik kiemelni a feledés homályából. So-k száz éves do­kumentumok átta­nulmányozásának (eredményeként meg­állapította például, hogy a térképkészí­tést megalapozó földmérés tudomá­sát már 1060-ban is tanították a pannon­halmi főiskolán, majd az 1180 körül alapított veszprémi főiskolán Is. Azóta ennek a tudomány­nak magas színvo­nalú oktatása való­jában soha nem szűnt meg Magyarorszá­gon. Igen érdekes és többé kevésbé már igazolt feltételezése Lázár deák a professzornak, hogy a vatikáni kincstár­ban őrzött híres föld- gömb és éggömb Bu­dán, 11. Ulászló ud­varába® készült. A magyar térképe­zés történetének leg­érdekesebb fejezete azonban a professzor kutatásai nyomán Lázár dealt munkás­sága körül bontako­zott ki. Lázár deák volt az, aki 1510 és 1515 között elkészí­tette az első magyar térképet. Személyi adatairól eddig nem sokat lehetett kide­ríteni, mindössze annyi biztos, hogy Bakócz Tamás titká­ra volt. Nevében a „deák” jelző arra utal, hogy aligha le­hetett pap. Kapcso­latban volt korának többi nagy európai térképészével, a né­met Georgius Tans- tetterrel és a bajor Pete Apianusszal. Annál többet árul el képességeiről térké­pe, amelyen nemcsak a Kárpát-medencét, hanem a környező területeket is feldol­gozta. Ez a térkép tu­lajdonképpen akkor jutott nagyobb publi­citáshoz. araikor a következő eszten­dőkben a német biro­dalom vezetői egyre nagyobb mértékben kezdtek érdeklődni Közép- és Kelet-Euró- pa iránt, hiszen eb­ből az irányból kel­lett várniuk a fenye­gető ozmán táma­dást. Elsősorban emiatt ,, jelentette meg Tanstetter az egész akkor ismert világot ábrázoló tér­képet. Ennek elkészí­téséhez felhasználta Lázár deák munká­ját is, de — sajnos — az égtájak szerint helytelenül betájol­va, ami a térképet szükségszerűen el­torzította. Ez a torzí tás azután sokáig öröklődött az egyre újabb kiadásokon, .pedig az eredeti, amely most minden valószínűség szerint valamelyik német le­véltárban rejtőzik, meglepően tökéletes lehetett. Hiszen maga Albert Penck, a tér­képezés „atyameste­re” állapította meg, hogy abból a korból nincs és nem is volt ennél jobb térkép az egész világon. Újdonság a csőgyárban Évi 40 ezer tonna kapacitású csőhorganyzó és pácolóüzemet építenek a Csepeli Csőgyárban. A berendezéseket részben bel­földről, részben Jiűlfőldről .szerezték be. A pácoló üzemrészt az osztrák OSRO, a hörgáriyzólierendezést az NSZK-beli Körner cég készítette, ők is szerelik be. Az új üzemben hegesztett és melegen hengerelt csövek fe­lületét tisztítják és horganyozzák. A termelés kapacitása előre­láthatóan évekig biztosítja a belföldi és exportigények kielé­gítését. A PÁRIZSIAK, a jelek sze­rint nem túlságosan aggódnak a metro-kocsikban hagyott esernyőik miatt. A párizsi ta­lált tárgyak hivatal közölte, hogy az évente beszállított mintegy 150 ezer esernyőnek csak egynegyede találja meg ismét a gazdáját. KIVÉGEZTÉK hétfőn Gö­rögországban Hans Bassenauer és Hermann Duft nyugatnémet áHampolgároikat. A két fiatal­ember az év elején Görögor­szágban számos rablást köve­tett el és hat embert ölt meg. ÁRENGEDMÉNYES FENYŐFA - és ■ imVÁSÁRRAL kíván kellemes ünnepeket a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat-'SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Hínárstatisztika A Keszthelyi Agrártudo­mányi Főiskola növénytan és növényélettan tanszéke elké­szítette a keszthelyi öböl nö­vényvilágának térképét. Meg­vizsgálták, milyen szerepe van a hínárnak az öböl feltöltődé- sében. Az eredmény meghök­kentő: a 3286 hektárnyi vízfelület 10 százalékát hínár borít­ja, amely évente 4,5 mil­lió kilogramm zöldtöme­get termel. Szakemberek számításai sze­rint ebből a tömegből pusz­tulás után évente 460 tonna üledék keletkezik, amely töl­ti, tovább iszaposítja a fürdő­helyet. Ezek a vízinövények nagy mennyiségű mikroelemet gyűjtenek össze szervezetük­ben, így elburjánzásuk követ­keztében olyan mennyiségben halmozzák fel azt, hogy a magas koncentráció kedve­zőtlenül hat a vízi világ más élőlényeire. Az agrártudományi főis­kola kutatói a felmérés tapasztalatait összegezve javaslatokat tettek a hí­nárirtás módszereire. Elsődlegesen a vízszintemelést ajánlják. A mélyebb vizekben tenyésző hínárfajqk üledéke ugyanis jóval kisebb. GUISEPPE PRIVITERA 29 éves olasz származású fe- gyeinc, aki nemi erőszak miatt 7 esztendei büntetését tölti az ausztráliai Perth börtönében, házimunka közben a börtöníal tetejéről az utcára pottyant. Privitera ■*- akit társai „öröm- fegyencnek” neveznek példás magaviseleté miatt — sérült bokájával a főkapuhoz sántá­kéit, bebocsátást kért és ka­pott. Égni kell, hogy tüzet gyújthasson- — Hosszasan lapoztam az osztálykönyvben. Meghallgat­tam a hetes jelentését. Már beírtam a dátumot, a hiány­zókat, mindent. Nem húzhat­tam tovább az időt, valamit mondanom kellett a néma csendben várakozó gyerekek­nek. De mit? Valami olyat, ami azonnal felkelti érdeklő­désüket, ami mellett nem le­het unatkozni. Már ezen az első óVán is éreztem: minden­nap ezentúl újra és újra me£ keli nyernem őket. így emlélcszik pályája kez­deteié Holies László fizikata­nár. Az egyetem elvégzése után helyezték a II. Ráaóczi Ferenc gimnáziumba. Elődje egyetemi tanár lett — vagyis kétszeresen nehéz volt az in­dulás, átvéve egy tapasztalt, képzett tanár után az osztályt. Akkor kevés gyakorlata, ta­pasztalatlansága miatt, ma hi- vatásszeretete és tapasztaltsá- ga miatt minden órájára készül. Megpróbálja elképzelni, mi­lyen hatást vált ki az osztály­ból egyik vagy másik módsze­re, magyarázat, kérdés, követ­keztetés, gondolatmenet Sok­szor ugyanúgy történik, ahogy elgondolta. Néha másképp. Akkor is készül, akkor is mindig valamilyen újra törek­szik. Nem minden gyerek jönne rá magától, hogy érdekes a fizika. Valamennyi diák fi­gyelmét fel kell kelteni, az pedig sokszor éjszakákat kí­ván: úgy tálalhassa másnap a tudnivalót, hogy minden ta­nuló örömét lelje a téma fel­dolgozásában, élményt jelent­sen számára a tanóra. — Az ember mindig szeret csodálkozni, szereti, ha meg­mutatják számára a várat­lant, a rendkívülit és rájön arra, hogy amit eddig annyira bonyolultnak vélt, tulajdon­képpen milyen egyszerű — mondja Holies tanár, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János gyakorló gimnáziumának fizikatanára. Sok esztendős gyakorlata bi­zonyítja, hogy a diák örömét leli az önálló gondolkodás­ban. Ha megcsillantják előtte a számos „miért”-re a választ, önmagától is keresi már az összefüggéseket. S a tanár szá­mára ismét új feladat meg­oldása következik: vigyáznia kell mit és hogyan mond, mert az érdeklődő tanulók ha­da figyeli és a tegnapi tudás, magyarázat már nem elégíti ki őket. Holies László azoknak a ta­nulóknak a példáját említi, akik ma már érettek, egyete­misták. Emlékezik rájuk, SZEKESFEHERVAR Felszámoltak egy tengerimalacfarmot Néhány napja szokatlanul nagy volt a vendégjárás a szé­kesfehérvári Kuntics Ladák­nál. Felnőttek, gyerekek adták egymásnak a kilincset, s rö­vid idő múlva egy-egy tenge­rimalaccal távoztak. Mint kiderült, a tizenöt éves Kuntics Laci hosszabb idő óta gondozott 12 hófehér állat­kát. A tengerimalacok azon­ban „rossz irányba” befolyá­solták Laci tanulmányi ered­ményét, ezért szigorú atyai döntésre fel kellett számolni a „farmot”, hogy kedvencei ne kerüljenek avatatlan kézbe, Laci levelet írt a gyermekrá­dió Kuckó műsorának, amely­ben kérte, szerezzenek szere­tő gazdát állatkáinak. A fel­kérés sikerrel járt, a műsor után néhány nappal „elkel­tek” a tengerimalackák. A harmadik... Vezsenyen, a Tisza menti termelőszövetkezet területén alapozási munkák közben egy öntött bronzövet, piros zo- máncberakásos díszítéssel, karperecét, gyűrűt és egy edényt fordítottak ki a földből a munkások. A leleteket eljuttatták a szolnoki Damjanich János Mú­zeumba, ahol Stanczik Ilona régész megállapította, hogy a felszínre került tárgyak kelta­kori női sír igen értékes és ritka maradványai. A föld mé­lyében konzerválódott lelete­ket a múzeum műhelyében restaurálják. A muzeológus a helyszínen gyors leletmentést végzett, de egyelőre újabb tárgyak nem kerültek elő. Tavasszal foly­tatják az ásatásokat, mert fel­tételezik, hogy több keltakori sírt rejt a vidék. Jászberény és Törökszentmiklós után Ve- zseny a harmadik olyan hely Szolnok megyében, ahol érté­kes keltakori leletekre buk­kantak. amikor hetedik általános isko­lás korukban az első órák egyikén azt vette észre, hogy szóról szóra ismételték a tan­könyv szövegét. Száraz, tar­talmatlan, unalmas időtöltés­sé váltalt volna így a fizika­órák, Azon a napon nem óra­vázlat szerint tanított tovább. A tanulás .módszerét magya­rázta: ne a betűhöz, hanem az értelemhez ragaszkodjanak! Készítsenek pár szavas felelet- vázlatot, amelyet felelés köz­ben használhatnak. Nehezebb úgy? Természetesen. Megéri? Megérte. Év vége sem volt, amikor a gyerekek már egy­más anyaigvázlatát, feleletét is értékelték. Nincs tanár szá­mára nagyobb öröm, mint az, ha érzi: a diákoknak szüksé­gük van rá, hogy nélküle színtelenebb lenne az életük. Minden ízével tiltakozik az ellen, hogy a tanárt és diákot merev fal válassza el pusztán a név miatt. Akadnak, akik ezt a falat mesterségesen eme­lik, pedig az igazi tekintély, a tisztelet nem ebből származik. A pedagógus és a tanuló kap­csolata akkor mély, ha közös problémák, gondok kötik őket össze. Ilyen közös gond volt a mai barátságos KISZ-klub létreho­zása. Csúnya hodály volt ez a szoba valamikor, három zsinó­ron lógó lámpabúra éktelení- tette és borzalmas akusztikája a legszebb hangot is torzan verte vissza. A gyerekekkel és az igazgató-helyettessel együtt elhatározta, korszerű klubhe­lyiséget csinálnak belőle. Lelkes diákok, mindenre vállalkozók valamennyi osz­tályban akadnak. A klubban falikarokat szereltek fel, ká­beleket fektettek le, vésték .a mennyezetet, falat emeltek, vetítőtfülkét építették, színpa­dot, hangfalat; 4* vetítőváá^natj,;. függööyfeiÄerBlwk,1 falat va­koltak, festettek, takarítot­tak ... és alt adtak, akik hitet­lenkedtek még a felnőttek kö­zött is: nem lesz az egészből semmi! Lett. Szép lett a füg­göny, a világítás, hibátlan a festes, s ami a legfontosabb, a gyerekek érezték, hogy nem hiábavalóan dolgoztak. Sikerélmény nélkül nem ér­demes élni. Apró, sokszor nem is látványos sikerekből rakód­nak össze a hétköznapok. Az iskolatelevízió stúdió megalko­tása is részben a nevükhöz fűződik. Emlegetik a tizenhá­rom előadásból álló hangver­senyt, amelyet szombat dél­utánonként tartottak. Még a könnyűzene kedvelői is meg­hallgatták a Bachtól Bartókig című sorozatot. Tizenhárom szombat, tizenhárom élmény, tartalmas, gazdag délután. ; A zene élvezete mellett Holies László igyekezett megmutatni a korok és stílusok fejlődését és bizonyítani a zene és a fi­zika kapcsolatát, mert szerinte a muzsika is részben fizikai f olyamat. 4, Hosszú vállalások sora. Ho­lies tanár úr kezdeményezésé­re rendeztek zenei Ki mit tud?-ot. A díjakat szülők biz­tosították. A nyári úttörőtábor életéről színes filmet forgatott. Filmezte az egyik osztályt he­tedik általános koruktól az érettségiig. Az eredmény csak annyi lett volna, hogy egy dél­után, amikor levetítették, min­denki könnyes-nevetőn ismerte fel hajdani önmagát? Vaigy en­nél több? Sokkal több? Felele­venítette a sok közös élményt, kirándulást, régi tanárok em­lékét, az első fizikaórák képét, egyáltalán azt, hogyan fejlőd­tek a kis, pöttömnyi gyerekek nyakkendős, sötét ruhás, öntu­datos, érett emberekké. Holies László ott van az osz­tályklubnapon, a több napos iskolai kirándulásokon, nyári szünidejéből is egy-kéí hetet néhány tanítványával tölt. Az érdeklődőknek nagy, modern könyvtárából szívesen ad köl­csön könyveket. Ha valakinek sürgős segítségre van szüksé­ge, mert nem érti a feladatot, bajlódik a fizikával, késő este is tanácsokat ad. Ezek és megannyi más él­mény fűzi össze tanárt és ta­nítványait. Sokszor csak he­gesztés, egyszerű fizikai mun­ka. Látványos mutatvány he­lyett összekarcolt kéz, bepisz- kolt ruha, maszatos arc. Mégis hősi korszakok ezek, mead si­kereket szülnek, olyanokat, amelyek újabb tettekre ösztö­kélnek, és nem lehet soha ab­bahagyni. Tulajdonképpen a fizikaórá­kon évró! évre ugyanazt a tananyagot kell tanítani. Fá­rasztó, unalmas lekötne. Még­sem az. A gyorsuló világ, a tu­dományos felfedezések gyors egymásutánisága, az érdekes tanulmányok ismerete friss öt­leteket ad a tanár számára, hozzásegíti, hogy színesítse mondandóját, újra és újra fel­keltse diákjainak érdeklődését, így leket élvezetes a fizikai középiskolás fokon , is, mert itt. is alkalmuk van a diákoknak önálló véleményt alkotni a fi­zika r— laikusok által szokat­lannak elkönyvelt — világáról A különböző előképzettségű, érdeklődésű tanulók, akiknek mindegyike egy kicsit mást és mást ért egy-egy hétköznapi életből már ismert szó alatt, kész előítéletekkel ülnek a pád­ba; más-más elvárásaik van­nak a tanárral és a tantárgy- gyal szemben. Csodalatos él­mény azt látni, hogy egyszer csak egyetlen táborba verődik az osztály, kezdenek egy nyel­ven beszélni. Értőkké és kí­váncsiakká válnak, és eszükbe se;n jut unatkozni az órákon. Ezért érdemes tanítani — vall­ja Holies László. Most harmincnyolc éves, és hiszi és tanítja: mindennek az értelmét kell 'keresni, hiszen mindennek megvan az értel­me. Ezt az érteimet kell meg­fogalmazni, és úgy továbbadni, hogy a gyerekekben is feléb­ressze a tanár a lobogást. Min­den tanár számára követendő­nek tartja Tarnm Nobel-díjas Sibvjet fizikus mahdását: „A tanítvány nem edény, amelyet meg kell tölteni, hanem fák­lya, amelyet lángra kell gyúj­tani ív Ezért vállal Holies Lász­ló is oly sokat. Most például decemberben jelenik* meg a tagozatos negyedik osztályos fizikatankönyvének második kötete, amelyet Jánossy Lajos professzorral közösen írt. Az első kötet szeptemberben ke­rült ki a nyomdából. Dolgozik egy újszerű fizikai példatáron, szerződése van a Gondolat Könyvkiadóval egy feladat­megoldásokról szóló könyvre. Tanít egyetemen. Előadásokat tart a TIT-ben. Dolgozik a Középiskolások * Matematikai Lapjába. Tagja a Fizikai Szemle szerkesztő bizottsága-^ nak, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökségének, az ok­tatási szakcsoport középiskolai bizottságának, a Nemzetközi Tiszta és Alkalmazott Fizikai Unió (IUPAP) oktatási albi­zottságának. Kudarc soha nem szegi kedvéi? Néma féltékenység, félreértés miatt nem kedvetlenedik el? De igep. Hogyne fájna, ha pél­dául valaki ^ lefektetett kábe­leket kibontja, vagy a film­vetítőből oktalanul kiszerel egy lámpát tréfából vagy csínytevés miatt. Pillanatokra elkedvetlenedik, ha valaki ké­telkedik már a’munka kezde­tén a végső sikerben. Ezek azonban csak rövid átmeneti hangulatrombolók, átmeneti kudarcok, nem ez jellemzi a tanár munkáját. Jellemző az, hogy igyekszik harmonikus műveltségű embe- ; reket faragni tanítványaiból. Nem törekszik eltéríteni, sen­kit eredeti érdeklődésétől. Azt azonban vallja, hogy az irodal­mi, a történelmi érdeklődésű gyerekeknek is szükségük van eligazodni a fizikában, mert csak akikor érthetik meg a vi­lágot, ha összefüggéseiben lát­ják, értékelik.’ A modern em­ber ebben a korban fizikatudás nélkül nem igazodhat el. Ezt az eligazodást irányítja a ma­ga módszerével, eszközével, szerény magatartásával, cél­tudatos, állhatatos akarással. Ezért , tisztelik a diákok Holies Lászlót és a hozzá hasonló ta­nárakat. , Sági Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom