Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-12 / 288. szám

4 “‘s^Cwrlap 1969. DECEMBER 12., PENTEK „Oszlophoz köttetve veressék meg“ A kínzószerszámok múzeuma Dobpárbaj Foto: Kotroczó Mc este a Kossuth rádióban Kiskunfélegyházán, a kerü­leti kapitányság egykori bör­tönében múzeumot rendeztek be. Ott sorakoznak a régi vi­lág büntetőeszközei, a hajda­ni bíráskodás és büntetés tár­gyi maradványai, ide gyűjtöt­ték az ország ilyen jellegű emlékeit. A volt budapesti Országos Börtönügyi Múzeum megmaradt tárgyait a felsza­badulás után a kiskunfélegy­házi múzeum kapta meg. A hajdani siralomházban és porkolábszobában még 1951-ben megteremtették a börtönmúzeumot. Most átren­dezett, ‘bővített formában tár­ják a közönség elé a közép­kori büntető eszközöket és a betyárvilág emlékeit, a Ta­nácsköztársaságban szerepet vállalók megtorlásának válo­gatott eszközeit. Az első dokumentum a fél- egyházi tömlöc építési költ­ségeinek elszámolása 1753-ból. Ott a Wertoőczi hármaskönyv, S az első büntető törvény- könyv, a Csemegi Károly-fé- le 1878-ból. A halálbüntetések és ki­sebb fenyítések eszközei lát­tán megborzong az ember. Hát még ha arra gondol, hogy milyen bűntetteket toroltak meg efféle szerszá­mokkal. A pellengér enyhe bünte­tésnek számított. Egy 70 éves kertész kerti szerszámokat lo­pott. Büntetésül 1 órai pellen­gért állt és kiutasították a vá­rosból. A kaloda hosszában nyit­ható falapján nagyobb kerek nyílás van a nyak, s két ki­sebb a csuklók számára. A veszekedő és nyelveskedő némberek megszégyenítő bün­tetése volt a kalodába zá­rás. Az erőszakért fővétel járt. a selmeci jogkön'yv még a csá­bításért is halállal büntetett, ugyanakkor a kartörésért csak az orvosi költség megté­rítésére ítélik a tettest. Pálcázás, botozás, furatos- sal megveretés, szalmakoszo­rúzás, nyakvas jár a „kisebb” bűnökért. Egy debreceni polgár így káromkodott: „ördögadta” — megbotozták és kitiltották a városból. Egy lány a szüleit gyalázta — 3 hónapi kényszer- munkára ítélték, vasba verve. Részegeskedett a , bőrkészítő mester — „oszlophoz köttetve veressék meg” — szólt az íté­let. Ha a vádlott nem vallott, tortúrának vetették alá. A kínvallatást a bíróság jelen­létében a hóhér végezte, pri­békjeivel az erre kijelölt kínzó kamra kba'n. Különböző fokozatai voltak, úgy mint a fenyegetés a kínzással, a kínzó eszközök megmutatása, az első fokú tortúra hüvelyk- szorítóval (7 perctől fél óráig), a másodfokú tortúra spanyol- csizmával. „A kínzó vallatást lopás, rablás, rablógyilkosság, bestialitás, varázslás, gyújto­gatás, gyermekgyilkosság és paráználkodás bűneseteknél használták.” Félegyházán őrzik Lőcse város kínzópadját. S íme egy lőcsei ítélet — 1584-ben egy nős polgár * férjes szolgáló­val folytatott viszonyt. A nőt vízbe fojtották, a férfit le­fejezték. A siraloimház falára Miklós hóhér portréját rajzolták. A kassai börtönt csak Miklós­nak nevezték. ír. Rákóczi Fe­rencnek egy állítólagos Mik- lus nevű, a hagyományok sze­rint kegyetlen hóhérjáról. Kassán a házasságtörő nőket önkezűleg varrt zsákba kötve elevenen dobták a Hernád Vi­zébe, másokat élve eltemet­tek és a szívét hegyes karóval verték át. A szemet-szemért, fogat-fogért büntetéseket il­lusztrálják a szemkiszúró, nyelvtoitépő, hánaijsütögető szerszámok. Nem ritka a ke­rékbetörés, a karóbaihúzás, a féünégyelés, az akasztós sem. A kerékbetörés még a XIX. század dl ej én is használt, s fő­leg rablók, gyilkosok, gyújto­gatok ellen alkalmazott; minő­sített halálbüntetés. íme néhány példa: embert ölt — elevenen kerékbe törte a hóhiér és hóit tetemét újra ke­rékbe vetette, mások elretten­tésére. 63 lovat lopott — akasztófára került. 1551-ben Zoltschi Márton soproni rabló- gyilkost és gyújitogiatót a váro­son kívül a vesztőhelyen fel­négyelték és a város négy ka­puján az országút felé eső ol­dalon kiszögezték. És néhány kuriózum: A vá­ros borát vízzel felengedte, miután, a bort eüopkodlta — megfizettették vele a bort, nyakivasba tették és 36 botot vertek rá. Égő pipáját a tő­reikre dobta — 24 korbácsot kapott vigyázatlanságáért és [ megtiltották neld. a pripázást. Egy kerékgyártó előleget vett fel és nem teljesítette vállalá­sát — a céhből kizárták és 36 ■pálcát vertek rá. Tizenkét font hús helyett csak tízet adott — kétheti tömlősre ítélték. A bí­rót fertelmes embernek mond­ta — 50 botütés járt érte. Az 1700-as években a szabómeste­rek, ha meg nem házasodnak, előbb pénzbüntetést kapnak, 4 esztendő után „táblája vornat- tatik fel, úgy, hogy mindaddig nem lesz szabad mívelni (dolgozni) míg meg nem háza­sodik”. Mária Terézia uralkodása idején eltörölték a kínvallatásokat és a kínzáso­kat De a bűnözők vagy láza­dók tetteinek megtorlásául ezentúl is változatos fenyítése­ket büntetést találtaik: — koplaitató ládát, kávégzőszéket, akasztófát Egy évig raboskodott a fél­egyházi tömlöc föld alatti bör­tönében Bogár Imre. A betyár- pandurviláigra utal egy nyereg, amelyet Rózsa Sándor csapa­tából való legény használt. Olvastam rablevelet a Függet­len Magyarország című lap­hoz, láttam rabmunkákat — évek alatt faragott, összegyúrt díszeket, rajzokat. Jólesik ennyi szenvedés és rémség után a néprajzi gyűj­teményben elgyönyörtködni, az alkonyi félhomályban az óriás szélmalom lassan forgó kere­keit nézni, míg egészen besö­tétedik. Nem ismerem azokat a kö­rülményeket, amelyek Albert Einstein előtt világossá tették a relativitás elméletének kor­szakalkotó összefüggéseit, de valahogyan így -képzelem el: Albert úr boldogan élt, és gondolkodott eladdig, míg egy szép napon azt olvasta az új­ságban, hogy külföldi vendég- művészek alakításában előad­ják á Csili Csala csodáit. — Márpediglen ezt meg­nézzük — szólt oda szorgos házimunkába mélyedő fele­ségének. — öltözz, asszony, és hoci egy tiszta váltást a psychofizikai subjektumom számára...! ... A lázasan tevékeny agy ki­kapcsolódási igényének e mar­káns jelentkezése a tudatkü­szöb fölött az idő tájt követke­zett. be, mikor is Albert úr az alábbi családtagokkal rendel­kezett: egy kéthónapos bébi és egy serdülőkorú Lajos. Einstein asszony dúdolva öl­tözött, majd hallhatóan elsi- koltotta magát. — Mi történt, szivem — szemlélte Albert úr a tükör előtt dermedten álló asz- szonyt —, csak nem öreg­szel viszonylag?... eBUDAPEST Szentendrei kiállítás a Május 1 Filmszínházban Heáfyi György festőművész munkáiból Budapesten, a Má­jus 1. Filmszínház előcsarno­kában kiállítás nyílt. Hegyi György, a szentendrei művész- telep kollektívájának tagja, több sikeres kiállítását látta eddig is a közönség. Ezúttal 28 alkotását mutatja be, olaj- és pasztell tájképeket, rajzokat és mozaik beépítésű collageokat LEÁNYFALU ÉPÜL A MELEG VÍZÜ STRAND Leányfalun meleg vizű strand építését kezdték meg, amelyet a községben végzett próbafú­rás, alkalmával feltört 70 fokos meleg víz táplál ma jd. A Duna­kanyar első meleg vizű strand­ját a jövő évben adják át ren­deltetésének. JÁTÉKOK... Idei karácsonyra ismét já­téktörténeti kiállítást rendez a Magyar Nemzeti Múzeum. Nemcsak a saját játékigyűjte- ményét mutatja be, hanem azt az anyagot is, amelyet az ipar- művészeti, néprajzi, szépmű­vészeti és kelet-ázsiai múze­um, valamint vidéki közgyűj­temények, továbbá magánosok bocsátottak rendelkezésére. Tobozszüret Vas megye 20 ezer hektár­nyi fenyveseiben és magter­mesztő ültetvényeiben meg­kezdődött a tobozszüret. A következő hetekben mintegy 600 mázsa fenyőtobozt szed­nek le a fákról, majd szárítás után januárban Csákánydo- roszlón megkezdik az értékes feny&mag pergelését. Az or­szág. jelentős részét Vas me­gye látja el fenyőmaggal. Nádaratás Megkezdték a nádaratást a Balaton partszegélyein. Ezek­ben a napokban több, mint 300 munliás takarítja be a gazdag termést, amelynek mi­nősége a keszthelyi nádgaz­daság vezetői szerint nagyon jó. Az idénymunkára Zala, Tolna és Veszprém megyéből toboroztak dolgozókat. Az első csoportok csütörtökön álltak munkába. A szezon végéig a tervek szerint 850 000 kévét gyűjtenek be. niik, még nem lelt rá a relati­vitás elméletére, de mán ped- zette. — Nem mehetünk meg­nézni a Csili Csala csodáit — mondotta az asszony fal­fehér állapotban. — A bébit nem bízhatjuk a Lajosra, mert ő még túl fiatal ah­hoz, hogy a bébire vigyáz­zon. — Várj egy pillanatig — így Albert úr. — Hagyj gondolkodni... Mint tpdjuk, ha Albert úr gondolkodni kezdett, abból mindig kisült valami. Most is. Átszaladt a szomszédba a Nussbaumékhoz, és kölcsön­kérte a tizenöt éves Brigittát. Büszkén állította neje elé: — íme, fiam, csak gon­dolkodni kell. Brigitta vi­gyáz a bébire, és mi mégis megnézzük Csili Csala cso­dáit kikapcsolódás folytán. Einsteinné asszony arcát a mosoly jól felismerhető jelei öntötték el. De csak egy pilla­natra. Mert Brigitta nagylá­nyos bájainak láttára újra fel­öltötte pongyoláját, és a le­mondás hangján, így nyilatko­zott: Borsod megye A Tiszán innen — Dunán túl című rádióvetélkedő kere­tében ma este Pest megye csapatai vetélkednek Borsod megye csapataival. Megyénk három csapattal vesz részt a vetélkedőn. A százötven fős megyei csapat Vácott, a gép­ipari technikum dísztermében, Cegléd, Nagykőrös és a ceglé­di járás vegyes csapata a nagykőrösi művelődési köz­pontban várja majd Szepesi György játékvezető kérdéseit. A megye harmadik csapata Budapesten, a rádió VI-os stúdiójában foglal majd he­lyet. Vácott Rapcsányi László, Nagykőrösön pedig Petress Tíz évvel ezelőtt, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon aranyéremmel jutalmazták a — Add vissza a Brigittát. Nem nézzük meg a Csili Csala csodáit, ellenben én visszavonulok a konyhába bokros teendőimet ellátni, te süllyedj vissza mélyen szántó gondolataidba leg­ott... Az ég átka van raj­tunk ... — Ne őrjíts meg, Muci- kám! Miért ne bízhatnánk Brigittára a bébit?!... — A bébit? Ki beszél itt a bébiről?!... Einsteinné asszony itt olyan szemekkel meredt a jónevű gondolkodóra, hogy annak or­cáján kifakadtak a szégyenpír lázrózsái. — Hogyan lehet egy vi­szonylag értelmes ember ilyen tudatalatti? A Lajos­ról van szó, ember, hogy ki vigyáz a Lajosra, míg mi a térben vagyunk idő­ben távol!! Mert az lehet, fiam, hogy a Lajos a bébi­hez még túl fiatal, de hogy Brigittához már elég idős, az tuti... Még aznap este megegyez­tek, hogy a relativitás elméle­tét Albert úr neve alatt hoz­zák nyilvánosságra, mert rosz- szul venné ki magát, ha egy háztartásbeli szólna bele a lét és nemlét döntő fontosságú kérdéseibe. Deák Gusztáv — Pest megye István tölti be a rádióripor­ter tisztét. Hogy a rádió URH kocsijai a megye mely közsé­geibe látogatnak el ezen az estén, az egyelőre még titok. Bízunk benne, hogy nemcsak a játékban résztvevő megyei csapatok, hanem a megye vá­rosai és községei is felkészül­ten várják az esti nagy vetél­kedő kezdetét. — A királyi gyermekek című színes német nyelvű filmet mutatják be szomba­ton délután 5 órakor Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ idegen nyelvű klub­Corvina Kiadó: A magyar népművészet című német, an­gol és francia nyelven megje­lentetett kötetét. A kiadó most a külföldön már nagy sikert aratott köny­vet magyarul is megjelentette. A 31 rajzzal és három , tér­képpel illusztrált bevezető szö­veg tanulmányozza a népmű­vészetnek a parasztok életében betöltött szerepét, valamint a díszített tárgyak használatát és motívumainak jelentését. Az ilyen rendszerű és szempontú feldolgozás teszi lehetővé, hogy az olvasó betekintést kapjon a régi népszokásokba, a különböző tájak parasztjainak életébe és azokba a technikai módszerekbe, amelyek a kötet­ben elemzett művek kialakítá­sában szerepet játszottak. Külön fejezet szól a paraszt- művészet történeti fejlődéséről és azokról a Keletről és Nyu­gatról érkező hatásokról, ame­lyek nyomot hagytak a ma­gyar parasztkultúrán. A befejező rész az Alföld, az északi magyar népcsoportok és a Dunántúl keretében foglal­kozik a népművészet helyi sa­játosságaival. A három szerző, Fél Edit, Hoffer Tamás és K. Csilléry Klára gondos munká­ját 32 színes és 209 fekete­fehér fénykép illusztrálja, be­mutatva az olvasónak a, ma­gyar parasztművészet legfi­gyelemreméltóbb neme’unű- veit: faragásokat, bútorokat, kerámiákat, hímzéseket és 'szarutárgyakat, valamint a né­pi építészet legjellemzőbb tí­pusait. — K — Az É. M. Építőipari Szállítási Vállalat (ÉPFU) váci kirendeltsége felvesz KEZDŐ ÉS GYAKORLOTT GÉPKOCSIVEZETŐKET Jó kereseti lehetőség. Minden második héten szabad szombat. Felveszünk még autószerelőket, betanított és segéd­munkásokat, lakatosokat. Magas órabér plusz órabérprémium 44 órás munkahét Az újonnan épült telephelyen a legkorszerűbb szociális feltételek. Útiköltség-térítés Jelentkezni lehet: ÉPF'J TELEPHELY Telefon: 20. Középkori kínzószerszámok. Kádár Mária Csili Csala csodái Mint e meg jegyzésiből kitű­jabain. KÖNYVESPOLC A magyar népművészet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom