Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

MS* utc vei 1969. NOVEMBER 26., SZERDA „JÁTÉK ÉS VALLOMÁS" Háromezer olvasónapló A pályázatot novemberben hirdették. . A KISZ KB az „Ol­vasó ifjúságért” akció kereté­ben hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára olvasónapló­kat irat a fiatalokkal. — Mire jó? — kérdeztük a Pest megyei KISZ-bizottság kultúrfelelősétől, Szabó Fe­renc tői. — Aki még nem vett köny­vet a kezébe, annak ösztönző, és aki rendszeresen, de válo­gatás nélkü| olvas, segítőtárs a könyvek kiválasztásában. Pest megyében 3 ezer „Játék és vallomás” című olvasónap­lót osztottak szét. Remélhető, mindet használják, hiszen a ju­talmak között külföldi utazá­sok, táskarádiók, lemezjátszók, könyvespolcok szerepelnek. — Az olvasónaplóban meg­fejtendő kérdések? — Keresztrejtvények, kép­rejtvények, az elolvasott könyv részletesebb kifejtése,- részvé­tel író-olvasó találkozókon. .. — Határidők? — Ez a legbonyolultabb. A jelentkezési lapot jövő év első napjáig adják postára, a be- számolólapot' 1970. március el­sejéig és a szavazólapot — hogy az olvasónapló tulajdono­sa szerint melyik volt a köny­vek közül a legjobb — május 1-ig kell beküldeni a KISZ- alapszervezetekftez. — A díjkiosztás? — Jövő év novemberében ünnepségen vehetik át jutal­mukat a legjobb olvasónaplók tulajdonosai. Szeretnénk, ha ezek között a 3 ezer megyei fiatal is képvi­seltetné magát. Aki jelentkez­ni szeretne a pályázatra, a vá­ros vagy a község könyvtáro­sainál megveheti az olvasó­naplót, és ígérjük: kitöltése játék lesz és vallomás— T. E. A 31. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT AZONNALI FELVÉTELRE KERES Zugligeti úti és Fő utcai munkahelyére ÉJJELIŐRÖKET BÉREZÉSs megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: Budapest X., Fertő u. 2. Munkaügyi cspport. Az Egri csillagok sikere Hárommillió néző Szinkron Párizsban — Forgatják a Találkozást A vetítőből már elment, a vágóterembe még nem érke­zett meg. A produkciós szobá­ban is kerestem, de éppen az operatőrrel tanácskozott a filmgyár egy másik sarkában. Amikor végre megtaláltam Várkonyi Zoltánt, már a ki­járat felé sietett. — Már három óra, s nekem negyed négyre a Vígben kell lennem. Tessék, szálljon be a kocsiba, amíg a színházhoz érünk, nyugodtan beszélgethe­tünk. — Az első téma az Egri csillagok. — A film sikerére nem pa- naszkodhatom. Igazi néző-' csúcs! Eddig 3 millióan néz­ték meg, s minthogy kétrészes filmről van szó, dupla hely­árakkal, az Egri csillagokra 6 millió jegyest adtak el a film­színházak. Épp a napokban volt. részünk egy kedves kis ünnepségben, a Művelődés­ügyi Minisztérium fogadást adott az Egri csillagok alkotó­gárdájának tiszteletére. — Tűi a hazai sikereken, milyen a külföldi érdeklődé — A közelmúltban részt vettem egy spanyolországi be­mutatón, s mondhatom a kö­zönség és a szakemberek nagy tetszéssel fogadták a spanyol feliratú Egri csillagokat. Per­sze az az igazság, hogy az ilyen kétrészes filmeket nem szívesen veszik meg külföl­dön, Éppen ezért érdekes kí­sérletbe fogtunk. Lerövidítet­tem, vagy ahogyan mi mond­juk, „megvágtam” az Egri csillagokat. Kivágtam a film­ből a mellékcseiekményeket, megrövidítettem a csatajelene­teket, s az eredmény: másfél­órás Egri csillagok. — Hogyan sikerült a vágás, milyen lett ez a másfélórás film? — Nem akarom azt monda­ni, hogy jobb mint az eredeti, de ami igaz, igaz, a film cse­lekménye nem annyira szerte­ágazó, tömörebb lett és tekin­tettel arra, hogy a csatajele­netekből csak a legizgalma­sabbakat, a legérdekesebbe­ket hagytam meg, a vár ostro­ma is élénkebb, mozgalma­sabb lett. Különben ebből £ másfélórás változatból is sze­retnénk majd tartani hazai bemutatót. Elújságolhatók még qüj kezdeményezést. Párizsba! létrehoztunk egy szinkroniro- déf, ahol elkészítik az Egn csülagok angol és franci« szinkronját, természetesen an­gol, illetve francia színészek­kel. Az így szinkronizált Egr csillagok iránt már van ér­deklődés, többek között Ka­nadából, a dél-amerikai or­szágokból és máshonnan is. — Az Egri csillagokat nett valami lelkesen fogadta a kri­tika. Ezzel kapcsolatban kér■ dezem, ennek a negatív fo­gadtatásnak van-e része ab­ban, hogy most a filmgyártás­ban is a nehézműfajhoz nyúlt? — Erre a kérdésre nem tu­dok egyértelműen válaszolni. Elhatározásomhoz bizonyos mértékig hozzájárultak ro­mantikus filmjeim kritikai fo­gadtatásai is. De azt hiszem, ennél sokkal fontosabb az, hogy elolvastam Dobosy Imre Eljött a tavasz című drámáját és nagyon megtetszett. Meg­győződésem, hogy jó filmet le­het belőle csinálni. Színes film lesz. Már napok óta forgatunk. Az operatőr Illés György, a főbb szereplők Sinkovics Im­re, Básti Lajos és Latinovics Zoltán. A film címe: Találko­zás. — Hogyan lehetne egy mon­datban megfogalmazni a ké­szülő film mondanivalóját? — Egy mondatban nehéz, de azért megpróbálom. A film a felelősségről, a felelősség vál­lalásáról szól, arról, hogy a második világháború utolsó napjaiban — az egyes embe­reknek hogyan kell, vagy kel­lett volna vállalniuk a döntés felelősségét. Ügy érzem, ez a film is jól beillik filmgyártá­sunknak abba az ön,vizsgáló folyamatába, amely tulajdon­képpen. a Hideg napokkal kezdődött. — Gondolom, izgatja a kér­dés: annyi romantikus film és nagy közönségsiker után, va­jon hogyan fogadja ezt a fil­met a mozilátogató közönség? — Valóban izgat a kérdés. Éppen ezért igyekszünk úgy elkészíteni, hogy sikere le­gyen, a közönség ne csalód­jon, mert megmondom őszin­tén, tisztelem és szeretem is aZ oly gyakran emlegetett magasfokú művészetet, de nem szeretem az olyan mo­zit, ahol üresen tátongnak a széksórok. És a további tervek? — Ismét egy kis romantika. Nagyon szeretném filmre vin­ni Heltai Jenő gyönyörű szín­padi művét A néma leventét, de sajnos a megfilmesítés joga amerikai cég birtokában van. Ilyen körülmények között ezt a filmet csak akkor tudjuk megcsinálni, ha megfelelő koprodukciós partnert talá­lunk. Addig is reálisabb terv­vel foglalkozom, előkészítem Jókai Mór Fekete gyémántok című regényének filmváltoza­tát. (márkusz) — Az Állami Biztosító me­gyei igazgatóságai és szak- szervezeti bizottságai eddig 15 tv-készüléket ajánlottak fel a vidéki, pusztai, tanyai iskoláknak. HOBBY Fahír; aki fél az injekciótól A Győri Vagon- és Gépgyár hőkezelőjének egyik fiatal dol­gozója, Horváth Sándor, külö­Téli tanfolyamok - falun A Hazafias Népfrontnál most készítik elő a téli tanfo­lyamokat. A szentendrei járás­ban a budakalászi, a pomázi, a szigetmonostori, a pócsmegye- ri, a tahitótfalui, a kisoroszi szakszövetkezetekben, vala­mint Pilisszentkereszt és Pi­lisszántó községekben összesen 46 előadást tartanak. Ezeken megvitatják a község 25 éves fejlődését és a jövő terveit, az új gazdasági rend­szer eddigi mérlegét, a szocia­lista demokrácia kiszélesítésé­re szolgáló törekvéseket és az időszerű nemzetközi kérdése­ket Ezenkívül még mindig nagy érdeklődésre tarthatnak számot a földitörvényről, vala­mint a nemzetiségi politikáról szóló1 előadások. Pomázon filmvetítéssel kötik egybe az előadásokat s teadélutánnal fejezik be a sorozatot EGY amszterdami moziban romantikus filmeket vetítenek a „futball-özvegyek” számára, vagyis olyan asszonyoknak, akiknek férje a labdarúgó- mértkőzések idején képtelen elszakadni a televízió képer­nyőjétől. nős képességekkel rendelkezik, öt évvel ezelőtt véletlenül fél­fedezte, hogy ha lelkileg fel­készíti, szuggerálja magát nem érez fájdalmat. Azóta képességeit továbbfej­lesztette és a fiatalok körében már többször fellépett produk­ciójával 18 tűt képes különböző he­lyeken magába szúrni. Mind­két arcát átszúrja és cérnát húz át rajta. Mellébe jelvé­nyeket tűz, gombot varr ha­sára, ’ biztosítótűkkel össze- bilincseli két kezét, égő csik­ket olt el a karján és nem vérzik be. Mégis, ha borotválkozás közben váratlanul megvágja magát, felszisszen a fájdalom­tól és az orvos injekciójától épp úgy tart, mint a többi em­ber. (I)sz. Ferenc* A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat november 27-én csütörtökön délelőtt 11 órakor Gyálon, az Ady Endre utcában ab: kisáruházat nyit Az áruház élelmiszerek, hús- és hentesáruk, illatszerek és tisztítószerek, üvegáruk, háztartási cikkek és edények nagy választékával várja a község lakosságát. Nyitva naponta reggel 6 órától este 7 óráig. LÁTOGASSA MEG ABC ÁRUHÁZUNKAT! Ajándékkal és az áruk jelentős részénél engedményes árakkal várjuk. VIII. Kocsis vacogva kuporgott annak a bokornak a tövében, ahol legutóbbi folytatásunk végén felejtettük. Azzal pró­bálta magát némiképp felme­legíteni, hogy újra és újra fel­idézte az előbbi látványt. — Holnap kilépek a galeri­ből — morfondírozott magá­ban — nem mászok bele sem­miféle marhaságba. Visszame­gyek a gyárba, legfeljebb ezért a lógásért kapok egy fe­gyelmit. Holnap mindent el­mondok neki.., Szerette volna a jövő szép terveit nyugodtan végig gon­dolni, de ebben megakadá­lyozta, hogy halkan nyilt az öreg König ajtaja. A sötétben is jól látta, hogy az öreg ke­zében van a vaskazetta. E kép elmosta az előbbi szép gondo­latsort, meg Éva néhány per­ce felejthetelennek vélt képe is köddé foszlott. — Ez most elrejti valahova a pénzt. Azt hiszi, hogy senki sem látja — kárörvendett ma­gában —, hogy pofára fog es­ni a vén rabló. König azonban nem a kert be ment. Kinyitotta a kaput és elindult a falu Jplé. Kocsis levetette cipőjét, mely már úgyis csak forma­ság volt a lábán, mivel a tá­bortűzi idill alatt leolvadt a talpa, mezítláb — mintegy száz méterről követte az öre­get. Közben szédületes sebes­séggel pörögtek agykerekei: — Tulajdonképpen miért kell nekem Törökékkel osz­tozni? Kilesem a rejtekhelyét, reggel felszedem Évát, és le­kopunk. Az egyik károsult fél sem fog feljelentést tenni... Egy pillanatra azért elszé- gyellte magát, de árulására rögtön megadta a felmentést is: — Hát egy frászt! A Csikós faterja épp eleget lopott. A Török, meg menjen haza, az özvegy édesanyjához, akit el­epeszt a bánat. Igaz, hogy ez az állam pénze, de a faterom legalább ennyit hagyott az el­múlt húsz évben az állami kocsmákban. Ez az én nyere­ségrészesedésem ... Az öreg nyugodt léptekkel ment a falu főutcáján. Hátra sem nézett, léptein látszott, hogy úticélja határozott. Már elhagyták a tanácsházát, újra ritkulni kezdtek a házak. Ko­csisnak kedvezett, hogy a szo­katlan időben közlekedő öre­get minden kutya megugatta. Lassan elérték a falu túlsó szélét, amikor az öreg megállt egy kertkapu előtt. Otthono­san benyúlt, kiakasztotta a right, és elindult a ház felé. — Biztos valami rokonánál akarja a pénzt biztonságba helyezni —, dühöngött Ko­csis. Megállott az útmenti árok szélénél és innen leselke­dett, készen arra, hogy bár­melyik pillanatban beugorjon. Hamarosan fény gyűlt a ház­ban és kinyilt az ajtó. öt perc sem telt el, amikor az öreg másodmagával lépett ki a házból. Kocsisnak épp any- nyi ideje volt, hogy beugorjon az árokba. Gondolom, az ilyen jellegű írásoktól az olvasó el­várja, hogy ez az árok tele legyen, lehetőség szerint nem is desztillált, vízzel. Mindent az olvasóért. Kocsis csak a fejét merte kidugni a büdös pocsolyából, így is tisztán lát­ta, hogy Kőniget egy magas, izmos férfi követi. A ház ol­dalától egy motort tolt az ut­cára. Az öreg fürgén bakta­tott utána. A keze üres volt. — Csodálkoznak majd a madárkák — mondta az ide­gen férfi, akin Kocsis csak most ismerte fel a rendőr- egyenruhát. A motor elrobogott. Kocsis egy pillanat alatt megértette, hogy mi vár a fiúkra. Arra is rájött, hogy segíteni sem tud rajtuk. Itt csak egy emberen lehet segí­teni, és ez ő. Kikászálódott az árokból, és futva elindult az úton arrafelé, ahol a Dunát sejtette. Még teljesen sötét volt, ami­kor elérte a vizet Ügy tet­szett, mintha a nagy folyam megállt volna. A víz sima volt, csak néha jelezte egy csobbanás, hogy egy játékos hal valahol összetöri a fényes tükör felületét. Kocsis gyorsan' döntött. Le­szórta magáról a sáros ruhát és egy korhadt fűzfa odvába rejtette. Homokot szórt rá, és elsimította. Szerencsére már március elején felvette a für­dőnadrágját, így terve reális­nak látszott: átúszik a túlsó partra, ha egy kis szerencséje van, talál egy strandot, mely­nek közelében megbújik, míg a strandolok megérkeznek. Aztán közéjük vegyülve eltűn­het üldözői elől, akik először minden bizonnyal a szigeten keresik majd. Ahogy beletocs- csant a folyóba, visszasírta az árok langyos vizét. Aztán más választása nem lévén, egyen­letes tempókkal nekivágott a sötét víznek. Török a padláson éppen Ko­csis eltűnésén dühöngött, ami­kor meghallotta a közeledő motor hangját. Előbb még azt hitte, hogy a motor elhalad, de amikor a lámpa fénye bevi­lágított a padlásajtón, rossz sejtelmek kezdték gyötörni. Aztán kinézett, látta, hogy a motor pont a padlásfeljáró alatt áll meg, és König bácsi egy rendőr háta mögül kec- mereg le a szilárd talajra. A rendőr első felszólítására leengedte a létrát. Felrázta Csikóst. — Megyünk a csajokhoz? — örvendezett féláímában a nyomorult, és Török e hité­ben meghagyva megajándé­kozta még, egy boldog perccel. .Lekászálódtak a létrán. Csikós csalódása szörnyű lehetett, mert a testes rendőrtizedes még csak nem is emlékeztette Piroskára. — Hol a harmadik jóma­dár? — kérdezte á réndőr. — Fogalmam sincs — rán­totta meg a vállát. Közben azon gondolkozott, hogy töb­bek szerint ilyen esetben leg­jobb a bűnbánó pléhpofa. Vé­gül is csak egy kis csavar­gás szárad a lelkén, amit az öreg lebuktatásával biztos ki­egyenlítettnek vesznek. Csikós egy ideig bambán nézte a rendőrt, majd átzu- hanva teljes ébrenlétbe, felis­merte helyzetét, és krimina- lilsztikában való jártasságát azzal is demonstrálta, hogy minden felszólítás nélkül az ég felé bökte mindkét kezét. — Kitűnő! ügy látszik van már némi gyakorlata az ügy­vitelben — mondta a rendőr­tizedes. — Az urak most elkísérnek. Ajánlom, hogy a legnagyobb csendben kövessenek, kár len­ne a kisasszonyokat felébresz­teni. Gondolom,- ki is ábrán- dulnának magukból, ha meg­látnák, hogy milyen társaság­ba keveredtek — mondta a rendőr, s Török megállapítot­ta, hogy felettébb kellemet­len, amikor egy rendőr nem­csak azt ambicionálja, hogy tekintélye, hanem, hogy hu­mora is legyen. — A motorért majd vissza­jövök — mondta az öregnek. — De akkor téged is be­hoznak, vén bankrabló — acsargott Török. — A sitten nagy sikered lesz majd, ami­kor meséled; hogy babráltál ki a rendőrökkel. — Neked még nem mesél­tem? — mosolygott az öreg — ha egyszer kiszabadulsz, gyere el hozzám, s elmesélem neked az 1935-ös aratósztráj­kot. Én most is mesélném, de a tizedes elvtárs valószínű siet. Valahol megszólalt egy ka­kas. Ezt a szerző azért írta le, hogy kikerülje a közhelyet: hogy hasad a hajnal, hogy bí­borszínre változott az ég alja, vagy: hogy leereszkednek a napfelkelte hűvös párái és a koránkelő szúnyogok regge­lizni indulnak. Ez utóbbi köz­hely már azért sem jó, mert a történet elején egyszer már felhasználtuk. Legjobb, csak ennyi: pity- mallott. Ez a helyes kifejezés. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom