Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
B A P f 5 T MEGYE» HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1939. NOVEMBER 30., VASÁRNAP Ki mit akar tenni a falujáért ? Szétviszik a társadalmimunka-vúllalási lapokat „Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell!” Váczi Mihály „Nem elég” című versének fenti négy sora a mottója a Hazafias Népfront társadalmi munka-vállalási lapjainak, amelyekkel ezekben a napokban kopogtatnak be a j népfront megbízottai, tanácstagok és tömegszervezeti ak- ! tívák a községek lakóihoz. j Hazánk felszabadulásának j negyedszázados évfordulója j tiszteletére felszabadulási ver- ; senyt hirdettek, és ezeken a lapokon községük szépítéséért, fejlesztéséért vállalhatnak társadalmi munkát a lakók. A községi tanácsok végrehajtó bizottságai és a Hazafias Népfront községi elnökségei felhívással fordultak községük lakóihoz, hogy a régi szokásoknak megfelelően az ünnepre hozzák rendbe a házakat és az utcákat. A lapokon lakóházuk utcai frontjának felújítását, karbantartását és a kerítések rendbe- I hozását; a házak előtti járdák mellett fa és élősövény ültetését és gondozását; a vízlevezető árkok és az átereszek tisztántartását vállalhatják a lakók. Ezenkívül részt kérhetnek utak és járdák építésében, a víz-, csatorna- és villanyvezeték nyomvonalainak elkészítésében ÍS: Szépítő kezekre várinak a parkok, [ versenyfeladat az utcák, terek | és parkok fásítása is. Dolgos I kezeket kíván néhány községi | középület (iskola, óvoda, böl- I csődé) építése, felújítása és I karbantartása. Elvárják a községek lakóit a í falugyűlésekre, ahol hozzá- | szólhatnak a községfejlesztés I fontos kérdéseihez, ötleteiket í és javaslataikat elmondhat- ! ják. u. n. Hogy ne repüljön fel a „vörös kakas“ Csőváron is Ácsán is a községi tanács mellett van a községi önkéntes tűzoltó testület szertára. Mintegy jelezve, hogy mennyire fontos jelenlétük a községben. Hiszen a járási székhelytől távol egy hirtelen támadt nyári kazaltűznél, vagy majorsági épület égésénél nem lehet megvárni, amíg Vácról a hivatásos tűzoltók a helyszínre érkeznek. Az egész évben végzett j munkáról, a versenyek ered- | menyeiről és a tervekről is szó | esik a községi önkéntes tűz- oltátestületek decemberi közgyűlésein. Kisnémedin december 13-án, Felsőgödön 14-én lesz ez a gyűlés. A lakóbizottságok feladatairól < SANKÓ LAJOS: Ha felesküdtél A lakóbizottságok a jövő hónapban időszerű feladataikról és a város közbiztonságáról tárgyalnak. Ha felesküdtél a zászlóra, nincs szükséged új esküszóra, higgyenek néked a halálig, mosolyod mézzé ettől válik. Ha tetted hited az emberre, nem törhet senki kénye-kedve, utadon járhatsz, — szép az utad, — akár könnyet, vagy akár bút ad. Ha reátetted életedben sorsod egy lapra, ne feledd el: árva lehetsz még, szótlan árva és leborulhatsz majd egy virágra. Ha sírok között visz a lábad, gondolj csak arra, hogy ott várnak, — de szívedből nő majd a bodza, amit ág karcol ostorozva ... Ha felesküdtél a zászlóra, ne fogjanak ma vallatóra azok, akik mögötted lépnek és szivedig soha fel nem érnek. Tubik az építőknél Tegnap területi galambkiállítást nyitottak az Építők Művelődési Házában. A kétnapos kiállításon a környék legszebb postagalambjait mutatják be az érdeklődő galambászoknak. BÍRSÁG A járásbíróság tárgyalás mellőzésével kilencszáz forint pénzbírságra ítélte Kozsik János felsőgödi lakost, aki munkahelyének tüzelőkészletét összetévesztette a sajátjával. halé! átlépett felettünk Amikor a Ezerkilencszáznegyvennégy szeptemberében elkövetkezett a Nagy Honvédő Háború számunkra legdöntőbb szakasza: Magyarország felszabadítása. A szovjet csapátok egyik hadteste Arad irányából szeptember 23-án Battonyánál átlépte a magyar határt, és a háború országunk területére ért. Városunk akkori vezetői már csak az óvóhelyekben bíztak, ids menekültek az egyre gyakoribb légitámadások elől, majd elrendelték a város kiürítését. Bár a front egyre közeledett, Vác lakossága a kiürítési parancsnak nem tett eleget, nem engedelmeskedett a nyilasoknak. A nácik nem egykönnyen mondtak le a város birtokáról, erős védelmi övvel vették körül, és elszánták magukat a védekezésre. Ám minden eshetőségre készen, elkészítették az üzemek és fontosabb középületek felrobbantási tervét. Ezt a tervet a felszabadító hadsereg villámgyors előretörése hiúsította meg. December 7-én még dolgoztak az üzemek, de már egész napon át hallatszott az egyre közeledő front harc zaja. A Naszály tetején elhelyezett megfigyelők éjjel már láthatták a közeledő felszabadító hadsereg ágyúinak torkolat- tüzeit. December 8-án, péntek reggel a szokottnál nagyobb mozgolódást tapasztaltak azok, akik kimerészkedtek az utcára. Látni lehetett, hogy a németeket valami nagyon megzavarta. A város utcáin izgatottan rohanó páncélosok és katonákkal zsúfolt teherautók vonultak, és búvóhelyet kerestek valamelyik épület védelmet nyújtó tömbje mögött. A város felső részén, c kisváci vámnál német megfigyelők lesték a szovjet csapatok közeledését. A városszéli házak egyikénél (a Márki-féle vendéglőnél) német páncélosok álltak. Elleri- őrzés alatt tartották a terepet. A gyarmati úton, Katalina felől tűntek fel az első szovjet harckocsik. Amikor sikerült leereszkedniük a szerpentinről — a Dunáig terjedő rajvonalban helyezkedtek el. Fellángolt a harc! A felszabadító egységek egymás után ^küzdöttek le a német ellenállást. A fasiszták nem tudták megállítani a szov. jet alakulatok előretörését, fejvesztve menekültek. A Dunával párhuzamosan haladó főúton, a fegyház irányából jelent meg az első szovjet páncélos. A fegyháznál lekanyarodott a folyópartra, de a szigetről a németek tűz alá vették. A vasútállomásról a Főtérre vezető úton, a Széchenyi utcából egy motorizált német üteg fordult ki és a téren megállt. A vezénylő német tiszt a látcsövébe nézett és elordította magát: . — Orosz páncélos! Tűz! t A lövés eldördült. A szovjet páncélost telitalálat érte, azt azonban egy másik követte, mely azonnal tüzet nyitott a német ütegre és rövid tűzharc után megsemmisítette. A német ágyú roncsa mellett máris vonultak a szovjet gyalogosok. Lépésben jöttek Katalina felől. Benéztek minden kapu alá, és miután meggyőződtek, hogy ellenség nem tartózkodik az épületben, — mentek tovább. Reggel fél kilenc lehetett, amikor a Főtéren áthaladtak. A Széchenyi utca sarkán egy szemtanú elbeszélése szerint a következők történtek:. HALÁSZOK Vhrig Zsigmond akvarellje Egy hét türelmi időt kér a dunakeszi postahivatal Kedd óta egyre-másra kopogtattak a Dunakeszi Járműjavító szakszervezeti bizottságának ajtaján azok a dolgozók, akik a késői hírlapkézbesítés miatt panaszkodtak. Az újság kora reggel helyett csak a délelőtti órákban került az előfizetőkhöz. A szak- szervezeti bizottság azonnal megkereste a dunakeszi posta hivatalvezetőjét, aki a következőket mondta el: — November 24-én új hírlapkézbesítőt állítottunk be, aki gyakorlatlansága és hiányos helyismerete miatt nyilvánvalóan nem végezheti olyan hibátlanul munkáját, mint elődje. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy ez a személyváltozás éppen az előfizetési díjak beszedésének idején következett be. — Körülbelül egy hét kell az új kézbesítő betanítására, ennyi türelmi időt kérünk és ígérjük, hogy nagyon rövid idő múlva a szokott rendben kézbesítjük az újságot, és minden hajnalban i— mint eddig — a hírlapelőfizetőink levél- szekrényében lesz Dunakeszi Gyártelepen — mondotta a posta vezetője. sz. 1. Hírlapter j esz tők értekezlete A váci postahivatalban értekezletet tartottak a helyi lapterjesztés munkatársai Major Józsefné vezetésével. A megyei hírlapiroda munkatársa tájékoztatást adott az első tíz hónap forgalmáról és beszélt a jövő évi feladatokról. „Kucsmás szovjet katonák megkérdezték: Germánszki? Germánszki, uzse usli — válaszoltam. — Cigarettát kértek, megköszönték és elmentek. Egy darabig vártam, majd elindultam a városháza irányába, ahol egy szovjet katona igazoltatott. Mivel tudtam oroszul, egész délután két óráig beszélgettem vele. Bementünk a városházára, amely teljesen üres volt. Egy fiókban légó- karszalagokat találtunk. Megkerestem a városháza pincéjében a_ volt kapust — Gyetvait, —, aki felkereste a légóőröket. Így alakult meg egy szovjet és magyar rendfenntartó őrség...” Körülbelüf dél lehetett, amikor Kösd irányából a Honvéd utcán át a városba ért egy szovjet páncélos ék és lerobogott a főútra. A németek félve a bekerítéstől, menekültek. Egy részük a sziget, többségük Szód felé vonult vissza. Estére teljesen felszabadult a város. A harcok befejeztével egymás után fektették sírba azokat a szovjet hősöket, akik távol hazájuktól, szülőföldjüktől, és szeretteiktől harcoltak és haltak meg azért, hogy hazánk és városunk szabad legyen. Tihanyi Ernő A kéziratot az elhunyt veterán hagyatékából — felesége bocsátotta lapunk rendelkezésére. HOL AZ EGYUJJAS KESZTYŰ? Korcsolya, sí és ródli Az időjárás most kezd kegyes lenni a téli sportok kedvelőihez, a sportszer kereskedelem is felkészült a hidegre. A „fővállalkozó”, a Trial Vállalat a télire szánt korcsolya, sí és ródli nagy részét már leszállította a kiskereskedelmi vállalatoknak. Az előkészületek — figyelembe véve az utóbbi évek tapasztalatait, forgalmát — megfelelőek; de kérdés, hogy kemény tél esetén elegendő lesz-e a készlet? Kombinált korcsolyából tavaly harmincezer fogyott, s tizenötezer maradt meg mostanra nyitókészletnek. Ehhez ugyancsak harmincezret rendeltek. Osztrák és csehszlovák műkorcsolyából kétszerötszáz pár, csehszlovák hokikorcsolyából ugyanennyi áll rendelkezésre, szemben a tavalyi 2000—2200 páros forgalommal. Ezenkívül januárban, még mintegy nyolcszáz pár hokikorcsolya érkezik. Sílécből kétszer annyi van a kereskedelemben, mint amennyi évek óta telenként elkelt. Rövidesen . újdonságot is forgalomba hozhák: az iskolabútorgyár — igaz, hogy borsos áron —, műanyagtalpas léceket ígért. A síelés egyéb tartozékaiból — síkötésből, síbotból, síöltözékből — van elegendő. A hazaiakon kívül ezerötszáz pár NDK sícipő is forgalomba kerül. A legkérdésesebb téli cikk a ródli, amely eddig a legenyhébb télen sem volt elegendő. Most mintegy hatvanegyezer áll rendelkezésre, a korábbi mennyiség kétszerese, ezt az tette lehetővé, hogy a kereskedelem lengyel importból szerzett be harmincezret. A játékszernek számító karfás bébiszánkóból viszont változatlanul csak hétezer kerül a forgalomba, és ez mint minden évben, az első hóesés után kevés lesz. ★ Reméljük, hogy ezekből a váci Sportbolt is kap majd. Ám időben — vagy lehet, hogy elkéstünk? — szeretnénk szólni a kisgyerekes mamák kívánságáról: a divatáru üzletek és a sportbolt szerezzen be egyujjas kesztyűt. Mert kisgyermekeknek — és hogy magunkról se feledkezzünk meg — fáZőskezú felnőtteknek! ez kényelmesebb és melegebb viselet az ötujjasnál. Most nem lehet kapni. Foton mesélik Van annak már jó néhány | esztendeje, amikor ezek történtek — bizonygatja a mesélő. — Virág Tóniék ünnepnapokon házról házra jártak hegedülni. Ha elküldték őket, fel sem vették, nem sértődtek meg könnyen. A kasszás a prímás, Tóni volt, negyven év körüli, alacsony, füstös képű férfi. Két fiatalabb társa kísérte. Ha nem kaptak pénzt — egy pohár itallal is megelégedtek. Nos, egy nyári vasárnapon ismét felszedelőzkSdtek. Aznap jól kerestek. Késő este bandukoltak hazafelé a hepehupás országúton. Osztozkodás közben a két fiatal rájött, hogy Tóni a kassza mellé is tekintélyes mennyiségű pénzt rakott. Majdnem verekedésre került már a sor, amikor elhaladtak a temető mellett. A faluszéli temetőben különös látvány fogadta őket. A kis kápolna előtt fehér szellem állt és iszonyatos erővel döngette a vaskaput. Rohantak is a zenészek eszeveszett rémülettel, csak úgy csattogott a hegedűtokban a hangszer. Fötig meg sem álltak. Itt azután betértek az állomás forgalmi irodájába, és dadogva mondták el a történteket. Másnap a faluban már mindenki tudott az öreg sírásó tréfájáról. ★ A szamár Jankó névre hallgatott. Arról volt nevezetes, hogy végtelenül gyűlölte a t/azdáját. A gazda, nagymellé- nyű férfi, büszkén dicsekedett az állattal. — Okos állat ez, csak egy kicsit csökönyös, mint a szamarak. Ezen még lovagolni is lehetne. De az emberek tudták, hogy nem igaz, hiszen a napokban történt, hogy Jankó megvadult. Vad iramban vágtatott az országúton. Nem vette észre a kanyart, kiegyenesítette, levágta, de a gazdát is. Az meg akkorát nyikkant, hogy majd a lelke szakadt ki. De ugratták az öreget. Hogy-hogy nem, végül is fogadtak egy demizson borban, hogy megüli az állatot. A kocsma bámész népe kitódult az utcára. Az öreg, akiben volt egy kis ital, peckesen Jankóhoz lépett és az állat hátára vetette magát. A szamár forgatta fejét, szemei villámokat szórtak, majd őrült vágtában megiramodott. A tömeg kíváncsian utána. Jankó hirtelen megtorpant, majd egy hatalmas pocsolyába vágta gazdáját. Így történt, hogy bor helyett víz jutott a szamár-lovasnak. Nyári Ferenc Vajda János-, Kosztolányi-, Szabó Pál-kötetek érkeztek A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai: A szerb-horvát irodalom kistükre. — Vajda János összes művei I—II. — Békési Gyula: Melegség fénye. — Raffai Sarolta: Diplomások. — Mesterházi Lajos: Vakáció. — Kosztolányi Dezső: Álom és ólom. — Sípos Gyula: Könnyű részegség. — B. Schulz: Apám tűzoltó lesz. — Katona Éva: Atkozott pénz. — Szabó Pál: Szépülő szegénység. — Alexander Bernét: A művészet. — B. Rajnov: Nincs jobb a rossz időnél. — Németh László: Az én katedrám. — Horgas Bíla: Sétalovaglás.
