Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-29 / 277. szám

1969. NOVEMBER 29., SZOMBAT TEST HEGYEI <~Míritw 125 éves a Ganz-MÁVAG A Ganz-MÁVAG művelődé si házában péntek délután ünnepi gyűlést tartottak a vállalat alapításának 125. év­fordulója alkalmából. Az ün­nepségen megjelent Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Né­meth Károly, a Politikai Bi­zottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Mé­hes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Vi- rizlai Gyula, a SZOT titkára Ünnepi beszédében Csergő János vezérigazgató rámuta­tott: a magyar társadalom büszke azokra a Ganz-szak- emberekre, akik világszerte becsületet szereztek a magyar iparnak. Az alapító Ganz Áb­rahám készítette el Európában először az öntött vasúti kere­ket, a Ganz-gyár bocsátotta ki elsőként a hengerszóket, vi­lágszerte ismertek Jendrassik György Diesel-motorjai, a Ganz-gyár mozdonyai. A fel- szabadulás óta nagyot fejlődött a gyár, a régi gőzmozdonyo­kat a 400 és 600 lóerős Diesel­mozdonyok váltották fel, ame­lyekből eddig összesen 1400 készült. A világ 27 országában használják a Ganz-MÁVAG mozdonyait, motorvonatait, motorkocsijait. Vízgépeik jó minőségét, korszerűségét ugyancsak a világ sok orszá­gában elismerik. Ezután Apró Antal mondott beszédet. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a Ganz- MÁVAG kollektíváját. Utalt a vállalat nagy hagyományai­ra, nemzetközi sikereire, szóit a Ganz-MÁVAG munkásai­nak áldozatkészségéről, a ter­melésben — s amikor szükség volt _ rá, a munkásmozgalmi harcokban — tanúsított helyt­állásáról. A vállalat kommu­nistáitól azt kérte, hogy ugyanúgy, mint az elmúlt év­tizedekben, teljes szívvel küzdjenek pártunk politiká­jáért, a munkásosztály érde­keiért, nagy politikai és gaz­dasági céljaink valóra váltá­sáért. A kísérlet eredménye: jobb a világcsúcsnál! Látogatás a fegyvergyárban Gondolom, talán kissé meg­lepően hangzik, de olyanok biztatására írom le, akik biz­tosak a dolgukban: a magyar sportfegyvergyártás tulajdon­képpen most kezdődik. Igaz, a régi sportlövészek joggal kérdezhetik: hát a Monte­Carlo? Ez ugyanis kitűnő va­dászpuska, s igen régi márka. Dr. Lumnitzer Sándor három­szor nyert vele koronglövő vi­lágbajnokságot. A nevét is onnan nyerte, hogy a születé­si idején Monte-Carlo volt a nagy koronglövő világverse­nyek színhelye, s a magyar alkotók a névadással mintegy jelezni akarták a fegyver rangját, nívóját, amit aztán igazolt is. Ám ez régi história. A Bu­dapesti Fegyver- és Gázké­szülékgyár konstruktőrei nem is akarják megtagadni a kitű­nő fegyvert. Mondják, hogy gyártják továbbra is. Ez azon­ban csak apró töredéke a si­kert ígérő terveknek, elképze­léseknek. — Az utóbbi években nem gyártottunk sportfegyvert, se jót, se rosszabbat. Most azon­ban annál nagyobb lendülettel fogtunk munkához — újságolta Kóczián Béla, a gyár főkonst­ruktőre. Hol tartanak most? — Nevezzük kísérletnek. Nevezzük így, legfeljebb annyi engedménnyel, hogy nagyon eredményes kísérletnek lát­szik. Máris a kezünkben tartjuk, forgatjuk, simogatjuk az új fegyvert; a sztárjelöltet, az új magyar standardpuskát. Neve: FÉG 68 — mutatja be a főkonstruktőr. (Gyorsan megmagyarázza, hogy a FÉG az üzem nevének szókezdő betűiből állt össze, s a szám a puska születési evét jelöli.) A súlya öt kilogramm. Különben ebben is, s mindenben megfe­lel a Nemzetközi Sportlövő Venni, cserélni, eladni akar? DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát INGATLAN adás-vételi ügyével forduljon o PEST MEGYEI INGATLANKÖZVETÍTŐ VÁLL KÖZPONTJÁH02 ÉS KIRENDELTSÉGEIHEZ Központi Budapest V., Kálmán I. utca 13. Tel.: N2—842 Kirendeltségek: CEGLÉD Körösi u. 11 Tel.i 261 VÁC Széchenyi u. 9. Tel.: 673 NAGYKATA Bajcsy-Zs. u. 22 ÉRD Diósdi u. 34. GÖDÖLLŐ GYAl Dózsa Gy u. 12. Iglói u. 24. Tel.: 305 DUNAHARASZTI Dózsa Gy. u. 1. Tel = 61 SZENTENDRE Kossuth L u. 36. Tel.: 624 A Gödöllői járási építőipari Ktsz (Kiváló Kisipari Szövetkezet) azonnali belépéssel felvesz központifűtés-szerelő és vízvezetékszereiő szakmunkásokat, valamint betanított és segédmunkásokat. Jó kereseti lehetőség, minden héten szabad szombat, 44 órás munkahét, különélést' pótlék, útiköltség-térítés. JELENTKEZNI LEHET A SZÖVETKEZET MUNKAÜGYI CSOPORTJÁNÁL GÖDÖLLŐ. DÓZSA GYÖRGY ÜT 67. Szövetség hivatalos szabvá­nyainak. Engedtessék meg némi nai­vitás: — Mi ebben a fegyverben az új, ha mindenben valami szab­ványnak felel meg? A főkonstruktőr mosolygott: — Három új magyar szaba­dalom valósult meg benne? — Milyen szabadalmakról van szó? Lehetne erről vala­mit hallani? — Majd a legilletékesebb el­magyarázza. A legilletékesebb: JVrzsabek Lajos. Fiatal ember, innen a harmincon. Maga is elsőosztá­lyú lövész volt, s ha ma már versenyszerűen nem is űzi ezt a sportot, változatlanul ked­venc időtöltése, szórakozása. És természetesen gyakorlati j tanulmány is a számára. — A híres Walther-cég úgy I reklámozza a standard puská- [ jár, hogy a „világ leggyorsabb j sütósű fegyvere”. Ennek a sü- I tési ideje egy másodperc há- I romszázad része. A mi pus- * kánlt egy másodperc hétszázad része alatt sül el. Ennek a sü­tési időnek a lerövidítése az én egyik szabadalmam — magya- j rázta Jerzsabek Lajos. — Tehát úgy értse meg,; hogy felénél rövidebbre csők- j kerítettük a sütési időt, mint j a Walther-puskáé — vetette! közbe Kóczián Béla. — Igen — helyeselt Jerzsa- j bek. Majd folytatta: — A má- j sík találmány az irányzékrend- j szerre vonatkozik, vagyis az ( úgynevezett diopterre. Ennek i az a lényege, hogy sikerült az állító orsók holtjátékát meg­szüntetni. Ismét a főkonstruktőr meg­jegyzése: — Az orsó egy állítása kö­rülbelül négymilliméteres elté­rést jelentet a lőlapon. S ná­lunk nincs holtjáték. Ennyi ta­lán elég is a találmányokról. Jó. Akkor gyerünk a farbá- val: — Mit tud ez a fegyver? Mit tud? Egyfelőre kísérletezgetünk. A válogatott lövészek próbálgat­ják. — Milyen eredménnyel? Elmondják, hogy már több versenyen szerepeltek az új standardpuskák. Nagy Béla, a BHSE válogatott lövésze, egy edzésen 60 lövéses összetettben 581 köregységet ért el a FÉG 68-cal. A hivatalos világcsúcs 574 köregység, tehát alaposan túl lőtte. De válogató versenyen — s ez már hivatalos — ugyan­csak lőtt már vele 572-es ered­ményt Soha rosszabb kísérleti csú­csot! Most egy másfajta kérdés: — Hogyan lesz az ember fegyvertervező ? — Én például Moszkvában speciális egyetemet végeztem — mondta Kóczián Béla. — Ismerni s szeretni kell a fegyvert — válaszolt Jerzsa­bek Lajos. — Nálunk ez csa­ládi hagyomány. Apám a ha­dipuska műfajában B váloga­tott volt. Ma is lövészklubtit­kár a Gold bergerben. No; s természetesen: tanulni is kell. hogy fegyverkonstruktőr le­gyén az ember... Jerzsabek Lajos ugyanis mindemellett okleveles gépész- mérnök. Megkérdeztem, hogy milyen más sportfegyvereket készíte­nek még. Dióhéjban ez a vá­lasz: — A FÉG 63-nak van egy ikertestvére. Könnyű volna azt mondani, hogy megszólalásig hasonlít rá ... Csakhogy ép­pen ez a megszólalás nem egyezik. Ez ugyanis légfegy­ver. Verseny célokra szolgál ugyancsak, hiszen ez a íegy- vernem az utóbbi időkben vi­lágbajnoki szám is. Egyebek­ben a puska súlyra, méretre, formára csakugyan akár a FÉG 63 ... — Standardedzésekre is ki­tűnő — mutatta Kóczián Béla. — Ebből a szempontból talán az a legfontosabb, hogy olcsó a működtetése. Meg lehet vele takarítani egy csomó drága muníciót. Gyártanak ezenkívül hadi standardpuskát. Ezt is odaad­ták kipróbálásra néhány fővá­rosi klubnak. A kísérleti ered­mény nem rossz: lőttek vele új magyar csúcsot. Ezzel azonban még mindig nem teljes az új gyártmány- kollekció. Néhány éve sikerült a Bock vadászpuskát „megre­formálni”. Korong- és skeet- lövésre is alkalmas fegyvert készített belőle Kameniczky József, a gyár másik mérnöke. (Róla annyit, hogy az alkotó- közösség legidőseb tagja. Régi fegyvergyári szakember. Tech­nikusként kezdte az üzemben, s munka közben képezte ma­gát mérnökké, fegyverkonst­ruktőrré.) Amíg beszélgettünk, több­ször is csengett a telefon a főkonstruktőr szobájában. A magyar lövészválogatott ép­pen külföldi versenyre készült. Hívták a konstruktőröket: csú­szik a fegyver tusája. A hatá­rozat gyorsan megszületik: — Barkásitani kell! — Magyarázzák, hogy ez any- nyit jelent: ahol a lövész fog­ja a fegyvert, érdessé munkál­ják a fát. Olyan lesz a felület, mint a barka. Ennek a mun­kának is külön szakembere van az üzemben. A következő puskáik a jövő­ben már mind barkásítva ké­szülnek. így tökéletesítik min­dig a fegyvert. Ugyanekkor azonban új konstrukciókon is dolgoznak. Készül — többek között — az új magyar ver- senylégpisztoly terve. — Végül is: minek köszön­hető a magyar sportfegyver­gyártás ilyen fellendülése? Kóczián Bélát kissé meg- gondolkoztatta a kérdés. — Lövészsportunk is megkö­veteli a jó fegyvert — mondta végül. — Különben az új me­chanizmus korát éljük, s ez számunkra sem közömbös. A világpiacon keresett cikk a jó sportfegyver...! (kiss) A ktsz ajándéka Gyál külterületén, a Néme- di-szőlőben levő általános is­kola életében két fontos dá­tumot tartanak számon.-Az el­ső, amikor több mint egy év­vel ezelőtt villanyfény gyul­ladt a tantermekben, a másik pedig a mai nap, amikor tele­vízió kerül az iskolába. A ked­ves ajándék a Gyáli Vegyes­ipari Ktsz dolgozóinak kö­szönhető, akiknek képviselői ma délután ünnepélyesen ad­ják át a készüléket. Hűtlenek , I z évről évre ismétlődő pa- **■ nászok ebben az eszten­dőben sem maradnak el. „Mennek a gyerekek” — mondják a gyárakban, ezzel adva tudtul, hogy mint a ko­rábbi években, idén is jóné- hány végzett ipari tanulójuk fogott vándorbotot. Qlykor még humor is keveredik a máskülönben elgondolkoztató folyamatba: a Csepel Autó­gyárban arra panaszkodnak, hogy fiataljaik egy részét a „nagy gyár”, azaz a Csepel Vas- és Fémművek vonzása csábítja el tőlük, a „nagy gyárban” viszont amiatt mél­tatlankodnak. hogy sorra- rendre hagyják ott őket kikép­zett fiataljaik — például ko­vácsok, forgácsolók —, akik közül sokan az autógyárban vállalnak munkát... A vándorbotot fogó fiatalok állhatatlanok lennének, olya­nok, akik a hűséget hírből sem ismerik? Bizonyára akad kö­zöttük ilyen. Többségüket azonban nem érzelmek — legalábbis nem ilyen érzel­mek, vagy azok; hiánya — késztetik távozásra. Hanem az anyagi és az erkölcsi megbe­csülés általuk várt és tényle­ges mértéke közötti különb­ség. Irreális kívánságai lenné­nek ezeknek a „hűtlen” fiata­loknak? Van közöttük, aki el­veti a súlykot, aki túlbecsüli képességeit, munkája értékét. Nagy többségük azonban úgy érzi, hogy túl mechanikusan kezelik bérbesorolásukat. Hast megyében évente két * és félezer körül van azoknak a fiataloknak a i zá­rna, akik szakmunkás-bizo­nyítványt szereznek. Ebben az évben például — sok más szakma mellett — 260 forgá­csoló, 580 lakatos, 270 motor- szerelő tanuló kapta meg a végbizonyítványt, s állt mun­kába. Két és félezer fiatal: két és 'félezer „probléma”. Aligha kell ugyanis részletesebben in­dokolni, hogy a végzettek munkába állítása, pályakezdé­sük egyengetése nem egyszerű adminisztrációs feladat, de még munkaügyi reszortfel­adatnál is jóval több. Éppen ezért a jelenleginél sokkal gondosabb előkészítésre, törő­désre lenne szükség. Sajnos, ritkának számít az olyan eset, mint o Vörös Csillag Traktor­gyár gödöllői gyáregysége, vagy a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, ahol igazi súlyát érzik ennek a feladat­nak, s így törődnek vele. A traktorgyáriak például nagyon egyszerű tényből indultak ki. Abból, hogy minden ifjú szak­munkás nekik 42 ezer forint­jukba kerül. Márpedig, ha jut erő és energia arra, hogy tíz vagy húsz forint értékű alkat­rész selejtre sikeredésekor fe­lelősségre vonjanak, s esetleg kártérítésre kötelezzenek em­bereket, kell, hogy jusson ar­ra is, mi történik — 42 ezer forinttal... Marad-e a gyár­ban, s ha igen, miként véli megtalálni helyét? Ha menni akar, milyen okok késztetik erre ? Már jóval a szakmunkás- vizsga előtt megkezdődnek az egyéni beszélgetéseié, ahol egyik fél sem titkolja várako­zását, reményét, kívánságát. Pofonegyszerű ? Az. Mint ahogy a bérezésben is ilyen pofonegyszerű eszközökhöz nyúltak. Nem sajnáltak pél­dául a legjobb ifjú szakmun­kásoknak hétötvenes órabért adni, s azt sem rejtették véka alá, hogy a továbbiakban mi­ként számít munkájukra a gyár, s ennek fejében milyen bérezési s egyéb lehetőségeket kínál. A dömperüzem vezetője mondotta: ma az iparban a legnagyobb pocsékolás a szel­lemi tőkével, a szaktudással folyik. Miközben mindenütt létszámhiányról panaszkod­nak, tucatjával hagyják el­menni ifjú szakmunkásai­kat. ök e pazarlás ellen lép­tek fel, s mint a tények bi­zonyítják, eredménnyel. A példa egyben arra is figyel­meztet: sok esetben a meg­oldáshoz elég a körültekin­tés, a törődés, a felelősségér­zet, az, hogy az idősebbek, a gyárvezetés szívügyének érez­ze az ifjú szakmunkások magatartását. Sajnos, a leg­több helyen éppen ezek hiá­nyoznak. A nyáron megtartott országos ifjúmunkás-parla­mentben is ez volt az alapve­tő témák egyike, s a résztve­vők joggal bírálták a lélek- telenséget, az embereket csu­pán létszámnak tekintő szem­lélet gyakorlati érvényesülé­sének sokféle jelét. Igaz, az­óta az országgyűlés törvény­ként fogadta el a szakmun­kásképzés reformtervezetét, de ettől csodákat várni — s főként rövid idő alatt — hi­ba lenne. A képzés korsze­rűsítése mellett ugyanis könnyen elsikkadhat az ez­zel egyenrangú feladat: tnt történik a már kiképzett, vég- Zéff ifjúmunkásokkal? Sajnos, a hűség és hűt- ^ lenség okait a legilleté­kesebbek, az ifjúsági szövet­ség helyi stervezetei nem kutatják, firtatják, s a szak- szervezetek sem fordítanak rá kellő gondot. Beérik a tények megállapításával, azzal, hogy ismét meg újra hűtlen lett a gyárhoz, a „nevelő anyához” ennyi meg ennyi ifjú szak­munkás. Ha végre eljutnak a gyárakban oda, hogy a té­nyek gyökereit, az okozatok okait tárják fel, akkor arra is választ kapnak majd, hogy valóban a hűtlenek hibásak-e, vagy azok is, akik hagyták hogy — hűtlenné legyenek. Mészáros Ottó Sajtótájékoztató a személyi igazolványról A Belügyminisztériumban pénteken megtartott sajtóérte­kezleten dr. Berkes István rendőr alezredes, a Belügymi­nisztérium osztályvezetője, a személyi igazolványokról, va­lamint a lakcím bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló kor­mányrendelettel kapcsolatban adott tájékoztatást. Hazánkban 1954-ben vezet­ték be a személyi igazolványo­kat s e minden fontosabb sze­mélyi adatot tartalmazó doku­mentum a gyakorlatban jól bevált. A követelményeknek megfelelően azonban az el­múlt évek során mintegy 5—6 ízben történtek bizonyos mó­dosítások, s ez indokolttá tet­te, hogy a változásokat új, egységes rendeletben szabá­lyozzák. Másik fontos körül­mény, hogy az 1970 január elsejével életbelépő rendelet számos vonatkozásban egysze­rűsíti mind az illetékes hivatalok ügyintézését, mind pedig az állampolgá­rok hivatalos utánjárását. Változást jelent, hogy a fia­talok 14 éves korban kapnak személyi igazolványt, amelyet a rendőrhatóság állít ki, s az is­kolában ünnepélyes keretek között adnak át. Ez természe­tesen nem jelenti azt, hogy a 14 éveseket nagykorúnak te­kintik, Az 1970-ben mintegy másfél millió állampolgár személyi igazolványának érvényesíté­sére, illetve kicserélésére ke­rül sor. A gyakorlatban ezt úgy oldják meg, hogy azoknak az állampolgá­roknak a személyi igazol­ványát — akinek adatai nem változtak — újabb fénykép beragasztásával az utolsó oldalon érvénye­sítik. másoknak új igazolványt állít ki az illetékes rendőrhatóság. A rendelet értelmében a jövő­ben házasságkötés alkalmával az anyakönyvvezető jegyzi be a személyi igazolványba az ifjú asszony nevét. A jövőben a korábbinál na­gyobb súlyt helyeznek a sze­mélyi igazolványok érvényes­ségére. A szocialista országo­kat mind nagyobb számmal keresik fel magyar turisták, s a külföldi hatóságok szigorú rendszabályokat alkalmaznak azzal a turistával szemben, aki országukban érvénytelen iga­zolvánnyal rendelkezik. A rendelet előírja, hogy az igazolványban olyan fényképnek kell lennie, amely garantálja az iga­zolt személy felismerliető- ségét. Esetenként a férfiaknál a hosszúra növesztett haj a fél- ismerhetőséget még nem gá­tolja, de a szakáll és a bajusz már rendszerint igen. Ezért indokolt esetben a személj'i igazolvány tulajdonosa kérheti igazolványa kicserélését, illet­ve új fénykép beragasztását. A lakcímbejelentés kötele­zettsége nem fűződik a lakás- használati joghoz. A rendőr­ség a lakcímváltozás bejelen­tését — ha ez nem történt meg; vagy nem felel meg a tényle­ges állapotnak — hivatalból is elrendelheti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom