Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-06 / 258. szám
/ "KjCiviap 1969. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Kiállítás és emlékiinnepség a politikai könyvkiadás 25. évfordulója alkalmából Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg szerdán a Magyar Nemzeti Galéria dísztermében azt a jubileumi kiállítást, amely a magyarországi marxista politikai könyvkiadás 25 esztendejéről ad reprezentatív áttekintést. Ezer politikai könyv, marxista kiadvány, ismeretterjesztő és tankönyv, jegyzet és brosúra, újságkivágások (köztük számtalan Pest megyei) nyújt áttekintést a kiállításon e rendkívül fontos írásműfaj negyedszázados fejlődéséről, produktumairól. A terjesztés évenként ismétlődő akciója: a falusi politikai könyvnapok. Tavaly két és fél millió forint értékben vásároltak vidéki munkások politikai kiadványokat. Az idei politikai könyvnapokat kétezer községben rendezi meg a Kossuth Kiadó. Az MSZMP KB politikai főiskoláján szerda délután ünnepségen emlékeznek meg a hazai marxista könyvkiadás negyedszázados évfordulójáról. Részt vett az ünnepségen Nemes Dezső, ■ az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Püllai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kozári József, a Központi Bizottság osztályvezetője. Dr. Móna Gyula, a Központi Bizottság osztályvezető- helyettese mondott ünnepi beszédet, majd Jakab Sándor kitüntetéseket, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első heylettese pedig „Szocialista kultúráért’’ kitüntetéseket, valamint miniszteri dicsérő okleveleket nyújtott át a politikai könyvkiadás és terjesztés munkásainak. Ugyancsak az ünnepségen osztották ki’a Kossuth Kiadó emlékplakettjeit is. Olvasó népért Minden házra jut egy könyvtár látogató DE VAJON OLVAS-E AZ „OLVASÓ NÉP”? Mindenki tudja, Pest megye [ egyik legjobb könyvtára Pilis- vörös váron van. A 11 ezer lakosú községben 2000 ház van i és a könyvtár 1969 évben 1800 állandó olvasót tart nyilván. Ez annyit jelent, hogy csaknem minden házból a megszokott időben megérkezik az a fiatal, vagy középkorú, netán idős ember, aki könyveket kér és könyvekkel távozik. Ha további statisztikákat nézünk, kiderül, az 1800 olvasó közül 855 a nő, és ez is kedvező szám. Hogyan alakul az olvasók életkora? Tizennégy év alatt 558, 15—19 év között 499, 20—24 között 127, a többi pedig 25 év feletti. A könyvtár ízlésesen berendezett, szép, tágas helyiség, öröm és élvezet leülni az asztalok mellé és a jószagú, friss könyvekbe lapozni. A községi tanács évente 16 ezer forintot szavaz meg a könyvtár számára, s ezen felül a községfejlesztési alapból még 8000 forintot juttat könyvek beszerzésére. A kultúra világít Pilisvörösváron, s hogy még jobban világítson, a helyi termelőszövetkezet is ad 5 ezer forintot, hadd vegyen még több kötetet a könyvtár. A több mint 10 ezer kötettel felszerelt községi könyvtárban a legújabb könyvek, folyóiratok is nap mint nap az olvasni vágyók rendelkezésére állnak. Látszólag tehát semmi probléma sincs. Jövőre már nem 1800, hanem 1900 olvasót terveztek be s két fiókkönyvtárat is nyitottak a bányatelepeken, egyenkint 500—1000 kötettel. A két fiókkönyvtár mintegy 230 olvasót gyűjt maga köré, ennyi embert „szerzett”. Ki mit? Az előbb elmondottak nyomán, a statisztikai körkép BORBÉLY TIBOR: Keserű csillagfürt Keserű csillagfürt, te drága, szívem őrző virága, — miattam többé meg ne halj, — hisz nemsokára: füvek lándzsája véd majd. Bajt nem okozhat nékem senki se többé. Védetten vitatkozom — s örökké. Nagyanya mondta... Nagyanya mondta, — kisfiam: figyeld mindig a hulló csillagot. Fényük, felnőtt korodban, szemedben újra felragyog. Csillagként én is hullni készülődöm. A fényt, hogy el ne vesszen, szemednek kedves átadom, — hiszen tenéked gyűjtögettem. A&ijza van Ez a mi biztosításunk! Nyugodtan követhetjük közel kétmillió ember példáját, akik már régen tagjai a Biztosítási és Önsegélyző Csoportoknak! Korszerű, nagyösszegű élet- és bglesetbiztosítás. alapján már mindenki megnyugodna és azt mondaná, megyénk e reprezentatív könyvtárában, az olvasottságban semmi baj sincs, minden megy a maga nagyon jól olajozott módján. Ha a statisztikának viszont azt a részét vizsgáljuk, hogy ki olvas és mit, mindjárt szomorúbbá válik a kép, mert az összes olvasó közül mindössze 8 parasztember olvas. És hiába nagyon jó a kép, ha az 591 munkást és a 762 tanulót ideszámítom, az árnyék elnyomja a fényt És hiába mondják nekem, hogy Pilisvörösvár bejáró község és az a régi fajta parasztság kihalt már, vagy átváltozott, ettől még nem tud nagy megnyugvás a lelkembe költözni. Igazság, ami igazság: nem olvasnak a parasztok. De rhit olvasnak a munkások, ha már ilyen szép számmal akadnak? ... Kimmel János szerelő „kivételezett” könyvei: Sienkie- witz: itereszteslovagok. Poe: A. G. P. a tengerész, aztán Dumas, s egy magyar szerző: Mesterházi, Vadnyugatja. Manhertz János lakatos tanuló: Alberttól—Zsákig, A Kennedy dosszié, s Az öttusa ABC-je. A piacon vezet: Rejtő Jenő, valamint az „izgalmasok”... Berkesi, Szilvási. Mit olvas az a paraszt néni, aki 78 éves korára sem rest a könyvtárba baktatni egy kis szellemi csemegéért? Mumer Jánosné lapján Móricz, Jókai, Berkesi és Gárdonyi sorakoznak. Értékek devalváció}a A oilisvörösvári könyvtár vezetője, Fogarasy Mihályné azt mondja: az igazán komoly, irodalmi értékű könyveket kevés ember forgatja. A szellemi igény alacsony, gyenge. , Sem a klasszikusokat, sem a mai nehezebb fajsúlyú szerzőket nem keresik. A könyvtártól ebben az évben a tanács a 8000 forintos támogatást azzal vonta el, a kultúrház fejlesztése most fontosabb. A tsz a szokásos 5 ezer helyett csak 3 ezret folyósított... Persze még nagy baj nincs, hiszen ebből a pénzből, meg amit a központ ad, meg lehet rendelni az új könyveket, ám a lemaradás majd egy-két év múlva érződik. Mert egy évet nem lehet kihagyni a könyvrendelésből. Ez olyan lenne” mintha egy háznál a harmadik sor téglát nem raknák be a falba. A szellem munkásainak anyagi megbecsülése sem a legjobb. Fogarasy Mihály tanár, akit napi négy órában foglalkoztatnak a könyvtárban, 4,50 forintos órabérért dolgozik. Richter Zsuzsa 5 órás kisegítő havonta 680 forintot kap. Ilyen dotáció mellett nem csoda, ha a jó szakemberek menekülnek a könyvtárakból. A megoldás?,.. Nagyobb megbecsülés, úgy anyagi, mint erkölcsi téren. Az olvasók pedig azt kérnek, amit igényük megszab: krimit, ponyvát, alacsony nívójú műveket. (Tisztelet a kivételnek!) A könyvnek nincs propagandája, mint a mosóporoknak. Sem egy kirakatot, üvegbódét, sem egyéb hirdető eszközt nem bocsátanak rendelkezésükre. A könyvtárak hangulata is — bocsánat a kifejezésért — túlságosan papos, régimódi. Azt a templomi szabályt, hogy sem kávézni, sem dohányozni nem lehet bennük, csak a mindenre elszánt dolgozók tartják be. Jó tenne, ha ezen elgondolkodnának az illetékesek. Az ízlést persze nehéz formálni, talán azt a legnehezebb. Nem hiába írta Lenin: a kispolgárság kialakította szokás hatalma, rettenetes hatalom. Hát igen, a tudat formálása mindig lényegesen később következik be, s válik lehetővé, mint a gazdasági alapok megváltoztatása. Ennek ellenére igenis tehet harcolni az olvasókért, a jó művekért, azért, hogy ne csak többen olvassanak, ha- neín minőségi terméket is olvassanak. Ehhez persze a megyében még több könyvtárra, jobb könyvekre lenne szükség. Pilisvörösváron azzal búcsúztak tőlem a könyvtár dolgozói, náluk még minden nagyszerűen megy és az eredményekkel elégedettek a felettes hatóságok. Arra gondoltam, milyen helyzet tehet, ott, ahol nem ilyen „jól” haladnak a dolgok ! 1! Szüts Dénes Tervszerűség, szervezettség Érdemes odafigyelni azokra a megjegyzésekre, amelyek a tervszerű munkával kapcsolatban mostanában egyes vál- lalatok vezetői részéről elhangzanak. „Nehéz tervszerűen dolgozni, hiszen a rendeléseket gyakran nem iktathatjuk az éves tervbe, mert későn, sokszor év közben érkeznek.” — „Az önálló gazdálkodásban lényeges szempont a vállalat anyagi érdekeltsége. Az az igazság, hogyha jövedelmező termék gyártására kapunk rendelést, még akkor is elkészítjük, ha más gyártmány rovására megy és az éves tervben nem szerepel.” — „A tervszerűség alapvető feltétele az anyag- és alkatrész- ellátás, ami gyakran akadozik. Ilyenkor pedig nem tehetünk mást, mint azt, hogy gyártunk, amit tudunk, ami iránt, véleményünk szerint lesz érdeklődés.” Folytathatnánk az idézeteket, említhetnénk más példákat is, amelyek a tervszerű munka akadályait magyarázzák. Bizonyos, hogy ezek a gondok is közrejátszottak abban, hogy az iparvállalatoknál az év első felében nem növekedett megfelelően a termelékenység. A panaszok valóban helytállóak, de nem mindig jogosak. Egyes vállalatok munkájában tapasztalható tervszerűtlenségnek, sőt kapkodásnak az is lényeges oka, hogy felelős vezetőik még mindig nehezen veszik tudomásul; a gazdaságirányítás mai rendszerében nemcsak a belső elképzelésekkel, hanem a piaci igényekkel is számolni kell. A vállalati biztonságra hivatkozva nem mernek kockáztatni, valójában azonban sokszor saját személyi, anyagi biztonságukat féltik. Érthető, hogy a vezetők szeretnék biztonságban tudni a munkát, a termelést, a töb.bi közt azzal, hogy a rendelések a teljes kapacitást lekössék. Ez azonban mostanában nem mindig sikerül, és nincs mindig összhangban a kooperáló vállalatok vagy a kereskedelem elképzeléseivel, egyszerűbben: a piaci igényekkel. (Arról most nem beszélünk, hogy a megrendelők túlzott óvatossága milyen zavarokat okoz a termelés tervszerűségében. A kereskedelem hiánycikklistája tanúskodik erről.) A túlzott termelési biztonság azonban úgy üthet vissza, hogy az év bizonyos szakaszában nincs elegendő munka, máskor viszont kapkodnak, céltalanul túlóráztatnak, s még arra sem jut idő, hogy a gépeket karbantartsák. A tervezésnek ma már lényeges feltétele, hogy ne csak az üzemen belüli gondokat és körülményeket lássuk. Még mindig nem ismerték fel jó néhányan a gazdasági vezetők, közül azt a nélkülözhetetlen módszert, hogy vizsgálódjanak a gyáron kívül is, a társvállalatoknál, a kereskedelemben, sőt a lakosság körében. A' tervszerűséghez ma már nem kizárólag a közvetlen megrendeléseket kell figyelembe venni, hanem a várható igényeket is. Az önállóan szervezett tervezés lényeges alkotóeleme a jó, a korszerű vállalati munkának és egyben feltétele, hogy az üzemi tevékenység szervesen beleilleszkedjen a népgazdasági tervbe, a szükségletek és igények kielégíté-. sét szolgálja. Ezután lehet a. második lépcsőfokra lépni és tervezni a szervezést, együtt a napi munkát és a távlati elr képzeteseket. A szervezett tér-: vezés és a tervezett szervezés elválaszthatatlanul összekap-: csolódik. Sokan azt mondják, hogy új módon jelentkezik ez is, hiszen a sok-sok anyagi, gazdasági, technikai és techr nológiai feltétel mellett a munkaerő-ellátottságot is fel kell mérni. Valóban így van. Szükséges azonban kiegészíti: ni azzal, hogy a számításokban együtt kell vizsgálni az indokolt munkaerő-ellátottságot és a vállalati kapacitást. Az elmúlt hónapokban az is gyakran zavart okozott, hogy nem volt megfelelő összhang a kapacitás és a valóban szükr séges létszám között. Ezért alakulhatott ki még az egyes vállalatokon belül is az a helyzet, hogy amíg egyrészről munkaerőhiányról panaszr kodtak, másrészről munkaerő- feleslegek teremtődtek. Ezt az ellentmondást csak látszólag okozták a közvetlen termelési körülmények, és — ahogy gyakran hallottuk — a bérgazdálkodás kötöttségei. Gonr dosabb vizsgálat után majdnem mindig kiderült, hogy a fő ok az egyes lényeges tér nyezőket össze nem egyeztető módszerekben, a tervezés hibáiban van. Ezek közt is első helyen a kapacitás és az indor költ létszámszükséglet egyez.- tetésének elhanyagolása állt. Az első félév viszonylag kedvezőtlen termelékenységi elmaradása után a vállalatok többsége a második félévben jobban rajtolt. Főként azoknál a vállalatoknál értek el sikereket, ahol rájöttek, hogy a hibákat nemcsak „objektív” külső tényezőkben kell keresni, hanem érdemes és szükséges körülnézni a portán belül is. És amikről szó esett, azok részben a portán belüli vizsgálódásokból leszűrt tanulságok. Azért is szükséges szóvá tenni ezeket, mert a mostani napokban készülnek a jövő esztendő, sőt egy újabb ötéves ciklus tervei. Kovács András Chirurgus gyöngybetűk A boráról világhírű Tokajban hajdanában chi- rurgus-céh is működött. Tagjai, az egykori borbélyfelcserek az emberek gyógyításától kezdve a pirotechnikáig sok mindennel foglalkoznak. Ismerték a gyógyító növényeket, az alkimisták jeleit, a szőlő- és borkezelés módszereit, valamint a ráolvasások szövegét. A chirurgusokról érdekes emlék maradt fenn, amely egy régi borbélyfelcser- családtól, Hatnia Margit hagyatékából került a Helytörténeti Múzeumba. A „Tudás köny- vé”-t 1650 és 1678 között kézzel írták. Hatszáztizennégy oldalán apró gyöngy betűkkel ezerkilencszáznegyvenhat bejegyzés olvasható, közöttük háromszázharminckettő latin, huszonhárom pedig szlovák nyelven. A könyv egyik érdekes fejezete az emberek és állatok gyógyításával foglalkozó rész. Ebben a hajdani szerző mintegy ezernégyszáz „receptet” és gyógymódot közöl. Ismerteti a gyógynövényeket és hasznukat, valamint negyvenkét alkimisita jelzéssel ellátott receptet. Ezekben héber jelek is vannak, s megfejtésük hosszú, kitartó munkát igényel. Leírja a könyv, hogyan lehet repülőtüzet, olthatatlan gyertyát csinálni és „olyan tüzet, amely a viz alatt is ég”. Közli I. Rákóczi György udvari méhészének, Herky Miklósnak huszonhat pontba foglalt tanulmányát a méhek dajkaságáról és tanácsot ad az asszonyoknak arcpirosítók, szemes hajfestékek készítésére. A huszonnyolc esztendeig íródott „Tudás könyve" nagy érdeklődést váltott ki nemcsak a hazai, hanem a prágai és a kassai tudományos körökben is. így például legutóbb a Budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és könyvtár kérte, hogy az értékes könyvet bocsássák rendelkezésére, hogy a bejegyzéseket mikrofilmen örökítsék meg. A kérésnek a Tokaji Múzeum eleget tesz és a könyvet rövidesen megküldik a tudományos intézetnek. UJ TV-JÁTÉK Harold Pinter „A szerető’” című forgatókönyvéből Lengyel György rendező irányításával tv-játék készül. Főszereplők: Psota Irén és Bálint András. Vezető operatőr: Czabarka György.
