Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-28 / 276. szám

A PiS.T MÉ GYEI Hí R L XI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 196». NOVEMBER 28., PÉNTEK .VILÁGMEGVÁLTÁS” — MINDENNAP El kell kezdeni valahol Pályakezdő pedagógusok tanácskozása Modoron Pályakezdő pedagógusok jöt­tek össze Monoron a járás majd minden községből, hogy életkörülményeikről, gondjaik­ról beszéljenek, kötetlenül, őszintén. A tanácskozáson a művelődésügy járási vezetőin kívül megjelent Karczagi Sán­dor, a Művelődésügyi Minisz­térium képviselője is. Nehezen indult a beszélge­tés, személyes gondjairól a legtöbb ember nem szívesen beszél. Aztán egy fiatal pilisi pedagógus elkezdte, s végül alig akart véget érni az össze­jövetel. ■ „Lakásgonddal küszkö­döm ... Férjhez mentem, hárman lakunk egy szobá­ban, özvegy édesanyám Ls velünk van. A nex'elötes- tületbe nem volt nehéz beilleszkednem, hamar be­fogadták.” „Nagyon-nagyon rossz, hogy í a kezdő pedagógusokat rögtön | beosztják helyettesíteni, mint például engem, egy távoli kis­iskolába. Délelőtt leadom a rendes óráimat, aztán rohanás helyettesíteni, ebédelni sincs időm ... Fizikailag kikészül az ember. Nem tud készülni a I másnapi órákra, dolgozatjaví­tásra nincs energiája ...” „Az egyetemen tanított mód­szertant a gyakorlatban nem indián békepipa a faion Borváthné, Szabó Margitka a inonori Fodrász Ktsz-ben dolgozik. Régóta ismerem. A napokban megszólított' áz ut­cán, s azt kérdezte, nincs-e véletlenül tajték-, vagy cse­réppipám, mert szívesen elfo­gadná ajándékban, vagy meg­venné. Meglepődtem: — Maga pipázik!? — Dehogy — válaszolta —, gyűjtöm őket! Meglátogattam a lakásán, s megtekintettem a pipagyűj- íeményt. Bár nem vagyok szakértő e téren, mégis meg­állapíthattam: ritka értékű a gyűjtemény. A művészien kikészített, falra függesztett állatbőrre 22 különböző pi­pát helyezett el ízlésesen gyűjtője — egyelőre ennyi a „zsákmány'’. A faragott taj­tékpipa az 1600-as évekből származik, a másik az 1800- as évek elején készülhetett. Egy gyönyörű osztrák cse­réppipa, művészi festéssel, rajta az időpont: 1840. Len­gyel, német és más külföldi pipák sorakoznak egymás mellett, Magyarországon nem lehet sok ezekből. Az összes között azonban a legérdeke­sebb és legértékesebb két­ségtelenül az indián békepi­pa. Ha beszélni’ tudna, talán elmondaná, hány ellenséges­kedő indián törzsfőnököt bé- kitett ki. Megkérdeztem tőle: — Miért éppen a pipákat gyűjti? — Szépek, ritkák ... Érde­kes története lehet mind­egyiknek, jó lenne ismerni azokat... Ezek a pipák talán sok gondot elűzhettek... Gyűjteményem darabjai kö­zül egyik sem szériagyártás­ban készült, emberi kéz al­kotta őket, fáradságosan. Nehéz egy-egy új értékes pipához hozzájutni. — Valóban nem ismer olyan embereket — kérdezte —, akiknek régi szép pipájuk lenne, s megválnának attól? Nem, nem ismerek ilyene­ket. De talán a sorok olvastán valaki jelentkezik ... Hor- váthné, Szabó Margitka a mo- nori Fodrász Ktsz-ben dol­gozik ... Izmán János lehet hasznosítani. Az egész most már... holmi illuzórikus gondolatfejtésnek tűnik. Az osztályfőnöki munkával kap­csolatban viszont semmi sem szerepelt a tananyagban. Más­képp kellene...” „A?, az érzésem, hogy a képesítés nélküli pedagó­gusokat nem tekintik egyenrangúaknak a neve­lő testületben. Pedig el kell kezdeni valahol, s ha a többiek a fiatal tanár­ban csupán a túlórák e’rabló- ját látják — képtelenség beil­leszkedni a pedagógus közös­ségekbe.” „Nincsenek szemléltető esz­közök. Az egyetemről világ­megváltó gondolatokkal kerül ki az ember. Audiovizuális ok­tatás, új módszerek... De a világ nem óhajtja, hogy meg váltsák. Szinte lehetetlen va­lami „kézzelfoghatót” művel­ni ... Mert mit tehetünk, ha a ragozási táblázatta! kezdődik és végződik a szemléltető esz­közök sora...” „4 gyakorlati oktatáshoz alig van anyagi feltétel. Egyetlen rossz varrógép. Ezen tanuljanak varrni a lányok? A szülök szerez­zenek be minden, oktatás­hoz szükség«; anyagot?” Nemcsak a fiatal pedagógu­sok — minden fiatal világmeg­váltó célokkal indul. Nehézsé­gek az élet minden területén adódnak bőven — ezen a pó­lyán különösen. A járás isko­láinak többsége régen épült, a korszerűsítésre, felújításra, szemléltető .gsafeügök. beszerzé­sére rengeteg pénz kellene. Igaz, ez az alap, ahol kezdeni khll, de egyszerre, egycsapás- ra mindent megoldani nem le­het. Ismerni a gondokat, meg­teremteni az újat. ha lassan is — ez is lehet „világmegvál­tás”. (koblencz) Baranyi Ferenc költő ma szülőfalujába, Pilisre láto­gat. A művelődési házban a 6 órakor kezdődő író—olvasó találkozó keretében olvasóival találkozik. // HAZAJÖTTÜNK... // A vidékről Pestre járó mun­kások helyzete nem irigylésre méltó. Hajnalban kelni, bu­szon, vonaton, zsúfoltságban utazni naponta hosszú órákat, s késő este hazaérni, amikor az ember már csak pihenni szeretne, s kimarad az életé­ből a szórakozás, a családra csak szombat-vasárnap jut ideje... De kát részletezni. A monori járásban sem isme­retlen ez. Vasadról tavaly 370-en jártak Budapestre dol­gozni. Az idén 130 ember ta­lált helyi munkaalkalmat. A szám nem kicsi — s ez indí­tott útnak. Vajon megtalál­ták-e a számításukat otthon ezek az emberek? — Az útiköltség Vasadról Pestre havonta 150 forint, és ebben még’ nincs benne a vil­lamos, a budapesti közlekedés ára. Sok a bejáró munkás, még most Is. Négy órát utaz­nak naponta, ha nem többet. Legtöbben az Egyesült Izzóba, a Sörgyárba járnak. A Kőbá­nyai Vas- és Acélöntődét akár „vasadi gyárnak” is elnevez­hetnék, annyi a vasadi mun­— Mi a Jászberényi úton dolgoztunk, betanított mun­kásként. nyolc forintos óra­bérrel. Persze, ha nem túl­óráztunk, nem mentünk be vasárnap dolgozni — nem volt pénz. Hajnalban háromkor, fél négykor keltünk... Májusban aztán azt mondták a tsz-ben, hogy van munka, jöhetünk, megadják a tíz forintos óra­bért. Nem is a több pénz — hát persze az is számít —, de hogy nem kell annyit utazni, olyan korán kelni, megfizethe­tetlen! Most úri emberek va­gyunk, nyolcra járunk! Nevetnek a kőművesek, a szakszövetkezet éoítő házibri­gádja, Vincze Miklós, Márton László, Erős Péter. Egyikük tréfás ijedtséggel kérdezi: — Csak nem akarnak vissza kényszeríteni bennünket?! • A lakatos- és forgácsolómű­helyben is majd mindenkinek Pesten volt a munkahelye. Szokolai Sándor a Kőbányai Könnyűfémműben dolgozott, 11 évig, géplakatos szakmun­kás volt, hazajött. — 1800—1900 volt a havi keresetem. Amikor szóltam, í hogy hazajövök dolgozni, ígér­tek mindent. A műanyagüzemben egy fia­tal lánnyal beszéltem, aki az Adria Selyemszövőben dolgo­zott, itt kevesebbet kap — ezen a héten veszi kézhez it­teni első fizetését — mégis itt akar maradni. Juhász Piroslza Pesten is 1100-at keresett, itt is annyit kap (gépírónő), s mert több az ideje, esti gimnáziumba irat­kozott be. • Sokan építeni kezdtek. Több idő jut szórakozásra, pihenés­re, művelődésre. „Hazajöt­tünk” mondták, s kiéreztem a szó mögül a megkönnyebbü­lést. (koblencz) Gazdagodik Csévharaszt Épül az új iskola TUNÁCSTAGI BESZÁMOLÓ Sima István járási tanácstag ma délután 5 órakor a bényei tanácskirendeltségen beszá­molót tart. Csévharaszt kis község, mindössze 1200-an. lakják. A munkaképes felnőtték nagy része a Monori Állami Gazda­ság helyi üzemegységében, a tsz-ben és az erdőgazdaságban dolgozik, kisebb része ingázik Budapestre. Az ingázók több­ségének a Danuvia Gépgyár és a Kőbányai Sörgyár ad ke­nyeret. Csévharaszt 1942-ben még tanyavilág volt, sem villany- nyal, sem telefonnal nem ren­delkezett. Wekerle Géza, Göm­bös, Herczeg József és a töb- hiak birtokain dolgozó föld­művesek élték itt a cselédem­berek szegényes életét. A régi tanyavilágoi ma már hiába keresné valaki, rá sem lehet ismerni. A környéken nemigen van olyan falu, amely ennyit fejlődött volna mint Csévharaszt. A művelődési otthont — mert ez is van Csévharaszton — jól kihasználják. Itt jönnek össze a fiatalok, tanulnak, szórakoznak, a KISZ-szervezet is Itt működik. A csévhara&ztiak gyermek- áldásban sem szűkölködnek, a négy öreg iskolában, a szük­ségtantermekben 220 gyermek tanul délelőtt, délután. Tíz nevelő foglalkozik velük, több­ségük fiatal. Évekkel ezelőtt felmerült a jogos igény: sür­gősen új iskola kellene! Ta­valy már azon vitatkoztál;, hogy hová kellene felépíteni. Ma mór épül, jó ütemben, s a legjobb helyen, a tanácsháza mellett. Kétszintes, négytan­termes iskola lesz, modern szertárral és laboratóriummal, s egy kétszoba összkomfortos pedagógus lalcással. Amikor fotósunk az épülő iskolát lefényképezte, még ko- páran álltak a falak, s a Ceg­lédi Építőipari Vállalat mun­kásai a tetőt fedték. Ma már messze fehérük a palatető, kész a csatorna, s a falakat bevakolták. A munkát nehéz nyomon, követni... Ismét gaz­dagodik tehát Csévharaszt. Fekete Gizella Ötperces beszélgetés SCHUBERT FERENCCEL Schubert Feri alaposan meg- | hogy erősödött két év .alatt. A ve- csésiek kitűnő, igen tehetséges csatára a kötelező katonai szol­gálat két esztendejét is végig­játszotta, s nem is rossz csa­patban. A Honvéd Budai Nagy Antal SE játékosa volt. — Amikor odakerültem, NB Ill-ban játszott a gárda, Saj­nos, reménytelenül rosszul áll­tak, s bár a hajrában egyre- másra arattuk a győzelmeket, végül mégsem tudtuk kiharcol­ni a bentmaradást. Ebben az időben igen jól ment a játék, szinte nem volt olyan mérkő­zés, hogy ne rúgtam volna gólt. A következő évben a BLASZ- bajnokságban játszottunk — lényegesen gyengék pályákon, s őszintén: itt nekem is gyen­gébben ment a játék — vallja magáról a most leszerelt fia­tudja ezt az adottságát Vecsésen majd kamatoztatni? — Annak idején sok vád ért, hogy nem tudom kihasználni a tehetségemet. Elkallódik, ha így megy tovább stb. A kato­naság arra volt jó, hogy fel­mérjem a lehetőségeket, a jö- vőmet. Nem akarok elkallód­ni. Igyekszem majd mindent elkövetni, hogy bekerülhessek és hasznos tagja lehessek a ve- Csési csapatnak. Tudom, hogy ez nem könnyű feladat, de úgy érzem, van lehetőségem. Raj­tam nem fog múlni! Ezek után mondanom sem kell, hogy Schubert Ferenc aláírta az átigazol ólapot, vissza­tért Vecsésre. Egy tehetséges fiatal játékossal gazdagodott a csapat. Reméljük, hogy hasz­nos tagja lesz az NB II-es pi­tal játékos. Schubert legfőbb erénye a j r0S;,fhlr gá:d^nf!Va hor,sszűra kitűnő technikai képzettség és I »Tores -Schubert Ferenc. a kiváló cselezőkészség. Vajon * _szatti__ K özgyűlésről - közgyűlésre Vosct/ Tápiósiily Kiss Attila felvétele VÁGOTT SÁSKA A CyömrŐ! Petőfi MGTSZ FELVÉTELRE KERES női és férfi munkaerőket az alábbi munkákra: daraboló, marós, revolv/er- eszterqályos, síkköszörűs, fúró, csiszoló, lakatos, gépbeállító »akatos és női szereld. Fizetés megegyezés szerint. A fogbetegségek megelőzéséről tart ma délután 6 órai kezdet­tel előadást dr. Nagy Márta orvos Üllőn, a művelődési ott­honban. Az előadás a fogászati hónap keretében hangzik el. MAI ML SO II MOZIK Monor: Mezítláb a parkban. Pi- | lis: Hogyan ko:i egy milliót lop- 1 ni. Vecsés: Az idő ablakai. A monori Lu­xemburg utcában régi, kopott vako­lattá ház áll. A homlokzatán egy viharvert táblán ezt olvasom: A Gyömröi Sütőipari Vállalat monori telepe. Benézek a pókháló függöny­nyel álcázott ab­lakon. Az egyik szobában minden­féle lim-lomot lát­ni, a másikban egy vetetten ágy mered felém. Hm. Mégis, mit süt­hetnek itt? ★ Nem kell tenge­ri utazásra vállal­koznia annak, aki a hullámzó tenge­ren akar étkezni. Térjen be a mo­nori Vigadó Étte­rembe, s üljön le a bejárattal szem­ben a második asztalhoz. Emelje meg a kanalat, biztosítom, a ten­geri étkezés élmé­nyében fog része­sülni. ügy mozog az asztal. ★ ínyencek, figye­lem! A monori Németh Ágoston utca egyik nádfe- deles házának ab­lakában egy cédu­la nem mindenna­pi ételre hívja fel a figyelmet. „Vá­gott sáska kapha­tó” — olvasóm. Mégha sóska len­Szép tervek Vasadon a sportköri tagok közül csaknem mindegyik megjelent a közgyűlésen. Ér­tékeltek az idei év eredmé­nyeit. A sportkör elnöke, Bá- gyi Sándor elmondotta, hogy sok-sok nehézséggel kellett megküzdeniök év közben, tít mégis jól zárja az évet az egyesület. Eddig csak egy szakosztály — a labdarúgó — jelentette a sportkör léte­zését, jövőre azonban sze­retnék beindítani a kézilab­da-szakosztályt is. Az általá­nos iskolából kimaradt te hetséges kézilabdázók bízó nyara szívesen képviselnék községüket a járási bajnok­ságban. A beszámoló és hozzászólá­sok után megválasztották az ne, esetleg vennék j új vezetőséget. Elnök a kö- is belőle. [ vetkező két évre ismét Bú­(baky) I gyi Sándor lett. Több segítséget A tápiósülyi sportolóknak már kevésbé sikerült jól ez az év. Bár a labdarúgók nem vallottak szégyent, szereplé­sük sokszor mégis bizonyta­lan volt. A kiegyensúlyozat­lanság egyik oka a sportkör bizonytalan anyagi helyzeté­re vezethető vissza. Igaz, a Virágzó Tsz sokat segített, az ÁFÉSZ azonban megfeledke­zett erről... Monori-etdó Elmaradt.. Monori-ardőn vasárnap dél­előtt 10 órára hirdették meg a sportegyesület vezetőség; á- iasztó közgyűlését. Ez azon­ban rászvátlenség miatt el­maradt. Ki a felelős ezért? — eér — kásuk. Hogy kik azok, akik visszajöttek? A szakszövetke­zetben, a műanyag- és aszta­losrészlegben, a kőműveseknél, a Telefongyár itteni részlegé­ben, az erdészetnél — minde­nütt találkozhat velük. Vidd György, a tanácselnök igazít útba. Percek múlva már a szakszövetkezet irodájának ajtaján kopogtatok. A pesti gyárak óriási ked- j vezményekkel csalogatják a munkásokat. Autóbuszokat küldenek a községekbe, mun­karuhát, páratlan szociális kö­rülményeket, jó bérezést kí­nálnak. A helyi munkaalka­lommal mindez mégsem vete­kedhet. — A telefonüzemben ötven vasadi asszony dolgozik, gye­rekeiket elhelyeztük a napközi otthonban. Senki sem keres | kevesebbet, mint pesti munka- : helyén. Az útiköltség és az utazásra szánt idő kiesik. Hát kall ennél nagyobb „kedvez­mény”? Kovács Gyuláné, a szakszö­vetkezet elnöke n$tn mond számokat, nem bizonygat. Az a tény, hogy 130 munkás haza­jött — önmagáért beszél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom