Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

ét EG* El iJtirlan 1969. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK •• ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami pénzügyi tá­mogatásra és a hitelpolitikára vonatkozó kormányhatároza­tok ösztönzően hatnak a tár- sasház-építésre. A jelentés megállapítja, hogy az egyes építőanyagok­ban mutatkozó hiányok aka­dályozzák az építést, meghosz- szabbítják a kivitelezés ide­jét. Történtek helyes kezde­ményezések olyan lakásépítő szövetkezetek alakítására, amelyek kollektív erővel vé­geznek el építési előkészülete­ket, de további intézkedésekre is szükség van. A belkereskedelmi, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Szövet­kezetek Országos Szövetségé­nek elnöke beszámolt a lakos­ság burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátására való felké­szülésről. A jelentés megál­lapítja: a téli ellátás szem­pontjából legfontosabb élelmi­szerekből jobb volt a termés, mint tavaly és a felvásárlás megfelelő ütemben folyik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. atomrobbantds (Folytatás az 1. oldalról.) az említett tartályokat, föld alatti raktárhelyiségeket. Ezzel megvalósul a föld alatti atom- robbantás tömeges arányú ipa­ri felhasználása. A riportban szereplő szovjet Robbantást egyébként sóréteg­ben végezték. . Mint Petroszjanc akadémi­kus, a szovjet atomenergia bi­zottság elnöke, közölte a saj­tóval, a Szovjetunió jelentést terjesztett be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez. A szovjet okmány elvi áttekin­tést ad a szovjet népgazdaság­ban alkalmazható békés célú atomrobbantások irányzatairól. A tudós különleges nyomatúk­kal hangsúlyozta, hogy a szó­ban forgó robbantásnál — csakúgy, mint az atomenergia békés felhasználásánál a Szov­jetunióban általában — sem­miféle radioaktív szennyező- anyag nem kerülhet a földfel­színre vagy a légkörbe. í jra Lindsay Xen York. polgármestere (Folytatás az 1. oldalról.) tnazású politikust, Mario Pro- caccinot. Mi sikerének titka? O Mindkét ellenfele kon­zervatív, kisebb-nagyobb árnyalatnyi eltérésekkel a Nixon-vonalat képviseli. © Marchi és Procaccino megosztották az ellentá­bort és ezzel Lindsay malmá­ra hajtották a vizet. Nixon politikájából a fpP választóik nagy »tömegei abrándultak ki New Yorkban Ez a' sokkhatás Lindsay sikerének döntő tényezője. Az elnök vietnami politikája el­leni tiltakozás emlékezetes óráiban, az „M”, vagyis mo­ratórium napon Lindsay pol­gármesteri minőségben híva-’ tálos gyászt rendelt el a há­ború áldozataiért és félárboe- ra engedtette a New York-i középületek lobogóit. A megfigyelők szerint nem lehetetlen, hogy ez a gesztus döntötte el a polgármester­választás sorsát. Győzelme után maga Lindsay is úgy nyilatkozott, hogy sikere azoknak a New York-iaknak a diadala, akik azonnali békét követelnek a sokat szenvedett Vietnamban. A 36 családi ház 4 hónap alatt épült! (Folytatás az 1. oldalról.) Kedves elvtársak! A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 92. évfor­dulóját köszönti és üdvözli e napokban az egész világ mun­kássága. Felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulójának méltó megünneplése ország­szerte elkezdődött, melyre já­rásunkban is további jó mun­kával készülünk. Nagyarányú versenymozgalom bontakozott ki gyárainkban, üzemeinkben, falvainkban egyaránt. Leg­méltóbban akkor ünnepelünk, ha céljaink megvalósításáért járásunk minden dolgozója összefog, s mindenki legjobb tudása szerint vesz részt a közös célok megvalósításáért folyó munkában. Ennek az összefogásnak máris látható eredményei vannak, a közös munka gyümölcse a ma át­adásra kerülő lakótelep is. Közismert tény, hogy já­rásunk területén nagy szám­ban találhatók a szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő lakások, melyek száma mintegy 600-ra tehető. Megyénk az ország legsű­rűbben lakott megyéje, 100 lakásba 337 fő jut,, amely mintegy 10 százalékkal ked­vezőtlenebb az országos át­lagnál. A budai járás még a megyei rossz lakásviszonyok­nál is kedvezőtlenebb képet mutat. A 100 lakásra jutók száma megközelíti a 400-at. Járásunkban is célul tűztük ki — a megyei part- és taná­csi vezetés útmutatása alap­ján —, hogy a IV ötéves terv keretében a szociális körül­ményeknek meg nem felelő lakásokat megszüntessük. Éppen ezért a megyei és a budai járási pártbizottság kezdeményezésére a járási ta­nács végrehajtó bizottsága tervet dolgozott ki és határo­zatot hozott a járásban levő — szociális körülményeknek meg nem felelő lakások, fel­számolására. Ennek alapján indult el az első koncentrált formában történő lakásépítés Budake­szin ez év májusában és ezek­nek a lakásoknak ünnepélyes átadására kerül ma sor a bol­dog lakástulajdonosok részé­re. örömmel tölthet el mind­annyiunkat, hogy az eredeti­leg tervezett április 4-i határ­idő előtt november 7 tisztele­tére kerülnek a lakások át­adásra. Még ez évben elkez­dődik e községben további 42 lakás építésének előkészítő munkája. örömmel lehet nyugtázni, hogy Budakeszi községben a ma átadásra kerülő 36 családi ház példa nélkül álló gyorsa­sággal épült, viszonylag ala­csony költségráfordítással. A lakásépítési terv a budai já­rási pártbizottság . hathatós segítségével rövid 4 hónap alatt valósággá vált. A párt útmutatása alapján olyan kommunista munkaszervezés és összefogás alakult ki a ju­bileumi verseny keretében, amely alapján az építők pél­dátlanul gyors és jó minősé­gű munkát tudtak végezni. Külön elismerés illeti a toki Egyetértés Tsz vezetőségét, akik biztosították építőtorisád- jukat ezen munkálatok lehető leggyorsabb elvégzéséhez. Kü­lön ki kell emelni a tsz épí­tőbrigádjának azt az össze­forrott kollektíváját, amely fáradságot és időt nem kí­mélve, heteken keresztül, csa­ládjuktól távol végezte mun­káját. Dicséret illeti az építőbri­gád vezetőjét, Varga Lajos elvtársat, aki pihenőidejét sem sajnálva végezte munká­ját. Büszkék vagyunk Varga elvtárs munkájára azért is, mivel járási tanácstagunk és sokszorosan túlteljesítette azt a feladatát, amellyel választói megbízták. Nagyon hasznos és értékes munkát végzett a Mechanikai Művek dolgozója, Racskó elv­társ is, akinek szervező tevé­kenységéért a legnagyobb köszönetét mondhatom. Ez az építkezési mód fi­gyelmeztető és példamutató. Levonható az a tanulság, hogy az összes államigazgatá­si és műszaki előírások betar­tása mellett is lehet ayors és mégis eredményes munkát vé­gezni. • Azok a családok, akik ma lakáshoz jutnak, saját körül- m^pyeik jobbrafordulásán mérhetik' le a szocialista: tár­sadalom segít őkészségét. So­ha ne felejtsék el, hogy eb­ben a munkában, az önök házaiban, tervezők és építők sokszor éjt nappallá tevő munkája fekszik, akiket egye­dül az a törekvés hatott át, hogy segítsék megoldani az önök súlyos lakásproblémáit és szerény részesei lehessenek az önök boldogságának. Legyenek még becsülete­sebb, szorgalmasabb munkásai azoknak a gyáraknak, üze­meknek, kollektíváknak, ahol eddig is dolgoztak. Bizonyít­sák, hogy a párt és a kor­mány segítségét kiérdemelték és a jövőben is szorgalmukkal, példamutatásukkal ösztönöz­zék jobb munka végzésére munkatársaikat. Engedjék meg, hogy a járá­si tanács vezetése részéről köszönetét mondjak a megyei párt- és tanácsi vezetésnek azért a gyors és hathatós se­gítségért, amelyet a lakás- építési akció anyagi előfelté­teleinek megteremtéséhez nyújtottak. , ­A jövőben is azt kérjük, hogy segítsék a járásunkban élő dolgozók életkörülmé­nyeinek további javítását. Kívánom az új lakástulaj­donosoknak, hogy erőben, egészségben, sok boldogság­ban példamutatóan munkál­kodjanak és dolgozzanak a szocialista építésben, mert ezzel saját maguk és csalód­juk, valamint az egész ország életkörülményeinek gyorsabb javítását segítik elő. .^tFoki .elvtárs ünnepi .szavai titán dr: Tóth Sándor, a buda­keszi tanács vb-elnöke át­nyújtotta a családi házak tu­lajdonosainak a lakások kul­csát. Az ünnepi aktus után az új jiáztulajdonosok, az ün­neplő közönség és a kedves vendégek megtekintették az új Felszabadulási lakótelepet és részesei voltak a honfog­lalásnak. Foto: Gábor ‘UÚu’GJ A Pravda Varga Jenőről A Pravda, szerdán cikkben emlékezik meg az 1964-oen el­hunyt Varga Jenő akadémi­kusról, a Kommunista vuág- mozgaiom veteránjáról, a ki­váló Lenin-díjas tudósról, ab­ból az alkalomból, hogy no­vember 6-án lesz születésének 90. évfordulója. Inozemcev akadémikus, a cikk szerzője, ismertetve Var­ga Jeim életútját, a követke­zőket írja: Varga Jenő, aki Magyarországon született, te­vékenyen részt vett az 19í9-es Magyar Tanácsköztársaság megteremtéséért vívott Harc­ban és tagja lett a tanács- kormánynaK. A Tanácsköztár­saság bukása után a Szovjet­unióba emigrált és belépett az SZKP soraiba. Mint igazi in­ternacionalista forradalmár, a Szovjetunióban — amely má­sodik hazájává vált —, a világ proletariátusának hazáját Le­nin pártjában pedig a világ­forradalmi mozgalom pillérét és élcsapatát látta. Varga Jenő mint tudós, aka­démikus, a Világgazdaság és Világpolitikai Intézet vezetője, a Szovjet Tudományos Akadé­mia elnökségének tagja, min­den erőfeszítését latba vetette, hogy tevéken3'en propagálja a párt eszméit országon belül és annak határain túl — írja Inozemcev, majd megállapítja: Varga Jenő következetesen harcolt a burzsoá és refor­mista ideológiák ellen. „Varga Jenő tudományos örökségének tanulmányozása kétségtelenül elő fogja segíte­ni a marxista-leninista elmé­let további alkotó feldolgozá­sát” — írja végezetül a Prav­da. A „Gisela” és a „Rosa-Karola” állás ellen (5.) gyes terepen, az őszi esőzés­től felázott talajon, majd téli hófúvásban kellett támadniuk, miközben az ellenség a véde­lemre jó előkészített és beren­dezett helységekben szívós el­lenállást fejtett ki. A 40. szovjet és a 4. román hadsereg a Csaptól Polgárig terjedő szakaszon kelt át a Ti­szán. Elsőként a 159. megerő­sített körlet 361. zászlóaljának egy százada szállt csónakba és tutajokra a Komorénál kije­lölt átkelőhelyen. A németek, hogy megzavarják az átkelést, rönköket és hatalmas fatör­zseket eregettek a folyóba. Ezeket a veszedelmes akadá­lyokat a tutajokat úszva köve­tő harcosok lökdös ték el az útból. Partot érve Barinov hadnagy, századparancsnok, és négy géppuskása megroha­mozta az ellenség állásait. A hajnali ködben meglepett né­metek, néhány perces rend- szertelen tüzelés után, futva hagyták ott az első árkot. Ba­rinov és bajtársai jó tüzelő­állásból fedezték a század át­kelését. Nem sokkal később a 17. német hadtest sorozatosan A főhadiszállás november 4-i utasításának megfelelően a 2. ukrán frönt főerőinek harcai — a Tiszán végrehajtott erősza­kos átkelés után Miskolc, Eger és Hatvan irányába bontakoz­tak ki. Ezekben az irányokban a „Dél” hadseregcsoport pa­rancsnoksága két .természetes védelmi vonalra, a „Gisela” és a „Rosa-Karola” állásra tá­maszkodva szándékozott fel­tartóztatni ' a szovjet csapato­kat. A „Gisela” állás a Bod­rog mögött, a Zemplén hegy­ség vonalában húzódott, a „Rosa-Karola” állás pedig a Mátra és a Bükk déli lejtőjén zárta le a két hegység átjá­róit. Ezen a kedvező terepsza­kaszon kellett szilárd védelmi arcvonalat kialakítania Otto Wöhler gyalogsági tábornok 8. német és az 1. magyar had­seregből létrehozott hadműve­leti csoportjának. November-december hónap­ban a 2. ukrán front jobb szárnyán és közepén tevé­kenykedő csapatok kedvezőt­len körülmények között, ne­héz harcokat vívtak a Wöh- ler-csoport ellen. Erdős-he­indított rohamokkal igyeke­zett a folyóba szorítani a par­tot ért szovjet századokat. No­vember 27-ig tartottak a vé­res és veszteségteljes harcok, melyek során végül is sikerült szétzúzni a német védelmet. Ám nem kisebb megpróbálta­tást jelentett a Bodrog és a Hernád leküzdése sem. E köz­ben a 40. hadsereg csapatai december 3-án felszabadított ták Sátoraljaújhelyét, 16-án Sárospatakot; 18-án pedig amikor Hidasnémetiből is ki­verték az ellenséget, már Csehszlovákia területén har­coltak tovább. A „Gisela-ál- lás” tehát kiesett a német vé­delemből. Polgár—Tiszafüred között a 27. hadsereg kelt át a Tiszán, s csapatai Miskolc, valamint Salgótarján felé mértek csa­pást. A széles arcvonalon in­dított támadást a 29. német hadtest heves ellenlökésekkel igyekezett megállítani. Nehéz küzdelem után Mihajlov Ve­zérőrnagy 73. lövészhadosztá­lya december 2-án este be­tört Miskolcra, és másnap reggelre megtisztította a hit­leristáktól. A Salgótarján felé előrenyomuló csapatok az er­dős-hegyes terepen vívott sú­lyos harcok közben, december 25-én este értek a város alá. Konyev vezérőrnagy 3. gárda légideszant hadosztálya más­nap kora hajnalban rohamoz­ta meg Salgótarjánt és utcai harcban szabadította fel. A németek nem nyugodtak bele a vereségbe. A Karancs- ságtól nyugatra levő magas- , latokról lőtt erős tűzzel aka­dályozták a szovjet csapatok' előnyomulását és visszáveté- sükhöz készülődtek. Pra- zsinszkij gárdafőhadnagy sza­kasza parancsot kapott: hátul­ról törjön be az ellenség vé­delmébe és számolja fel tűz­fészkeit. Húsz gárdista négy páncéltörő puskával és gép­pisztolyokkal felfegyverkezve, az éj leple alatt hangtalanul beszivárgott az ellenség állá­saiba. Virradatig meglapulva vártak. Ekkor a főhadnagy parancsot adott a páncéltörő puskás rajnak, semmisítsék meg a németek közeli két ne­héz géppuskáját, maga pedig 16 katonája élén harsány „Hurrá!” kiáltással megroha­mozta az ellenséget. A meglepetés tökéletesen si­került. Összefogott tűzzel visz- szaverték azokat a csoportokat is, amelyek két napon át sű­rűn rohamoztak az elveszett állások Visszaszerzéséért. Pru- zsinszkij főhadnagy az egyen­lőtlen harcban megsebesült, de csoportja a túlerővel szemben kitartott és biztosította a had­osztály további előnyomulá­sát. Harcaik eredményeként felszámolták a „Rosa-Karola” állás jelentős szakaszát. Ennek a védelmi rendszer­nek a szétzúzását az 53. had­sereg és Plijev altábornagy lovas-gépesített csoportja tet­te teljessé. Eger felé támadva az 53. hadsereg csapatai lépés­ről lépésre küzdötték le a né­metek szívós ellenállását. No­vember 28-án a 110. gárda lö­vészhadosztály egyik zászlóal­ja betört Andornaktályára. Egy pinceablakban elhelyezett géppuska tüze földre kénysze­rt tette a katonákat. Visnyevsz- kij alhadnagy oldalról kúszva megközelítette a géppuska- fészket. Dóbásra lendítette karját, hogy kézigránátot ves­sen a pinceablakba, de abban a pillanatban több lövést ka­pott. Irtózatos fájdalmát le­győzve, maradék erejével még közelebb kúszott és kézigrá­nátjával elhallgattatta az el­lenséges fegyvert. A zászlóalj előtt szabaddá vált az út. No­vember 29-én este a 110. gár­da lövészhadosztály benyo­mult Egerbe, s másnap reg­gelre befejezte a város felsza­badítását. Ilyen hőstettek százával szüléitek azokban a küzdel­mes napokban. A felszabadító küldetés teljesítése során tu­datosan vállalt önfeláédozás feledhetetlen példáit megőriz­ték a hadijelentések, amelyek sorra beszámolnak a „Rosa- Karola” állás felszámolásáért vívott harcokról. Hatvan, Ba­lassagyarmat, Drégelypalánk, Pásztó, Szécsény és más köz­ségek nehéz állomásai voltak ennek a harctevékenységnek, a Piijev-csoport és az 53. had­sereg arcvonalszakaszán. De­cember végére ezek a csapa­tok kijutottak az Ipoly és a Garam vonalára. Wöhler tá­bornok hadműveleti csoportja nagy veszteségeket szenvedve, kénytelen volt elhagyni utol­só, természetes védőállásait, Észak-Magyarország terüle­tén. Következik: Átkelés a Dunán /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom