Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

6 "^Cá'lap 1969. NOVEMBER 29.. SZOMBAT Téii Balaton... A Pannónia Szálloda és Ven­déglátó Vállalat balatoni egy­sége a téli szezonban is gon­doskodik a Balaton szerelme­seinek, programjáról. „Téli Balaton" címmel két- és há­romnapos kirándulást ajánl. A háromnapos program rész­vételi díja 440, a kétnaposé 220 forint. A vendégeket a sió­foki Napfény Szállóban helye­zik el, teljes ellátással. A prog­ramban városnézés, fakutyá­zás a Balatonon, amennyiben jégmentes lesz a tó vize, ak­kor halászati bemutató, vitorlá­zás szerepel. Autóbusszal ellá­togatnak Igalba a termálfür­dőbe, megtekintik a zalai Zichy Múzeumot, a kőröshegyi műemléktemplomot. Mindig újrakezdve K. úr édesapja Ugoesából származott híres fakereskedő dinasztia sarja — „csökönyös negyvennyolcas” — ugyancsak folytatta a család foglalkozá­sát. Igaz, az apát eredeti ked­ve a katonai pályára vonzotta, el Is ment a tiszti akadémiára Polába, de azt kívánták, hagy­ja el zsidó vallását, s arra nem volt hajlandó. Később, az első világháborúban önkéntes tűz­mesterként harcolt. A katonai pályán azután kikötött a kései utód. K. úrnak második házas­ságából származó szép fekete fia ma tényleges, aktív tűzsze­rész ... Ősei hitét különben K. úr sem hagyta el, külsejében, szertartásokban ugyan nem, de belsejében őrzi. Németes hangzású nevét azonban ma­gyarosította. A31.SZ. Állami Építőipari Vállalat a SEREMEN®/ CEMENTGYÁR építkezéséhez AZONNALI FELVÉTELRE KERES: • építőipari technikusokat • ács-állványozókat • vasbetonszerelőket • kubikosokat • segédmunkásokat 5 NAPOS MUNKAHÉT. BÉREZÉS: teljesítménybér -f idénypótlék -f 8% kiemelt pótlék. A vállalat szállásról, étkezési tehetőségről és hazautazásról gondoskodik. Nagyobb létszámú jelentkezés esetén a munkahelyre és a lakóhelyre a dolgozókat gépkocsival szállítjuk. JELENTKEZÉS A BEREMENDI CEMENTGYÁR ÉPÍTKEZÉSÉN INGYENES TANFOLYAMOKAT INDÍTUNK: A 8 hónapos művezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és sze­relőipari szakmunkások. A 10 hónapos szakmunkásképző tanfolya­mon betanított munkásokat képezünk ki kő­műves, ács-állványozó, szobafestő és má­zoló, víz- és gázvezetékszerelő, központi­fűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. A 6 hónapos gépkezelőképző tanfolyamra jelentkezhetnek férfi segédmunkások és ku­bikosok. A tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezd­tük.^ tanfolyam ideje alatt jó kereseti le­hetőség. Munkásszállást és ebédet adunk. Külónélési és idénypótlékot fizetünk, szer­számhasználati díjat és utazási hozzájáru­lást adunk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utco 34. Felhívjuk kedves vásárlóink figyelmét, hogy kéziszerszámok, forgácsoló szerszámok és szerszámgépek NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK A % * !•// r • 1/ /- Fővárosi Vas- es EL Edénybolt Vállalat » szerszámszaküzletében: IX., Üllői út 61. Telefon: 141—409. m ' Nyitva hétköznap: 8.30-tól 17 óráig. szombaton: 8.30-tól 15 óráig. KÖZULETEKET IS KISZOLGÁLUNK Ö viszont orvos szeretett volna lenni, de mire leérett­ségizett, s felvételizhetett, be­leütközött a numerus clausus- ba — maradt tehát szintén a családi mesterségnél. A fami­liáris hagyományokhoz híven idegen helyen tanulta meg a szakmát. A munkaadó cég tu­lajdonosánál lakott, étkezett, napi tizenöt-tizenhat órát dol­gozott. Szórakozásra egyálta­lán nem, önművelésre is csak alig maradt ideje. Amennyire elfoglaltsága mellett tellett, rendszeresen foglalkozott, autodidaktaként, biológiával. Később családot alapított és Pest megye déli részén önál­lósította magát. Negyvenötben, hazatérvén, összeírta a környékbeli, zsidó vallású, származású halotta­kat. Tizennégy községben, harminchét családból, önma­gát is beleszámítva, három személyt talált életben. Faárukereskedését azután államosították. Később kivál­totta az iparengedélyt, épület- anyaggyártásra. A könyvespolcon latin, gö­rög, arab,, héber klasszikusok A szoba sarkában mikroszkó­pok, műszerek, több százezer forintos érték. A háború után, mindent el­vesztvén, új életében egyre több időt szentelt a biológiá­nak. De már szakosította ma­gát. Egy speciális többsejtű, a rotatáriák (kerekesférgek) csa­ládja érdekelte. Ezeknek köztük az egyik legnagyobb, a cephalodella gigante mindösz- sze héttized millimétemyi! — rengeteg fajtáját az ember még ma sem ismeri hiánytala­nul. Kerekesféreg — az elne­vezés nem ad túl tetszetős asszociációs lehetőségeket. K. úr sajátmaga írta, rajzolta könyveit, jegyzeteit nézegetve azonban hol meghatóan szép, hol mulatságos életszerkeze­tek, minden bizonnyal saját indulatokkal, jellemmel ren­delkező, olykor humorral meg­áldott lények tekintenek ránk a lapokról: vagyunk! Hetven évével már rég nem töpreng azon, ha ő diplomás biológus, publikálásra jogosult lehetett volna ... Járja a kör­nyékbeli lápokat, különleges mikrorezervátumokat keres, mintákat gyűjt. A planktonhá­ló kiszűri a szabad szemmel nem látható nyüzsgést. Mik­roszkóp fölött rendszeres, selej­tez, kiemel ritkaságot, megfi­gyel, rajzol, jegyez. Felfedezései magánlevelezésének csatornáin át a világ különböző pontjaira jutnak el. Régebben Varga Lajos professzorhoz, az MTA Talajbiológiai Kutató Labora­tóriuma egykori igazgatójához, aki ötven éven át biztatta, pat­ronálta, értékelte tevékenysé­gét. Most Dudics Endréhez, az Állatrendszertani Intézet nyu­galmazott igazgatójához csak­úgy, mint Donner Josefhez Ausztriába, Thomas Nogrady- hoz, John Gilbérthez Ameriká­ba, Wulferth Kurthoz azNDK- ba vagy a brüsszeli, moszkvai, uppsalai egyetemekre. A vá­lasz legtöbbször nem késleke­dik. A ma biológiai tudomá­nya mindössze száznégy rota- táriakutatót tart számon a vi­lágon. Megbecsülik egymást, az amatőröket is, K. urat csak­úgy, mint Wulferth Kurt urat az NDK-ból, ki utóbbi civilben egyházi karnagy... Tavaly áprilisban elütötte a villamos, de viszonylag hamar felépült, s azóta ismét előző rendszere szerint él. A szabad­ban dolgozik, hideg szobában alszik, jéghideg vízben mos- dik, naponta hat kilométert sé­tál télen is. Nyáron ... olykor, ha kell, fára mászik. A szárítószínt, lakatosműhe­lyét, vízcsatornáját maga épí­tette. Betongyűrűin, -lapjain, tetőcserepein a síkok, élek és sarkok világosak, egyértel­műek, csak önmaguk. Minden egyes gyártmányára rákerül névjegye. A búcsúzó mondatok — „jó­kedvemben talált, különben nem vagyok ilyen közlékeny" — már a kert csupasz ágú fái alatt hangzanak. Néhány évvel ezelőtt, egy téli reggel, pusztulásra ítélten találta < fák elődeit: a kidöntött kéri tésen átjött vadnyulak egy éj­szaka lerágták az összes törzs kérgét. Ez akkortájt történt, amikor megmérgezték a ku­tyáját. — Hogy volt ereje újratele­píteni, ismét kezdeni, kibírni? — kérdezem, de már szívesen visszaszívnám. (Minek szólt a pusztító bar. bárság? Az elkerített, virágzó almásnak a nyers természet produktumainál magasabb rendű minősége vagy a rendes kis — igazán kicsiny — üzem keltett ilyen otromba irigysé­get? Vagy a vélt különc, a vélt más ellen irányult?) — Újra kell kezdeni. Auschwitzban megölték az apámat, a testvéremet, a fele­ségemet, két gyermekemet. Űj ra kell kezdeni. A célt nem ismerve-is. Üjra nőnek a fák. Megújul a csak mikroszkóp alatt látható élet. Mindig épí­tenek házakat az emberek — fordul felém egy világoskék tekintet, ötezer éves. Padányi Anna Eredeti szépségében állítják helyre a leégett sellyei barokk kastélyt A dél-baranyai Sellyén a nyáron kigyulladt és jórészt leégett a híres négyszögű kas­télyépület, amelyet a XVIII. században barokk stílusban emeltetett a Draskovich-csa- lád, A kastély jelenleg a me­zőgazdasági szakmunkásképző iskola kollégiuma. A szakis­kola felügyeleti hatósága, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium ötmillió fo­rintot utalt ki a kastélykollé­gium újjáépítésére. Az épüle­tet — az Országos Műemlék­védelmi Felügyelőség hatá­rozata alapján — eredeti szép­ségében állítják helyre. A rendelkezésre álló pénzügyi keretből eddig mintegy három és fél millió forintot használ­tak fel. Uj tetőzetet építettek és így megmentették az épüle­tet a további beázástól. A fel­újítás során egyúttal korszerű­sítik is a kollégiumot. A tűzvész idején elpusztult a kastély nagy értékű topolya­fával burkolt hallja és lépcső- zete is, amit a későbbiek fo­lyamán ugyancsak helyreállí­tanak majd. MÉHVÉSZ Tíz kilométeres méh-egész- ségügyi védőterületet jelöltek ki a Vas megye határmenti vidékén. Ezen a tájon ugyanis veszedelmes méh-betegség — fulladást okozó parazita — ká­rosítja a méhcsaládokat. A gyógyszerrel kezelhető, de súlyosabb esetben csak a méh­családok kiirtásával lokalizál­ható, hosszú lappangási idővel járó betegség terjedésének megelőzésében a 150 méh- egészségügyi felelősön kívül a körállatorvosok is részt vesz­nek. A védőövezetben havonta ellenőrzik a méhcsaládokat, laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá őket. A területen megtiltották a méhek vándo­roltatását. Eddig Nardán és Pankaszon ütötte fel a fejét a betegség. A hatásos megelőző óvórendsza­bályok remélhetőleg megóvják a 21 ezer Vas megyei méh­családot SZEGED FÉNY Most már éjszaka is nappali fény árasztja el a szegedi Klauzál teret és a Kárász ut­ca egy részét: hatalmas tartó­oszlopra több mint 3000 watt teljesítményű higanygőzlám­pa-koszorút szereltek, amely világítótoronyként árasztja a fényt a környéken. Rövidesen további hasonló, óriás lámpát szerelmeik fel a korzón, a Szé­chenyi téren. A város kőrút­jain, sugárútjain már több ezer neon. és higanygőzlámpa ontja a fényt. Indián békepipa a falon Horváthné, Sza­bó Margitka, a monori Fodrász Ktsz-ben dolgozik. Régóta ismerem. A napokban meg­szólított az utcán, s azt kérdezte, nincs-e véletlenül tajték- vagy cse­réppipám, mert szívesen elfogad­ná ajándékba, vagy megvenné. Meglepődtem: — Maga pipá­zik!? — Dehogy — válaszolta —, gyűjtöm őket! Megtekintettem a pipagyűjte­ményt. Bár nem vagyok szakértő, mégis megállapít­hattam: ritka ér­tékű gyűjtemény. A művészien ki­készített, falna függesztett állat­bőrre 22 különbö­ző pipát helyezett el. A faragott taj­tékpipa az 1600- as évekből szár­mazik, a másik az 1800-as évek ele­jén készülhetett Egy gyönyörű osztrák cseréppi­pa, művészi fes­téssel, rajta az időpont: 1840. Lengyel, német és más külföldi pi­pák sorakoznak egymás mellett, Magyarországon nem lehet sok ezekből. Az összes között azonban a legérdekesebb és legértékesebb két­ségtelenül az in­dián bókepipa. Ha beszélni tudna, ta­lán elmondaná, hány ellenséges­kedő indián törzs­főnököt békített ki. Megkérdeztem tőle: — Miért éppen a pipákat gyűjti? — Szépek, rit­kák ... Érdekes története lehet mindegyiknek, jó lenne ismerni azo­kat Ezek a pipák talán sok gondot elűzhettek... Gyűjteményem darabjai közül egyik sem széria- gyártásban ké­szült, emberi kéz alkotta őket, fá­radságosan. Izmán János JELLEMJÁTÉK Szerény étterem. Apró ember jön, pepita zakóban. Nyakkendőjén tenyér­nyi csomó. Fontoskodva körbenéz. Mé­regkomoly arc, leheletnyi borvirágok. Papírdarabokat tesz az asztalokra. Bé­lyegzővel nyomott sorok: „Irásjellemzés — Grafológia. Tegyen kísérletet, amely itt azonnal elkészül. Ide egy névaláírást, születési év, hó és nap megjelölését kérem. Egy kime­rítő jellemzés 10 Ft.” — Hülyeség. Szélhámos. — Tudom. De a vicc kedvéért... — mondja v Putyu. Harminchat éves. (Most kíváncsi már a jellemére? — tűnődöm.) A grafológus összeszedi a cetliket, legtöbbjét üresen, s pár perc múlva visszatér. Sok ákom-bákom. Kibetűz­zük. „Sokoldalú, tehetséges, de a hangú, latok embere. Nehezen tud mások aka­ratához alkalmazkodni. Intellektuális. Fejlett érzelmi életű, jóeszü. Terveit, életcéljait nem adja fel könnyen. Sze- retete szívből fakad. Csak logikus és ténybeli érvekkel lehet meggyőzni. Megbízható, politikus jellem, alkotó ve­zető elvt.” — Ha mindig így kádereztek volna, most miniszter lehetnél — bosszantom. Utánalépek a grafológusnak. A folyo­són mondom: — Jöjjön már, nem tudjuk elolvas­ni... Iszunk valamit. — ök hívnak, tetszik látni — pislog a kopasz hústoronyra. — Az üzletvezető volt — súgja ké­sőbb. — Rosszul jellemzett -- méltatlan­kodik a barátom. — Rég feladtam a terveimet, könnyű meggyőzni, nem va­gyok megbízható politikus és vezető elvtárs. (Ez tényleg igaz. Putyu, a többit nem kifogásolod? Apropó: vezető elvtársak­nak látszunk?!) A grafológus a betűk felmenő és le­menő száraira, a kötésre és ékezetre, az írás jellegzetességeire hivatkozik. Azok mindent elárulnak — mondja. (Az ám! Tíz forintért minden embe­ri jóságot a fiúra hint, s már ez se tet­szik. Ilyen ez a Putyu.) Putyu faggatja: hogy dolgozik, meny­nyit tud keresni? Remeg a grafológus keze. Szeme, mint a nyűié, haját borzolja a huzat, csak a szája nevet. (Hű, hekusok! — gondolhatja. — Mit akarhatnak?) — Harminc éve csinálom. Tetszik látni, engedélyem is van. — Á, nem erről van szó. Nehogy azt gondolja... Csak érdekelne a mester­ség. Hói tanulta? — kérdi Putyu. — Az egyetemen. Amit mosd Lóránd- nak hívnak. Románná tanította, tör­vényszéki írásszakértő volt. Négy évig tanultam... — szipog, egyvégtében, idegesítően. De most már nyugodtab- ban kortyolgatja a kisfröccsöt. Vörös virágok nyílnak az arcán. Mosolyog. (Végre. Így talán majd fesztelenül beszél. Csak ne szipogna ...) — Tetszik tudni, értek én mindenhez. A kiromanciától a bűvészetig ... — Nem tetszik. Inkább tegezzük egymást — szól Putyu. (Igaza van. De mi lehet az a kiro- mancia?) — Tenyérjóslás. De most nem... In­kább mutatok egy bűvészmutatványt. Tetszik... látod, itt Van ez a két vas­darab. Csak volt. Eltűnt. Kártya kéne. Pu­tyu zsebnaptárokat ad. Azok is eltűn­nek. A kendők is. (Ha én ezt meg tudnám tanulni.) A cigaretta már nem' akar eltűnni. ,a varázsló pironkodik: — Most nem megy, remeg a kezem. Tegnap egy kicsit sokat ittam. Rajzol. Fák, bokrok és hold. Tájkép ceruzával. — Engem rajzolj le. Karikatúrát — kérlelem. — Nem, ahhoz nem értek ... (Végre! Hogy valamihez nem értesz, vén kókler.) < — ... De, a festményeimet megmu­tathatom. Tele van vele a szoba. Itt lakom a Páulay Ede utcában ... Csak már alszanak. Van egy három és fél­éves kislányom. Meg két nagy. 16—17 évesek. Légtornászok. Nem, a grafoló­giát nem tudják megtanulni. Azt nem lehet tanulni. Mink is négyen voltunk testvérek, de csak én lettem művész. — Mi voltál régen? — kérdi Putyu. — Pincér. Hajón, vonaton. Mohács­nál vesztegeltünk, mikor a legnagyobb árvíz volt. Megromlott az összes hús. A Wagon’s Lits-nél főpincér voltam. Bizony. Aztán leszedték a stráfokat, utána az aranyzsinórokat, a végén csak a felírás maradt: Utasellátó. Otthagy­tam. — De előtte... hol tanultad a mű­vészetet ? — A vursliban. Mikor pincértanuló voltam, úgy orrba vágott a főnök, hogy csupa vér lett a köpeny. A hangédli is. Minden. Merő vér lettem. Megszöktem. (Na, Putyu. most mire gondolsz va­jon?) Az öreg szeme, mint a csillag, mi­kor a folyóban fürdik. Putyu a térítőt nézi. Gyufával játszik. — Menni kéne — mondom. És ma­radunk. Palásli József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom