Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
fííT MECVei 1969. DECEMBER 14., VASÄRNAP kJCírlap Az 1970. évi népgazdasági terv (Folytatás az 1. oldalról.) i A■ munkások és alkalmazottak reálbére körülbelül 4 szá- záiékkal több az 1963. évinél. A lakosság egy tőre jutó reáljövedelme mintegy 5,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi forga- j lom hozzávetőleg 9,5 százalék- I kai emelkedik. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 1,5 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — nő. Indokolatlan azonban a ruházati cikkek átlagosan 3 százalékos áremelkedése. Egyes fontos árucsoportokban a kínálat nem követte a megnöveltedet!/ keresletet és a választék sem megfelelő. Főleg ruházati termékekben és több tartós fogyasztási cikkben nem volt kielégítő az .ellátás. Élelmiszerekből — a sertéshús kivételével — és élvezeti cikkekből általában elegendő mennyiség állt a lakosság rendelkezésére. ★ A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célokat szolgálja. A legfontosabb feladat .a gazdasági munka hatékonyságának növelésé, a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének tovább javítása. Ennek érdekében — a gazdaságirányítási. rendszer reformjának következetesebb gyakorlati alkalmazása és továbbfejlesztése útján — biztosítani kell: — a termelékenység növelését ; —* a fogyasztói piacon a kereslet és kínálat összhangjának javítását; — a beruházási tevékenység és — a külföldi versenyképesség további javítását. iVí»mc<»íi jövedelem* beruházások \ Ä terv azzal számol, hogy 1970-ben a társadalom szükségleteit az eddigieknél ma- gasab fokon lehet kielégíteni. A társadalmi termék volumene körülbelül 5 százalékkal emelkedik. A nemzeti jövedelem 5—6 százalékkal nő; a harmadik ötéves terv időszakában elért növekedése mind ütemében, mind mennyiségében jelentősen meghaladja a tervezettet. A beruházások 1970-ben az ideihéz képest 6—7 százalékkal növekednek; várhatóan elérik a 79—80 milliárd forint értéket. Az építési beruházások területén a kereslet és kínálat között kialakult feszültség még csak kis mértékben mérséklődik. A gépi beruházásoknál — egyes választéki es határidő-problémáktól eltekintve — a kínálat javul. 1970-ben is jelentős az állami döntés körébe tartozó beruházások aránya. Sor kerül több egyedi nagyberuházás — többek között a Barátság 2. kőolajvezeték, a magyar Viscosagyár Pan műszálüzeme, ^ mohácsi Farostlemezgyár és egy új műtrágya- ) gyár — megkezdésére. A vállalati beruházásokhoz nyújtott'állami költségvetési támogatás magasabb az ideinél. Az 1970. évi beruházási hitelkontingens az 1969. évi szinten marad és ebből új célokra több mint _4 milliárd forint fordítható. A költségvetési támogatást a terv a folyamatban levő, korábban értékhatár felettinek minősített vállalati beruházásokhoz, valamint egyes meghatározott célokra (például az építőanyag-iparban a termelésbővítésre, az élelmiszeriparban a bortárolók bővítésére, a tejbegyűjtő-hálózat bővítésére) biztosít. A beruházási ágazatok szerkezete az ez évihez képes kis- ' mértékben változik: némileg csökken a termelői és emelkedik a nem termelői ágazatok, ezen belijl a lakásépítés részesedése. ipar Az ipari termelés az ideihez képest mintegy 6 százalékkal nő. Ezzel a harmadik ötéves terv előirányzata teljesül. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv feltételezi, hogy a fizetőképes kereslet, valamint a szabályozó rendszerben bekövetkező változások az iparvállalatokat a jelenleginél erőteljesebben ösztönzik a termelés növelésére és a szükségletekhez való alkalmazkodásra. A terv szerint a gépipar termelése 7, a vegyiparé 12, a villamos energia-iparé 8,5 százalékkal nő. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése az átlagosnál lassabban növekszik. Az építőanyag-ipar termelése — a jelentős fejlődés ellenére — még 1970-ben sem képes kielégíteni az igényeket, s ez szükségessé teszi az építőanyag-behozatal növelését. A munkaerő-gazdálkodásban és a termelékenységben javulásra van szükség, ezért a munkaügyi szabályozás úgy módosul, hogy fékezze a létszámemelést, és jobban szolr gáija a teljesítmények fokozását. Az iparban foglalkoztatott létszám körülbelül 2—2,5 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 3—4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés tervezett növekedése feltételezi a vállalati fejlesztési alapok felhasználásával a gyorsabb gépesítés t, a’műszaki színvonal emelését is Az építőipar termelése 1970- ben 7—8, az építés-szerelési tevékenység 7 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az építési tevékenység öt év alatt lényegesen gyorsabban fejlődik, mint amivel a terv számol. Az építkezések 1969. évinél kedvezőbb anyagellátása érdekében a hazai építőanyag-termelés mintegy 10 százalékos és az import 30 százalékos bővítésére van szükség. \ivzäfpiz tittsá fi A terv — átlagos időjárást feltételezve — a mezőgazdasági termelés körülbelül 1 százalékos növekedésével számol. Ezen belül a növénytermesztés eredményei várhatóan nem haladják meg az 1969. évit, az állattenyésztés termelési értéke emelkedik. Ehhez járul, hogy az idei szemes- és szálastakarmány-termés eredményeként a jövő évben elegendő takarmány áll rendelkezésre. A műtrágya felhasználás körülbelül 400 tonnával lesz nagyobb, mint 1969-ben. 1970-ben az elmúlt évi beruházások" és a tenyésztési kedvet fokozó intézkedések hatására az állattenyésztés termelési értékének- növekedésével lehet számolni. Emellett is azonban — a belföldi ellátás biztosítására — jelentős mennyiségű sertéshús-importra kerül sor. A mezőgazdaság várható terméseredményei alapján az élelmiszeripar termelése körülbelül 4 százalékkal nő. Az év folyamán az élelmiszerekből általában kiegyensúlyozott ellátás várható. Htfzl í '/» í'í/c.v Az áru- és személyszállítás várhatóan 2 százalékkal növekszik. Mind a személy-, mind az áruszállításban tovább csökken a vasúti és nő a közúti közlekedés részaránya. A közlekedési vállalatok az áruszállítási igényeket mennyiségileg képesek kielégíteni, a szálh'tási csúcsok idején jelentkező nehézségek leküzdése azonban a munka nagyfokú szervezettségét követeli meg. A közforgalmú autóbuszközlekedés teljesítményének növekedési üteme az előző 3 év átlagához képest megkétszereződik. A lakosság személygépkocsi állománya tovább bővül. Javul a szervizés karbantartószolgálat. A hajózásban és a légi közlekedésben a járműpark jobb kihasználásával szintén növekednek a teljesítmények. A budapesti közlekedés javításában jelentős lépés a földalatti gyorsvasút első, a Deák térig terjedő szakaszának üzembe helyezése. Befejeződik a Baross tér rendezése, a Fehér úti főműhely építése és megtörténik a Hungária körúti felüljáró részleges átadása. A nemzetközi távbeszélő forgalom fejlesztése szempontjából nagy fontosságú, hogy üzemhglép a budapesti távválasztó központ és a nyugati országokkal a távbeszélő és televízió összéköttetés kibővítését szolgáló távkábel és mikrohullámú rendszer. A távbeszélő főközpontok kapacitása Budapesten 14 ezerrel, vidéken 4700-zal nő, ezenkívül mintegy 13 ezer alközponti állomás belépése várható. Mindezek ellenére a távbeszélő igényeket teljes mértékben még nem lehet kielégíteni. lí ti lkeres k utal rima A terv egyrészt a belföldi ellátás, másrészt a külkereskedelmi egyensúly követelményeit figyelembe véve irányozza elő a külkereskedelmi forgalom fejlődését. A szocialista országok viszonylatában a kivitel 7—8, a behozatal 6— 7 százalékos növekedése várható. Intézkedésekkel ösztönzik a szocialista gépimport növelését és a fogyasztási iparcikkek! behozatalának növelését. Tőkés viszonylatban a kivitel 5—6 százalékos és a behozatal mintegy 10 százalékos növekedése várható. A félkész- és gépipari termékek kivitele továbbra is az átlagosnál gyorsabban emelkedik. A könnyűipari cikkek kivitelének növekedése — a belső piac jobb ellátása érdekében — az ideinél kisebb. >* Eíetss ha von a l9 k i sk érésit ede l m i áruiorfjulom* lakásép élés 1970-ben tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. A pénzbevételek mintegy 8 százalékkal emelkednek; ezen belül a munkabérek és a munkaviszonyból származó jövedelmek körülbelül 6 százalékkal, a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek pedig körülbelül 10 százalékkal nőnek. A, kormány 1970-ben a fogyasztói árak stabilitására törekszik. Ezért a fix, illetve a maximált árak körét változatlanul fenntartja, ami azt jelenti, hogy nem nő a szabad árak körébe tartozó termékek hányada. Figyelemmel azonban a szabad árak területén várható emelkedésekre és csökkenésekre, a terv azzal számol, hogy a fogyasztói árszínvonalban mintegy 1—1,5 .százalékos növekedés következik be. Az ái-színvonal változását is figyelembe véve áz egy főre jutó reáljövedelem emelkedése 4,5—5,5 százalék. Ezzel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron körülbelül 9 százalékkal (változatlan áron 7,5—3 százalékkal) emelkedik. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az ideinél 8 százalékkal nagyobb értékesítésre van lehetőség; a ruházati termékek forgalma körülbelül 9, a vegyesiparcikkeké pedig körülbelül 11 százalékkal növekszik. A legdinamikusabb fejlődés a tartós fogyasztási cikkek értékesítésében várható. Az idei 22 ezer gépkocsival szemben 30 ezret vásárolhat a lakosság. Az építőanyagok forgalma 11 százalékkal emelkedik. Javul az ellátás cementből, tetőfedőanyagokból, falicsempébőL A kiskereskedelmi forgalom tervezett növekedése elsősorban az ipari termelés megfelelő növekedését kívánja meg. Emellett bővíteni kell a fogyasztási cikkek importját is. 1970-ben kereken 70 ezer lakás épül. A harmadik ötéves terv lakásfejlesztési előirányzata mintegy 18 ezerrel túlteljesül. Ef$eszse$ßü£$iji9 szociális és kulturális ellátás A gyógyintézeti ágyak száma mintegy 1400-zal nő. A szociális otthonokban 1200-zal emelkedik a helyek száma; a tervidőszak végén 10 ezer 60 éven felüli lakosra körülbelül 153 szociális 'otthoni ágy. jut. A bölcsődei helyek száma 1100-zai bővül és az év végén több lesz, mint amit a harmadik ötéves terv előirányzott; mintegy 5000 új óvodai hely létesül. Felépül körülbelül 600 általános iskolai és mintegy 100 középiskolai tanterem, továbbá 80 középiskolai műhelyterem. A szakmunkásképzés hálózata mintegy 130 osztályteremmel, 240 műhelytermi és 700 diákotthoni férőhellyel bővül. A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfolyamán a nappali tagozatú hallgatók száma körülbelül 4400 lesz. Az egyetemeken és . főiskolákon 9600 — az ez évihez hasonló számú — nappali első éves hallgató felvételére kerül sor. ' ★ nvt*tr»c’ A jövő évi népgazdasági terv előirányzatainak kialakításával egyidejűleg megtörtént a szabályozó rendszer összehangolása a terv fő követelményeivel; egyes elemei- I nek 1970-ben történő módosításai a szabályozó rendszer alapielveit nem érintik, Iranern azok következetesebb alkalmazását szolgálják. A módosítások, elsősorban a belső piaci egyensúly megerősítését, a lakosság ellátásának javítását, a külkereskedelemben az egyensúly fenntartása mellStt a gazdaságosság javítását és a munkaügyi gazdálkodás hatékonyságánaK növelését segítik elő. Az 1970. évi fejlődéssel tovább bővül a vállalatok, intézmények önállósága, de ezzel együtt növekszik társadalmi felelősségük is. A népgazdaság jövő évi fejlődése, népünk jólétének emelkedése, a következő tervidőszakok megalapozása elsősorban a vállalatok, intézmények jó munkáján múlik. A Minisztertanács felkéri a társadalmi szerveket, hogy az 1970. évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával mozdítsák elő a terv valóra váltását. A kormány felhívja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit és dolgozóit: odaadó munkájukkal biztosítsák az 1970. évi népgazdasági terv teljesítését. NÓGRÁDIÉK... Téli éjszaka. A csíllagtaian ég alatt csak a hó foltjai derengenek, a sebes folyású Ipo- lyon megcsillannak az egymáshoz ütődő jégtáblák. A víz moraját két-három percenként géppuska-kelepelés szakítja meg. Az ipolytarnóci vasútállomásról lövik a hi'dat. A tüzelést senki sem viszonozza, néma a túlsó part. Vagy mégsem? Mintha árnyak osonnának a hídon — de lehet, hogy csak a havat hordja a szél? Nem, nem csupán a havat hordta a szól... Valamivel később könnybe lábadt szemmel ölelik át egymást az innenső parton a Nógrádi-partizáncsoport magyar tagjai. Ismét, magyar területre léptek, hazatértek. S velük együtt örülnek a csoport szovjet, szlovák partizánjai, sőt egy spanyol is, a rádiósok vezetője, Jósé Sandoval. Hosszú, küzdelmes út áll a csoport mögött, s vezetőjük, Nógrádi Sándor, egész eddigi élete seni a nyárspolgár nyugalmában telt el. A magyar Vörös Hadsereg egykori katonája a nemzetközi munkásmozgalom sok frontját végigjárva — Budapest, Prága, Bukarest, Berlin Párizs, Moszkva jelzik a főbb állomásokat —, most ismét arra a frontra került, ahol a fegyvereké a szó. Pedig túl van az ifjúság évein — az ötvenediket töltötte be, mégis addig proves tál a párt külföldi bizottságánál, amíg meg nem engedik neki, hogy a hátor-, szagban végzett munkáját — az akkpri Kossuth rádió bemondója, majd a kijevi antifasiszta iskola vezetője, partizáncsoportok szervezője — maga is a partizánélet ezer veszélyével cserélje fel. 1944. október 8-án hatodmagával szállt fel Nógrádi Sándor. arra a gépre, amely a frontvonalon átrepülve, a szlovákiai felkelők ideiglenes repülőterén landolt Ezekben a hetekben harc közben szerveződik magyar, szlovák és szovjet partizánokból a Nógrádipartizáncsoport. Maga Nógrádi Sándor erről a következőket mondja Emlékeim c. könyvében. „Mi volt az én feladatom? Egységet szervezni, főleg magyar partizánokból, akik szép számmal harcoltak szlovák területen, és átmenni velük magyar területre. Addig is propagandamunkát folytatni a magyar katonák között... Talán két nap sem múlt el, az első röpcédulák szétosztása óta, amikor Bársony Máté tizedes vezetésével beállított hozzáim három magyar katona. Bársony elmondta, hogy nagy vita folyik a katonák között, és még sokan fognak átjönni. Jöttek is, és beálltak a magyar vagy a szlovák partizánok közé, ahol éppen szükség volt rájuk ...” Mikor a német túlerő , a szlovákiai felkelőket a városok feladására kényszeríti, az osztag már hatvan főből áll. A hegyekben két csoportra oszlanak, mert így könnyebb a ritkán lakott területen az emberek élelmezése. Az Alacsony- Tátra nyúlványai között Magyarország felé tartanak. Itt már velük van Tömpe András, a csoport politikai biztosa és Kurimszky Sándor, akinek feladata a csapat ellátása. Az Ipolyhoz érve a csoport felderítői megállapítják-, hogy a folyó hídjait a németek erősen őrzik — az Ipoly ekkor már részben frontvonal. Hogyan lehetne mégis átjutni? A vízállás magas, a víz jeges, átúszni nem lehet Már elhatározzák, hogy tűzharcba bocsátkoznak a túlerőben levő németekkel, de a felderítők más megoldást találnak. Az ipolytarnócj hídnál nincs külön őrség, ezt a vasútállomásról biztosították a németek. Nappal odáig láttak, éjjel pedig 2—3 percenként geppuskatűzzel pásztázták végig. így juthattak át a hídon magyar, területre a „szúrópróbát” kijátszó partizánok. Átérve, Nógrádi felderítőiket küldött ki: Bársony Mátét .és Letkó Károlyt. Visszatértek, és Bársony jelentett: — .Németek nincsenek, csak juhakol és egy gyönyörű szép juhászné. — Köszönöm! Honnan tudod, hogy gyönyörű szép? — Jelentem, azt sötétben is látni. A csoportot a hólyagpusztai „gyönyörű szép juhászné” szívesen fogadta. Tudta, kik a váratlan vendégek. Neki is állt rögtön birkapaprikást főzni. De amikor hazajött, jobban mondva hazaszökött a balassagyarmati frontszakaszról a férje, akkor újabb birka került kés alá. A legzsírosabb ürüt választotta ki, mert mint mondta: — Igazi birkagulyást csak férfiember tud főzni. így fogadta a nép december első napjaiban Nógrádiékat. A csoport innen pusztáról pusztára, egyik tanyáról a másikra haladva érkezik a salgótarjáni medencébe. Szájról szájra terjed jöttükről a hír. Katonaszökevények, bányászok keresik meg.őket, sokszor napokig bo- lyonganak az erdőkben, míg a partizánokra találnak. Egy levél is érkezik Bandur Gyulától, a salgótarjáni kommunista bányászveterántól. így szól: „Tisztelt Parancsnok bajtárs! A legnagyobb örömmel vettük az értesítést a csatlakozásra. Kilátás van a létszám növelésére és egy kis fölszerelésre is, tehát úgy határoztam, egy-két napot várok. Bolsevik üdvözlettel Bandur.” December IS-én a csoport meg is érkezik Bandur vezetésével. Tagjai mind bányászok, köztük vannak Bandur fiai is. Valamennyiü- ket száz szál köti össze a környék bányászfalvaival, bányászaival. így ezekből a falvakból naponta érkeznek a jelentések a német és magyar katonaság mozgásáról, elhelyezkedéséről. Egyik legkiválóbb felderítőjük egy 18 éves ragyolci pa- rasztiány volt. A parasztlány adatai a többi beérkezett adatokkal együtt a partizánok rádióján eljutnak a szovjet csapatokhoz. Persze, nemcsak az adatszerzés a feladatuk. A fegyveres harc szervezése során egyre többen csatlakoznak a csoporthoz, ezért december 20-án partizánegységgé alakulnak, és a csatlakozott csoportok számára — vannak köztük hadifogságból megszökött szovjet katonák, bányászok, katonai behívó elől búj- káló fiatalok, átállt magyar katonacsopartok — külön működési területeket jelölnek ki. Feladatuk a németek utánpótlásának, hírközlő berendezéseinek pusztítása, kisebb német egységek megsemmisítése, a bányákban elhelyezett német robbanóaknák hatástalanítása és nem utolsósorban a propaganda. Ennek hatására, amikor a fasiszták elrendelik a 16—60 évesek mozgósítását, a lakosság ezt megtagadja, és százszámra húzódik a környék erdeibe, magukkal hajtva jószágaikat. Az erdőkbe viszont a németek — éppen a partizánok miatt nem merészkednek be, de a környéken — még Losoncon is — szigorított ostromállapotot rendelnek el. A szovjet hadsereg megállíthatatlanul közeledett, és a németek Salgótarján elfoglalása után hanyathomlok menekültek észak felé. A meneküléshez szerették volna igénybe venni az erdei utakat is, bár ez számukra nem sok jót ígért, hiszen előrekuldött felderítőik nemigen tértek vissza... Mégis december 28-án éjszaka egy több száz főből álló' SS-osziop Abroncspusztánál megpróbált az erdőn keresztülhatolni. Az itt állomásozó partizánokiba ütköztek, és velük tűzharcba keveredtek, a csata egész délelőtt tartott. Sok SS harapott a fűbe, de a partizánoknak is veszteségeik voltak. Bandur Gyula egyik fia is itt esett eL A partizánok közös sírja ott emelkedik a Monosza hegy lábánál. A németek a támadás miatt nem merték lábukat a környező hegytetőkön megvetni,' hanem továbbmenekültek Csehszlovákia felé... Másnap a partizáncsoport egyesült a szovjet hadsereggel, és ezzel Nógrádi Sándor szavaival élve „Üj fejezet kezdődött” a harcosok számára is. Hofman Éva
