Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

“flírödó- -- - 7 z-' «/ r « - ■« «* ir» » "a r-* ~ ■”1 r k. 1 a Ä tF> v^4 a A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN K.IADASA XIII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1969. NOVEMBER 26., SZERDA MIRE KÍVÁNCSIAK A FAÁRÜGYÁR DOLGOZÓI? Beszélgetés a város fejlődéséről, a parlamenti demokráciáról, és az Az elmúlt hét utolsó mun­kanapján gyűltek össze a Fa­árugyár dolgozói, hogy idősze­rű kérdésekről hallgassanak előadást. Horváth Lehel, a Ha­zafias Népfront városi elnöke a város fejlődését ismertette és arról beszélt, mit valósíta­nak meg a közeljövőben a vá­rosfejlesztési tervekből? Nagykőrös már kétszer meg­nyerte a megyei városfejlesz- ítésd versenyt, s ezek után sem akar az érdemein elmélkedni. A jövő évben elkészül a sza­nált üzlethelyiségek helyén a Szabadság téri új lakóház, amelynek földszintjén kap he­lyet a régi rövidáru- és kész- ruhabolt. A Kecskeméti úti la­kóteleppel együtt a jövő évben itt a város központjában 91 la­kás készül. Folytatják a meg­kezdett kútfúrásokat a Törteli úton, hogy a város leendő központi víztornyának elegen­dő vize legyen. A csatorna­hálózat megépítése után a munkákkal egy időben, a gáz bevezetése is folyik — felújít­ják a Kossuth Lajos utca, a Ceglédi út, majd a Kecskeméti utca burkolatát Az elkövetkező években „csatatér” lesz a város, mert hol itt, hol ott, de va­lami építkezés szinte min­dig lesz. Az átmeneti kényelmetlensé­gek után1 azonban végre el­éri azt a fejlettségi szintet Nagykőrös, amit nagy törté­nelmi múltja után méltán megérdemel. Az előadás második előadó­ja S. Hegedűs László volt, a vá­ros országgyűlési képviselője. Hogyan zajlik a parlamenti élet? — erre voltak kíváncsiak a hallgatók, akik szerettek volna bepillantást kapni az Országház mindennapi életé­be. A parlamenti munka csak egy része a képviselői munká­nak. A lényege a parlamenti munkánknak: a szocialista de­mokrácia fejlesztése — mon­dotta S. Hegedűs László. Az átgondolt, kellő alapo­kon nyugvó ellenvélemény is elősegíti az országgyű­lés munkáját. A törvények megszületésé­nek hosszú az útja. A törvény- tervezetet a kormány nyújtja be, s ezt az illetékes bizottsá­gok alaposan megvitatják, majd a Gazdasági Bizottság összegezi a véleményeket, s a vita után a már letisztult vég­eredményt terjesztik a parla­ment elé. Nem egyszer és nem két­szer kellett a vasúti me­netrendek kérdésében hoz­zászólni, utánajárni Nagy­kőrös országgyűlési képvi­selőjének. Mint ismeretes, a MÁV a gyorsvonatok beállításával egészen kikapcsolta Kőröst a forgalomból. Ennek a helyzet­nek a megváltoztatása is pél­dául az országgyűlési képvise­lő feladata. Az előadások után kérdése­ket tettek fel a dolgozók, amelyeknek megválaszolásá­val az üzemben is elterjedt hí­resztelések megcáfolását kap­ták. Lesz-e áremelkedés, igaz-e, hogy a húsárakat to­vábbra is emelik? S. Hegedűs László válaszá­ban elmondotta, hogy bár nem próféta és a jóslásokhoz sem ért, de a politikai jártasságá­ban bízva, válaszol a kérdé­sekre. Egy újabb áremelés ron­taná a már elért életszín­vonalat, a kormány politi­kája ezt nem engedi meg. Ha tehát bármiféle áremelés bekövetkezne, ez csak a bér­rendezések utón lenne lehetsé­ges. Néhány fogyasztási cikk helyét kellene „helyre” tenni, mert például a tej literére 1 forint, a húsfélék kilogrammjá­ra is körülbelül ugyanennyi az állami dotáció. Mi a helyzet a nyereségré­szesedésnél, miért változtattak a részesedés mértékén? — hangzott a következő kérdés. S a válasz: Egyes gyárak, üzemek, meglehetősen nagy és jogtalan haszonra tettek szert a burkolt árdrágítással, a fo­gyasztók megkárosításával. Ugyanakkor gátolja a jobb munkavégzést a káros egyen- lősdi, a jó és rossz munkát végzők is egyenlően kaptak nyereségrészesedést. Az új kormányrendelet nagyobb le­hetőséget biztosít a részesedés elosztásában az üzemeknek, akik tudják, látják, hogy ki mennyi jutalmat érdemel a munkája után. Az előadást nagy figyelem­mel hallgatta az összegyűlt közönség, s a hozzászólók, il­letve a kérdezők is megkapták problémáikra a választ. i, 1 ""■'I ■ ............. ' Lel kiismeretlen emberek nehezítik a zártkertek kiosztását Szigorúan megbüntetik Több mint egy hónapi mun­kával kimérték a termelőszö­vetkezetek területeiből azokat a 600 négyszögöles parcellákat, melyeket a jogosult igénylők zártkertekként kaphatnak. A kiosztás munkáját azon­ban több helyen megakasztot­ta, hogy lelkiismeretlen embe­rek a kimért parcellák mér­nöki karóit kiszedték és szét­dobálták, úgyhogy a területe­ket újra kell mérni, ami sok munkával és újabb költséggel jár. Az igénylők a városi ta­a határjel-háborítókat nácsnál állandóan sürgetik a zártkertek kiosztását: ugyanis a szőlők befedésének már itt az ideje. Bár a kiosztás befe­jezését november 30-ra tűzték ki, a végrehajtását a garázda­ság akadályozza. A városi tanács elrendelte, hogy a zártkertek területét szigorúan ellenőrizzék. Akit határjel háboritáson rajtakap­nak, 1000 forintig terjedő bün­tetéssel sújtják. Emellett kár­térítésre is kötelezik, ami újabb 800 forintba kerül. Bezzeg kiszedte volna most ** már szívesen a szemetes kosárból az elhajított levelet, hogy a magyar jóssal érintke­zésbe tegye magát, de ki tud­ja, hol az a levél s mi volt a jósnak neve. 1860-ban egy cikk jelent meg a Wanderer egyik márciusi számában, hogy június 23-án Angliában nagy vihar lesz. A cikket el is küldte a szer­kesztő, mint kuriózumot, az angol kormánynak. Nem tu­dom, melyik miniszternek ju­tott a kezébe (mert nem min­den országban van az időjós­lásnak minisztere külön, mint minálunk), elég az hozzá, hogy a miniszter megint csak el­csapta a Wander ért (mert bi­zonyosan akkori hadügymi­niszter volt) és csak akkor tá­totta szemét, száját, mikor jú­nius 23-ra beköszöntött az a rettenetes vihar, mely Wind- sorban a királyné kertjéből az ősfák. felét tövestül kiszaggat­ta. 4 z angol miniszter most * már kérdezhette volna a Wanderer szerkesztőségétől, ki az a Bállá? De nem tehette, mert hát olyan viharok is van­nak, melyek a minisztereket söprik el és az elsöpört mi­niszterek aztán nem törődnek többé semmivel. Hanem ha az angolok nem akarták észrevenni Ballát, ész­revette őt a Magyar Tudomá­DR. TÖKÖS LÁSZLÓ A nagykőrösi időjós II. nyos Akdémia (az aztán az igazi csoda, ha az Akadémia vesz észre valamit), s megvá­lasztotta tagnak. Ez okozta vesztét. Hogy ma­gát kitüntesse, urbi et orbi ki­hirdette, hogy Magyarorszá­gon 1859. december 23-án a délutáni órákban nagy vihar lesz. Ki volt ez neki bizton szá­mítva: vígan várta pótharaszti magányában a nagy vihart. És várta az egész közönség, me­lyet a hírlapok közlése figyel­messé tett. De a vihar fogta magát, nem jött el. Képzelhetni szegény ember kétségbeesését. Alvastam a naplóját, amit " óráról órára írt, mutat­ják a betűk, hogy remegő kéz­zel. „Délután 3 óra. A vihar még mindig nem jön. Aggódni kez­dek. Az égen semmi folt. A természetben csöndes minden Megfoghatatlan! Délután 4 óra. Kínos vára­kozásban ülök az ablaknál, a hó apró peJyhekben szitálni kezd, de még semmi remény. Megölöm magamat... S így ír óráról órára, egyre reménytelenebből, míg végre, fölkiáltani látszik este 6 óra­kor: ... meg vagyok semmisülve. Hiába éltem. Az ég hazudik. S az emberek azt fogják hin­ni, hogy én hazudtam.. A vihar elmaradt egészen, s csakugyan mindenki azt hitte, hogy a hírre kapott tudós tu­dománya, nem ér egy pipa­dohányt sem. ü kudarc után megtört az " öreg kedélyben, testben egyaránt. S az Akadémia is le­vette róla kezét. Nevették ezentúl, örömtelen napjait ar­ra használta, hogy kinyomoz­za, hol és miben hibázott. Annyira bízott tudományában, hogy még akkor is hitt ben­ne, amikor megcsalta. Egy nap, alig néhány nappal a halála előtt, midőn betegen feküdt már, könyvei közt bab­rálván még most is, élesen fel­kiáltott: 4 házíbeliek berohantak. Mi baj van? — Megtaláltam a vihart! — kiáltá lihegve, míg apró sze­mei dühben égték. A páncélvonat csütörtökön érkezik KÉSZÜLŐDNEK AZ ÚTTÖRŐK Mik j lehetőségek - eredmények? A városi pártbizottság vég­rehajtó bizottsága elé — a szerdai ülésre — jelentést ké­szített Harsányi András, a városi tanács művelődési osztályvezetője, arról, hogy az iskolán kívüli művelődés helyzete ma milyen és milyen elképzeléseket javasolnak a távlati fejlesztési tervekbe. Ezután a végrehajtó bizott­ság tagfelvételek fölött dönt. SZERDÁN: AFÉSZ-közgyuléssk Délután 5 órakor a követke­ző helyeken lesznek alapsza­bálymódosító közgyűlések: a Hunyadi Termelőszövetkezet Szurdok dűlői irodájában a 10. körzet, a. bántosi-bár.omi is­kolában a 21—22-es körzet és a kocséri művelődési otthon­ban a 6-os körzet tagsága. Fél 6 órakor a Szabadság Termelőszövetkezet alszegi klubjában a 6,'a körzet, az ipa- ritamuló-iskolában a 13/b kör­zet és a Rákóczi iskolában a 10/c körzet tagsága mondja el véleményét a most születő új alapszabályról. Lázas izgalommal és szor­galmas munkával várják a város úttörői a városunkba érkező 12. számú páncélvona­tot. Zászlódíszbe öltöztetik a vasútállomás épületét és a ra­jok kis piros zászlókkal vo­nulnak fogadtatására. A páncélvonat csütörtökön 8 óra 20 perckor fut be a Ceg­léd felőli első vágányra. A vá­gány mindkét oldalán ifjúgár­disták állnak őrséget. A városi úttörőtitkár tesz jelentést a páncélvonat pa­rancsnokának, majd az úttö­rők virággal köszöntik a ven­dégeket. A vonat két napig lesz váro­sunkban és a tervek szerint, az úttörők csoportosan nézik meg a benne levő kiállítást. Emellett a vonat értékes doku­mentumfilmet is hoz magával, l amit az érdeklődőknek levetí­tenek. A páncélvonat, amely az 1919-es Tanácsköztársaság egyik szép emléke — novem­ber 28-án este, 6 órakor gör-> dűl ki városunkból és viszi idős nagyapáink üzenetét, a Tanácsköztársaság dicső nap­jairól. Csütörtökön A korszerű öntözéses termelés címmel előadást tart dr. Kon- rád Zoltán osztályvezető a Dózsa Termelőszövetkezet klubjában, este 6 órakor. A Szabadság Termelőszövet­kezetben, illetve annak alsze­gi klubjában Hegedűs László, a városi pártbizottság osztály­vezetője a moszkvai tanácsko­zás, a nemzetközi munkásmoz­galom címmel tart előadiást, ugyancsak csütörtökön este 6 órakor. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK Dr. Horváth Róbert novem­ber 26-án, szerdán este 6 óra­kor a Kopa-féle iskolában (Szolnoki u. 65.) tart tanácsta­gi beszámolót. Ugyanezen a napon, esite fél hatkor még két tanácstagi be­számolóra kerül sor a Kossuth L. u. 2. szám alatt (ipariskola), Mezősi Istvánná a 6-os vá­lasztókerületnek, Kis István pedig a 25-ös, valamint a 26-os választókerület lakóinak szá­mol be tanácstagi munkájá­ról. KÉRJÜK JAVASLATAIKAT Hol legyen a gázcseretelep? A Ceglédi úti lakótelep épít­kezése szépen halad. A város szélétől a Kőrösérig húzódó területen — a leendő lakótelep helyén tálalható most még —, a gázcsere-telep. Az építők azonban már szeretnék birto­kukba venni ezt a területet, s a cseretelepnek költözködnie kell. De hová? A kérdés megoldása elég ne­héz, hiszen a városban, sőt, a tanyákon is egyre több háztar­tásban főznek már a minden kényelmet nyújtó PB-gázzal, s így a telep elhelyezése nagy nehézségbe ütközik A város központi részén, vagy a város szélén legyen, az Alszegen, vagy a Felszegen? A nehéz probléma eldöntéséhez az ol­vasók segítségét kérik, dönt­senek a fogyasztók, hol nyit­hatja meg kapuit már 1970 szeptemberében az új cserete­lep. Miért késik a propán-kutángéz kirendeltségének megnyitása? A válaszokat és javaslatokat — bélyeg nélkül —, kérjük a Nagykőrösi Híradó postaládá­jába dobni, a Művelődési Ott­hon kapujánál, hogy továbbít­suk az áttelepítést végzőknek. Hírt adtunk róla, hogy a Fő* városi Javító és Szerelő Válla­lat propánbután gáztűzhely szerelő és javító részleget állít fel városunkban. Ez azonban még mindig nem történt meg és olvasóink közül többen pa­naszkodnak, hogy az ilyen ja­vítási ügyekben Ceglédre keli járni. A panaszok nyomán felke­restük a ceglédi kirendeltség vezetőjét, Rudas Ferencet, hogy adjon megnyugtató vá­laszt a panaszokra. — A Kossuth Lajos utcában kaptunk a városi tanácstól egy üzlethelyiséget, de sajnos, köz. ben a háztulajdonossal diffe­renciák támadtak és az ügy a bíróság elé került. Addig is a szerelést és a ja­vítást elvégezzük úgy, hogy a kedves ügyfél egy levelező­lapon közli panaszát és mi vi­szontválaszban megírjuk, mi­kor megyünk Kőrösre, hogy a hibákat kijavítsuk. Az lenne persze jó, ha a nagy őszi eső­zések előtt — főleg a külterü- leten — elvégezhetnénk a munkákat. Hová küldjék a panaszokat? Cegléd, Arany János utca 15 szám alá — fejezte be infor­mációját a kirendeltség veze­tője. mit Utunk ma a moziban? ölj meg, csak csókolj. Tü­relem házasságot terem. Ma­gyarul beszélő színes olasz— francia filmvígjáték. Főszerep­lők: Nino Manfredi és Ugo Tognazzi. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. A nagyember. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. S ü p iá o ■ R ■ T Hat körösi aranyérem Az úttörő-olimpia megyei birkózó döntőjén — Miféle vihart? — A kudarc okát találtam meg! Én az Akadémia alma­nach j át használtam a számítá­saimhoz. No, nekem betett ez az Akadémia. El van hibázva az almanachja! Itó van ni, de­cember 23-ika. Ide van írva: „hold a föld közelben”. Ö, ha tudtam volna, ha tudtam vol­na — tördelé kezeit —, hogy az Akadémia kiadványaiban nem lehet megbízni! Itt van, világosan rájöttem, hogy en­nek kellett volna ott állnia: „hold a föld távolban”. így természetesen nem lehetett meg a vihar. Oh, én szeren­csétlen !...” ★ !U?g egy néhány sort vet * Mikszáth a maga aranyos humorával, mely itt sem so­kat törődött a valósággal. Pél­dául nem tudja, hogy az Aka­démia nem az első sikeres jós­lások után, hanem már fiata­lon, irodalmi érdemeiért meg­választotta tagjául. Az is kitű­nik, hogy ő nem Ismerte Bal­lát, de azért apró emberkének írja le, pedig a Baliák igen csak szálas emberek lehettek, mint Bállá előkerült önarcké­péről kiderült. Ilyennek festette le őt le- származója, Bállá Margit mű­vésznő is, akinek az életnagy­ságú alkotása sokáig a polgár- mesteri szoba falát díszítette. (Vége) Kétszeri elhalasztás után végre harmadszor már sor ke­rült Dabason az V. téli úttörő­olimpia megyei döntőire, amelyen a körösiek közül a legtöbb fiú fölényesen, már az első percben győzött. Techni­kailag kiemelkedtek a mieink a mezőnyből és közülük csak ketten nem jutottak súlycso­portjukban az első három kö­zé. Az első versenyes Kulig, Majzik, Horváth, Nagy és Illés is jól- szerepelt. A körösiekre vonatkozó súlycsoportok ered­ményei a következők. I. korcsoport (1955—56-os születésűek): 38 kilogrammos súlycsoport (5 induló): 1. Túri József (Nagykőrös, Arany-iskola), 2 Farkas (Ináres), 3. Major (Gyál). 41 kg (6): 1. Kucsera (Mo- nor), 2. Horváth Dezső (Nagy­kőrös, Kossuth-dskola), 3. Mra- ga (Monor). 45 kg (8): 1. Dér Dezső (Nagykőrös. Rákóczi-isk.), 2. Bajkai (Monor), 3. Szűcs (Öcsa). 49 kg (8): 1. Szécsény Imre (Nagykörös, Arany-isk.), 2. Kovács György (Nagykőrös. Rákóczi-isk), 3. Petre (Tábor­falva). II. korcsoport (1957—58-as születésűek): 29 kg (4): 1. Kulig István (Nagykőrös, Kossuth-isk.), 2. Illés Tibor (Nagykőrös, Kos- suíh-isik.), 3. Jenei (Ócsa). 35 kg (7): 1. Majzik János (Nagykőrös, Kossuth-isk.), 2. Virág (Öcsa), 3. Mráz (Dabas). 45 kg (4): Nagy Miklós (Nagykőrös, Petőfi-isk.), 2. Kiss (Ócsa), 3. Muharos (Ócsa). A szabadfogású vetélkedő nagyon szép rendezésben (harsonák, olimpiai zászló, eredményhirdető) került sorra. Az első korcsoport súlycso­portonkénti első 3—3 helye­zettje került a december 7-i szegedi területi döntőbe. A II. korcsoportban csak megyei bajnokság van kiírás szerint. A járások pontversenyében: X. Dabas 87.2, 2. Nagykőrös 39.2, 3. Monor 20 ponttal. A helységek között: 1. Nagy­kőrös 39.2, 2. Ócsa 36.3, 3. Da­bas 21. 4. Monor 19, 5. Bugyi 10, 6. Gyál 5, 7. Ináres 3, 8. Táborfalva 1 ponttal. Bővül az úttörő-olimpia A nagykőrösi általános isko­lások az 1969/70. tanévben 14 sportágban vetélkednek az úttörő-olimpia városi, körzeti, megyei (s remélhetőleg a ha­gyományokhoz híven eljutnak a területi és országos döntő­kig) versenyein. A versenyek , a téli sportágakkal és a kis­dobos háromtusával már meg­kezdődtek. A következő sport­ágakban versenyeznek majd városunk úttörői: atlétika (és négytusa), kisdobos háromtusa, asztalitenisz, birkózás, sakk, sí, torna, labdarúgás, kézilab­da, kosárlabda. röplabda, úszás, lövészet, valamint re­pülő- és haj óimodel lezés. (sulyok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom