Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

Műteremsarokban LIPOVNICZKY LÁSZLÓNÁL természetelvű ábrázolásmód­— Ülj le, barátom. Tudom, miért jöttél. Fanyalogjak, hogy nem akarok mondani magamról semmit, amikor valóban akarok. Itt vannak a képeim. Ismered őket, tán szereted is. Néhányszor már megkértek jóindulatú isme­rőseim köréből, hogy nyilat­kozzam. Mivel kis ember va­gyok, szerencsémre kevés­szer történt ilyen velem. — Akkor csak a szemedet nézem, te meg az enyémet, és máris mondhatod tovább. — Hm. 1931. Szőnyi István magániskolájában kezdtem. Azután a főiskolán tanul­tam, estente feljártam a Ba­ross utcai műterembe mes­teremhez, a meg nem taga­dotthoz, Szőnyihez. 44-ig im­produktív évek következtek, katonáskodás. tanítás, kato­náskodás. A főiskolán jórész­ben olajjal dolgoztam. A fel- szabadulás után kezdtem ki­munkálni akvarelltechniká- mat. A visszajáró emlékek — Turner, Szőnyi — sokszor lefogták a kezem. Elkesered­tem a vélt sikertelenségen, aztán újra kezdtem. — Most én hümmöghetnék: miért éppen az akvarell? — Tudod, olyan ez, mint a szerelem: friss, üde, színes. Még akkor is, ha a szürke Du­nát festem, egy ültőhelyem­ben, gyorsan felrakott fol­tokban. Aki kifejező akar lenni, annak feltételenül meg kell hódítania a biztonság- érzetét is — önmagának. Lá­tod, itt van egy korai képem. Ez a tiszta akvarell. Nincs semmi közvetítő anyagom. — Elvontabb ábrázolási mód és akvarell? — Ma már az is van. En a ról nem tudok lemondani. Amit itt látok körülöttem fia­taloknál és fiatalos öregek­nél, legtöbbször modernke­dés. Ezt kellene kibogoznod: j hol a határa a hiteles modern- 1 nek. és milyen elemekből épül a modernkedő. Nem vagyok a művészet megszállott hitvall- lója, de néha felborzong ben­nem az ingerültség a hitel nélküli, hamis, affektáló ké­peket vizsgálgatva. írd csak meg nyugodtan. Lehetek én már ennyi gyötrődés után, ennyi kép birtokában kri­tikus is. Belülről ismerem a problémákat. A multkorában a fejemhez is vágták: miért nem festem meg jobban, amit megbíráltam. A véleményünk lehet bár különböző, de úgy vagyok én ezzel, mint Illyés Gyula a tájjal, ahol nem lá­tom az emberek kezemunká- ját, az eredményeket, ott ne­kem idegen a világ ... — És a... ? — A katalógusaim közül egynéhány megvan. Legtöbb­ször a város környéke, a vá­ros a témám. Már nevetnek a Duna-partiak, ha bekopo­gok telente hozzájuk, hozzák a széket és máris törlik a bepárásodott ablakot, csu­kódik az ajtó mögöttem, jól beburkolózom, előttem a vi­lág. R. T. Október, 1917 A Téli Palota kapuján nem a tél rohant be, — de a nyár és matrózok öklén a szurony átdöfött törvénypapíron. Száz csillag égett Péterváron. átívelt fényük a világon, a palotákon és rongyokon által és új életre kélt a madárdal, béke támadt az ég alatt, — s mire felébredt a nap, aranyban ringott lenn a Néva. Muzsikok szava — az eddig néma, — messzi csengett a hóezüstben, s az őrszobákon feketeüstben új íze forrt már egy új világnak. Ragyogva fénylett az Aurora és hajnalban minden vérvirágnak szirma nyílott, s a kakasszóra elindultak a proletárok, holt bilincsek és kapupántok szakadtak szét, s egy tyros virágot úgy dobtak magasra, fel az égre, ■hogy seregek felett világítson, rásimulva szegények szívére. Hatvan esztendő — Es hányszor vesztek ed­dig össze? — Ki tudja már azt! De 'annyi biztos, hogy a legna­gyobb zsörtölődés után is még ugyanabban az órában kibé­kültünk. — őszintén: nehéz volt hat- ! van évet eltölteni egymás mel- ílett? — Hát fiam, majd meglátja! — mondja Furulyás Ferenc bácsi és hunyorít, de moso­| lyog. Nyilvánvaló a tréfa. Mezei futóverseny Az Októberi Forradalom tiszteletére a város középis­kolái mezei futóversenyt ren­deltek. öt középiskola, 2G1 versenyzője indult. A serdülő lányok csapatversenyét a Gé­za király téri Gimnázium csa­pata nyerte a Közgazdasági es a Gépipari Technikum előtt. Az egyéni verseny győztese Törnek Zsuzsa lett, megelőzve Várnagy Évát és Csatári Györ­gyit. A lányok ifjúsági csapatver­senyében ugyancsak a Géza király téri Gimnázium lett az első a Közgazdasági és a Gépipari Technikumot meg­előzve. A legjobb egyéni ■eredményt Sebestyén Piroska érte el, Rusovszky Júlia és Hencz Katalin előtt. Az összesített leány csa­patversenyt hét ponttal a Gé­za király téri Gimnázium ás Szakközépiskola nyerte. A .második a Közgazdasági, a harmadik a Gépipari Tech­nikum lett. A serdülő fiúk csapatver­senyének győztese a Sztáron Sándor Gimnázium. A máso­dik helyet a Géza király téri Gimnázium, a harmadikat a Gépipari Technikum csapa­ta szerezte meg. Egyéniben Gyurkovszky István, a Gép­ipari Technikum növendéke a Gézás Varga . Tibor és a Sztáron gimnáziumi Bánkuti Csaba előtt lett első. Az ifjúsági fiúk csapatver­senyét a Mezőgazdasági Tech­nikum nyerte a Sztáron és a Géza király téri Gimnázium csapata előtt. Az egyéni ver­seny győztese Kristóf Ferenc a Gépipari Technikumból, megelőzve a mezőgazdász Rácz Gábort és Varga Lász­lót, a Sztáron Sándor Gim­názium növendékét. A fiúk összesített csapatver­senyében a Sztáron Gimná­zium az első, a Géza király téri Gimnázium és Szakkö­zépiskola, valamint a Mező- gazdasági Technikum előtt. Az ünnepi mezei futóver­seny végeredménye: 1. a Gé­za király téri Gimnázium és Szakközépiskola, 2. a Gép­ipari Technikum, 3. Sztáron Sándor Gimnázium, 4. Köz- gazdasági Technikum. 5. Me­zőgazdasági Technikum. A Lfiwy Sándor Gépipari Tech­nikum kolléqiuma konyhai dol­gozókat. takarítókat és fűtőt — nyugdíjasokat is — felvesz. Vác, Konstantin tér 6. — Tudja, fiam — mondja felesége, Kosdi Mária — jóné- hány emléket gyűjthettünk össze hatvan esztendő alatt együtt. Voltak könnyebb és voltak nehezebb napok. De a legszebb mégis az volt, ami­kor még nagyon fiatalok vol­tunk ... — Gyerek van? — Nincs egy sem. Pedig ti­zenegy volt. Régen pihennek már valamennyien, fiatalon haltak meg ... A kis szoba hirtelen megte­lik szomorúsággal. — No, igyék már egy pohár mustot. Ez már az ideiből van! — töri meg a csendet Feri bá­csi, hogy elhessegesse a bána­tot. Koccintunk és már moso­lyognak. Ritka évfordulóhoz érkeztek. Egybekelésük hatva­nadik évfordulójához. Furu­lyás bácsi még a régi város­házáról ment nyugdíjba, most a hatvanadik házassági évfor­dulóját a tanácsházán ünnep­ük meg. Hogy boldogok-e?! Termé­szetesen. Mindketten örülnek, hogy nem feledkeztek meg róluk. — Én már láttam jónéhánv királyt is annakidején — tré­fálkozik Mariska néni —, ami­kor Feri katona volt Bécs- ben. A legelőkelőbb díszszá­zadban szolgált és sokszor sza­lutált a vendégkirályoknak is. Azt hiszem, ilyen jól még ne­kik sem ment... őket is ün­nepelték ugyan mindenféle évfordulókon, ám nem ilyen szépen, mint minket... Tíz éve, amikor még „csak” az öt­venediket ünnepeltük, akkor még nagyobb volt a család. Dehát az idő eljár mindenki felett... Tegnap a tanácsházán koc­cintottak az idős házaspár egészségére. Mi pedig innen a szerkesztőségből kívánunk ió egészséget és még sok ilyen szép, vidám ünnepi évfordulót Feri bácsinak és Mariska né­ninek. — ms — Orvosi iigTeleí A Köztársaság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőin­tézetben az ünnepi ügyelet a következő: Ma, pénteken: dr. Afra Ta­más, szombaton és vasárnap: dr. Ruzicska Béla. A PEST MEGYEI HÍRIAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1969. NOVEMBER 7., PÉNTEK Ünnepségek, jutalmazások, koszorúzás A Nagy Októberi Forrada'om 52. évfordulóján Üzemeinkben, hivatalaink­ban már kedden megkezdődött az ünnepségek sora. Mindenütt megemlékeztek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójáról. íöbb üzemben értékelték a munkaverseny első szakaszát, megjutalmazták a szociális :a brigádokat és az egyéni ver­senyzőket. A városi tanács tisztviselői a magyarkúti üdü­lőben tartották munkaértekez­letüket, ahol jutalmat kaptak államigazgatásunk legjobb he­lyi dolgozói. Csütörtökön zászlódíszbe öl­tözött a város. A Sallai Imre és az Esze Tamás laktanyában a reggeli órákban emlékeztek a diadalmas októberre Meg­jelentek a párt- és a KISZ- képviselői, csakúgy, rpint a délelőtti iskolai ünnepségeken. Délután fél négykor a DCM. a ktsz-ek és a mezőgazdasági technikum küldöttsége koszo­rút helyezett a szovjet hősök temetőjében levő katonasírok­ra. Négy órakor több százan jöttek el a Konstantin téri ko- szorúzási ünnepségre. A gyász­induló hangjai mellett elő­ször a városi és a járási párt­bizottság, majd a KISZ, a ta­nács, a népfront, a fegyveres testületek, az MHSZ, a Hír­adástechnikai és a szakmaközi bizottság helyezte el a kegye­let és a hála virágait az em­lékmű talapzatán. <P) Kisorsolták a lakásokat Szerdán délután harminchat boldog család gyűlt össze a dunakeszi József Attila Műve­lődési Központ vörös termé­ben. A Járműjavító első KISZ lakásépítő közösségének tagjai ekkor sorsolták ki az első ütemben elkészült harminchat lakást. A sorsoláson ott voltak az építők, a vállalat képviselői és a járási pártbizottság mun­katársai is. Új óvoda — a Fortéban MIT LATUNK A MOZIKBAN? MADÁCH 7—8: Egy falat kenyér (szovjet filmdráma) — 9- én: A veréb is madár (ma­gyar filmvígjáték, Kabos László főszereplésével). — 10— 12: Az alvilág professzora (magyar bűnügyi film). — — Matiné, szombaton: A 39-es dandár. ÉPÍTŐK 7-én: Két mamám és két papám van (jugoszláv film) — 8—9: Keresztesek I— II. (színes lengyel film), 10— 11: Fényes szelek (Jancsó Miklós filmje). Az egymillió-kilencszázezer forintos beruházással átépített óvodát az elmúlt napokban avatták fel a Fortéban. A tágas és világos helyisé­gekben úgyszólván minden új. Negyvenezer forintért vásá­roltak függönyöket, szőnyege­ket és konyhai felszerelést, tízezer forintért új játékokat a gyerekek számára. Az ava­tás napján kerültek a polcok­ra, s így a legkisebbek is érez­ték az ünnep örömét. Az apróságok versekkel kö­szönték meg a vállalatnak és dolgozóinak az óvoda felújítá­sát. Sokat dolgoztak — társadal­mi munkában — a szocialista brigádok, a kiszerelők, az emulziós osztály és a szentes labor brigádjai az óvodán. Külön elismerés illeti az óvo­dának végzett munkákért a tmk lakatosbrigádját, és a nő­tanácsot. A két egyemeletes óvoda­épületben most már minden igényt kielégítő körülmények között folyik a gyermekek ne­velése. ízlésesek és kényelme­sek a játszó- és hálóhelyisé­gek, mosdó- és öltöztetőszo­bák. Orvosi rendelő és elkü­lönítő is van az óvodában. — Sóik időt és munkát igé­nyelt óvodánk átalakítása — Gyulai Zsolti kipróbálja a minimosdóltat. Foto: Gadosné mondotta Soós Lászlóné, az óvoda vezetője, míg végigka­lauzolta az épületben a ven­dégeket. M. V. i ízéves a pártház Egy kedves kép az emlékalbumból: Kádár János 1961-beli látogatása REGGEL FEL HATOT mu­tat a földszinti előcsarnok faliórája, amikor Grauszmann János gondnok megérkezik. Még tart Molnár István mun­kásőr éjjeli szolgálata. Hét óra tájban megérkez­nek a gépkocsivezetők. Pajor Ferenc, Mikié Tibor és Haj- du Pál előkészítik a menet­leveleket. Átvizsgálják a ko­csikat és már érkeznek az első utasok, akik budapesti értekezletre sietnek, vagy ké­szülnek a járás községeibe. Fél nyolckor Schivarczenberg József vagy Surányi István — a nappali portások — átve­szik posztjukat. LASSAN MEGELEVENE­DIK a Lenin út 45-ös szá­mú, pirosfalú, kétemeletes épület. Fiatalok csoportja érke­zik. Keresik a járási KISZ- bizottságot. Szürke overállos férfi fordul a földszinten jobbra. A munkásőrséghez hivatták. Mielőtt belépne az ajtón, megigazítja a ruháját, kihúzza -magát. FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL AZ OLDALÁN egyik fotósunk érkezik az első emeleti szer­kesztőségbe. Cseng a telefon: egy üzembe hívják munka­társunkat. hogy idős munká­saik kitüntetéséről tudósít­son. A városi KlSZ-bizott- ság irodáiban mindig ele­ven az élet. Ifjúmunkások, diákok adják egymásnak a kilincset. Pálmai László vá­rosi titkár diktálja a jövő keddi értekezlet meghívóját. — Bent van, kapcsolom — mondja, ki tudja ma már há­nyadszor. Kovács Béláné telefonközpontos. Percnyi sza­bad ideje sincsen. Erzsiké, a szakmaközi bi­zottság könyvtárának új­donságait rendezi. A MÁSODIK EMELETEN, az üvegfalú tanácskozóterem­ben termelőszövetkezeti párt­titkárok cserélik ki tapaszta­lataikat. Jobbra és balra a város: pártbizottság irodáit találni. Itt van a politikai élet cent­ruma. Tíz éve járnak ide közel száz alapszervezetből. A végrehajtó bizottsági ülése­ken a községek és a vá­ros előrehaladásának, fej­lődésének egy-egy témáját vi­tatják meg. A PTO, az ipari és az agitációs-mű ve1 őrlési osztályok sok száz munkatár­sa, aktívája feladatokért je­lentkezik. beszámol a végzet! munkáról. ESTELEDIK. A második emeleti ablakokban kialszik a fény. Az első emelet meg­elevenedik. Máté Béla az előcsarnokban új versenyre készíti fel a biliárdozókat. Petővári Gyula most cse­réli a könyvtárban az első köteteket. A kártyaszobában deres fejű veteránok keverik a 32 lapot. A tv-teremben a Magyarország—Írország mér­kőzésnek szurkol a népes né­zősereg. Az üvegteremben fi- latelisták hajolnak albumaik fölé. 1959-BEN ÉPÜLT a Lenin úti párt- és tömegszerveze­tek háza. összefogással, társa­dalmi munkával. Tizedik születésnapján elmondhatjuk, hogy jól betöltötte feladatát. Papp Rezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom