Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
V 'S'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs. I MA 25 ÉVE szabadult fel Nagykőrös ? * /VfSSV’SSSSSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSs>s — Dermedt csendre ébredtünk azon a hajnalon. Akkor már szokatlan volt a csend, hiszen napok óta olyan erős volt az ágyúdörgés, hogy néha az ajtók kinyíltak, a föld remegett a lövedékek becsapódása és robbanása következtében. Reggel hét óra tájt jön be az asszony az udvarról: te, Bozsó, olyan furcsa öltözetű katonákat láttam odakinn. Megyek én is körülnézni, akkor láttam először szovjet katonákat. És most mi lesz? — kérdezi tőlem a feleségem. Majd ha visszajövök, már többet mondhatok, bú- csúzkodtam tőle, s mentem egyenest az úri kaszinóba, mert a Tanácsköztársaság idején is az volt a párt székháza. Ott akadtam össze Dávid Józseffel, Bartha Antallal. Még aznap kineveztek köz- igazgatási megbízottnak. Délelőtt megeredt az eső, tisztára mosta az utcákat. így emlékezik Reszeli Soós Ambrus, a Nagykőrösi Városi Tanács vb-titkára, arra a huszonöt esztendővel ezelőtti november másodikára, amely meghozta a r/§g várt nagy változást. Néhány nappal később, november 10-én már megalakult a városi nagytanács és a városi kistanács, s ezzel lényegében a sok szenvedés és sorscsapás Után, amely a várost hatszáz éves történeimé során érte, egy új korszak következett. Nem sokkal később újra megjelent a város újságja, a Nagykörös népe. Egyik első példányában Mit akar a Kommunista Párt címmel a következőket olvashatjuk: „Szeretettel nyújtunk testvéri jobbot minden becsülete, sen dolgozó proletár testvérünknek. Határozottan ellenezzük és tiltjuk az ölés, gyilkolás magasiskoláját, a háborút. A tisztességesen szerRESZELI SOÓS AMBRUS volt, mint évtizedekkel előbb, a század elején. Ha lépett is előbbre a város a felszabadulás napjától az ötvenes évek közepéig, az igazi városiasodás útjára azonban mindössze tizenkét esztendeje lépett. Akkor még kétezer ember várt árra, hogy munkát találjon magának a Város falain belül. Ma pedig akár félezer új dolgozót is foglalkoztatni tudnának korszerűsített, többszörösen megnövekedett üzemeiben. A város elveszítette tipikusan mezővárosi jellegét. Nemcsak tartalmában — a gyors iparosodás következményeként —, hanem külső formájában is, hiszen már főterére is betörtek a modern lakóházak, a korszerű üzletsorok. Talán nem tűnik ünneprontásnak egy kis statisztika. 1958- ban még mindössze háromMhnUtóiti >.v\<(d<!<«d;éy száma. Hat közös gazdaságában háromezer-ötszáz tag, kereskedelmi hálózatában pedig mintegy ötezer ember dolgozik. A város huszonhatezer lakosából ma közel tizenhatezer rendelkezik önálló keresettel. A város iskoláiban négyezer fiatal tanul. Az analfabetizmus már csak emlék. Az általános iskolát végzett gyerekek hatvan százaléka továbbtanul. A Nagykőrösi Konzervgyár a felszabadulás óta nyolcszorosára emelte termelését. Ez évben már közel nyolcezer vagon konzervet termel. Ez az üzem ma nemcsak az ország, hanem Európa egyik legnagyobb, háromezer-ötszáz munkással dolgozó, korszerűen felszerelt élelmiszergyára, amely termékeit a világ minden táján értékesíti. S a befejezéshez közeledő rekonstrukció után, jövőre, már évi tizenegyezer vagonos termelést ígérnek. Egy alapvető változás a sok közül, amely hűen tükrözi a város egyre gyorsabb ütemben változó arculatát. De a város jelentős élelmiszerüzemei közé tartozik a tejüzem, amely termelését a felszabadulás óta megnégyszerezte, és különböző tejtermékei előállításához ma már nemcsak a város, hanem a környék tejtermelését is feldolgozza. De megsokszorozta termelését a ládagyár, a faárugyár és a többi üzem is. Ugyanakkor — többek között — felépült az Irodagéptechnikai Vállalat modern, korszerű üzeme is. A másik alapvető változás, amely jelentősen átformálta a várost: ezerkétszáz új lakást építettek az elmúlt tíz esztendő alatt. A tormási lakótelep építése — hatvannégy holdnyi területen — hat esztendővel ezelőtt kezdődött s az eredmény: négyszázhatvan új lakás. És a várossal együtt jelentősen megváltozott a város több mint negyvenezer holdas határa. Hat termelőszövetkezet és egy állami gazdaság tulajdona ma ez a hatalmas birtok. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek nemcsak megszilárdultak és megerősödtek, hanem nagyüzemi szinten is jó gazdái a táj adottságainak megfelelő, hagyományos mezőgazdasági kultúráknak, a hatalmas zöldségkertészeteknek és szőlő-gyümölcs ültetvényeknek. Az elmúlt esztendők során ezerötszáz hold korszerűen művelhető szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, amelyek zöme már ebben az esztendőben gazdag termést hozott. NAGYÜZEM A KONZERVGYÁRBAN Az egykori mezőyáros mára korszerű élelmiszeriparral rendelkező várossá alakult át. És ez marad az elkövetkező esztendők, sőt évtizedek további fejlődésének útja is. Ezt igazolja többek között az épülő korszerű élelmiszer- ipari szakközépiskola, amelynek tantermeit ezer diák nécsak álmodni is mert volna mindarról, aminek ezekben a napokban már valóság a neve. — Gondoltunk mi már akkor is a fejlődésre — összegezte a beszélgetéseket Reszeli Soós Ambrus —, de akkori elképzeléseinkben elsősorban a mezőgazdaság fellendítése szerepelt és ilyen jelentős Egy álló napon át jártam a várost, beszéltem lakóival. Minden és mindenki a mai nagy napra készült. Zászlódíszbe öltözött utcákkal, munkasikerrel és szinte kivétel nélkül mindenki a huszonöt esztendővel ezelőtti emlékek felidézésével. Hogyan is volt akkor? Melyik ÉPÜL AZ ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA pesíti majd be jövő szeptemberben azzal a nagy feladattal. hogy a jelenleginél is magasabb szintre emeljék Nagykőrös élelmiszeriparát, amelynek híre régen túljutott már az ország határain. Idősebb emberekkel beszélgetve a felszabadulás napjáról s az azt követő hetekről, hónapokról, egy sem akadt, aki már akkor akárCJ KÖRÖSI UTCASOR iparról, mint amilyennel már jelenleg is rendelkezünk, valóban még csak álmodni sem mertünk. És az élelmiszer- ipar korszerűsítése és továbbfejlesztése még korántsem fejeződött be. Távolabbi terveinkben szerepel egy korszerű tejüzem, egy nagy hűtőház ... S hogy mi minden kapott helyet a város közelebbi terveiben, arról a következő ötéves terv irányelveiben találhatunk útmutatást. íme néhány kiragadott példa a sok közül: Hatszáz lakás állami erőből való megépítése, további száz lakás pedig közös erőforrások alapján épül majd fel. Reális lehetőség van arra, hogy a városban megépüljön egy vízmű, egy víztorony és lefektetésre kerüljön a vízhálózat is. Üj rendelőintézet, tizenhat tanterem építése, az óvodai férőhelyek számának további bővítése. ABC áruház és új étterem elkészítése. Ez utóbbi elsősorban a közétkeztetés gondját oldaná meg. Szerepel még a tervben a gázhálózat fejlesztése, útépítés, csatornaépítés. utcában látták meg először az első szovjet katonát? Melyik házban lakott néhány napig Malinovszkij marsall? És nevek csengenek vissza a beszélgetésekben: Dávid József, Bartha Antal, Vágó László, Harci József, Fraitag Antal, idősebb Harsányt Ferenc neve, akik még azokban a napokban megalakították a kommunista párt nagykőrösi szervezetét. Az emlékek olyan elevenek, hogy szinte nehéz hinni: kerek negyedszázad telt el már azóta. Pedig igaz. Nemcsak a város megváltozott és megszépült arculata bizonyítja ezt. És nemcsak az emberek életében bekövetkezett alapvető változás, miszerint emberségesebb körülmények között élhetnek és dolgozhatnak, mint a felszabadulás előtt. Bizonyítják ezt azok az ősz hajszálak is, amelyek régen belopták magukat az indulásnál oly serényen tevékenykedő körösi emberek hajába. Szöveg: Prukner Pál Foto: Gábor Viktor TT / KVQWO XIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1969. NOVEMBER 2., VASÁRNAP ezer-ötszáz munkás dolgozott a városban. Ma hétezernél is több a nagykőrösi munkások A HUSZONÖT ÉVVEL EZELŐTTI KÖRÖSI ÚJSÁG zeit magántulajdont a legnagyobb tiszteletben tartjuk, de az erkölcstelenül felduzzasztott nagy vagyonok igazságos elosztását követeljük. Valljuk a családi élet tisztaságának elengedhetetlen szükségességét. Hirdetjük és valljuk a felvilágosodott, modern kor szelleme által diktált faji és vallási türelmet. A vallás mi-adenkiriek magánügye, abba beleszólása senkinek sem lehet. A vallás nem lehet előny, de hátrány sem, de megköveteljük minden embertől a puritán tisztesség, becsület vallását”. A felszabadulást követő években még tipikusan csak mezőváros volt Nagykőrös. Beszélik : az ötvenes években forgattak itt egy filmet, mely a század elején játszódott. A nagykőrösi főtéren a filmeseknek mindössze egy telefonfülkét kellett eltakarniuk. A főtér ugyanis változatlanul olyat
