Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

7 :‘^C(rlap 1969. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK HANOI KÉPEK (Folytatás az 1. oldalról.) ra vallanak, hogy ez évben sem zavartalan az ellátás. A jövő évi terveket ismer­tette ezután a pénzügyminisz­ter. A költségvetés 1,9 milliárd hiányra mutat, de igen lénye­ges — mondotta ezzel kapcso­latban —, hogy az egyensúlyi helyzet tovább javul, és vár­ható, hogy a korábbi feszültsé­gek továbbgyűrűzése csillapul, és a 4. ötéves terv első felére megteremthetjük a költségve­tés teljes, dinamikus egyensú­lyát. A gazdaság további előreha­ladásában azonban a döntő szó a vállalatoké — hangsú­lyozta a miniszter. — Minde­nekelőtt az élőmunka haté­konyságának fokozása szüksé­ges. Jó dolog, hogy a foglal­koztatottság gyors növekedése kedvező politikai, társadalmi közérzetet teremt, biztonságér­zetet ad, de nem lehet szó nél­kül hagyni a munkafegyelem tapasztalható lazaságait és a több fontos területen jelentke­ző munkaerőhiányt. Éppen ezért a jövő évtől növelik a vállalati érdekeltséget a belső munkanélküliség felszámolá­sában, és más ösztönző intéz­kedéseket is hoznak a haté­konyság érdekében. A jövő évi lakásterv: több mint 69 ezer lakás kerül tető alá, abból megközelítőleg 27 ezer (!) állami és szövetkezeti. Jövőre a külkereskedelem­ben erőteljesebben ösztönzik a szocialista gépimportot, egy­szersmind mérséklik a tőkés országba irányuló kivitelt, ami a belkereskedelmi ellátásnak is javára válik, különösen ha a kereskedelem a keresett cikkekből növeli készleteit. Hatósági ármódosítás 1970- ben nem lesz — jelentette be nagy figye­lem közepette a pénzügymi­niszter —, és a szabadárak változtatásának hatására is csak 1—1,5 százalékos árszint­emelkedés várható. A kiosz­tott nyereségrészesedés átlaga már az idén több száz forint­tal felülmúlta az előző évit, a kategorizálásban azonban vég­rehajtják a már korábban is­mertetett változásokat. Mind­azonáltal igen fontos, hogy a személyes jövedelmek a tény­leges teljesítményen alapulja­nak. Fontos életszínvonal­politikai intézkedéseket is be­jelentett a miniszter, amelyek 1970. március 1-től esedéke­sek. 7—800 millió forint éves kihatással mintegy 275 ezer dolgozó bérét emelik; közöt­tük a 3 műszakos intézmé­nyekben dolgozó ápolónőkét takarítónőkét és kisegítő mun­kásokét, a felsőoktatási intéz­mények oktatóiét és a mecha­nikai személyzetét, a honvéd­ség néhány területén dolgozó tisztek és tiszthelyettesekét, valamint a rendőrökét, a ked­vezőtlen munkaterületen dol­gozó vasutasokét, néhány köz­lekedési vállalat és a Fővárosi Köztisztasági Hivatal gépko­csivezetőiét és karbantartóinak bérét. A nyugdíjasok helyzeté­nek javítása érdekében, ugyancsak március 1-től, kiegészítik az 1600 forint­nál kisebb nyugdíjakat; a sajátjogú nyugdíjak eseté­ben átlag havi 60 forinttal, a járadékos és egyéb nyugdíjak esetében havi 40 forinttal. Ez az intézkedés több mint 1 és negyed millió nyugdíjast és járadékost érint és összessé­gében 900 millió forinttal nö­veli a költségvetés nyugdíj ter­heit. A közeljövőben döntenek arról, hogy az intézkedés az ez évben nyugdíjazottakra is kiterjeszthető-e. Ugyancsak bejelentette a pénzügymi­niszter, hogy a nyugdíjasok reáljövedelmének állandósítá­sa érdekében 1971-től évente 2 százalékkal emelik a nyugdí­jakat, a költségvetési szervek­nél dolgozók béréhez hason- I lóan. A kulturális és egészségügyi fejlesztés terveiről szólván részletesebben foglalkozott a miniszter a. kórházi ellátás ja­vítására tett intézkedésekről és az ezzel kapcsolatos beru­házások nehézségeiről. A képviselők a miniszter tömör, sok fontos adatot, tényt felsorakoztató, jelentős intézkedéseket bejelentő és mindvégig a lényegre törő ex­pozéját tetszéssel fogadták. Ezután Inakat János, a terv- és költségvetési bizottság tit­kára szólt hozzá a költségve­téshez. Kitért a kereskedelmi ellátás problémáira is, mond­ván, tény a növekvő választék és a 8 százalékkal bővült for­galom, de bizonyos olcsó cik­kek hiánya és a forgalom nö­vekedésével kevéssé lépést tartó hálózat okozta nehézsé­gek további erőfeszítéseket sürgetnek. Voltaképpen ezeket a kérdé­seket elemezte dr. Prieszol Olga képviselő is. Hangsúlyoz­ta: az emberek bíznak a re­formban, de egyes negatív jelenségek olykor a reális­nál nagyobb hangsúlyt kapnak. Az országos átlagadatok meg­bízhatóak, de nem lehet cso­dálkozni, ha az olyan rétegek, amelyeknek élete alakulásá­ban ezek az adatok kevéssé tükröződnek, szóvá ne tegyék nehézségeiket. A pénzügymi­niszter bejelentései jogosan keltenek megnyugvást. Ala­posabban kell vizsgálni az ár­változásokat, figyelemmel ar­ra, hogy még bizonyos maga­sabb árak sem keltenek túl­ságos ellenérzést, ha mindig kaphatók az olcsó, az átlagos színvonalú árucikkek. A kép­viselőnő néhány példát is fel­sorolt a kevéssé érthető ár­emelkedésekre, pl. a bőr kis­mamacipők árának mintegy 50 százalékos növelésére. Fel­hívta a figyelmet a munka­morál lazulására és az egyen- lősdire, amelyek úgy véli, azért is keltenek visszatetszést a társadalomban, mert nem lépünk fel ellenük kellő erélv- lyel. Pedig ezeket nem lehet a gazdasági mechanizmus ro­vására írni. A jövedelmek, a nyereség elosztásánál jóval differenciáltabban kell eljárni az el nem végzett munkát pe­dig nem szabad jutalmazni — ez a véleménye. Nem sokkal ezután követ­kezett szólásra Nagy Jó- zsefné, könnyűipari mi­niszter. A miniszterasszony beszédé­ben, amely részben az ár­problémákkal foglalkozott, vitába szállt a korábbi felszó­lalók megállapításaival és ki­jelentései valószínűleg a to­vábbi felszólalások során még némi vitára adnak alkalmat. A kereslet erősen eltolódott az értékesebb cikkek irányá­ba — jelentette ki — és a szőrme, a bőr, a műbőr és a hosszúszárú csizmák divatja ugyancsak árdrágító tényező. Ráadásul bizonyos nyers­anyagok világpiaci ára is nőtt, amit az ipar nem is érvé­nyesített teljes egészében az árak meghatározásánál. Tény — mondotta —, hogy a válla­lati dolgozók nagyobb nyere­ségre törekszenek, de fo­gyasztóként maguk is olcsób­ban kívánnak vásárolni. Hogy melyik törekvés kere­kedik felül, azt leginkább a mindenkori piaci helyzet dönti el és nem a vezetői jó­szándék. Ezért fontos — mondotta —, hogy jobban ki­bontakozzék a termelő válla­latok versenye és ez oda­vezessen, hogy mindig le­gyen az üzletekben egyszerű, olcsó, mindamellett tetsze­tős és ízléses áru. Ugyancsak nagy érdeklő­déssel hallgatták a kép­viselők Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter felszóla­lását. 1970-ben mintegy 70 ezer la­kást kell átadni — mondotta. — Ezen belül, amint már a pénzügyminiszter is hangsú­lyozta, ugrásszerűen növek­szik az állami építőipar fel­adata. Tény, hogy ilyen mér­tékű lakásépítés, mint ami­lyen a jövő évben esedékes, még nem volt Magyarorszá­gon. És bár minden intéz­kedést megtettek a munka in­tenzitásának javítására, to­vábbi 11 ezer munkásra van szükségük, elsősorban Buda- p>esten. A további felszólalások is, a pénzügyminiszteri expozén túlmenően, főleg a két mi­niszteri felszólalás gondolat­körében mozogtak, amelyek egybeesnek a közvélemény ér­deklődésével és egyben a költségvetési törvényjavaslat legfontosabb, legérdekesebb tényeivel, terveivel. CSÁK RÖVIDEN A DAHOMEYX hadsereg egységei fellázadtak és szerdán megdöntötték Emile-Derlin Zinsou elnök kormányát. Az államcsínyt Maurice Kovan- date őrnagy, a hadsereg vezér­kari főnöke hajtotta végre. LÍBIÁBAN katonatisztek egy csoportja és a kormány néhány tagja kísérletet tett a forradalmi rendszer megdön­tésére, de próbálkozásukat szétzúzták — jelentette szer­dán este a líbiai rádió. SZÍRIA kéri, hogy az ENSZ központját az Egyesült Álla­mokból valamelyik semleges országba telepítsék át. VI. GUSZTÁV ADOLF svéd király szerdán délután Stock­holmban ünnepélyesen átnyúj­totta az idei fizikai, kémiai, orvosi, és irodalmi Nobel-dí- jakat a kitüntetetteknek. A LEGFRISSEBB becslések szerint összesen körülbelül 25 millió francia polgárt dönt ágynak az influenza. A jár­vány már túljutott a tetőpont­ján. A halálos áldozatok szá­ma eddig három. EGY 1729-BEN készült Stra- di vari-hegedű 15 200 font ster­lingért talált gazdára egy lon­doni árverésen. Főutca a nagyáru­házzal és a mozi­val A vietnami Notre Dame ★ A piac utcája Zsingor Adám felvételei Gctyár Gyula szibériai úti jegyzete: A Magyar Hajó- és Darugyár VÁCI GYÁREGYSÉGE (Vác. Derecskéi dűlő) fEL VITELRE KERES gépészmérnököket 44 órás munkahét Útiköltség - térítés Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán. (Tel.: 223). KEMEROVO 3. Ismerkedés a megyével A Haja: Pamutszövőgyár Soroksári Gyára katonaviselt, érettségizett fiatalokat VESZ FEL 8 hónapos művezetőképzö tanfolyamra. A kiképzési idő alatt havi 1500—' 80C ct-os fizetést adunk. Jelentkezés önéletra|zzal: Budapest XX., fSoroksár), Marx Károly u. 294. Nem szeretném hosszasan untatni az olvasót a repülőút leírásával (hiszen manapság annyian utazhatnak külföldre, s nem egy csoport repülővel teszi meg a hosszú utat), in­kább a megérkezésem utáni el­ső benyomásokkal folytatom. Háromnapos moszkvai pihenő után, végre megérkeztem utam céljához — Kemerovóba. Jegyzetfüzetembe aznap ezt írtam fel: meleg szívű embe­rek. Később áthúztam, kijaví­tottam forró szívűre, mert ilyen szívélyes fogadtatásban még soha nem volt részem. Az is igaz, hogy a nem mindig egyértelműen emlegetett Szi­bériának ezen a vidékén na­gyon kevés magyar újságíró járt. — Elvtársi szeretettel, bará­ti öleléssel fogadjuk! — és po­harat emeltek a magasba. Ben­ne „sztolicsnaja”, vagyis fővá­rosi vodka. — Üdvözöljük és legyen na­gyon kedves vendégünk, érez­ze magát itt a távoli Szibériá­ban úgy. mint otthon — mondta Troickij, a KUZ- BASSZ főszerkesztője. Rövid pihenő után találkoz­tam a szerkesztőség munka­társaival, akik részletesen tá­jékoztattak megyéjükről. Kemerovo megye 1934-ben alakult. Nyusat-Szibéria dél­keleti vidékén találjuk. A Szovjetunió keleti és nyugati határától egyaránt 4500 kilo­méterre fekszik. Azt is mond­hatnánk — némi túlzással —, hogy a nagy szovjet haza köz­pontja, persze, területileg. Kemerovo megye egy részét — éppen kiváló szénvagyona, szénbányászata miatt — KUZBASSZ-nak is nevezik. A donyeci szérimedence — DONBASSZ, és ennek analó­giája alapján jött létre a szó­rövidítés a kuznyeckij ba- szejn-ből. A megye területe szibériai Kleteket tekintve, nem vala­mi nagy: „csak” 95,5 ezer négyzetkilométer (nagyobb, mint Magyarország), de a la­kosság számát, a népsűrűséget véve figyelembe, Szibéria va­lamennyi megyéje között az el­ső helyen áll. Egy négyzet- kilométeren 32 lakos él. A megye lakóinak száma három­millió. Kuzbasszt elsősorban oroszok (a lakosság 85,7 száza­léka), ukránok, tatárok, csu- vasok, sorecek, beloruszok, észtek, és még néhány, el­enyésző számú kisebbség lak­ja. Jómagámat is érdekelt, ho­gyan alakult a városiasodás, amiről mostanában annyit be­szélünk itthon is. Kemerovo megyében a lakosság 81 szá­zaléka városokban és hatal­mas — úgynevezett munkáste- lepüléseken — él. Ebből a szempontból a megye az első helyet foglalja el az orosz fö­derációban. Bár, mint elmon­dották, a többi megyének sincs szégyenkezni valója, mert általában a Szovjetunió­ban a városiasodás, az urbani­záció meggyorsult. Ugyanakkor hetekig elbo­lyonghat az ember a végtelen tajgában anélkül, hogy egyet­len emberrel találkozna, de erről majd később... Kuzbasszt úgy emlegetik szerte a Szovjetunióban, mint a fél évszázados szovjethata­lom szibériai politikájának maradéktalan megvalósítója. A vad, a kietlen, ugyanakkor ásványi kincsekben, erdőkben igen gazdag vidéket a szovjet ember saját céljainak megfele­lően átalakította, kiépítette. Ezzel lépten-nyomon talál­koztam, erről magam is meg­bizonyosodhattam ... Kezembe adták, de röviden el is mondták Kuzbassz törté­netét. A cár idején bányatulajdo­nosok dolgoztatták itt a szó szoros értelmében halálra az embereket. Aki egyszer ide került, annak nem volt me­nekvése. A hatalmas tajga biztonságosabb őr volt, mint akármelyik cári börtön másfél méteres terméskő fala, kar vastagságú vasrácsaival. A tajgáról a szökés egyenlő volt az öngyilkossággal. Nem vélet­lenül lett a száműzöttek haza- ja Szibéria. Kemerovo, Puskin tér Egyetlen lehetőség ma­radt: dolgozni a tulajdono­soknak. Még 1764-ben aláírta II. Katalin cárnő az ajándékle­velet, miszerint a Kolivaló- Voszkrenszkij üzemek, min­den paraszttal és igás tarto­zékkal az ő birtokát képezik. A muzsikok is olyan tárgyi tulajdonnak számítottak, mint a lószerszám, a pajta, vagy a szén a föld mélyén. ök sem jelentettek nagyobb értéket abban az időben! Nyomorúságos volt az élet ezen a vidéken. Egyhangúsá­gában csak a letartóztatottak érkezése jelentett némi vál­tozást Megérkezett a hajó Tom kikötőjébe. A zsandárok szétkergették a kíváncsisko­dókat, majd a szárazföldre terelték a száműzötteket, az elítélteket. Csörögtek a lán­cok és sokáig visszacsengett hangjuk a kemerovóiak fü­lében. Ezen túl a vásár volt még... meg a búcsú. S azután nagy üresség, a nagy semmi. A bányatulajdonosok egyál­talán nem siettek felvilágosí­tani a népet. S hogy mégis felvilágosult lakosság emelte nagyvárosi rangra Kemero- vót és a többi kuzhasszi vá­rost, azt azoknak a forradal­mároknak köszönhette, akik a száműzetésben sem feled­keztek el hivatásukról. A nép szeretetét, felemelé­sét itt is folytatták — bár­milyen áldatlan körülmények között sínylődtek évtizedeken át. Ez azonban külön fejezete Kemerovo megye, Szibéria történetének... (Folytatjuk) Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka

Next

/
Oldalképek
Tartalom