Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
PEST »IECVEI K^Cfrlap 1969. DECEMBER 3.. SZERDA Tarisznyával jöttem Tarisznyával jöttem Szőke Tisza tájról. Szomorún búcsúztam Apámtól, anyámtól. Búzavirágoktól, Dalos pacsirtáktól, Legelésző nyájtól. Hű Bodri kutyámtól. Kevés kenyér, sok vers Volt a tarisznyámba, A szívemben pedig Fajtám sóhajtása. Könnye, verejtéke Piros vér hullása A rongyos viskója Kemény lázadása. Misik János népköltő Beszélgessünk J f Harmadéves bölcsészhallgató a magyar—angol szakon. Azt mondják róla, szereti a társaságot és ha anyagi helyzete megengedi, altkor alkalomadtán adja a nagyvonalút. Mindezt nem ellenőriztem, a hallott jelzőket csak egy presszó asztalánál próbáltam gondolatban ráilleszteni. Jellemzőinek igazat kell adnom, bár ez most nem is nagyon lényeges. Rövid beszélgetésünk aligha lépné túl a „szalonfecsegés” kereteit, ha nem mondott volna valami elgon- dolkoditatót is. Az egyetemmel kezdődött: — Én szeretek egyetemre járni, de ne hidd, hogy ezt a kis stréber mondatja velem. Nem a tantárgyak miatt, mert azok zöme számomra szüikséKÖMOVES. ÁCS. ÉPÜLET- ÉS DISZMÜBADOGOS, VÍZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, FESTŐ, PARKETTÁS, PARKETTACSISZOLÓ, LAKATOS, AUTÓSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT, dömpervezetőkei, rakodómunkásokat, motoros küldöncöt, kubikosokat és kőműves segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) HZ-iPBUisili belépéssel FELVESZÜNK Munkásszállás díjtalan. JELENTKEZNI LEHET: a Prosperitás Kiss munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. auvnOKMÚ*'. <W»n | sitiin -JÍ; Megyei dolgozók! Legyetek a VÍV dolgozói, jelentkezzetek a lakóhelyetekhez legközelebbi munkahelyen! 44 órás, 5 napos munkahét, minden szombat szabad. Azonnal felveszünk: • villanyszerelőket ezek mellé • betanított munkásokat, • segédmunkásokat, • kubikosokat. JELENTKEZÉS: VILLANYSZÚRELÖIPARI VALLALAT 4. SZ. ÜZEME VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR Budapest XIX. (Kispest) Vörös Csillag u. 3/15. Galovics József vezető szerelő. DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT VÍV KIRENDELTSÉG Schering József vezető szerelő az Ausztriából importált, pedálos műanyag szeméfveder a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat konyhafelszerelési és műanyag-szaküzleteiben: IX., Tolbuhin krt. 5. VII., Rákóczi út 24. V., Szent István krt. 15. V. , Bécsi u. 2. II., Mártírok útja 54. VII., Rákóczi út 8/b. VI. , Lenin krt. 68. gies rossz, de olyan valami, amire későbbi munkám során feltétlenül szükségem lesz. Nekem az egyetemistaságra, mint életformára van szükségem. — Jól hangzik és tetszik is nekem ez az életforma história. De szeretném, ha pontosabban elmagyaráznád, mit értesz a szón, mert ebbe sok minden belefér. — Nem az aranyfiúskodást, nem is a laza kötöttségeket, soha vissza nem térő formájukat, hanem egészen mást. Azt, hogy az ember minden hülyeségét és tévedését ellenőrizheti, jó értelemben kiélheti, eldobhatja. Közismert kifejezéssel élve úgy is mondhatnám: oroszlánkörmök próbája és keresése ez az idő. — Szavaidból az is kitűnik, nem tartod túl jónak az egyetemen az oktatási rendszert. Milyen tantárgyakat nem szeretsz? 1 Hallgatásokéig vizsgálgat, s láthatóan azon tűnődik, mondja-e? Percek múlva szólal csak meg. • — Sok gondot okoz nekem a marxizmus. Felkészülünk a vizsgákra, de nagyon távol áll tőlem. „Cikis” tantárgy. — Arra még nem gondoltál, hogy azok az egyetemista társaid kiáltották ki „cikisnek”, akik talán csak éppen belekóstoltak, és talán nem értik a lényegét? — Meglehet, de marxizmust tanulni nem divat. — Te, ez a „divat” szó engem kissé idegesít. Úgy tudom, nem farmernadrágról beszélgetünk, hanem valami egészen másról. Nem gondolod, hogy minderre szükség van a mai világ megértéséhez? — Ez igaz. De a mai világ nagyon bonyolult. — Persze, hogy bonyolult. De ebben a bonyolult világban a marxizmust még a kapitalista nyugaton is tanulmányozzák. Sőt, egyetemeken oktatják. Elmagyaráznád nekem, miért? Csend és tétova válasz. — Na várj csak, nem is tu dom. — Pedig ha tudnád, milyen jó lenne! H. S. A zöldségellátásról A mezőgazdasági felvásárló és értékesítő vállalatok felmérték a zöldségfélék idei termésének és forgalmának helyzetét. Figyelemre méltó, hogy tovább bővült a szabadpiaci értékesítés, anélkül, hogy csökkentette volna az állami és szövetkezeti kereskedelem és az állami feldolgozó Ipar forgalmát. Az őszi cikkek közül azonban problémát okoz a vö- röshagymatermés. A vártnál 30 százalékkal kevesebbet gyűjtöttek be, mert a baktériumos fertőzés „elvitte” a hagyma jelentős részét. A termelők a rothadási folyamat miatt a készlet mintegy 10 százalékát szárítóba küldték, ezeket a tételeket szárítmányként hozzák majd forgalomba. Karfiolból lényegesen nagyobb a termés a tavalyinál, a fejeskáposzta forgalma azonban nem éri el az 1968. évit. Tízezer tonnára tehető a terméskiesés, ellátási zavarokra azonban nem kell számítani, miután a kedvezőtlen időjárás és a betakarítási nehézségek miatt főképpen az ipari tartósításra szánt káposztából van kevesebb. Zöldpaprikából a szükségesnél kevesebb, hozzávetőleg 30 ezer tonnányi termett, a paradicsompaprika azonban némileg pótolta a hiányzó mennyiséget; a tavalyinál 40 százalékkal nagyobb termést hozott. Kedvezőnek ígérkezik az ellátás sárgarépából, petrezselyemből, kelkáposztából és zellerből. Olajfogókkal védik a Tiszát Az algyői szénhidrogén-medencében az év eleji emlékezetes olajkútkitörés óta erőteljesen szorgalmazzák a Tisza vizének védelmét az olajos szennyeződéstől. Annak idején volt olyan nap, amikor csaknem egyezer köbméter olaj folyt el. Ennek jelentős részét összegyűjtötték ugyan, de még így is tetemes mennyiség került a földekről a vízlevezető csatornákba, illetve a folyóba. Ezenkívül egyéb olajos szeny- nyeződés is előfordulhat a nagy kiterjedésű iparvidéken. Ezért 5 olajfogó építését vették tervbe. Ezeket az úgynevezett vízcsendesítő medencéket ott képezik ki, ahol a mellékcsatorna a főcsatornába torkollik. Speciális vasbeton műtárgyat is építenek, amely a víznek csak az álsó rétegét engedi át, a felső, olajos réteget felfogja. Ily módon kizárják annak lehetőségét, hogy olaj kerüljön a főgyűjtő csatornába, illetve a Tiszába. Évenként 32 halálos áramütés a háztartásokban Hárommillió fogyasztóhoz jut el a Magyar Villamos Művek Tröszt tájékoztató füzete a háztartásokban használt villamoskészülékek biztonságos kezeléséről és használatáról. A 8 oldalas füzet — akárcsak 1965 óta évente megjelent né'gy elődje — azokra a baleseti veszélyekre hívja fel a figyelmet, amelyek a különböző háztartási villamos berendezésele, vezetékek, lámpák, készülékek hibájából, vagy hibás használatától származhatnak. Az ilyen hibák az utolsó tíz esztendőben évenként 32 halálos áramütést okoztak. A tájékoztató meghirdet egy különleges vetélkedőt is. A villamos készülékek szakszerű használatával kapcsolatos hat kérdésre helyesen válaszoló pályázók között villamos készülékeket és vásárlási utalványokat sorsolnak majd ki. A Epul a soproni tv-torony A kelet—nyugati mikrólánc utolsó — nyugati — szeme, a 135 méter magas tv-torony építése rövldesan befejeződik Sopronban. Az URH normál és színes televíziós közvetítések, valamint az első lépésben 480 egyidejű telefonbeszélgetésre alkalmas berendezés monumentális vasbetontornyát a hónap végén adják át az építők. CINCEREK „Bogarászó” ember hírében áll Nagy József, a kincsesbányai általános iskola igazgatója. Gazdag rovkrgyűjteménye a Fejér megyében előforduló különböző bogárfajtákat foglalja rendszerbe. A cincérfélék népes családjának Fejér megyében előforduló majd minden fajtáját begyűjtötte. A gyűjtemény az általános iskola szertárát gazdagítja. A tereket mindig kéknek látom az ott játszó gyerekekkel együtt Mozgalmas, kék kavargásnak. Ha fáradt vagyok, megállók egy tér szélén. Kisebb koromban mélytengeri búvár akartam lenni. Ilyenkor annak érzem magam. De mostanában hiába keresem az én tereimet, tengereimet. Éles kontúrú, megmerevedett fényképek állnak a helyükön. •k Vonzódom azokhoz, akiknek barna a szeme. Nem tudom megmagyarázni, miért? Amikor sokat esik az eső, tócsák maradnak az utcák testüregeiben. Nem is ez a baj velük, hogy piszkosak, hanem hogy átlátszók. Az ember pontosan tudja, hogy meddig érnek. Még kipróbálni sem érdemes. A lábad előtt fekszenek rosszindulatúan, legyél csak sáros te is. A kutak ..., az egészen más. Órákig nézhetsz lefelé, merülve, folyamatos hidegleléssel. A végtelenség érzését ezzel a napokig tartó kútba- bámulással tanultam meg. Szerettem volna beugrani, csak azért, hogy elragadjam a titkukat. Nem sikerült. Az ember csinálja egyik évet a másik után és még mindig csak a pocsolyák természetével van tisztában. ★ Sokszor vertek meg azért, mert leszakítottam a függönyt. Nem bírtam, hogy nem láthatok ki rendesen az utcára. Rángattam és leszakadt. Később már egyenesen a szakítással kezdtem. Hiszen ugyanaz az eredmény. így gyorsabb. S legalább megvolt az az örömöm, hogy ilyen esetben nem a véletlenért, hanem megfontolt cselekedetemért kapom a pofonokat. Az a baj, hogy azóta sem tudtam róla leszokni. Elzárt újabban a színháztól is el vagyok tiltva. Félő, hogy elrontanám az előadást. ★ Focizni mindig szerettem. Talán mert az ember fokozottabban érzi, hogy él. Hogy számít, mert neki passzolnak és ha nem rúgja,be..., nem lehet nem berúgni. Aztán fordítva is. Én is pasz- szolok és dühöngök, ha nem rúgják be Közben pedig érzem az izmaimat, a pőre indulatot és örömet a markomban szorongatom. Sajnos, újabban nem Fohász megy. Nem azért, mert megöregedtem! Az izmaim, az erőm még bírnák. De nem lehet pályára lépni még egy ócska grundon sem; hatalmas vastagtalpú bakancsban, amit azért adtak rám, hogy meg ne fázzam, és lehetőleg kerüljem a rohangálást, mert az veszélyes, és nem is való, a nagyapámtól rám maradt súlyos óralánccal a nyaltam körül — akármit csinálok, mindig oda- tekeredik — és három megemésztetlen síppal, öt csengővel és tizenkét ostorral a gyomromban. Ezért csak állok a pálya szélén. De jön a labda. Moccanni sem tudok. Mit kezdjek négyszögletes lelkemmel, az már nem gurul. Az éjszaka az én kábítószerem. Nem élek vele túl gyakran, inert: jó, jó, hogy ilyenkor sikerül kilépnem magamból, de ami utána jön, még rosszabb. Egy vonal, ha végre kedve szerint tekergőzik a papíron, megalkotva a megálmodott formát önmagából — már aligha, vagy nagyon nehezen — kényszeríthető vissza a vonalas füzet vonalas lapjai közé. Hát így vagyok én is. Vonalból formává, tehát már síkká, aztán a létrehozott formát elemelve a papírtól, kitágítva már térré válók és befogadom azokat a tereket, amelyek illeszkednek hozzám, így, bonyolultabb létezőt teremtve, még egy utolsó pillantást vetek papíron hagyott hajdani vonalönma- gamra és hozzákezdek a felszálláshoz. A repülést megelőző pár perces sziszifuszi munka és gyönyörűség; tudatomat már az elkövetkező percek szabdalják darabokra. Tehát a repülés már nem meglepetés. Megunni mégsem lehet. Mert az éjszaka sötét, s én még idejében gondoskodom arról, hogy a csillagok néhány órára haljanak meg, ne szóljanak bele fényükkel az én többdimenziós titokkeresésembe. Azt hiszem, elegei mondtam ezzel. A határok nélküliséget keresem, s a nappalok szorosan magukba zárnak berendezésük szögleteivel, éles vonalaival. Nekem sem marad más hátra, mondjuk a kredenc téglalapalakú felső részének függőleges vonalává merevedni újra. ★ Mellékdal. A lányt kicsi korában nagyon féltették a szülei. Vasúti sínek mellett laktak, házuk teteje szinte súrolta az elhaladó vonatok ablakait. A lányt ezért mindig bezárták, ha elmentek valahová. Kicsi volt a házuk, két fordulás az asztaltól az ágyig, amikor nagyobb lett, csak lehajtott fejjel léphetett ki az ajtón. Minden bútor sarkát gömbölyűre faragta az apja, nehogy elesve beverje a halántélcát. Mégis mindig megütötte magát. Ezért inkább bebújt az ágyba, eltakarta arcát a dunnával, aminek Vegyes macska- és dohányszaga volt, ami nagyon jólesett neki, mert a macska mindenhová mehetett, még a tetőre is, és ha leugrott, nem lett semmi baja és a felnőttek mind cigarettáztak, és ők is mehettek mindenhová, és őket sohasem zárták be. Emiatt volt, hogy sírni kezdett, de legtöbbször csak elaludt. És felváltva álmodott arról, hogy ő a macska, és felugrik a vonat tetejére, ami ott megy a házuk előtt, és egyenesen nekimentnek a felhőknek, és .arróL hogy megveszi az összes cigarettát éí. szívja és közben csakazértis ott ül a síneken, és amikor jön a vonat, megáll, mert ott egy cigarettázó ember ül, és biztosan nagyon fontos dolga van, ha ott ül, és szabad neki, különben nem ülne ott, és kiszáll a vezető is és az utasok mind és megkérik, hogy most már ő vezesse tovább a vonatot, és örülnek, hogy végre megtalálták, mert ő biztosan elviszi őket a felhőkön túlra is. Csak arra ébredt fel, amikor az anyja felkapcsolta a villanyt és mondta, hogy jöjjön ki a dunna alól, mert vacsorázni fognak. Eleinte elmesélte ilyenkor, hogy mit álmodott, de az anyja mindig megmondta az apjának, és az akkor ha dühös volt. megpofozta, ha nem, altkor csak nagyon szomorú lett. Űgyhogy a lány, mikorra megnőtt, csak magának mesélt. Varga Vera
